Csongrád Megyei Hírlap, 1983. augusztus (40. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-12 / 190. szám
4 - Ma mutatkozik be a világhírű Kirov-balett Ma este a Szegedi Szabadtéri Játékok ■zínpadán bemutatkozik a világhírű leningrádi Kirov Opera- és Balettszínház száztagú balettegyüttese. A Lenin-renddel kitüntetett színház táncosai ma, pénteken és holnap, szombaton mutatják be Adam Giselle című kétfelvonásos fantasztikus balettjét. Adolphe Adam múlt századi népszerű francia zeneszerző kitűnő balettzenéjével 1841. június 21-én került színre először a mű, Párizsban. Budapesten először 1847-ben mutatták be, Gizella címmel. Majd 1955-ben a Nemzeti Színházban Campili koreográfiájával adták elő. 1958-ban Lavrovszkij átdolgozásával vitték színre. Ebben az évben a Kirov Balett is vendégszerepelt-szerepel Magyarországon, Budapesten és Szegeden. Műsorán koncertprogram, A hattyúk tava, a Kővirág és a Giselle szerepelt. A Giselle főszerepeiben kiváló balettművészeket láthat a közönség. Az első napon Giselle szerepét Irina Kolpakova, Albert szerepét pedig Szergej Berezsnoj táncolja, a második napon Galina Mezenceva és Konsztantyin Zaklinszkij lép színpadra. Aki körbejárta a világot ötvenéves, rangos kitüntetések tulajdonosa, a Szovjetunió népművésze, de tarsolyában van a salzburgi Mozarteum kitüntetése is, a Lenin-díjas Leningrádi Állami Akadémiai Kirov Opera- és Balettszínház vezető karnagya. Neve: Viktor Fedotov. Jókedélyű, mosolygós, „csupa lendület” ember. — Kétszer körbejártam a világot. Tokiótól New Yorkig, Osakában, Kiotóban dirigáltam, összesen 26 japán városban fordultam meg, magában az országban pedig ötször. Játszottam a Metropolitenben, dirigáltam a ragyogó torontói filharmonikus zenekart, szerepeltem a Svéd Királyi Operában, 1969-ben én nyitottam meg a bécsi fesztivált a Csipkerózsikával és a Rómeó és Júliával. Még Franco idején jutottam el először Spanyolországba, ahová azután újabb 15 alkalommal mentem vissza. Mindezt csak azért sorolom fel mondja tréfásan —, mert ez idő alatt Magyarországra, sajnos egyetlen egyszer sem vitt az utam. Most végre pótolhatom ezt a hiányt, és hadd tegyem hozzá, nagyon szívesen teszem. — Az ön zenei pályája szorosan kötődik Leningrádhoz és immár két évtizede a Kirov színházhoz. Hogyan kezdődött? — Én arra emlékszem csak vissza, hogy eszmélkedésemtől úgy 3 éves koromtól kezdve bármerre néztem a családomban, ott mindenki zenélt, valamilyen hangszeren játszott. Tizenkét éves voltam, amikor már játszhattam a leningrádi ifjúsági katonazenekarban. Ez a háború alatt, 1945-ben volt. Nem sokkal később, 15 éves koromban Csajkovszkij IV. szimfóniáját kellett volna dirigálni, s akkor, ott nem mert erre vállalkozni senki. Én vállaltam, s amikor meg- csináltam nagyon egyszerűnek, mondhatnám könnyűnek tűnt az egész. Ettől kezdve már konzervatóriumba jártam, mégpedig zeneszerzés szakra, mert úgy gondoltam, hogy az jobban megfelel az adottságaimnak és elképzeléseimnek egyaránt. Nem voltam több ekkor 18 évesnél. Feltétlenül zeneszerző szerettem volna lenni. — Miért állt el ettől? — Közben megismertem néhány zeneszerző-óriás munkásságát, s ezek a nagy nevek arra késztettek, hogy alaposan mérlegeljek: szabad-e kockáztatni azt, hogy jó karmester helyett közepes vagy rossz zeneszerző legyen belőlem? Döntöttem, és beiratkoztam a dirigensképzőbe . .. — Hogyan, mikor került a Kirov színházhoz? — Korábban már játszottam a színház zenekarában — trombitán. Karmesterként 1963-ban Bizet Carmenjának dirigálásával debütáltam, s azután*itt VlflSSPCfc ITátortt eV után vezető karnagy lettem, sok szép feladat megoldása van már a hátam mögött. — Müven egyéni elképzelése, művészi koncepciója van a Giselle dirigálásában? — Véleményem szerint alapvetően fontos, hogy legyen saját koncepciója a karmesternek. A Giselle nem dramatikus balett. Az volt a feladatom, hogy megkeressem és megoldjam a darab 5 legkényesebb pontját. Ez sikerült, s most már az előadásokon a sor, hiszen ezek közül mindegyik más, nincs, nem lehet két hasonló sem, ezen a pályán tilos a rutinmunka . .. Viktor Fedotov a zene és a színpad, a táncosok és a zenekar visz hihácsusák, harmóniájának a megvalósításában nyújt kiemelkedő teljesítményt, mondják írója kritikusai. Szemével irányítja, segíti, összefogja az együttest, olyan művészi szinten, amely az egyik alappillére a világhírű színház magas színvonalú munkájának. Szerelme: a tánc Arról beszélgetünk, hogy Pesten a Chopinianaban, az Esmeraldában és Szviridov Románcában szerepelt. Legfőbb emléke az eső, eső, eső ... Gabriella Komiévá szerencsés embernek tartja magát. Pályáján az első pillanat vált meghatározóvá, ez a pillanat 9 éves korában következett el. Édesapja elesett a háborúban, édesanyjával pedig közösen úgy döntöttek, hogy beiratkozik a balettakadémiára. Nem akármilyen körülmények közé került Vaganova iskolájába. Ennek az egykori táncosnőnek a táncpedagógiai és elméleti munkássága nem kevesebbet jelentett a Szovjetunióban, mint a klasszikus balett győzelmét. Az orosz-szovjet iskola Vaganova módszere nyomán utánozhatatlan táncosokat és táncosnőket képzett és képez. Egyenes, büszke tartás, nyílt tekintet, nemesen egyszerű, de végtelenül kifejező kartartás, amelynek finomsága a kézen át szinte az ujjhegyeken túlra is kiterjed. Ez jellemzi az iskolából kikerülő táncosokat. — Nem sokat értettem az egészből, ami ott történt — említi Komiévá —, de nagyon tetszett a tánc, éreztem, hogy nekem ezt kell csinálni. Ezzel a lépéssel, őszinte a beiratkozással az egész életem meghatározóvá vált. Régi és örökké tartó szerelem köt a tánchoz. — Hogyan folytatódott az iskola után? — Tulajdonképpen nagyon egyszerűen. Meghívtak a Kirov színházhoz, ahol azóta is dolgozom. Először természetesen a karban táncoltam, de ez nem tartott sokáig. Szerencsém volt, gyorsan bekerültem a nagy darabokba. — Mi volt az első nagy erőpróba? — A Csipkerózsika lett az első nagy klasszikus szerepem. Azért érdekes ez, mert a legnehezebb feladatok egyike, és én mindjárt kezdetnek megkaptam. Miután sikerült jól megoldanom, jöttek egymás után a feladatok. Azóta persze nagyon sok modern darabban is játszottam. A legnagyobb siker ezek közül talán a Garjanka, Razslajeva zeneszerző és Vinogradov koreográfiájával táncolom. — A modern vagy a klaszszikus szerepek állnak önhöz közelebb? — Minden jó szerepet szívesen eltáncolok. Kérdés, persze, mit tartok jó darabnak. Azokat a szerepeket kedvelem, amelyeknek igazi karaktere van, amelyek megformálásához erős egyéniségkell. Nagyon kedvelem például a Nazim Hikmet szövegére készült Legenda a szerelemről című modern balettet, Melikov szerezte a zenéjét. Ez már szovjet klasszikus darabnak számít. Itt lehetőség nyílik az érzelmek sokféle kifejezésére, a mai ember bonyolult lelkivilágának megfelelően. Hasonlóképpen kedvelem Mehmene Banuját is. — Van-e szerepálma— és kilátása arra, hogy eltáncolhatja? — Erre otthon, az önálló esten adnak lehetőséget. Új dolgokat, klasszikus és modern részleteket egyaránt válogatok ezekben az összeállításokban, és természetesen nehezen megoldható feladatokat, hiszen az ember mindig próbára teszi önmagát Sok ilyen önálló programom van. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a balerinának a próbán és az előadáson túl is szinte minden ideje arra megy, hogy a munkájára koncentráljon. Szabad időmben koncerteket hallgatok, más színházakba járok és figyelek, gyűjtök mindent, amivel javíthatom, tökéletesíthetem a művészetemet. KIRÁLYHEGYI OTTILIA Programajánlatunk a hét végére Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Kőolaj és földgáz; Szegedi galéria; Lucsképgyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok; Buday György metszetei. A szegedi várban a Szeged múltja, jelene, jövője című várostörténeti kiállítás látható, a múzeum dísztermében, Hippi- Rónai József festményeinek és grafikáinak válogatása várja az érdeklődőket. Az I. szegedi táblakép-festészeti biennále anyaga. 176 alkotó 200 műve a múzeum Horváth Mihály utcai képtárában és az Ifjúsági Házban tekinthető meg. A múzeum kupolájában Váró Márton szobrászművész munkáiból álló tárlat nyújt látnivalót, a Juhász Gyula Művelődési Központban Vankóné Dudás Juli népművész kiállítása tart nyitva, az újszegedi November 7. Művelődési Házban a III. újszegedi kertészeti bemutató látható. A Bartók Béla Művelődési Központban Féner Tamás fotóművész, valamint Kürti Mihálynak, a Fotóklubok 18. szalonja nagydíjasának kiállítása várja közönségét. Dorozsmárt, a szélmalomnál augusztus 14-én, vasárnap délelőtt 10 órától rendezik meg a népzenei találkozót, 12 népzenei együttes, illetve dalkör részvételével. A Szőke Tisza nemzetközi társastánc verseny ma, péntektől három estén zajlik a szegedi városi sportcsarnokban osztrák, jugoszláv, NDK, NSZK, olasz és magyar táncosok részvételével. Pénteken este 7 órától, valamint szombaton, ugyancsak ekkortól a standard- és latin-amerikai táncok versenye zajlik, vasárnap este 7-kor pedig gálashow nyújt rangos szórakozást. A Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán ma, pénteken, valamint holnap, szombaton este a leningrádi Kirov Balett Adam: Giselle című művét mutatja be, vasárnap a vtl Waafsrm-fMt-isszeállítással lép színpadra, így«NWW#-*Wv- * János Múzeum földszinti termeiben a Flamand és francia kárpitok a XVI—XVIII. századból, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből című kiállítás látható. Az emeleten augusztus 12-én, ma délután nyílik a XVIII. mártélyi országos ifjúsági képzőművészeti tábor kiállítása. Megnyitó beszédet Holler Lászlóné tanácselnökhelyettes mond. A földszinti kisteremben a Nagy György-emlékkiállítás várja a látogatókat. A Medgyessy-teremben vasárnap, augusztus 14-én, délelőtt 11 órakor nyílik a mártélyi középiskolai képzőművész tábor anyagából öszszeállított kiállítás. A Tornyai—Medgyessy állandó kiállítás a Petőfi Művelődési Központ második emeleti kiállítótermében szombaton és vasárnap délután 2 óráig látogatható. Az intézmény előcsarnokában Koller László festőművész kamara tárlata tekinthető meg. A Helyőrségi Művelődési Otthon Cukor u. 2. szám alatti kiállítótermében az amatőr művészek állandó kiállítását rendezték meg, amely hétköznapokon — a keddi szünnap kivételével — délelőtt 10 órától délután 5- ig, szombaton és vasárnap pedig délelőtt 10-től délután 2 óráig látogatható. Szentesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központ Kisgalériájában a Baranya megye népművészete című kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. A pécsi Janus Pannonius Múzeum anyagából rendezett tárlat tologatást ad a baranyai magyar és nemzetiségi csoportok alkotásaiból. Az ifjúsági és művelődési házban a „Plakátok Szentesen 1920—1939” című kiállítás látható. A Koszta József Múzeum állandó kiállításaival várja az érdeklődőket: Koszta-tárlat: Irániak és germánok a Dél-Alföldön. Az ifjúsági és művelődési házban ma, péntek este 8 órakor a Rocky című színes olasz filmet vetítik a Film téka műsorában. Szombaton este 19—23 óráig a Samyai-diszkórt szórakozhatnak a fiatalok. A Helyőrségi Művelődési Otthonban árusítással egybekötött kiállítással várják a látogatókat. A gránit- és porcelántermékek kiállítása augusztus 14-ig, vasárnap estig tart nyitva, megtekinthető naponta 18 óráig. Szegváron, a Falumúzeumban két kiállítás anyagával ismerkedhetnek meg az érdeklődők: néprajz- és helytörténeti, illetve Szegvártűzkövés régészeti gyűjtemények. Nyitva: vasárnap 9—13.30 óráig, szerdán 14—19 óra között. Makón, a József Attila Múzeumban Pinczehelyi Sándor grafikusművész tárlata látható szombaton és vasárnap délelőtt 10 órától este 6 óráig. Az Espersit-ház folyosóján a Juhász Gyulaemlékkiállítás tekinthető meg. Itt a költő szakolcai, makói, szegedi alkotói, korszakait bemutató dokumentumok fogadják a látogatókat. A kiállítás szombaton és vasárnap délelőtt 10 órától este 6 óráig lesz nyitva. A városi kiállítóterem a Viszszatekintés című fotókiállításnak ad otthont, amelyen a makói fotókör tíz tagja mutatkozik be. A felvételek megtekinthetők szombaton és vasárnap délelőtt 10-től 12 óráig, illetve délután 15-től 18 óráig. A Park moziban pénteken este 9 órától a Kaszkadőrök című amerikai filmet vetítik. A városi fürdőben szombaton délután 3 órától vízi versenyeket rendeznek úttörőknek. A gerizdesi lakótelepen szombaton délután 4 órakor kezdődik Hajtás, pajtás! címmel a játék délután. Szombaton este 7 órától a művelődési központ nagytermében Watt-bál lesz, ugyanitt szintén este 7 órától diszkó várja a fiatalokat. Csongrádon, a művelődési központban augusztus 13-tól, szombattól tekinthető meg a csongrádi művésztelep kiállítása, az ifjúsági házban pedig vasárnaptól aktfotókiállítás tart nyitva. Az ifjúsági ház rendezésében, a Népkertben népi és iparművészeti vásár zajlik augusztus 14-én, vasárnap délelőtt 10 órától, szórakoztató műsorral. Közreműködik egyebek közt a Művelődési központ estérazemekara, továbbá az Alföld táncegyüttes ifjú táncosai, valamint diákszínpadok és bábcsoport is. Este szabadtéri bál zárja a programot. Népzenei találkozó — Szeged-Kiskundorozsmán, augusztus 14-én Népi együttesek, zenekarok, egyéni népművészek adnak randevút egymásnak augusztus 14-én — vasárnap — 10—18 óráig a szegedkiskundorozsmai szélmalomnál. A Petőfi Sándor Művelődési Ház rendezésében — egyebek közt — felhangzó citera- és tamburamuzsika, kórusok megszólalása mellett, lesz népművészeti vásár, valamint az érdeklődők megtekinthetik Mónus Ferenc fazekasmester kiállítását. Nagy Albert műsorvezetésével 18 órától a Szeged táncegyüttes és az üllési Fonó táncegyüttes műsora lesz látható. Utána táncház. Magyar tv-produkciók nemzetközi fesztiválokon A közeljövőben sorra kerülő két nemzetközi fesztiválra kaptak meghívót a Magyar Televízió produkciói. Augusztus 15. és 21. között a kanadai Banffban rendeznek televíziós találkozót, amelyen első alkalommal vesznek részt hazai alkotóműhelyekben készült filmek. A dokumentumműsorok keretében a Kötelék, valamint a Börtönben az uram című filmet vetítik le. Az előbbi operatőrrendezője, Edelényi Gábor a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán dolgozó három fiatal kötelék-műrepülő gyakorlatát kapta kameravégre a múlt esztendőben. A film a kötelék kialakulásáról, egy gyönyörű és nem veszélytelen sport műhelytitkairól ad képet. A másik alkotásban két fiatal rendező, Gém György és Moldova Ágnes a magyarországi börtönökben folyó nevelőmunkát mutatja be. E hónap 16-tól Salzburg operafilmek fesztiváljának ad otthont. A háromévenként sorra kerülő rendezvényen a Magyar Televízió versenyfilmjeként Székely Endre Kőzene című operáját vetítik le. A tv Zenés Színházának felkérésére született kompozíciót — amelynek librettóját Vészi Endre írta — idén áprilisban láthattákhallhatták a tv-nézők. A fesztivál zsűrijében a Magyar Televíziót Strausz Kálmán, a komolyzenei osztály vezetője képviseli. A salzburgi fesztiválon rendszeresen szerepelnek magyar tv-alkotások. Legutóbb Lendvay Kamilló Tisztességtudó utcalány című operája aratott sikert. 1977-ben pedig a rendezvény különdíjával tüntették ki Vajda Jánosnak Barabbás című művét. Költözik a Somogyi-könyvtér Felhívás A szegedi Somogyi-könyvtár örömmel közli, hogy a Dóm téren épült új házának birtokbavétele elkezdődött. Olvasóink sokasága, gyárak, intézmények, iskolák, testületek csoportjai ajánlották meg a költözés nagy munkájában való részvállalási készségüket, amelyet köszönettel sorolunk számításaink közé. Most kérjük kedves önkénteseinket, hogy írásban vagy telefonon ismételjék meg ebbéli elhatározásukat, hogy a társadalmi munkát szervező igazgatóhelyettes napra, órára pontosan viszszajelezhesse az igénybevétel idejét. Ez október 5-én kezdődik — minden munkanapon reggel 6 órától este 7 óráig — és december 1-én fejeződik be. Vállalási lehetőségek: bútormozgatás, állványszerelés, villanyszerelés, finom takarítás, szobanövény-kertészet és még százegy, előre nem látható tennivaló. A könyvtárunkat használó, becsülő, érte áldozatot vállaló kedves mindenkik szíves jelentkezését várja az újabb száz évének, további virágzásának reményében a költöző Somogyi-könyvtár. Címünk: Szeged. Roosevelt tér 1—3. 6720. Szeged. Pos- Itatter 441. 6701 . Telefon: 112-941, 12-678, 21-921. PONTFK, Ä WSVSÄTIJS II.