Csongrád Megyei Hírlap, 1978. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

sorokban! Losoncz Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Hermann Kerstinget, a Német Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről.* Csütörtökön Bécsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 165. plenáris ülését. A haderő-csökkentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten, csütörtökön tartják a bécsi Hofburgban. * A brazil fővárosban csütörtökön közös közleményt adtak ki Carter amerikai elnök látogatásáról. Az amerikai elnök Rio de Janeiróban töltött rövid pihenő után pénteken Nigériába utazott. Személyében az első amerikai elnök tesz hivatalos látogatást Fekete-Afrikában.* A spanyol minisztertanács csütörtöki ülésén különleges terroristaellenes rendőrség felállítását határozta el. * Pénteken megkezdte munkáját az indiai kommunista párt XI. kongresszusa az észak-indiai Punjab állambeli Bathindában. Ezer Weizmán izraeli hadügyminiszter pénteken még folytatta tárgyalásait Kairóban Abdel Ghani Gamazi egyiptomi hadügyminiszterrel, s csak azután utazik vissza Izraelbe. Szovjet-magyar idegenforgalom Moszkva Háromnapos munkaértekezleten értékelték Moszkvában a szovjet és magyar idegenforgalom vezetői a két ország közötti turizmus alakulását A Szergej Nyikityin, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Idegenforgalmi Tanács elnöke vezette küldöttségek áttekintették a két ország közötti idegenforgalmi együttműködésről az 1976 —1990-as időszakra kötött kormányközi megállapodás végrehajtását A megbeszélésről Valenytin Lebegyev, a Szovjet Idegenforgalmi Főigazgatóság elnöke, az Inturiszt igazgatóságának elnöke és Szurdi István, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke jegyzőkönyvet írt alá pénteken Moszkában. Kiújuló tűzpárbajokkal folytatódik a harc a Dél-Libanont megszállva tartó — a Litani-folyó déli partján állomásozó — izraeli hadsereg és a palesztin—libanoni baloldali erők között Különösen hevesek az összecsapások Arkub körzetében, az országban élő 350 ezer palesztin által lakott „Fatah-földön”. Az izraeli megszállók a 10 400 km2 területű, több , mint 3 millió lakosú Libanon közel 2000 km2 területét tartják uralmuk alatt. Az ismétlődő összecsapásokkal egy időben érkeznek az országba az ENSZ békefenntartó erői. A 4000 „kéksisakos” mellett az országban tartózkodik az arabközi békefenntartó erők 30 ezer katonája is. A „zöldsisakosok” állománya szíriai, szaúd-arábiai, szudáni és emirátusokból egységekből, áll. — TERRA — Harcok Libanonban 2 Brezsnyev látogatása Novoszibirszkben Novoszibirszk Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szovjetunió Honvédelmi Tannácsának elnöke, pénteken Dmitrij Usztyinovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének kíséretében Novoszibirszk körzetében meglátogatott egy rakétaegységet. A szovjet vezetők részt vettek egy gyakorlaton. Leonyid Brezsnyev — szibériai körútja során —pénteken Novoszibirszkben felszólalt a megyei párt, és gazdasági aktívagyűlésén. Az SZKP KB főtitkára mindenekelőtt hangsúlyozta a tavaszi mezei munkálatok kellő idejű és megfelelő szintű elvégzésének fontosságát. Hangoztatta, hogy Novoszibirszk — a város és a megye — a nyugat-szibériai gazdasági körzet fontos nagyipari láncszeme. A megyében a tudomány — tekintettel a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatára — kedvező hatást gyakorol a körzet, sőt a tágabb értelemben vett szibériai térségek fejlődésére. Kedvezően fejlődnek az NDK—osztrák kapcsolatok BERLIN A berlini NDK-osztrák tárgyalások csúcspontjaként pénteken hosszú ideig tartó megbeszélést folytatott egymással Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke és dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár. A baráti légkörű találkozón — amelyen részt vett többek között Willi Stoph miniszterelnök is — megelégedéssel állapították meg, hogy az NDK és Ausztria kapcsolatai a két állam, a két nép javára kedvezően fejlődnek, és hozzájárulnak az enyhülési folyamathoz is. A két államférfi egyetértett abban, hogy a békés egymás mellett élés elve és a helsinki záróokmány egésze jó lehetőségeket nyújt a két állam együttműködésének továbbfejlesztéséhez és együttműködéséhez. Pénteken a két ország között az elmúlt öt évben kialakult szerződésrendszer kiegészítéseként — három jelentős NDK—osztrák államközi megállapodást írtak alá, így az NDK és Ausztria közötti kulturális, tudományos, tudományos-műszaki együttműködési és állategészségügyi egyezményt. Dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár NDK-beli látogatásáról pénteken este Berlinben NDK-osztrák közös közleményt adtak ki. Lemondott a francia kormány Ismét Barre kapott megbízást a megalakítandó új kabinet vezetéséi© párizs párt és fő érdekvédelmi szer-A francia kormány pénteki vezet vezető személyiségeit, rendkívüli ülésén Raymond köztük — először az 5. Kéz- Barre miniszterelnök benyúl- társaság történetében — a tetta kormányának lemondó- Szocialista Párt első titkárát lát. A lemondást Giscard és a Kommunista Párt főtitd’Estaing államfő elfogadta, kárát A köztársasági elnök márccius 22-i beszédében, a vá- Giscard d’Estaing francia lasztások mérlegét megvon- köztársasági elnök pénteken ma jelentette be, hogy tanácsa késő délutáni órákban iskolásokat kezd a politikai és két Raymond Barre minista szakszervezeti vezetőkkel,terelnököt bízta meg a leg, és ezt követően fogja kine- utóbbi nemzetgyűlési válaszvezni az új kormány elnökét, mások után megalakítandó új A múlt héten az államfő kormány vezetésével — lefogadta valamennyi politikai lentették hivatalos forrásból. Külpolitikánk és az európai biztonság írta: Nagy János kÜlügyminiszter-helyettes Harminchárom jetunió győzelmesen előrenyomuló hadserege felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól. Népünk történelmének e sorsfordulója gyökeresen megváltoztatta Magyarország helyét a nagyvilágban. Hazánk kilépett abból a nemzetközi elszigeteltségből, amelybe letűnt urai taszították. Történelme során először lelt olyan szövetségesekre, igaz barátokra, akikre támaszkodva megbecsült szerepet mondhat magáénak a társadalmi haladásért, a nemzetközi viszonyok javításáért folyó nagy küzdelemben. Külpolitikánk irányvonalát, fő feladatait a Magyar Szocialista Munkáspárt abban határozta meg, hogy a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvei alapján folytatott nemzetközi tevékenységgel a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsuk belső feladataink elvégzéséhez, a fejlett szocializmus építéséhez.A legkedvezőbb külső feltételeket nagyon röviden össze lehet foglalni: béke és biztonság. Ennek megszilárdítását tekintjük külpolitikánk legfontosabb feladatának. A Magyar Népköztársaság külpolitikai tvékenysége Európára fordítja a fő sérelmet. Ez nem csak országunk földrajzi helyzete miatt van így, hanem azért is, mert az európai helyzet alakulása az egész világ sorsára döntő kihatással van. Kontinensünkről indult ki a történelem két legpusztítóbb világháborúja, ma is itt néz farkasszemet egymással a világ két leghatalmasabb fegyveres ereje. Érthető tehát, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk az európai biztonság erősítésének. Ismeretes, hogy a Budapesti felhívás kibocsátásától — 1969. — kezdve tevékenyen részt vettünk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésében és sikeres lebonyolításában. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk: valamennyi érintett ország közreműködésével együtt hazánk belső eredményeinek, nemzetközi tevékenységének is része van abban, hogy 1975 augusztusában 35 állam vezetői történelmi jelentőségű okmányt írtak alá Helsinkiben. A hocifilmi csúcstalálkozó óta fontos libilius feladatunknak tekintjük, hogy elősegítsük a záróokmány ajánlásainak valóra váltását. Ezt a kétoldalú csatornákon keresztül, a szocialista és a tőkésországok kapcsolatainak fejlesztésével lehet legiobban biztosítani. Erre irányuló tevékenységünk kiemelkedő eseménye volt Kádár János elvtárs látogatása Ausztriában, Olaszországban, a Vatikánban és a Német Szövetségi Köztársaságban. Több nyugat-európai és észak-amerikai országgal államfői, kormányfői vagy külügyminiszteri szinten folytattunk tárgyalásokat 1975 óta, gyakoriak voltak a kormánytagok találkozói, számos fontos egyezményt kötöttünk. Tizenkilenc tőkésország kormányának konkrét javaslatokat tettünk, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban alkalmazni a helsinki ajánlásokat kétoldalú kapcsolatainkban. Javaslataink általában kedvező fogadtatásra találtak, több esetben megfelelő intézkedéshez vezettek, javították a gazdasági és kulturális együttműködés feltételeit, s néhányszor még a vízumgyakorlat könnyítésével szemben mutatkozó ellenállást is sikerült enyhíteni. A nyugati országok képviselőivel folytatott tárgyalásokon — amellett, hogy mindig napirenden szerepeltek a kétoldalú kapcsolatok fő kérdései, szorgalmaztuk az együttműködés fejlesztésének útjában álló akadályok lebontását — részletes eszmecsere folyt az európai biztonság és együttműködés megszilárdításáról is. Képviselőink aláhúzták a Helsinkiben meghatározott alapelvek megtartásának fontosságát, azt, hogy az enyhülés eredményeivel, a záróokmány adta lehetőségekkel élni, s nem visszaélni kell. A gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés szélesítése erősíti a kölcsönös bizalmat, hozzásegíti az államokat egymás lehetőségeinek, gondolkodásának jobb megismeréséhez, egyben megteremti az emberek közötti kapcsolatok bővítésének anyagi és intézményes kereteit. Hangsúlyoztuk és a jövőben is hangsúlyozni fogjuk, hogy az enyhülés normái megkövetelik az egymás belügyeibe való beavatkozásról, a szuverenitás és az egyenjogúság megsértéséről való lemondást. Fel kell számolni a hidegháborús korszak maradványait, a lélektaniháború és az ideológiai diverzió megengedhetetlen eszközeit. Különösen fontos ez most, amikor az enyhülés előrehaladása — a hidegháborús körök aktivizálódása következtében — lelassult, ellentmondásosabbá vált, s a korábbi eredmények megszilárdítása, a korábbi megállapodások tartalommal való megtöltése került előtérbe. Flrinában sem képzelhető el tartós LUluluUflli enyhülés a fegyverkezési verseny megállítása nélkül. Azt valljuk, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, meg kell akadályozni új tömegpusztító fegyverek — mint például a neutronfegyver — gyártását és bevezetését. A magyar diplomácia — a rendelkezésre álló keretek között — ezen a téren is aktív szerepet játszik. Támogatjuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés leszerelési javaslatait. Európa és a világ népeivel együtt mi is azt kívánjuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok leszerelési tárgyalásai eredményre vezessenek, s mielőbb létrejöjjön a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás, ami eddig sem a Szovjetunió hibájából késett. Hazánk képviselői megfelelően tevékenykednek mindazokon a leszerelési tárgyalásokon, amelyeknek — az ENSZ- ben és másutt — részesei vagyunk. A bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokon — ahol megfigyelővel képviseltetjük magunkat — arra törekszünk, hogy rábírjuk a NATO-országokat az egyoldalú előnyök szerzésére irányuló, eleve kilátástalan kísérletek feladására, s megállapodás jöjjön létre az egyenlő biztonság alapján. A helsinki záróokmány adta kereteket is igyekszünk felhasználni ahhoz, hogy elősegítsük az európai katonai enyhülést. A Magyar Népköztársaság tehát — a többi szocialista országgal együtt — azon munkálkodik, hogy az enyhülés előrehaladjon, és minél több területre terjedjen ki. Ez vezetett benünket a közelmúltban véget ért belgrádi találkozón is. Ezt atalálkozót a záróokmány végrehajtása fontos állomásának tekintettük, így is készültünk rá. Ugyanakkor mindig hangsúlyoztuk: a külügyminiszterek megbízottainak találkozója nem igényelhet magának a helsinki csúcstalálkozóhoz hasonló szerepet, nem módosíthatja a záróokmányt, szigorúan tartania kell magát a 35 állam vezetői által közösen meghatározott keretekhez, s fő feladata az enyhülés előmozdítása. Ebből kiindulva, a belgrádi tanácskozáson részt vett küldöttségünk, a többi szocialista ország képviselőivel együtt, mindvégig arra törekedett — és előterjesztett javaslatai is ezt szolgálták —, hogy a találkozó alkotóan járuljon hozzá az európai biztonság és együttműködés fejlesztéséhez. Ahhoz, hogy így legyen, vissza kellett utasítani a helsinki szellemmel ellentétes törekvéseket. A résztvevők többségének akarata, az enyhülés továbbviteléhez fűződő érdeke jut kifejezésre abban, hogy a találkozó — bár nem kis nehézség, gyakran éles viták árán — végül is teljesítette feladatát, megfelelő alapot ad a záróokmány maradéktalan végrehajtásának további munkálataihoz. A rövid, de előremutató záródokumentum megerősíti a helsinki záróokmány történelmi jelentőségét, hosszú távú érvényét, a benne kifejezett politikai egyensúlyt. A résztvevők megállapodtak, hogy a következő két évben három szakértői tanácskozást tartanak, majd pedig 1980. végén a belgrádihoz hasonló találkozóra kerül sor, Madridban. A 35 ország Helsinki óta első ízben tartott közös tanácskozást tehát mi hasznosnak tekintjük, a szocialista országok — köztük hazánk — küldöttségeinek tevékenységét igen eredményesnek tartjuk. Igaz, a belgrádi találkozó eredményesebb is lehetett volna, ha a tőkés világ szélsőséges köreinek bíztatására a nyugati képviselők egy csoportja nem kísérletezett volna azzal, hogy a tanácskozást az emberi jogok állítólagos védelme ürügyén, a szocialista országok rágalmazására, a belügyeikbe való beavatkozásra, a gyanakvás felszítására használja fel. Nem csak saját érdekeink védelme, hanem a helsinki szellem megóvása, az európai biztonság és együttműködés ügye is azt kívánta, hogy a szocialista országok, a találkozó valamennyi, józanul gondolkodó résztvevőjével együtt, határozottan gátat vessenek az ilyen törekvéseknek. Szeretnénk, ha a kampányok szervezői ráébrednének, hogy ami nem sikerült Belgrádban, az ezután sem, Madridban sem fog sikerülni. Ila C Hinstuls, 8 belgrádi tapasztalatallá Otli Udli Vukát is: folytatjuk küzdelmünket az enyhülés erősítésére, a helsinki záróokmány végrehajtásának meggsorsításáért, az európai biztonság és együttműködés történelemformáló folyamatának továbbviteléért. A felszabadulását ünneplő magyar nép, Európa és a világ népei számára nincs más ésszerű alternatíva. SZOMBAT, 1978. ÁPRILIS 1.