Csongrád Megyei Hírlap, 1977. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-20 / 91. szám
A megelőzés érdekében: Rendszeres szűrés Évente egyszer szűkszavú értesítést kézbesít a posta minden családhoz. A tüdőgondozó munkatársai röviden felszólítják a címzettet és 14 éven felüli családtagjait, hogy a megadott időpontban és helyen jelenjenek meg tüdőszűrésre. Ha a felszólítást meglátjuk, többnyire eszünkbe sem jut a felszabadulás előtti szörnyű valóság, amely országunkat jellemezte: 3 millió koldus és a tbe-s hazája voltunk. Hiszen mostanra kiépült a tüdőbeteg-gondozói hálózat, a mozgó- és stabil ernyőképhálózat, bevezették a lakosság rendszeres szűrését, a 14 éven aluliak BCG- oltását. Következetes és rendszeress munkával érte el szocialista egészségügyünk, hogy e súlyos betegséget gyakorlatilag felszámolhatták hazánkban. A rendszeres szűrésekre szükség van napjainkban is, hogy az új fertőzéseket, a tüdő másfajta megbetegedéseit idejében felfedezzék. A megyei tüdőgondozó mozgóernyőkép állomása Szentes, a szentesi és a makói járás lakóit szűri meg. Évente közel 85 ezer embert hívnak be levelezőlapokkal a néhány perces ellenőrzésre. Ez azt jelenti, hogy naponta 700-800 felnőttet fogadnak. Alföldi Barna szolgálatvezetővel beszélgettünk munkéjukról. Tizennégy éve dolgozik itt, van tehát tapasztalata bőven. — Az emberek nagy többsége szükségesnek és természetesnek tartja, hogy eljöjjön — mondja. — Különösen azok köszönik meg a rendszeres ellenőrzést, akik már átestek ezen a betegségen. Természetesen, arra is akad példa, hogy néhányan felháborodottan megkérdezik a tényleg csak félperces felvételkészítés után: mi a csudának kellett nekem ide eljönnöm? Mert még mindig él az a tévhit, hogy az az alapos orvosi vizsgálat, amelyet hosszú ideig végeznek — mondja a szolgálat- vezető. MEDICOR-gyártmányú röntgenkészülékkel, Zeissfelvevővel készítik a felvételeket. Felvételre várva. (Fotó: Lázár Mihály) Tanácstagi beszámolók Seres Sára, a vásárhelyi 38., Keresztes Istvánná, a 39. és Holler Lászlóné, a 40. választókerület tanácstagja -április21-éig csütörtökön, este 6 órakor tanácstagi beszámolót tartanak választóik számára a Jókai utcai pártházban. Közös kirándulás A Zalka Máté Általános Iskola tanárai, a szülői munkaközösségi aktívák és az iskolát patronáló HÖDGÉP Makarenko szocialista brigád tagjai közös kiránduláson vettek részt Budapesten és környékén. A 36 személyből álló csoportban ott voltak a HÖDGÉP meo. főosztály KISZ- fiataljai is. A kétnapos túra gazdag programmal telt el. Kellemes szórakozást nyújtott a Fővárosi Operettszínház és a Vidám Színpad előadása. Jártunk a Magyar Nemzeti Galériában tárlatlátogatáson, ahol Bányai Béla tanárjelölt kalauzolt bennünket. Ezenkívül voltunk több múzeumban is. Betértünk egy kávéra a Hiltonszálló presszójába, és borkóstoló is szerepelt a második nap programjában. A gazdag, élményekkel teli kirándulás a jó szervezést bizonyítja — az autóbuszt a HÓDGÉP vállalat kollektívája biztosította. A Makarenko szocialista brigád az iskolát munkában is segíti, bizonnyal az „Egy birád — egy iskola” mozgalom további ápolását szolgálja az említett közös kirándulás is. MARTONOSI ANDRASKI Az úttörőcsapat életéből A forradalmi ifjúsági napok keretében a vásárhelyi Ságvári Endre Általános Iskola tanulói — a 3071. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjai köszöntötték a patronáló szocialista brigádokat. A Radnóti Miklóssal az Alföldi Porcelángyár arany brigádérmet nyert Március 21. szocialista brigádját, a CIMEA raj a Fémipari Vállalat Angela Davis és Április 4. szocialista brigádjait köszöntötte műsorral. A József Attila raj részt vett a HÓDIKÖT Frankel Leó testvér KISZ-alapszervezet ünnepi taggyűlésén, a hetedik A-osztály tanulói pedig a Ságvári Endre Ifjú Gárda alegységet köszöntötték a HÓDIKÖT-ben. A rajvezetők rajon belüli akadályversenyeket és emléktúrákat szerveztek, az őrsök pedig gyűjtőmunkával igyekeztek dokumentálni városunk 33 éves fejlődését. Április elején városi szavalóversenyt rendeztünk, hogy felkutassuk a legjobb versmondó pajtásokat. A tavaszi szünetben Csehszlovákiában vendégszerepelt iskolánk irodalmi és néptánc szakköre. Petőfi Sándor: János vitéz című elbeszélő költeményét dolgozták fel pódiumjátékká. Az érsekújvári pajtásokat augusztusban fogadják iskolánk nevelői és tanulói. TÓTH SÁNDORNÉ SZERDA, 1977. ÁPRILIS 30 Várható-e változás a fehérjefeldolgozóban ? A Hódmezővásárhely határába települt állati fehérjét feldolgozó üzem léte az elmúlt években már több alkalommal éles hangú vitákat váltott ki. Mivel az emberi környezetre gyakorolt kellemetlen hatása a sok bírálat ellenére mindeddig alig mérséklődött, a város lakossága továbbra is joggal követelheti bezárását. Más tények azonban amellett szólnak, hogy szükség van az üzemre, sőt termelését minden eszközzel növelni kell. Gyártmányait, a húslisztet és az ipari zsírt csak importtal lehet pótolni. Még így is évi 50 ezer tonna halliszt behozatalára szorul az ország. Másrészt gondoskodni kell a húsfeldolgozó kombinátokban felszabaduló, óriási mennyiségű hulladék feldolgozásáról. A szarvasmarha testsúlyának például 25 százaléka alkalmatlan emberi táplálkozásra. Egy tonna fehérjehulladék eltüntetéséhez pedig 1,3 köbméteres gödröt kell ásni, s a hulladék nem helyezhető el a földfelszínhez 3 méternél közelebb. A dögtemetők területén azután 25 évig tilos kultúrnövényt termeszteni. Válságos helyzet állt tehát elő: az ipar a terhelés növelését szorgalmazza, a lakosság pedig az üzem bezárását követeli. A helyes megoldás természetesen egy nagy kapacitású, a környezetét a legcsekélyebb mértékben sem zavaró üzem felépítése lenne. Szinte minden van... Vizsgáljuk meg ennek lehetőségeit! Az Állatfehérje Takarmányokat Előállító Vállalat a IV. ötéves tervidőszakban 50 millió forintot fordított hódmezővásárhelyi telepének fejlesztésére. Körülbelül 25 milliót költöttek a termelőberendezések korszerűsítésére, az összeg másik feléből a dolgozók munkakörülményeit javították. Automata kazánház és két hidroglóbusz épült, egyszerűsödött az anyagmozgatás, fürdőt és öltözőket alakítottak ki. Az elmúlt tervidőszakban megkétszerezte termelését az üzem. Most 2—2,5 tonna fehérjét dolgoz fel óránként, évente 30—■ 32 ezer tonna húslisztet állít elő. És mi a perspektíva? 1980-ra egy korszerű, 6,5 tonna óránkénti kapacitású, tökéletesen zárt technológiai rendszerű fehérjefeldolgozó üzemnek kell épülnie, a régi szomszédságában. Szinte minden adott hozzá. Először is: 444 millió forint. Azután megfelelő, magyar gyártmányú termelőberendezések, melyek a környezetet tökéletesen megvédik a keletkező, bűzös gőzöktől. A kiviteli terveket november 30-ra készíti el a MEZŐBER. Kérdések és válaszok — Miért nem fejlesztették a hódmezővásárhelyi üzemet a szegedi húskombináttal összhangban? — Ésszerű lett volna: ma 70—80 tonna állati fehérje-hulladékot szállítanak naponta a feldolgozóba, ezzel egyidőben ugyanenynyit megsemmisítenek. A szalámigyár kiemelt beruházás volt, a miénk nem. Korábban anyagi keret nem volt a fejlesztéshez, most pedig csak (!) pénz van. — A közelmúltban korszerű, zárt technológiás üzem épült Debrecenben. Miért nem Vásárhelyen? — Hódmezővásárhelyt csak 4 kilométer távolságról árasztja el bűzzel az üzem. Debrecenben a lakóházak között füstölgött. — Korábban 1974-re ígérték a rekonstrukció befejezését. Ma is rendkívül korszerűtlen a technológia. Mit tesznek a gépek mellett foglalkoztatott emberekért, míg fel nem épül az új üzem? — 1980-ban kell befejezni a beruházást. Addig nem érdemes nagyobb összeget költeni a régi üzemre. De fokozni kell a bűzlecsapatást, megoldani a szennyvízelvezetést, javítani a munkahely szellőzését és világítását. — Elkészült ugyan a két hidroglóbusz, de máig nem működik. Miért? — A hidroglóbuszt nem helyeztük üzembe, a gázrobbanás veszélye miatt lezártuk. A víz nagy százalékban tartalmaz földgázt, a gáztalanító berendezést azonban még nem kaptuk meg. A tervező és a gyártó vállalat között ugyanis jogviták támadtak. Remélhetőleg, még idén megoldódik ez a gond. — A régi szociális épület lassan összedől. Meddig használhatják még a dolgozók? — Valóban siralmas az állapota. Statikai vizsgálata folyamatban van. Aládúcoljuk, hogy ne omoljon le. Az új beruházást a szociális épülettel kezdjük. Tízmillió forintot költünk rá. A kivitelező minden feltételét elfogadjuk. Nincs kifogásunk a DÉLÉP paneljei ellen. — Az új kazáaház máris elszennyeződött, gondozatlan. Miért nem törődnek vele? — Felelősségre fogjuk vonni a vezetőjét. — Korszerűsödtek-e a szállítások? — Konténerrendszereket, rakodópályákat alakítottunk ki. A vágóhídra tisztán visszük be a konténert. Ott beleömlesztik a hulladékot, ezért a kijövő kocsik sokszor piszkosak. Minden gépkocsit ponyvával fedünk le. Az üzem körül betonutat építettünk. Az anyagot markolók, görgősorok mozgatják. — Tavaly 10 üzemi baleset fordult elő. Idén áprilisig már 7-et jegyeztek fel. Miért? — Ez a statisztika valóban rossz képet mutat. De gépi eredetű és súlyos baleset nem volt. Szinte valamennyi elcsúszásból eredt. A padlóburkolat mindenütt igen rossz. Ráadásul síkos, csúszós, nyersanyaggal szennyezett. Jobban kell ügyelni a tisztaságra.• Elkészítették a 110 oldalas vállalati munkavédelmi szabályzatot, de Hódmezővásárhelyen egyetlen egy sem található belőle. A pár oldalas, régi füzet sem tartalmát, sem formáját tekintve nem megfelelő. Készül-e a szabályzatról üzemi adaptáció? Miért nincs a gépek mellett kezelési utasítás? — Az új vállalati munkavédelmi szabályzatot elküldtük minden üzemünkbe, így Hódmezővásárhelyre is. A többire nem gondoltunk. — Előfordulnak-e foglalkozási megbetegedések? — Orbáné igen, gombásodás elvétve. A védőfelszerelés megóvja a dolgozókat. Bár ha a munkahelyi vezető nincs jelen, sokszor félredobják a kesztyűket. — Épült egy új technológiai terem. De nincs benne gép, raktárnak használják. A munkásokat ugyanakkor lényegesen roszszabb állapotban levő épületekben helyezték el. Miért nem kerülnek oda a szárítógépek és kezelőik, hiszen most sötét, szenynyes, elhanyagolt padlóburkolatú helyiségben, a lehető legrosszabb körülmények között kénytelenek dolgozni? — Az átköltözés pénzbe kerül, és alig old meg valamit. — Mennyi az egy főre jutó szociális kiadás az üzemben? — Idén 791 forint lesz. Majd 1980-ban? Az elhangzottak pontos képet festenek az ÁTEV hódmezővásárhelyi üzeméről. A jelenlegi állapotok kétségkívül kritikán aluliak. A vállalat vezetősége szívesen hivatkozik a még meglehetősen bizonytalan új beruházásra. Majd 1980-ban!... Visszatérő strófa, hogy ha lesz építőipari kapacitás, gyökeresen megváltozik a helyzet. Lehet. És mi lesz addig, három éven át? Nem kellene kicsiny, de hasznos intézkedésekkel elviselhetőbbé tenni az emberek munkanapját? Jó lenne, ha nem zárták volna még le ezt az ügyet az ÁTEV illetékesei! J. szóráth gyula ...csak építési vállalkozó nincs Szinte minden megvan tehát, csupán egy valami hiányzik: építési vállalkozó. Eredetileg a 31. számú Állami Építőipari Vállalatra alapozták az elképzeléseket, de ez kapacitáshiány miatt visszalépett. Maradt tehát a DÉLÉP, ahol egyelőre nem tudnak dönteni. Egy bizonyos: ha az ÁTEV két hónapon belül nem képes szerződést kötni valamely építőipari vállalattal, akkor Hódmezővásárhely helyett Baranyában fektetik be a 444 millió forintot. Itt pedig marad minden a régiben! Az ÁTEV vezetői a napokban adtak számot a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága előtt arról, mit tettek az elmúlt években a hódmezővásárhelyi üzem dolgozóinak és a környezetnek védelméért. Idézzünk fel néhányat az itt elhangzott kérdésekből és Gál Jenő vállalati igazgató válaszaiból! Megemlékezés Németh Lászlóról (Tudósítónktól.) Hétfőn délelőtt a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban megemlékeztek a nagy író és gondolkodó, Németh László születésének 76. évfordulójáról. A rendezvényen megjelent Szabó Dániel, a városi pártbizottság osztályvezetője és Gál József, a városi tanács osztályvezetője, valamint dr. Dömötör János, a Tornyai múzeum igazgatója is. Ünnepi beszédet dr. Grezsa Ferenc tanszékvezető főiskolai tanár tartott, majd a gimnázium kórusa énekelt, végül pedig részletek hangzottak el Németh László munkáiból. ISSN: 0133-0012. Előadás Április 21-én, csütörtökön délután 3 órai kezdettel tartják meg Vásárhelyen a szövetkezeti kultúrházban a brigádvezetők fórumának soron következő foglalkozását. Kiss Szilágyi Imréné TIT-előadó „Emberi kapcsolatok a munkahelyen” címmel tart vitaindító előadást. Amatőrök kiállítása a Tornyaimúzeumban (Tudósítónktól.) Öt éve figyelem a vásárhelyi amatőr képzőművészek életét. Aggódom, ha egy-egy „öreg” nem jelentkezik, talán beteg? S reménykedve lesem a sok tehetséges fiatalt, hátha közülük valakinek sikerül a nagy elődök örökébe lépni. Ezekkel az érzelmekkel néztem, tekintettem át az amatőrök Tornyai János Múzeumban most megrendezett kiállítását is. A rajzok, festmények, szobrok egy év munkájának a keresztmetszetét adják. Ebből a válogatásból mennek majd a legjobb alkotások a megyei döntőbe. A Petőfi Művelődési Központ képzőművész szakköreinek tagjai a legkülönbözőbb helyekről érkeztek: diákok, tanárok, katonák, nyugdíjasok, munkásfiatalok (Csépány Pál, Jászai Sándor, Finta Imre, Csővári György, Kiss Ildikó, Kiss Katalin, Kávai Sándor a porcelángyárból; Németh Gyula a HÖDIKÖT-ből) dolgoznak együtt, s mindenkire jellemző az alkotás tiszta öröme. Csővári György hozta szokott jó formáját. Az öreg néni rezignált arra, a Márta fiatalos szépsége kiegészítik egymást. Leányfeje (mind a két megfogalmazásban) az utóbbi évek legnagyobb telitalálata. Csépány Pál sokat fejlődött. Finta Imre festményei is gyors előrehaladást mutatnak. A tanulók közül néhégyen komoly munkát állítottak ki. Pelcz Zoltán grafikáin a pontos szerkezeti vonalak is látszanak; özv. Oláhné című ceruzarajza tetszett a lemobban. Cseuz László finn tollrajzai, Józsa István képei egyre érettebb, egyéni hangon szólalnak meg. Nagy Éva Nagyanyám című alkotását éreztük legsikerültebbnek. Az induló fiatalok újabb csoportja (Szirom Erzsébet, Dezső Ibolya, Szalai Sándor, Gémes Ibolya) ígéretesen dolgozik. Szűcs Sára grafikáinak technikája ragadta meg figyelmünket, s ugyanígy Kiss Ildikó Fiú feje, Kiss Katalin világtanulmányai, Mucsi Magdolna színes gyermekrajzai, Szálkai Sándor puha ceruzavonalakból felépített leánya, Bozó Kálmán tájképei, csodálatosan finom tusrajzai. Változatlanul nívós anyaggal jelentkezett az idősebb generáció. Kávási Jolán pasztellei véglegesen letisztult, kicsiszolódott stílusban fogalmazódtak. Minden képe egyszerű és döbbenetes, fájdalmasan szép. Vele kapcsolatban ismételten leírjuk — mint minden évben —, ideje lenne egy önálló kiállítást rendezni munkáiból! Pető Gizellát a borzalmas romániai földrengés ihlette meg. Antal László pasztell-csendéletei most is frissek, lebegőek, szépek. Soós László doktor képei az idén örvendetesen megszaporodtak. Tóthné Orosz Anna szobrai közül a női aktját dicsérjük. Kruzslicz István „csak” két szép női fejet állított ki az idén, mindkettő kitűnő, érett munka. Jászai Sándor kerámiakompozíciói a modernebb útkeresésben születtek. FENYVESI F. LAJOS - 5