Csongrád Megyei Hírlap, 1972. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
Nemes Dezső elvtárs látogatása Szegeden Tanácskozás a megyei pártbizottságon Felkereste a szalámigyárat — Eszmecsere egyetemi vezetőkkel — Aktívaülés a pártiskolán Hivatalos látogatásra tegnap Szegedre érkezett Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, akadémikus, a Politikai Főiskola rektora, s a délelőtti órákban megbeszélést folytatott a megyei pártbizottságon. Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a Központi Bizottság november 14—15-i ülése határozatának politikai ismertetésért, a végrehajtás megszervezésének terveiről, arról, hogy a határozat alapján az elkövetkező hónapokban a megyében is áttekintjük a X. kongresszus óta végzett munkát, kritikusan elemezzük a tapasztalatokat, és a Központi Bizottság határozatának megfelelően szabjuk meg a következő feladatokat a X. kongreszszus határozatai maradéktalan végrehajtása érdekében. Dr. Biczó György elvtárs, a megyei, tanácsi vb . tagja, a szegedi városi tanács elnöke viszont azt ismertette, hogy a megyei és városi tanácsok feladattervet dolgoznak ki, amelyben meghatározzák a Központi Bizottság határozatával kapcsolatos tanácsi feladatokat. A megyei pártbizottságon tett látogatás után Nemes Dezső a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szegedi szalámigyárába látogatott, ahol dr. Varga Dezső, a szegedi városi pártbizottság titkára, valamint dr. Piros László igazgató, Juhász István főmérnök és Bálint László üzemi MSZMP-csúcstitkár fogadták. Az üzem igazgatója részletes tájékoztatót adott a vágóhidak, a felvásárlás, a feldolgozóüzemek munkájáról, amelyből kiderült, hogy az idén Szegeden közel 550 vagon szalámit gyártanak, az utóbbi idők rekonstrukciójának eredményeként megkétszereződött a szalámigyártás. Most azonban a szegedi vágóhídon új építkezés is kezdődött. A mintegy egymilliárd forintos beruházás keretében 510 vagon szalámit gyártó új szalámiüzem, komplex új vágóhíd, egy új hentesárugyár épül, a megfelelő szociális épülettel, laboratóriummal, gáz- és olajfűtésű kazánházzal, a hűtőipari kapacitás bővítésével stb. Szólt természetesen azokról a gondokról is, amelyek mind az új építkezéssel, mind a jelenlegi üzem folyamatos működésével kapcsolatosak. Ezt a tájékoztatót üzemlátogatás követte. Nemes Dezső a szalámiüzemet tekintette meg Hárs Ferenc elvtársnak, a szalámiüzem vezetőjének kalauzolásával. Betekintettek abba a műhelybe is, ahol a fűszerek összeállítása történik Molnár Pál irányításával. Kis eszmecsere alakult ki a szalámigyártás egyik „titka”, a jó fűszerezés problémái körül. A látogatás során természetesen szóba került a 252 tagot számláló pártszervezet eredményes munkája is. Varga Lászlóné vállalati nőfelelős viszont azt ismertette, hogy a gyárban és telepein mintegy 550 nő dolgozik, közmegelégedésre. A látogatás végén Nemes Dezső elvtárs elismerését fejezte ki az üzem dolgozói jó munkájáért és a gyári kollektívának sok sikert kívánt. Kora délután a Politikai Bizottság tagja Győri Imre elvtárs kíséretében a József Attila Tudományegyetem központi épületébe látogatott, ahol dr. Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a JATE rektora, valamint az egyetem más állami, párt- és KISZ-, valamint az MTA szegedi bizottsága vezetői fogadták. Ott voltak dr. Ágoston József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, valamint dr. Ozvald Imre elvtárs, a szegedi városi pártbizottság titkára is. Az egyetem rektora — a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozata tükrében — részletes tájékoztatót adott az egyetemen folyó oktató, tudományos és nevelőmunkáról, a fiatalság világnézeti nevelésének eredményeiről, a hallgatók szakmai, politikai helytállásáról. Nemes Dezső felszólalásában azt fejtegette, hogy a JATE a magyar tudományos kutatásnak is egy jelentős bázisa, de nem lenne helyes ezt egyoldalúan, úgy értelmezni, ha mögötte a pedagógia lebecsülése húzódna meg. A tanárképzés az intézet alapvető szerepe — hangsúlyozta, majd kitért arra, hogy a világnézeti oktatás, nevelés a tantestület egészének feladata. Részletesen elemezte a túlterhelés prob(Folytatás a 2. oldalon.) Képünkön (balról jobbra) Győri Imre, Nemes Dezső és dr. Márta Ferenc megbeszélés közben A szalámigyárban tett látogatás egyik epizódja. Nemes Dezső — középen, fején kalap — ismerkedik a szalámigyártás munkafolyamataival (Enyedi Zoltán iervetetet) Ez első díj: egymillió forint Felmérik Makón a társadalmi munkák eredményét Makón, a Hazafias Népfront társadalmi munkabizottsága az elmúlt napokban tartotta meg év végi beszámoló ülését. A munkabizottság vezetői és aktívái megkezdték az idei évben végzett társadalmi munkák felmérését, értékelését és a jövő évi tervek részletes ledolgozását. Az összesítés még tart, de így is szép eredményekről ad számot. Malkó lakosságának szorgos városépítő munkáját dicséri. — Akik itt dolgoznak és laknak, szeretik városukét — mondotta beszélgetésünkkor Füzes Károly, a társadalmi munkabizottság elnöke. — Nagyon sokan kivették részüket a társadalmi munkából. Csak néhány példát szeretnék említeni. A házak előtti parkosítás 20 százalékkal növekedett az elmúlt évhez viszonyítva. A városban mintegy 40 ezer négyzetméter volt beültetve különféle virágokkal. A tanács 2 ezer darab rózsatövet vásárolt, amit a város területén arányosan osztottak szét. A rózsák utcája lesz tavaszra a Martinovics utca, ahol minden ház elé 10—10 rózsatövet, összesen 450 darabot ültetnek majd ki. A József Attila Gimnázium tanulói 4 ezer munkaórát töltöttek a Kossuth és Széchenyi utca találkozásánál levő terület parkelőkészítési munkálataira. Tizenötezer darab téglát szedtek fel, melyből a Martinovicsés a Hajnóczi utcán járdát építettek, ugyancsak társadalmi munkában. Figyelemre méltó az a parkosítás is, amelyet a Farkas Imre általános iskola tanulói végeztek. A tízezer négyszetméteres terület készen várja, a tavaszi virágültetés idejét. — A megyei versenyben — ez idő szerint — igen jól szerepelünk — mondotta a bizottság elnöke. — Erős vetélytársunk Csongrád, ahol igen jók az eredmények. A társadalmi munkaverseny győztes városa 1 millió forintot kap. Máshol is most készítik az összesítéseket, nagyon várjuk a végeredményt. — Ha Makó nyerne, mire költenék a pénzt? — Járdaépítésre. Ezzel kapcsolatban bőven akad még tennivalónk. SSL ÉVFOLYAM, 2*8. SZÁM 1972. december 7., csütörtök Ára: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szám MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP, HÉTKÖZNAP 8. VASÁRNAP 1Z OLDALON Országgyűési bizottságok tanácskozása Szerdán három országgyűlési bizottság tartott ülést, hogy megvitassa a hatáskörébe tartozó tárcák jövő évi költségvetési tervezetét. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága dr. Posta László elnökletével ülésezett. Az egészségügyi tárca pénzügyi prognózisáról Cserba László, a minisztérium főosztályvezetője adott tájékoztatót. Rámutatott: az 1973-as évi költségvetés egészségügyi és szociális célokra — nem számítva az üdülési kiadásokat — 9,5 százalékos növekedést tervez. Palotai Károly, a SZOT társadalombiztosítási Főigazgatóságának helyettes vezetője a társadalombiztosítási kiadások előirányzatát, Kiss Károly, a SZOT üdülési és szanatóriumi igazgatóságának vezetője pedig a kedvezményes szakszervezeti üdültetés lehetőségeit ismertette. A vitában felszólalt dr. Petri Gábor professzor, Szeged országgyűlési képviselője is. Az országgyűlés kulturális bizottsága dr. Ortutay Gyula elnökletével tartott ülést Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes ismertette a Művelődésügyi Minisztérium költségvetés-tervezetét, hangsúlyozta: a Központi Bizottságnak az állami oktatás fejlesztéséről és feladatairól hozott határozata, valamint a KB novemberi ülésének állásfoglalása szellemében biztosítani kell az állami oktatás fejlesztéséről hozott határozat középtávú és távlati tervének tudományosan megalapozott kidolgozását. A vitában felszólalt dr. Dömötör János, megyénk országgyűlési képviselője is. Végül az országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága is foglalkozott tegnapi, Sándor József elnökletével tartott ülésén a jövő évi költségvetés alakulásával, amelyről Madarász Attila pénzügyminiszter-helyettes adott tájékoztatót. Jövőre két százalékkal nő a mezőgazdaság termelése Szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban a megyei tanácsok elnökhelyettesei és a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok vezetői tanácskoztak az idei eredményekről és a jövő évi tervekről. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megnyitó szavaiban leszögezte, hogy a mezőgazdaság összességében sikeres esztendőt zárt, eleget tett a párt és a kormány által megszabott feladatoknak, és megteremtette az 1973-as esztendő termelésének és fejlesztésének alapjait. Ezután Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes vázolta az 1972-es esztendő eredményeit, és részletesen ismertette a jövő évi terveket. 1973-ban a tervek a mezőgazdasági termelésben 2, az élelmiszeriparban pedig 8 százalékos növekedést írnak elő Ez a tervszám összhangban van a fogyasztás várható növekedésével, amelyet 5 százalékra becsülnek, s elegendő ahhoz is, hogy a mezőgazdaság exportját 4,6 százalékkal mögesük. I MAI TÉMÁNK A Magyar Sajtó Napján elsőséges ünnepség keretében emlékeznek meg a magyar újságírók, lapkiadási dolgozók — illetve mindazok, akiknek feladatkörébe tartozik a lapelőállítás és eljuttatása az olvasók millióihoz — a Magyar Sajtó Napjáról. Arról a napról, amikor 54 évvel ezelőtt, 1918. december 7-én megjelent az első legális kommunista lap , a Vörös Újság. Azt szoktuk mondani, hogy a kommunista újságírás az újságírás új típusa, olyan, amilyen a sajtó történelmében még sohasem volt. Miben rejlik ez az újszerű jellemvonása? Abban, hogy a legkorszerűbb ideológiát, a rharxizmus—leninizmus eszmeiségét tükrözi, abban, hogy a munkásosztály osztálycéljaiért küzdve, egyben valamennyi dolgozó osztály és réteg érdekeit képviseli. Az újtípusúság azt jelenti, hogy ez az újságírás mélységesen népi jellegű. Nemcsak az előbb említettek összefüggésében, hogy a nép céljaiért küzd, hanem abban, hogy elsősorban a dolgozó osztályok fiaiból-lányaiból toborozza munkatársait, szoros kapcsolatot épít ki a munkás olvasókkal, nyelvezetében, szerkesztési elveiben is közérthető, populáris, de egyben szüntelen törekvése, hogy közreműködjön a nép gazdasági-társadalmi-kulturális felv emelésének hatalmas művében. Sokan állították annak idején, hogy a „tömegkommunikációs , forradalom” — s ebben is a televízió rohamos térhódítása — visszaszorítja az újságokat, az írott-nyomtatott betű terjesztését. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy ezek téves jóslatok voltak, hiszen a televízió óriási elterjedésével egyidőben rendkívül dinamikusan fejlődnek napilapjaink — mindenekelőtt a megyei lapok — valamint a képes újságok példányszámai, mintegy tükrözve azt a kulturális fejlődést, amely társadalmunk életében végbemegy. A kommunista sajtó — a szocialista országokban megjelenő újságok — munkájának elvi alapjait annak idején Lenin dolgozta ki. A lenini sajtóhagyományokat követi az újságírás megyénkben is, amikor nap mint nap fáradhatatlanul küzd a párt által mutatott célok megvalósításáért, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája, a szocializmus teljes felépítésére irányuló nagy nemzeti célok megvalósításáért. Példányszámai hűséges krónikásként örökítik meg azt az erőfeszítést, és azokat az eredményeket, amelyeket megyénk dolgozói nap, nap után elérnek. Miközben magyarázzák, népszerűsítik, terjesztik és küzdenek a párt politikájának megvalósításáért, egyben hűséges barátai olvasóiknak is, hasábéjain tükrözik azoknak a százezreknek gondjait, örömeit, problémáit és eredményeit, amelyek az életet jellemzik. Számunkra a távlatokat világosan felrajzolják pártunk kongresszusai, a közelebbi feladatokat meghatározzák a párt legfelsőbb vezető testületének aktuális határozatai, amelyek még magasabb eszmeiséget követelnek a magyar újságírástól. Ennek az elvárásnak a magyar lapok — párttag és párton kívüli — munkatársai igyekeznek megfelelőők .