Csongrád Megyei Hírlap, 1974. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

ffiig PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK« CSDHGRAD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Békemozgalmi aktívák és véradók kitüntetése Ünnepi esemény színhelye volt szerdán a Parlament Bankácsy-terme: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kitüntetéseket nyújtott át a Magyar Béketanács megalakulásának negyedszázados jubileuma, továbbá a Vöröskeresztes Világnap alkalmából a békemozgalom kiemelkedő munkát végzett aktivistáinak és sokszoros véradóknak. Az Elnöki Tanács elnöke ünnepi beszédében egyebek között hangsúlyozta: a magyar békemozgalom a szocializmus építésén munkálkodó népünk egészét átfogó és lelkesítő, mozgósító, egyszerűségében is nagyszerű, hétköznapiságában is felemelő eredményeket hozó és érlelő társadalmi megnyilvánulás, a nemzeti összefogás legszélesebb alapokon nyugvó kifejeződése. Losonczi Pál a továbbiakban hangsúlyozta: a magyar békemozgalomban kiemelkedő érdemeket szerzettekkel együtt méltán kapnak kitüntetést azok is, akik egy másik kerek évforduló — a hazai szervezett véradás 20. évfordulójának — ünnepeltjei. Az ő cselekedetük — társadalmi hasznosságánál, életadó-életmentő jellegénél fogva— a szó nemes értelmében béketevékenységnek tekinthető. Akik vért adnak, szép áldozatot hoznak, önzetlenül és áldozatkészen sietnek a bajba kerültek segítésére, közülük különösen azok, akik most itt vannak, akik legalább ötvenszer, vagy ennél is többször adtak már vért. Ezt követően Losonczi Pál átnyújtotta a kitüntetéseket. Négyen kapták meg a Munka Érdemrend arany, heten a Munka Érdemrend ezüst, négyen pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatát. A XL pártkongresszus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben vállalták . Növelik termelésüket, csökkentik önköltségeiket a vásárhelyi Rákóczi Tsz szocialista brigádjai és dolgozói Az MSZMP Rt. kongreszszusára, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a hódmezővásárhelyi Rákóczi Tsz szocialista brigádjai és a tsz tagsága az alábbi versenyfelajánlást tette: „Az 1974-es gazdasági évben vállaljuk, hogy jobb munkaszervezéssel, a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával, az iparszerű termelés megvalósításával a tavalyi 71 mázsás kukoricaátlagterméssel szemben az idén 75 mázsát termelünk hektáronként, ami 3600 mázsa többlethozamot eredményez. Búzánál az elmúlt évi 42,9 mázsás hektáronkénti átlagot, 450 mázsára kívánjuk emelni, ami 1500 mázsa többlettermést jelent. A zöldség-gyümölcs program keretében az elmúlt évi értékesítéshez viszonyítva 30 százalékkal növeljük, csemegeszőlőből a lakossági ellátást. Az előző évi 800 mázsával szemben 1040 mázsa csemegeszőlőt értékesítünk. Az állattenyésztési ágazatunknál vállaljuk, hogy a gazdaság tehénlétszámát a szarvasmarhaprogram keretében az előző évi 147-ről 200-ra növeljük. Az egy tehénre eső tejtermelést két százalékkal fokozzuk, ami1032 literes tehenenkénti tejhozamot jelent. A tehenenkénti hozamnövekedés eredményeként 1500 hektoliterrel több tejet értékesítünk. A vágóállat-termelés 5 százalékos növelése 1840 mázsa húst jelent. A fehérjeimport megszüntetésére 1974. június 30-ával üzembe helyezzük a forrólevegős lucernaszárítónkat és így jelentős mennyiségű többlet fehérjedús takarmányt nyerünk. A javítóüzem az anyagköltség ötszázalékos csökkentését vállalja. Gazdasági szinten viszont 10 százalékkal csökkentjük a balesetek és a munkanapkiesések számát. A versenyidőszak második szakaszában, a IV. ötéves terv befejező évében vállaljuk a 400 darabos szarvasmarha-állomány kialakítását és a tehenenkénti 3200 literes tejhozam elérését. A növénytermesztés eredményeit szinten tartjuk. A fehérjeprogram sikeres végrehajtása érdekében megoldjuk a lucernatermelés komplett képesítését. Szövetkezetünk tagsága a párt X. kongresszusának határozatai szellemében tette meg vállalását, hogy menynyiségben több, minőségben jobb termékekkel járuljon hozzá a népgazdaság ellátásához.” * A versenyfelajánlást Bánfi Sándor párttitkár és Szűcs József tsz-elnök írta alá. lt ! Emlékeztető — huszonkilenc év óta — 1545. május kilencedike — mondotta beszéde bevezetőjében Sarlós István — a világtörténelem kiemelkedő jelentőségű napja. Ez a nap immár huszonkilenc éve emlékezteti a haladó gondolkodású embereket a hitleri fasizmus elleni győzelemre. Az emlékező ember a győzelemre és azokra a katonákra, partizánokra, ellenállókra gondol, akik szembeszegültek a második világháborút kirobbantó fasizmussal. Hálával és tisztelettel övezzük azok emlékét, akik életüket áldozták az emberiség boldog jövőjéért, és akik a háborút azzal fejezték be, hogy a forradalom vörös zászlaját kitűzték a Reichstagra és ezzel jelképesen kaput nyitottak a szocialista jövőnek. A népek sok mindent megtanultak a két világháború pusztító évei során. A legfőbb tanulság, amelynek birtokába jutottak, az volt, hogy minden háborúhoz emberek kellenek, s ha az emberek megtagadják a más népek elleni pusztító háborúkban való részvételt, akkor elkerülhetővé válik a háború. A békemozgalmak harcosai az idők során arra is rájöttek, hogy ha a szétaprózott békemozgalmak erejét egy nagy folyamba egyesítik, olyan népi erőt hozhatnak létre, amely eredményesen tud szembeszállni minden háborús törekvéssel. Ilyen felismerések eredményeként jött létre 25 évvel ezelőtt a béke-világmozgalom, és indult el azon az úton, amelyen Európában és Ázsiában egyaránt sikereket ért el olyan időkben, amikor már ajtókon kopogtatott a harmadik világháború. Amikor 1949-ben létrejött a világ szervezett békemozgalma, hazánkban már programmá vált az, ami ma természetes: a hatalomra jutott munkásosztály vezetésével, vele szövetségben az egész nép érdekévé és kötelességévé kell tenni a szocialista haza felépítését, és a világ egészét átfogó békerendszer megteremtéséért való munkálkodást. Huszonöt éve működik a szervezett békemozgalom a világon, az újabb, a második huszonöt év most kezdődik. Bizakodva tekintünk a jövő elébe, mert tudjuk, hogy mit akarunk. Bízhatunk a jövőben, mert tudjuk, hogy igaz,zunk van. Igazunk van, mert az emberiség legszentebb ügyéért, a békéért harcolunk — zárta beszédét Sarlós István. Megkezdődött a Béke és Barátság Hónapja Az emberiség ma már legyőzi a háborús törekvéseket Ünnepi ülést tartott az Országos Béketanács Május 9-e, a fasizmus felett aratott győzelem évfordulója alkalmából szerdán az Országos Béketanács ünnepi ülést tartott, s ezzel megkezdődött a magyar békemozgalom évenként ismétlődő tavaszi országos eseménysorozata, a Béke és Barátsági Hónap. Az ünnepi eseményen — amelyet Budapesten, az új városházán rendeztek meg — részt vett és az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János, az országgyűlés alelnöke és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. Ott volt az ünnepségen az OBT vendégeként hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség, amelyet Oleg Harhargyin, a Szovjet Béketanács alelnöke vezet, és a lengyel békedelegáció, amelynek vezetője Michal Grendys, a Lengyel Államtanács tagja, a Lengyel Béketanács alelnöke. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkárának--megnyitója után Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott, ünnepi beszédét. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ünnepi beszédét mondja. Távlatilag is. A tömegkéslekedésé a Jövő Szegeden szerdán befejeződött az V. országos közlekedésgazdasági konferencia, amelyen az ország valamennyi közlekedési vállalatának, tudományos kutatóintézetének csaknem 400 vezetője, szakembere vett részt. A fő témája az volt, milyen szerepet játszik a tudomány a közlekedés fejlesztésében. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár, a közlekedéstudományi egyesület elnöke a tanácskozás befejeztével az MTI munkatársának adott nyilatkozatában egyebek között hangsúlyozta: " A konferencia fontosságát növeli az a körülmény, hogy éppen öt évvel ezelőtt dolgozták ki a tudománypolitikai irányelveket. Ezek megszabták a közlekedési tudományok feladatait is, s így a szinte évfordulónak számító időpont jó alkalmat teremt az eredmények értékelésére, s az irányelvekből adódó feladatok meghatározására — mondotta, majd rámutatott, hogy a tennivalók megoldásához a közlekedési tudományos intézetek munkája mellett egyre fokozottabban veszik igénybe az ország különféle egyetemeinek, főiskoláinak kutatóapparátusát is. Vásárhelyi kiadás 31. ÉVFOLYAM 106. SZÁM 1974. május 9., csütörtök Ara: 80 fillér Biszku Béla a főváros IX. kerületében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán részt vett a IX. kerületi pártbizottság szervezésében megtartott aktívaülésen. Szabados László, a IX. kerületi pártbizottság titkára tájékoztatást adott a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól. Felszólalt az aktívaértekezleten Biszku Béla, aki időszerű belpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást, majd látogatást tett a Fegyver- és Gázkészülékek Gyárában. ( MSI TÉMÁNK A győzelem napján tiszonkilenc éve, 1945. május 9-én . Moszkvában ezer ágyú harminc üdvlövése szólalt meg, Londonban sok éves elsötétítés után minden utcai lámpát, kirakatfényt, reflektort meggyújtottak, New Yorkban pedig konfettivel, szerpentinnel borított vidám tánc járta Manhattan utcáin — a győzelem napján véget ért a második világháború európai része. Hitler „harmadik birodalma”, a fasizmus történelmi múlttá lett. Igaz, olyan múlttá, amelynek keserű emlékei mindenütt jelen voltak a földrész országaiban. Temetőid végtelen sorában pihentek a harcokban elesett katonák és a légitámadások polgári halottai, milliószámra váltak a náci krematóriumokban fekete füstté a meggyilkolt áldozatok, városok és falvak ezreiben üszkös romok emlékeztettek a fasizmus rombolásaira. A náci fegyverletétel okmányának hivatalos aláírásán, erről magának Zsukov marsallnak emlékirataiból tudunk. Keitel náci vezértábornagy öntelt arcán rosszindulatú kifejezéssel, kezével lehulló monoklija után kapva lépett a karlshorsti német tiszti iskola egyik termében az asztalhoz, hogy kézjegyével hitelesítse a történelem legpusztítóbb háborúját kirobbantó nácihadsereg feltétel nélküli kapitulációját. (Az előzetes jegyzőkönyv aláírásánál, Reimsban, Gustav Jodl náci tábornok még ,,nemes lelkű , bánásmódot” kért a vele szemben ülő Bedell-Smith amerikai és Szuszlaparov szovjet tábornoktól, holott jól tudta: őt is és a többi , háborús, emberiségellenes bűnt elkövetett személyt a szövetségesek, megállapodásuk szerint, felelősségre vonják majd.) Esztendőkön át taposta náci csizma a szovjet földet, raboltak, dúltak a fasiszták. Több mint húszmillió szovjet ember adta életét azért, hogy 1945. május 9-én a győzelmet ünnepelhesse a világ, mintegy hetvenezer szovjet várost és falut pusztítottak el részben, vagy egészben a nácik, a szovjet népgazdaság harminc százaléka megsemmisült. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik 1945-ös kiadványa, a győzelem tavaszának hangulatában fogalmazott így: „Az európaiak többsége úgy tekint a Vörös Hadseregre, mint felszabadítójára." Azt mondhatja bárki, minek ezeket a már történelmi értékeléseket újra meg újra megismételni, hiszen már nemzedékek nőttek fel s úgy, hogy nem is tudják, mit jelent a „tengelyhatalimak” elnevezés — vajon ki emlékezik még például arra, hogy egy magyar fasiszta miniszterelnök. Gömbös büszkélkedett mindig azzal, hogy ő találta ki a két fasiszta ország szövetségének elnevezésére a „Berlin—Róma tengely” kifejezést... Ám a múlt felidézésére, túl a győzelem napjának 29. évfordulóján, szükség van. A múlt, a tegnapi küzdedelmek tanulságaiból következik a jelen: a győzelem napjának egyenes, természetes folytatása, a szocialista külpolitika küzdelme előbb a hidegháború ellen, a hidegháború utáni időszakban pedig a békés egymás mellett élés gondolatának mindennapi gyakorlattá válásáért.