Csongrád Megyei Hírlap, 1973. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

mi történt a nagyvilágban ?mi történt a nagyvilágban? ülésezik az NSZEP KB plénuma Hétfőn Berlinben megkez­dődött az NSZEP Központi Bizottságának 9. ülésszaka. Erich Honecker első titkár terjesztette elő a Politikai Bizottság beszámolóját, majd megkezdődött a beszámoló vitája. Az NSZEP KB ülése ma, kedden folytatja mun­káját. Miniszterelnökök Bonnban Előrehaladás Helsinkiben Edward Heath angol mi­niszterelnök hétfőn magán­látogatásra az NSZK-ba ér­kezett. A kormányfő Bajor­ország barokk templomait tekintette meg, s ma Bonn­ban Willy Brandt kancellár vacsoravendége lesz. Londoni értesülések sze­rint Heath beszámol a nyu­gatnémet kormányfőnek azokról a tárgyalásokról, amelyeket a múlt héten folytatott Párizsban Pompi­dou elnökkel, Brandt pedig Leonyid Brezsnyevvel tartott megbeszéléseiről tájékoztat­ja Heath-t. Emiatt London­ban feltételezik, hogy Brandt és Heath újabb megbeszélé­sei gyakorlatilag minden té­mát felölelhetnek, ami jelen­leg foglalkoztatja a Közös Piacot és a NATO-t. • Hétfőn délelőtt Willy Brandt szövetségi kancellár fogadta Anker Jörgensen dán miniszterelnököt. Jor­gensen azért érkezett egy napra az NSZK-ba, hogy tá­jékozódjék a kancellártól a május elején tartott nyugat­német—amerikai tárgyalá­sokról és Leonyid Brezsnyev­­nek,­ az SZKP KB főtitkárá­nak május 18-a és 22-e kö­zött az NSZK-ban tett láto­­gatásáról A megbeszélésen szóba jöttek nyugat-európai és ka­tonai kérdések is. Görög-kínai megállapodás Makarezosz görög minisz­terelnök-helyettes tíznapos pekingi látogatása után köz­leményt adtak ki, amely sze­rint megállapodásokat írtak alá kereskedelmi kapcsola­tokról és fizetési feltételek­ről, tengeri szállításról, va­lamint a két ország közötti polgári légiforgalomról. El-Zajjat Moszkvában A hivatalos látogatáson a Szovjetunió­ban tartózkodó Mohammed Hasszán El- Zajjat egyiptomi külügyminiszter hétfőn megbeszéléseket folytatott Andrej Gnami­­kóval, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagjával, a Szovjetunió külügyminisz­terével. A meleg, baráti légkörben lezajlott ta­lálkozón a két miniszter véleményt cse­rélt a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről. Különös figyelmet szenteltek a közel-keleti hely­zet megvizsgálásának, tekintettel a Biz­tonsági Tanácsnak a közel-keleti rendezés problémáit megvitató, küszöbön álló ülé­sére. Andrej Gromiko hétfőn villásreggelit adott az egyiptomi külügyminiszter tiszte­letére. A meleg, baráti légkörű vilásreg­­gelin Andrej Gromiko és Hasszán El-Zaj­jat üdvözlő beszédet mondott. Sajtóértekezlet a Vlí-ral A világ 120 országából kommunista, szocialista, ke­resztény, liberális és más demokratikus, antiimperia­­lista ifjúsági szervezetei vesznek majd részt a július 28-án Berlinben kezdődő 19. Világifjúsági Találkozón — közölte Dominique Vidal, a nemzetközi fesztivál elő­készítő bizottság koordiná­ciós titkára, a hétfőn Ber­linben megtartott nemzet­közi sajtóértekezleten. A 1e­­zd­eg Nyikolaj Szmetov, a fesztivál propaganda irodá­jának elnöke elmondotta, hogy az­ előző világifjúsági találkozók színhelyeiről (köztük Budapestről is) ki­lenc lángot visz majd a vi­lág haladó ifjúsága Berlin­be. A program roppant vil­o­­zatosnak ígérkezik. X. Világifjúsági Találkozó „Hogy mindenki jól érezze magát” Beszélgetés a szervező bizottság vezetőjével Erich Rau, a X. Világifjú­sági Találkozó szervezőbi­zottságának vezetője, a Sza­bad Német Ifjúság (FDJ) Központi Bizottságának tit­kára interjút adott a „Junge Welt" című ifjúsági napilap­nak. Az interjú keretében arról számolt be, hogyan áll a fesztivál előkészítése há­rom hónappal a megnyitás előtt. Erich Rau hangsúlyozta: tudja, hogy a világ demok­ratikus ifjúsága és diáksága számára a X. Világifjúsági Találkozó az 1973-as év „ese­ménye” lesz. Ez a felismerés vezérli a szervezőbizottságot a nagy feladat elvégzésében. A szervezőmunka nagysá­gának érzékeltetésére álljon itt néhány adat: Az FDJ, valamint az­ „Ernst Thällmann” Úttörő­­szervezet központi és kerüle­ti szervezeteinek, a Német Torna, és Sportszövetségnek, valamint a Sport- és Techni­ka Társaságnak 12 900 tagja készül arra, hogy műsorai­val részt vegyen a X. Világ­ifjúsági Találkozó rendezvé­nyein. A kulturális rendezvé­nyeken részt vesznek az NDK hivatásos művészei is: több­száz szólista és együttes. Jellemző az érdeklődésre, hogy csaknem 10 000 amatőr művész vetélkedik a rendez­vényeken való részvételért. A szervezőbizottság veze­tője beszámolt a sokféle technikai problémáról is, amely egy ilyen nagyszabású rendezvénnyel együtt jár. 130 országból érkező 20 000 kül­földi zökkenőmentes ellátása, jó elszállásolása, gondosko­dás a pontos közlekedés le­hetőségéről és az egészség­ügyi feltételekről — mindez előfeltétele a fesztivál sike­rének. „Tervszerűen folyik sokszoz rendezvény előkészí­tése, s 1500 kísérő és tolmács készül a minden kontinensről érkező vendégek fogadására. Nagy szorgalommal folyik a munka a szálláshelyek elké­szítésén. Vendégeinket kollé­giumokban, otthonokban, ké­nyelmesen berendezett új la­kóépületekben, és természe­tesen szállodákban helyezzük el — összesen több mint 50 épületben.” Erich Rau elmondotta, hogy az étrendek összeállítá­sa sem volt egyszerű: tapasz­talt táplálkozástudományi szakemberek dolgoztak ezen, az NDK egészségügyi minisz­tériumának közreműködésé­vel. Külön menetrend kialakí­tását tette szükségessé a sok külföldi vendég érkezése és elutazása. A fesztivál idejé­re az NDK 343 különvonatot állít be. A berlini közlekedési üze­mek számolnak a forgalom­növekedéssel: a fesztivál ide­jén az S-Bahn magasvasút utasainak száma naponta 400 000-rel, az U-Bahn, a földalatti forgalma napi 230 ezer utassal növekszik. A megnövekedett forgalom le­bonyolításának zökkenőmen­tessé tétele érdekében a ta­lálkozó napjaiban sűrítik a jártokat. Külföldi ifjúsági szerveze­tek rengeteg ötlettel, javas­lattal és tanáccsal halmozzák el a berlini szervezőbizottsá­got a fesztivál előkészítését és lebonyolítását, illetően. Ezekkel kapcsolatban Erich Rau így nyilatkozott: „Iga­zán nagy örömünkre szolgál, hogy még most is olyan sok érdekes ötlet és javaslat me­rül fel a program kialakítá­sára. Nem túlozzuk el mun­kánk értékét, ha megállapít­juk, hogy naponta gazdago­dik a fesztivál politikai, sport- és kulturális tartalma. Ez pontosan megfelel a Vi­lágifjúsági Találkozó célkitű­zéseinek.” 2“ Folytatódtak a csehszlovák­­nyugatnémet tárgyalások Hétfőn kétszer is — dél­előtt és délután — találko­zott a szövetségi fővárosban a csehszlovák és a nyugat­német küldöttség. A tárgyalások — mint von Pachelbel külügyi szóvivő hétfő délutáni sajtóértekez­letén megállapította — ked­vező mederben haladnak, bár azt még nem tudni, hogy szerdán véglegesen lezárul­­nek-e vagy pedig újabb for­duló megtartására lesz szük­ség. A szóvivő megfogalmazása szerint a tárgyalások légkö­re „jó és pozitív”, és mind­két fél bízik benne, hogy a még nyitott kérdésekre meg­oldást lehet találni. A tárgyalások középpont­jában a müncheni egyez­mény érvénytelenségével összefüggő kérdések, többek között azok jogi vonatkozá­sai szerepelnek. A helsinki nagyköveti ta­nácskozás munkabizottsága több mint egyhetes vita után hétfőn befejezte az európai biztonsági értekezlet 3. napi­rendi pontja (kulturális együttműködés) egyik legne­hezebb témájának szerkesz­tését. Jól tájékozott diplo­máciai forrásokból származó értesülés szerint az emberek és szervezetek kapcsolatairól szóló bizottsági feladatterv csekély módosításokkal azt a szöveget követi, amelyet egy szűkebb körű munkacsoport terjesztett múlt héten a ta­nácskozás elé. A munkabizottság ezután eredményes eszmecserét foly­tatott a 3. napirendi pont másik részterületéről, az ál­lamok közötti kulturális cse­re és együttműködés bővíté­séről. E téma tárgyalása is egy általánosan elfogadható­nak látszó munkaokmány alapján folyik. A 3. pont ke­retében ezen kívül már csak az információ és oktatásügyi csere részterületét kell ki­dolgozni. Az ügyren a munkacsoport folytatta a konferencia részt­vevői körének tárgyalását. E kérdésben különösebb vita nem alakult ki, miután min­den ország egyetértett azzal az elvvel, hogy az összes európai államot, továbbá az Egyesült Államokat és Ka­nadát meg kell hívni a kon­ferenciára. Ébredés a Skylabon Hétfőn közép-európai idő szerint 13.00 órakor ébredtek a Skylab-űrlaboratórium munkatársai, akik egyelőre még az Apollo-űrhajóbam töltötték a pihenési idősza­kot. Délután folytatják az űrlaboratórium berendezései­nek ellenőrzését, és Kerwin, a csoport orvostagsa vér­nyom­atnzasgálatok­at végez önmagán és társain. Este 18.00 órakor az űrhajósok egyenes adásban űr-sajtóér­tekezletet tartottak. A sajtóértekezlet hét per­­cig tartott. Az űrhajósok jó hangulatban vannak, és de­rűlátóan nyilatkoztak külde­tésük sikeréről. A 31 görög tengerész Olaszországban menedékjogot kapon Nikolasz Peeppasz, a „Vé­tesz” nevű görög torpedó­romboló volt parancsnoka, aki 6 tiszttársával és a le­génység 34 tagjával együtt politikai menedékjogot ka­pott Olaszországban, miután hajójával kivált egy NATO- hadgyak­or­latból, és fellázadt az athéni katonai kormány ellen, vasárnap sajtóértekez­leten­­ ismertette cselekede­tük indítékét. „Amit tet­tünk, azért tettük, hogy megmutassuk a világ közvé­leményének: mlyen gyenge alapokra támaszkodik a ka­tonai rendszer uralma Gö­rögországban” — jelentette ki Pappasz. A 31 görög tengerészt az olasz hatóságok egyelőre be­költöztették egy római szál­lodába. Az athéni kormány kiadatásukat kérte, erre azonban nem fog sor kerül­ni. Többségük nem kíván Olaszországban maradni, és valamennyien részt akarnak venni a külföldön működő görög ellenállási mozgalom­ban. A srg.-i.____nrt «.»»a-..».* »--­„ vefosh KMiuk­oen el­­hagyta az olasz felségvize­ket. KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ 1973: Európa éve? ÚJSÁGHÍR: Washington politikai terveiben a jelenlegi esz­tendő Európa évének ígérkezik. E­z az esztendő — a wa­shingtoni politikai naptár szerint — Eu­rópa éve. Európa, amerikai szóhasználattal természete­sen Nyugat-Európát jelent. Számos jel mutatja, hogy az Atlanti-óceán túlsó partján a politikai stratégák a Nyugat- Európa és Amerika közötti újfajta viszonyon töprenge­nek. Henry Kissinger, Nixon mindenható nemzetbiztonsá­gi főtanácsadója — aki rit­kán mond nemzetközi poli­tikai ügyekben fölöslegeset — legutóbb új Atlanti Char­ta kidolgozásának szükséges­ségét emlegette. Az Atlanti­óceán partján levő országok között új partneri viszonyra van szükség — mondta Kis­singer. És ezzel együtt egy földrajzilag abszurdumnak, politikailag azonban termé­szetesnek tűnő dolgot mon­dott: Japán is ezek közé az atlanti országok közé tarto­zik.­­ Az, hogy az amerikai pol­­i­tikában 1973 Európa esztend­­­deje, nem elhatározás, ha­­­­nem szükségszerűség kér­dése. Egyrészt a vietnami háború befejezésével ismét e kulcsfontosságú kontinens felé fordulhatott a nemzet­közi figyelem, másrészt a változó világban igencsak szükségessé vált Washington és Nyugat-Európa viszonyát újra átgondolni.­­ A második világháború utáni időszakban a tőkés Eu­rópa nem lehetett vetélytár­­sa a háborúból megerősöd­ve kikerült, ereje teljében levő Amerikának. A pénz­ügyi rendszer, a nyugati ka­tonai szövetségi rendszer az Egyesült Államok vezető szerepén alapult. Nyugat tő­kés körei pedig a hideghá­ború időszakában egyenesen megkövetelték az amerikai részvételt a kommunizmus megállítása, majd felgöngyö­lítése jelszavával jelentkező ■imperialista stratégia meg­valósításában. A­z 1970-es évek világa azonban már más. A legalapvetőbb válto­zások: a Szovjetunió és a­­szocialista országok megerő­södése, a tárgyalásos korszak beköszöntése. A vietnami háború — az idő múlásával ez egyre in­kább látszik — döntő befo­lyással l ott Amerikának a világban elfoglalt szerepére. A délkelet-ázsiai véres ka­land még kiteljesedésének időszakában megosztotta a nyugati szövetségeseket. Olyan országok kormányai, amelyek korábban minden­­külpolitikai lépésében, hűsé­gesen követték Washingtont , most nyíltan felléptek a háború ellen. A háború, és annak kudarca mélyre süly­­lyesztette az USA tekinté­lyét. Olyan országok, ame­lyek a harmadik világban eddig amerikai támogatásra — helyesebben az Ameriká­hoz fűződő egyoldalú kap­csolatra — alapozták gazda­ságpolitikájukat, elkezdtek másfelé is orientálódni. Meg­rendült a tőkés világ gazda­sági építménye. A dollárvál­ság gyakorlatilag nem más, mint összefoglaló neve annak a folyamatnak, amely libikó­kaszerűen — az Egyesült Ál­lamok gazdasági hatalmá­nak süllyedésével egyidőben — az európai tőkés államo­kat és Japánt emelte ma­gasba. Ezen a folyamaton — amelynek csak egyik meg­nyilvánulási formája az ad­dig megdönthetetlennek hitt dollár trónjának megingása — nem sejthettek az első­­segélyszámba menő intézke­dések (dollárleértékelés, más valuták felértékelése, lebeg­tetése.) Anglia belépésével min­denképpen nagyobb gazdasá­gi hatalommá vált az euró­pai közösség. Olyan erővé, amely nem hajlandó érdekei fölébe helyezni az amerikai kívánalmakat. Az Egyesült Államok pedig nincs abban a helyzetben, hogy kemé­nyen lépjen fel Nyugat-Eu­­rópával szemben. Hiszen, például egy kereskedelmi háború a Közös Piaccal szemben többet ártana Ame­rikának, mint Nyugat-Euró­­pának. Az USA kereskedel­mi mérlegében ugyanis az Európai Gazdasági Közös­séggel szemben 1,7 milliárd dolláros felesleg mutatko­zik. A leglényegesebb Új té­nyező a nemzetközi enyhü­lés. A tárgyalások megindu­lása és elsősorban Európá­ban a tartós béke lehetősé­ge egy csapásra feleslegessé tett régi módszereket. Mi­közben egyre szaporodtak és mélyültek a két- és többol­dalú tárgyalások, s teret nyertek a kontinensen a bé­kés egymás mellett élés el­vei, a nemzetközi kapcsola­toknak ez a módosulása nem hagyta érintetlenül Nyugat- Európa és Amerika viszo­nyát sem, alapvető érdekkü­lönbségek mutatkoznak kö­zöttük. Az Egyesült Államok kö­zel három évtizedes szerep­­vállalása a nyugat-európai stratégiában, az USA domi­náns szerepe a NATO-ban azt eredményezte, hogy a nyugat-európai országok tu­domásul vették azt a ké­nyelmes állapotot, hogy ka­tonai kiadásaik egy részét a tengerentúli adófizetők fe­dezik, s hogy az atomernyő Nyugat-Európa fölött mente­síti őket a katonai terhek jelentős részétől. Ilyen kö­rülmények között az az ame­rikai elképzelés, miszerint a jenki katonák visszatérnének az Atlanti-óceán túlsó part­jára, nem váltott ki lelkese­dést a nyugat-európai politi­kusokból. Miközben Wa­shington a katonai jelenlét csökkentésében érdekelt, Ny­ugat-Euró­pában a kormá­nyok e csökkentést minél távolabbi időre szeretnék tol­­ni. A gazdasági -kereskedelmi kapcsolatok fejlődése a szo­cialista országokkal viszont versenytárssá tette az atlanti országokat. A Szovjetunió és a többi szocialista ország rendkívül nagy lehetőséget, jelent a nyugati tőkés körök számára. A gazdasági kap­csolatokat rohamosan lehet bővíteni — e fejlődésnek azonban keretei vannak. E kapcsolatokat keretbe foglal­ja a szocialista országok tervgazdálkodása, a kiegyen­súlyozott gazdasági fejlesz­tés igénye, valamint az a tény, hogy a szocialista or­szágok között sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolatok ala­kultak ki, amelyek termé­szetesen a Nyugattal való ke­reskedelem során nem szen­vedhetnek csorbát. A szocia­lista országokkal való gazda­sági kapcsolatok vonzó, ugyanakkor mégis hosszú tá­von korlátozott volta előre­láthatóan ki fogja élezni a tőkésországoknak e piacokért folyó versenyét. E­urópa éve tehát az el­­lentétek jegyében kezdődött. A szaka­dék az Atlanti-óceán két partja között nem lett kes­kenyebb. A nemzetközi erő­viszonyok rohamos módosu­lásának időszakában ebben nincs is semmi különös. KERESZT­Y ANDRÁS KEDD, $SW31 20.

Next