Csongrád Megyei Hírlap, 1982. június (39. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-06 / 131. szám
Magánlakás-építés, távlatokkal Adottságok és lehetőségek Csongrád megyében Amikor valaki a baráti körből bejelenti a nagy hírt, hogy építkezni kezd, mindenki sajnálkozva néz rá. Nem csoda: keringenek a rémtörténetek, kivel, mi történt, hogy járt, amikor hol ezt nem kapott, hol az hiányzott, nem jöttek a mesterek a megbeszélt időre, vagy mihez kezdett, amikor saját magának kellett elvégeznie a sosem kóstolt szakipari munkát. Ám az emberek eredendően mégiscsak optimisták, és hajlandók áldozatokat hozni a leendő otthonért, a nagyobb, kényelmesebb lakásért, amelyhez még valamicske zöld és udvar is tartozik. A VI. ötéves tervidőszakra beígért változásoktól sokat várnak hát az építkezni szándékozók. A tervfeladatok között ugyanis az szerepel, hogy az állami célcsoportos lakásépítések mellett egyre nagyobb szerep hárul a saját erőből építkezőkre. Magyarul: kevesebb lakás épül, és aki minél előbb saját otthonhoz szeretne jutni, az vágjon bele az építkezésbe. Ehhez pedig természetesen az kell, hogy mindenfajta segítséget megadjanak az illetékesek, lerövidítsék az ügyintézéseket, típusterveket ajánlhassanak a tervezők, és kevesebb anyag szerepeljen a hiánycikkek listáján. Az újszegedi sorházak Csongrád megyében az elképzelések között az szerepel, hogy a hatodik ötéves tervidőszak alatt 20 ezer 500 lakás épül fel, amiből 16 ezer 940 (!) a magánlakás. Noha ez önmagában igen magas szám, meg kell említenünk, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban sem épült sokkal kevesebb: 15 ezer 3 darab. A települések közötti megoszlás előreláthatóan hasonló lesz az eddigiekhez. Szegedet kivéve, ahol a magánlakások száma háromezerrel nő. És ha már Szegedet említettük, a megyeszékhelyen jelentős szerepet kaptak a különféle lakásépítő szövetkezetek és az OTP szervezett lakásépítési formái, összesen csaknem tízezer lakás épül fel egyedi, társasház vagy csoportos, korszerű családi ház formájában. Figyelemre méltó a szegedi tanács, az OTP és a DÉLÉP együttműködése. Újszegeden mintegy ezer lakásos lakóterületet alakítanak ki, és a panelos technológia felhasználásával építik be. A kis társasházakból és csoportos, korszerű családi házakból 1982 végéig körülbelül 160-at adnak át, a továbbiakat pedig az igények fogják eldönteni. Telek, technológia A családiház-építés várható igényeinek figyelembevételével a helyi tanácsok elkészítették a telekellátási terveket. Ezek mintegy 3 ezer 520 családi ház építésére alkalmas állami telek kialakításával számolnak. Az állami értékesítésű telkek mellett pedig várható a személyi tulajdonban levő üres telkek, főleg a beépítési kötelezettség alá esők, felhasználása. Sor kerül természetesen átépítésekre, bontásokra, telekmegosztásokra is. A magánerőből felépített lakások átlagos alapterülete az előző ötéves tervidőszakban 72,9 négyzetméter volt, ez a nagyság a jövőben sem változik. Amiben feltehetően óriási változás következik majd be, az a lakások felszereltsége, minősége, lakhatósága lesz. (A paneles technológia mellett kihasználják a szakemberek az építőipari szövetkezetek sokéves tapasztalatait, az építőanyagok szállítására, rakodására gépeket lehet bérbe venni, kölcsönözni. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat bevezette az anyagbiztosítási szerződések formáját, tájékoztatókat, kiállításokat rendez az építkezni szándékozóknak.) A területek előkészítésében is történt némi előrehaladás. Csongrád megye valamennyi városa rendelkezik általános rendezési tervvel, hasonlóképpen a kisebb községek, települések is. A telepszerű lakásépítési területek előkészítése az 1983 végéig felépülő lakásokhoz megtörtént. A községekben tervezhető csoportos, korszerű családiház-építési adottságokat a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat megvizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy csak néhány helyen vannak meg ehhez a lehetőségek. Az ok: a közművesítés, ezen belül a szennyvízcsatorna-építés, a szennyvíztisztító mű magas költsége. A tanácsok sem rendelkeznek megfelelő pénzügyi forrásokkal, ugyanakkor a lakosságot sem lehet arra kényszeríteni, hogy nagyobb anyagi áldozatokat vállaljon. Ajánlott tervek A családiház-építés céljaira kijelölt területeket tehát részlegesen közművesíti a tanács, az OTP segítségével. Ezt követően aztán a tervekből már kedve szerint válogathat az építkező, hiszen az utóbbi egy-két évben az ajánlott tervek választéka megnőtt, hasonlóképpen bővültek az alkalmazásukhoz kötött kedvezmények. Természetesen a sok jó észrevétel mellett még mindig vannak, hiányosságok. Hogy a panelos technológiával kezdjük a sort, a lakótelepek változatlanul egyhangúak, és a szegedi házgyár öt alaptípusa is csak 1984-ben egészül ki újakkal, alakul át jelentősen. Hiba az is, hogy Csongrád megyében szervezett formában még nem terjedt el a félkész házak építése. Erre példákat jószerével csak a családiházépítések során találunk. Sok jogos kritika, észrevétel hangzik el a minőségi munkával kapcsolatban, elhúzódnak a hiánypótlási és garanciális tevékenységek. Az építkezők pedig szembetalálják magukat a már említett adminisztrációval, problémák vannak a korszerű tervek beszerzésével, a kivitelezőkkel, a hatósági engedélyekkel, a hitelekkel. A közelmúltban a problémák csökkentése érdekében négy városi tanács magánlakás-építési szolgálatot hozott létre. Tapasztalatokról tehát ma még nem tudunk beszámolni, de feltételezzük, hogy a jó elképzelések, a reális célkitűzések csak jó munkát eredményezhetnek a magánlakás-építés terén. F. K. Volt egyszer egy tejüzem. Veszteséget termelt. Drágán és nagy létszámmal, korszerűtlen berendezéseken. Ma pedig exportra dolgozik a legmodernebb gépekkel, minden egyes terméke dollárt hoz a konyhára. Rugalmasan gazdálkodó, nyereséges, a szó szoros értelmében vállalkozókészségéről híres kisüzem. Ha nem lenne, ki kellene találni. Akik ismerik a történetet, ebből a pár sorból is könynyen rájöhettek: a Csongrád megyei Tejipari Vállalat kisteleki gyáráról van szó. Arról az üzemről, amely a híres krémfehér sajtot gyártja. Ezzel a termékkel Magyarország beletrafált egy piaci résbe a Közel-Keleten. S hogy mi kellett a világhírnévhez, és az óriási nyereséghez? Először is az ötlet: a Tejgazdasági Kísérleti Kutató Intézet szakembereié. Aztán egy vállalkozó, aki magára veszi a kockázatot. Ez pedig a Csongrád megyei Tejipari Vállalat lett. A többi már úgy ment, mint a karikacsapás. A hitelkérelem benyújtása, a régi üzem átalakítása, a termelés megkezdése. (Átfutási idő: nyolc hónap!) A siker nem maradt el... „Termékeietgörbe” Ha innovációról beszélünk, akkor valahol itt kell megfogni a kérdést: a kutatás, a műszaki fejlesztés, a termelés oldaláról. Maga a folyamat persze létezett az innováció kifejezés üstökösként való feltűnése előtt is. Az innováció azonban manapság létkérdéssé vált. Egy közepesen fejlett ország esetében pedig, mint amilyen Magyarország is, szinte halaszthatatlan lépéssé. Hogy a jelenlegi szint mit jelent az ipar szempontjából? Jelenti azt többek között, hogy nem hozzuk létre a legjobb technológiát, kiváló és nagyon rossz termékek élhetnek egymás mellett, az ipari termékek átlagos életkora 16 év, a gépállomány öreg, korszerűtlen. (A tíz évnél fiatalabb termelőeszközöket tekintve viszont Magyarország megelőzi az Amerikai Egyesült Államokat és Franciaországot, ezzel is bizonyítva, hogy képes együtt részt venni a termelési folyamatban a rossz és a jó.) Nemrégiben az országban 400 vállalat vezetőit kérdezték meg: milyennek ítélik meg saját termékeiket, valamint a technológiát? Saját termékeikről mondták azt a megkérdezettek, hogy 15 százalékuk közelíti meg a világszínvonalat, 25 százalékuk a világszínvonal alatti és 55 százalék mélyen a nemzetközi szint alá került. A technológiáról pedig a következőket állították: 14 százalék megközelíti, 25 százalék nem éri el, s a döntő többség, 61 százalék a világszínvonal alatt van. A huszonöt évnél régebben gyártott termékek pedig még mindig az összesnek a 6 százalékát tették ki 1980-ban! Noha igen népszerűtlen dolog egy írásban ennyi adatot egymás után felsorolni, úgy vélem, elengedhetetlen volt a jelenlegi helyzet tömör jellemzéséhez. Amelyhez persze hozzátartozik az is, hogy éppen azokat az éveket éljük, amikor sok minden — gazdasági és társadalmi közeg — átalakulóban van, amikor lépéskényszerbe került a legtöbb vállalat. Szempontok, szemléletek A hetvenes éveket a gazdasági fellendülés jellemezte, az innovációszemléletű kutatásfejlesztés és termelés mégis a nyolcvanas évek sajátossága lesz. Dönt majd a marketingszemlélet — amit a piac megvesz, valamint a jövedelmezőség — ami nyereséges. Egyes vélemények szerint a magyar népgazdaság már letért a régi növekedési pályáról, de az új útra igazából még nem lépett rá. Átmeneti szakaszban vagyunk. Az új növekedési pálya sem lesz mentes az ellentmondásoktól. Igaz, ezek jellege és kezelési módja is más lesz, mint a gazdaság fejlődésének előző szakaszában. Gondok lesznek a vállalati önállóság problematikájával, a kutatóintézetek és a gyárak, üzemek kapcsolatával, az érdekviszonyokkal, a megfelelő ösztönzési rendszer kidolgozásával, az állami dotációk mértékével. „Ezek mindegyike olyan kérdés, amelyre választ kell találnunk az elkövetkező években” — mondta Pál Lénárt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az MTA-közgyűlés értékelése kapcsán egyik előadásában. Az innováció kifejezést — valljuk be — kisajátította magának a gazdasági élet. Holott innováción nemcsak a kutatást és fejlesztést, valamint a felhasználást értjük, hanem az egész társadalom képességét a megújulásra. Erről beszélt nemrégiben a műszaki hónap megnyitóján Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. Arról, hogy nemcsak a magyar gazdaság kénytelen alkalmazkodni a változó külső és belső feltételekhez, hanem a társadalom is az őt körülvevő világ folyamataihoz, jelenségeihez. A megújulásra való törekvés mindenütt jelen van, konfliktushelyzetet idézhet elő, és szüntethet meg. S hogy képes-e a magyar társadalom a megújulásra? Ennek legnagyobb bizonyítékát 1968-ban, a gazdaságirányítási reform bevezetésekor adta — mondta Kulcsár Kálmán. Mit, hogyan, mikor? Kérdések, kérdések hátán. Milyen irányba fejlesszenek a Csongrád megyei vállalatok a jövőben? Hogy alakítsa át termékszerkezetét a Szegedi Konzervgyár, vagy a textilművek, beruházások, pénz nélkül? Hogy tudna évekre előre látni a HÖDIKÖT, döntően megváltoztatva eddigi kiszolgáltatott helyzetét? Mit gyártson a METRIPOND Mérleggyár a mérlegeken kívül, s egyáltalán, mekkora kockázatot vállalnak a vezetők az „előregondolkodással”? A napi gondokkal való vergődésehelyett hogy lehetne az embereket arra késztetni, hogy egy folyamat hosszú távú hasznát is észrevegyék? Néhány kérdés nyilván nyitva marad, hisz nem vagyunk okosabbak a szakembereknél. Legyen a sorozat pillanatfelvétele Csongrád megye iparának megújulási készségéről. FEKETE KLÁRA Innováció - készség az újra 1. A,, közepesen fejlett* ismérvei (Következik: 2. Az is termel, aki alkot) VASÁRNAP. isez. június 6. Visszanéztünk Parkosítják az építési területet Még ez év elején, a január 14-i számunkban tettül szóvá, hogy Vásárhelyen, a Közúti Építő Vállalat Felszabadulási utcai székház mellett igen elhanyagolt gondozatlan állapotban van az építési terület. „Bontani könnyebb, min építeni” címmel azt boncolgattuk, hogy a cég 1,1 millió forintot áldozott a szomszédos, a Szamuely utca sarkán lévő két ingatlan megvásárlására, 1,3 millió fizettek be a lakáspótlás alapba és közel félmillióba került az új beruházó tervdokumentációja. Mindezek ellenére nincs közel kilátás az építkezés megkezdésére. Két esztendeje vásárolta meg a KÉV a mellette lévő ingatlant olyan céllal, hogy lebontott házak helyét ebédlőt, Üzemi konyhái klubot, tárgyalótermet létesít. Akkor még más szelet fújtak a pénzügyi síkon, létezett a tröszt, amit időközben megszüntettek és nem volt a mostanihoz hasonli a vállalati önállóság sem így a szervezeti változásokból eredően megváltozott . KÉV fejlesztési profilja is Amint a vállalatnál elmondották, a meglévő anyagiakat a termelési berendezések, felszerelések, az útépítést szolgáló kapacitások növelésére fordítják az üzemi konyha, étterem, orvosi rendelő létesítése helyett. Időközben ugyanis tető alá került Vásárhelyen a háromezer adagos vendéglátói konyha és így automatikusan megoldódott az üzemi étkeztetés. A különböző munkaterületen dolgozó építőbrigádokat viszont a helyi tsz, áfész vagy vendéglátó vállalat étterméből látják el ebéddel. Januári cikkünkben azt is megkérdőjeleztük, hogy ha már nincs meg a 14 millió forint a Felszabadulás utcai székház portájának a beépítéséhez, miért nem létesítenek ott egy gondozott parkot? Igen rontja ugyanis — nemcsak Vásárhelyen, hanem a megye többi városának lakóterületén — a városképet az elhanyagolt, foghíjas parcella. Az elmúlt hetekben azonban örvendetes változások történtek a sarki telken, fasor díszült a szemétdombok helyén, így időszerűvé vált felkérni Farkas Ferenc igazgatót, valamint a vállalat beruházási osztályát a válaszra: milyen intézkedéseket hoztak a cikk megjelenését követő időszakban? A tájékoztatás szerint — ahogy a bontást — most a parkosítást is a KISZ-esek vállalták magukra társadalmi munkában. Mintegy 30 fiatal két esetben végzett mintegy 80 ezer forint értékű tereprendezési, szállítási, fásítási munkát. A vállalat nagy teljesítményű földgyaluja egyengette a talajt, majd jó minőségű, humuszos földet szállítottak a Dózsa Tsz-ből a területre. Ott voltak a fiatalok a rakodógép kezelésénél, majd platáncserjéket ültettek el a parkosítandó részen. A területrendezés mintegy kétharmadán már túljutottak és a következő időszakban fűmaggal szórják be a fásított terület köztét. Mivel a járókelők eleve kialakítottak egy csapást a portán ezt meg is hagyják. Januári cikkünkben javasoltuk: „ha már egy épületsort el is törölnek a föld színéről, miért nem hagyják meg szinte az utolsó pillanatig a városképet szépítő, díszítő, fákat, bokrokat? Esetleg közparkként. Padokkal ellátva.” Amint a tények bizonyít- ják, a vállalat egyetértett javaslatunkkal, s a jövőben — azt természetesen nem tudni, hogy mennyi ideig — parkosított, fásított területként szépíti a belváros képét a Szamuely és a Felszabadulás utcai sarokporta. TÓTH JÓZSEF Családi események Vásárhelyen Született: Kovács Ferenc és Mészáros Margit Rozáliának (Kölcsey u. 22.) Dóra; Tóth Sándor és Nagy Katalin Jusztinának (Pásztor u. 2/B) Sándor; Bakonyi Zoltán és Rozik Éva Zsuzsannának (Oldalkosár u. 11.) Melinda; Prokop István Géza és Szarka Erzsébetnek (Malinovszkij u. 3.) Aliz; Horváth Péter András és Papp Máriának (Síp u. 21.) Péter András; Pálfi János és Csigó Csilla Erikának (Klauzál u. 38.) Csilla; Budai János és Radics ; Judit Máriának (Pipacs u. 21.) Renáta Mária; Kokovai Ferenc és Bujáki Sárának (Székkutas, Móricz Zsigmond u. 4.) Anita nevű gyermeke. Házasságot kötött: Köntös István (Oldalkosár u. 8.) és Kozma Mária (Martinovics u. 9.); Csáki László Péter (Tanya 4081. és Oláh Katalin (Tanya 4081.); Csorba Ferenc (Tanya 2798.) és Meixner Éva (Csengettyű köz 12.); Vidács István (Szeged, Piac tér 5.) és Lukucza Éva Nóra (Balástya, Gargonya 279.); Vajnai Péter (Malinovszkij u. 17.) és Imre Etelka (Tanya 1618.); Asztalos Imre (Budai-Nagy Antal u. 7.) és Jaksa Ibolya (Szeged, Vedres u. 10.); Báló Sándor István (Makó, Vörös csillag u. 40.) és Hegyi Hajnalka Katalin (Bajcsy-Zsilinszky u. 53.); Szendi-Horváth Gábor (Hódzó 79.) és Kuhár Julianna (Vállaj, Hajnal u. 5.); Király Károly (Gábor u. 18.) és Ábrahám Erzsébet (Kígyó u. 5.). Meghalt: Lajtos Sándorné Petrik Julianna (Tanya 1133.); Szabó Ferencné Muzsik Erzsébet (Bezerédi u. 9.); Szlávik Györgyné Kovács Julianna Zsuzsanna (Kun Béla u. 38.); Baksa Sándorné Szénási Jusztina (Tanya 1133.); Gyapjas Károly (Mindszent, VI. körzet 295.); Miklós Józsefné Rácz Erzsébet (Szántó-Kovács János u. 8.); Köti Lajos (Petőfi u. 13.); Pável Józsefné Takács Mária (Árok u. 12.); Pikali János (Körte u. 15.); Aracsi Sándor (Batida, Vágotthalom u. 4.); Nagy Imréné Dékány Jusztina (Gomba u. 6.). Mesterséges vér a vérátömlesztésekhez Amerikai orvosok vérátömlesztésnél és az emberi testen végrehajtott operációk után mesterséges vért alkalmaztak. Erről számoltak be az egyesült államokbeli tudósok egy New Orleans-i konferencián. Az Egyesült Államokban az emberen először kipróbált anorganikus anyagot Japánban gyártják és főleg fluorból és dekalinból tevődik össze. Ez az anyag, amelynek a tudósok a fluorol nevet adták, tejkinézetű és állítólag a szervezet bármely helyére képes oxigént szállítani — ami a természetes vér egyik legfontosabb tulajdonsága. A vegyi folyadék továbbá vérmérgezés alkalmával képes a mérgező anyagokat eltávolítani a szervezetből. Ezenkívül nem olyan sűrű, mint a vér és ezért különösen alkalmas érszűkületes páciensek részére. A fluosolt meg lehet fagyasztani és mikrohullám kályhában újból gyorsan felolvasztani. Néhány percen belül készen áll a transzfúzióra, míg a szokásos vérkonzerveknél mintegy húsz perces előkészítő időre van szükség. Tudósok állításai szerint a fluosol azonban mégsem teljes értékű vérpótlék. Szükséghelyzetekben csupán időben korátozott alkalmazásra irányozták elő. 5