Csongrád Megyei Hírlap, 1973. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-31 / 25. szám
mi történt a nagyvilágban? — mi történt a nagyvilágban? A vietnami népnek és barátainak ki kell harcolni a megállapodás következetes betartását Leonyid Brezsnyev fogadta Le Duc Thót Le Duc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Párizsban tárgyalt VDK-delegáció különleges tanácsadója kedden Moszkvában részt vett és felszólalt azon a nagy sikerű, szovjet-vietnami barátsági nagygyűlésen, amelyet a Szakszervezetek Központi Tanácsa székházában sok ezer moszkvai dolgozó és a szovjet főváros számos közéleti képviselőinek részvételével rendeztek. A nagygyűlésen — amelyen megjelentek Mihail Szuszlov, Andrej Kirilenko, Kirill Mazurov, Alekszandr Selepin, Arvid Pelse, Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a szovjet politikai és közélet más kiemelkedő személyiségei — beszédet mondott Le Duc Tho. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok történelmének legnagyobb vereségét szenvedte el Vietnamban, és ezért kénytelen volt a tárgyalóasztalhoz ülni, hogy kiutat találjon ebből a háborúból A vietnami hazafiak forradalmi hősiessége diadalmaskodott az imperialisták kegyetlen politikájával szemben "- tette hozzá, majd tolmácsolta pártja, kormánya és egész vietnami nép háláját az SZKP Politikai Bizottságának, a szovjet kormánynak és minden szovjet embernek, akik a haza megmentéséért, az imperialista agresszió ellen vívott harcban mindig vietnami testvéreik mellett voltak — hangsúlyozta Le Duc Tho. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden délután fogadta Le Duc Thót, aki tájékoztatta az SZKP KB főtitkárát a Párizsban lefolyt tárgyalásokról, és tolmácsolta a Vietnami Dolgozók Pártja, az egész vietnami nép háláját a Szovjetunió következetesen internacionalista segítségéért, magatartásáért. Ez a győzelem elérésének fontos tényezője volt — mondotta Le Duc Tho. Válaszában Leonyid Brezsnyev egyebek között rámutatott: a vietnami nép győzelme az agresszió felett a szocialista közösség valamennyi országának, minden békeszerető erő nagy győzelme. A hős vietnami nép minden barátjának ma az a feladata, hogy a vietnami hazafiakkal együtt kiharcolja a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló egyezmény pontos és következetes teljesítését. A január 27-én Párizsban aláírt megállapodás betartása egyik fontos feltétele annak, hogy további haladást lehessen elérni a nemzetközi feszültség enyhítésének, Ázsia és a világ más térségei tartós békéje megteremtésének útján. A szovjet emberek a jövőben is minden szükséges támogatást megadnak vietnami barátaiknak igazságos ügyükhöz, a vietnami tartós béke szavatolásához. — mondotta befejezésül. Leonyid Brezsnyev. * Dél-Vietnamban tegnap sem szüneteltek a harcok — erről számoltak be a hírügynökségek jelentéseikben. Saigoni tengerészgyalogosok már alig egy órával a tűzszüneti egyezmény életbe lépése után, területrabló hadműveleteket indítottak Quang Tri tartományban, a DNFF fennhatósága alatt álló egyik körzet ellen. Akadályozza a dél-vietnami tűzszünet betartását a dél-vietnami kormány azon magatartása is, amelyet a VDK küldöttségének tagjaival szemben tanúsít. A saigoni hatóságok az idegenek részére korábban előírt nyomtatványok kitöltését követelik meg a VDK küldöttségének tagjaitól is, akik megtagadják ezt. Az űrlapok kitöltése ugyanis azt jelentené, hogy a saigoni kormány az egyetlen illetékesnek akarja magát elismertetni egész Dél-Vietnam felett, így a VDK, a DNFF, a saigoni kormány és az Egyesült Államok küldötteiből álló katonai vegyesbizottság nem tud érdemleges munkát végezni. Mind nagyobb számban térnek vissza lakóhelyünképc.-Vietnamba a harcok és a bombázás következtében elmenekült lakosok 2 Riportereink a nagyvilágban 1. Tankok a talapzaton AZON A HELYEN, ahol az eseményt megörökítették, nem szobor áll Megépült ugyan két vaskos talapzat, de amit ráhelyeztek nem művész faragta. Két tankot tettek a két szobortalpazatra. És így a jó. A szobor, készüljön bármiből, művész alkotása. A szobor a művet mutatja, a művészre emlékeztet, a tank a háborúra, Leningrádban egyetlen háborús emlékművet nem láttam. Lehet, hogy van, de én csak a temetőt láttam. Nem emlékszem, hogy háborús emlékmű lenne a Nyevszkij Proszpekten, vagy a Néva parton, sem az Admiralitás környékén, sem az Auróra mellett. Ha az ember Leningrádban jár, a háborúval, mint fogalommal találkozik. De emlékeivel kézzelfoghatóan már nem. Beszélik persze, hogy a tüzérségi tűz óriási károkat tett a házakban, és sokan szörnyű eseteket mesélnek arról, amikor tüzérségi lövedékek csapódtak be a villamosmegállókba vagy zsúfolt autóbuszokba. És még az emlékek is úgy maradtak, mintha az élet teljesen hétköznapján zajlott volna. Napszállta előtt például, amikor szünetelt a tüzérségi tűz, a Nyevszkij Proszpekt „biztonságos” oldalán — a lövedékek rendszerint egyik oldalon csapódtak be — nagy embertömegek sétáltak. Itt még kis üvegekben parfümöt is lehetett kapni és élénk antikvár kereskedelem folyt. DE A HÁZAKON semmi nyoma annak ami volt. Sem a Néva partján, s hídjain, sem a Téli Palotán. Ép az Izsák székesegyház, érintetlen a Bronzlovas, a Nyárikert . A Néva csatorna kis hídjánál valaki azt is elmesélte, hogy ez volt az egyik védelmi vonal, arra az esetre ha... De ez is csak képzelet, mert ez a védelmi vonal soha nem funkcionált. Nem került rá sor, így itt is hiába keres az ember bármiféle háborús nyomot. Attól a képzeletbeli védelmi vonaltól, a várost átfogó Néva csatornától, ha elindul az ember a Putyilov gyár, azaz a mai Kirov gyár irányába, át az utcákon, majd azon is túl a repülőtér felé, és még onnan is tovább a sík terepen a dombok aljához ér. Ott emelték a két talapzatot, azon áll a két tank. Kissé ferdén, orral felfelé, s így némileg támadó állásban. Mintha tompa orrával a levegőbe szimatolóna, mert még valahol érzi a puskaporszakot Két tankot persze akárhol lehet szerezni, hogy emlékeztessen a blokádra. De ezt a két tankot nem szerezték. Ezek ott voltak akkor is amikor szemben állt a blokád a támadókkal. És a tankok ott is maradtak. Csak talapzat került alájuk. A tankok mögött, meg a gúla alakú betonoszlopocskák mögött áll a domb. Máig úgy magyarázzák, akié a domb, azé Leningrád. Ha a támadás lejut a dombról, a városig nem lehet megállítani. Csak ott valahol a Néva csatorna partján, így magyarázzák. Leningrádot a partvédő, haditengerészeti és csapattüzérség nehézütegeinek gyűrűje övezte. És felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a városnak a parti flotta. Még az Auróra cirkáló ágyúit is — amely cirkáló 1917-ben megadta a jelt a Téli Palota ostromára — az ellenség által megszállt városkörüli magaslatokra irányozták. NEM SZOBROK emlékeztetnek erre, hanem a két tank a talapzaton. De legyünk igazságosak: azok a tankok is, amelyek most is ott állnak szerteszét a mezőn, ahogy ottmaradtak. És nemcsak tankok,hanem ágyúk is. Légvédelmi ágyúk és tüzérségi ütegek, amelyek ma is ott állnak a védővonalon, Leningrád körül, ahol védték a várost. Otthagyták őket. Azon a helyen. KEREKES IMRE Ülésezik a Biztonsági Tanács Hétfőn délután a Biztonsági Tanács — Zambia, Jugoszlávia, Kenya és Szudán kérésére — összeült, hogy megtárgyalja a zambiai— rhodesiai határon kialakult aggasztó helyzetet. Zambia korábban bejelentette, hogy rhodesiai katonák határincidenseket provokálnak, s hogy e tevékenységében Rhodesiát Portugália is segíti. Újabban négyezer dél-afrikai katona is segíti a rhodesiai haderőt abban, hogy rendszeresítse Zambia elleni agresszióját. A Biztonsági Tanács kedden este — lapzártakor — tárgyalja Zambia panaszát SOROKBAN Az európai biztonsági értekezletet előkészítő helsinki nagyköveti tanácskozás kedden folytatta munkáját a Dipokt kongresszusi palotájában. A résztvevők folytatták a biztonsági értekezlet napirendje első témakörének megvitatását. A vita alapja a svájci delegációnak a napirendi javaslatokat összefoglaló munkaokmánya. Moszkvában bejelentették, hogy kölcsönös megállapodás alapján a stratégiai fegyverek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalásokat március 12-től folytatják Genfben. * Huszonöt évvel ezelőtt, 1948. január 31-én írták alá az első magyar—lengyel kulturális egyezményt . A Trybuna Ludu, a lengyel testvérpárt központi lapja ez alkalomból közölte Ilku Pál művelődésügyi miniszter „Alkotó megismerés és együttműködés” című cikkét . Maurice Schumann, Franciaország külügyminisztere kedden befejezte kétnapos bukaresti tárgyalásait és elutazott a román fővárosból. Előzőleg fogadta őt Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Államtanács elnöke. • A brit alsóház hétfőn késő este, 305 szavazattal 269 ellenében, megszavazta a kormány inflációellenes törvényjavaslatát. A kormány így akarja elérni, hogy őszig meghosszabbítsa a jövedelemkorlátozó korábbi döntéseket. A törvényjavaslat most a Lordok Háza elé kerül. KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ v Fegyverzetcsökkentési tárgyalások Bécsben ÚJSÁGHÍR: Ma kezdődik. Bécs fegyverzet csökkentésére A gyorsaság nem boszorkányság — mára diplomáciai életben sem. Ez tűnt ki január 29-e, hétfő nemzetközi eseményeinek krónikájából: az európai szocialista, országok — köztük hazánk — kormányai még aznap választ kaptak a NATO-államoktól egy jegyzékükre, méghozzá kedvező értelemben. Eszerint az észak-atlanti szervezet illetékes tagjai készek a Bécsben, ma sorra kerülő előzetes konzultáció keretében megvitatni javaslatainkat az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére vonatkozóan, mi pedig hajlandók vagyunk részt venni az ezzel kapcsolatos előkészítő megbeszéléseken. A magyar küldöttség tehát ott lesz — a szovjet, a lengyel, a csehszlovák és az NDKI delegáció társaságában — a hét NATO-állam küldötteivel folytatandó előkészítő tanácskozásokon. Miről is lesz ott szó? Kormányunk január 19-én nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint — egyetértésben a Varsói Szerződésben részt vevő testvérországokkal — „az európai feszültség további enyhülését szolgálná, ha megállapodás jönne létre a kontinensünkön a haderőcsökkentésről. Az lebeg tehát a szemünk előtt, hogy a haderőcsökkentés segítse elő az európai biztonsági konferencia elé kitűzendő általános célokat. A haderőcsökkentést illetően kormányunk állásfoglalása „a fegyveres erők és fegyverzet", illetve a„nemzeti és külföldi fegyveres erők” csökkentéséről tesz említést, tehát e kérdéskomplexumot átfogóan kívánja a tárgyalások középpontjába állítani. Nem arról van szó tehát, hogy a Varsói Szerződés országai leegyszerűsítsék a téma megvitatását a szovjet és az amerikai csapatok létszámának csökkentésére, mint ezt néhány NATO-ország illetékesei elképzelték. Vagyis: ha valamennyi európai ország részvételével sorra kerülő biztonsági értekezlet közös döntésekkel kívánja kontinensünk biztonságát megteremteni, úgy a fegyverzetek és a fegyveres erők csökkentése is az egységes érdekeknek megfelelően és valamennyi európai ország közreműködésével történjék. Az eddigiekből következően most a NATO elvben egyezik ezzel a szocialista országok részéről egyértelműen kifejezésre juttatott állásponttal. Kompromisszumos megoldásként fogadtuk azonban el, hogy a ma kezdődő előkészületi tanácskozáson az öt szocialista ország (sőt fennáll a lehetőge, hogy Bulgária és Románia bekapcsolásával hét delegáció vesz részt a Varsói Szerződés részéről), és hét NATO-tagállam képviselői kezdjék el a megbeszéléseket. Lehetőség van tehát arra, hogy az érdemi tárgyalások indító szakaszában már minden európai ország küldöttségileg képviselteti magát, és arra is, hogy a tárgyalások döntő szakaszát ismét csak egy „szűk kör” folytatja majd le — valamennyi európai ország megbízásából és egyetértésével. Feltehetően tehát mindezekben a részletkérdésekben gyors megegyezés fog születni, már az előkészítő megbeszélések bevezető szakaszában, elképzelhetően még ezen a héten. Abból azonban, ahogyan a Varsói ésben az európai fegyveres erők vonatkozó előzetes konzultáció. Szerződés és a NATO országai a ma kezdődő előkészítő tanácskozások megkezdését szorgalmazták, kedvező további folytatásra lehet számítani, tehát arra, hogy a helsinki, nagyköveti szintű európai biztonsági értekezlet-előkészületekkel egyidejűleg az európai országok haderőinek és fegyverzeteinek csökkentése is szóba kerülhet. E témát egyébként a NATO részéről vetették fel, még 1968-ban — „elterelő hadmozdulatként”. Akkor, az Észak-atlanti Szövetség Heykjavíkban, Izland fővárosában tartott minisztertanácsi értekezletén fogadták el a részt vevő külügy- és hadügyminiszterek a „kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentés” tervét, méghozzá Közép-Európára vonatkoztatva. Ezzel akarták elbagatellizálni a Varsói Szerződés államai részéről akkoriban hozzájuk intézett és az európai biztonság megvalósítását célzó javaslatot. Sőt, e NATO-„kezdeményezésnek” — mert annak látszott!— megvolt az a „jó oldala” is, hogy elhallgattatta azokat az amerikai szenátorokat is, akik az Egyesült Államok Európában állomásozó csapatainakegyoldalú és gyors csökkentését követelték. Egy ideig azután az Északatlanti Szövetség „talonba" tette az indítványt, és csak akkor újította fel, amikor úgy látta, hogy egy ilyen javaslat próbára teheti a Szovjetuniónak az európai feszültség csökkentésére vonatkozó elhatározásának komolyságát. A Szovjetunió és más szocialista országok vezető államférfiainak — legfőképpen azonban Leonyid Brezsnyev — beszédei nem hagytak kétséget az iránt, hogy a haderő és, a fegyverzet csökkentése a Szovjetunió alapvető törekvése is. S ezekben a beszédekben és állásfoglalásokban az is nyilvánvalóvá vált, hogy Közép-Európa ugyan tényleg fontos része Európának, ahol a „veszélyeztetettség” azon keresztül áll fenn elsősorban, hogy itt, Németország két oldalán néznek egymással szembe a Varsói Szerződés, és a NATO fegyveres erői, de a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének egész Európáról ki kell terjednie. Más szavakkal: tüneti kezelés helyett a problémák gyökeres orvoslását kell célul kitűzni. Az európai szocialista országok álláspontja tehát széles körű támogatásra talált kontinensünkön. S ez azzal a kilátással kecsegtet, hogy katonai téren is meg lehet találni az európai biztonság eszméjének megvalósítását — hoszszabb távon. S ennek kezdeti lépéssorozata a bizalom kialakításának elengedhetetlen feltétele. Tény ugyan, hogy a korszerű haditechnika feltételei között a hagyományos fegyveres erők és fegyverzet csökkentése nem jár együtt a biztonság lényegeskockáztatásával. Lélektani szempontból azonban felbecsülhetetlen jelentősége volna egy ilyen döntésnek. Ezért történelmi jelentőségű az a folyamat, amely Bécsben ma megkezdődik. PERÉNYI ISTVÁN * Dr. Ustor Endre nagykövet vezetésével kedden magyar küldöttség utazott Bécsbe, hogy részt vegyen az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével kapcsolatos előzetes konzultáción. SZERDA, 1373. JANUAR S.