Csongrád Megyei Hírlap, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

2 Kádár János munkalátogatása a csehszlovák fővárosban (Folytatás az 1. oldalról.) szellemi értékeinek kibonta­koztatására törekszik a kö­zös tapasztalatok, a szocia­lista építés általános tör­vényszerűségei, és a nemzeti sajátosságok figyelembevéte­lével. Megbeszéléseik során megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Magyar Nép­köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köz­társaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésre. Kedvezően értékelték az 1936—­1990. kö­zötti évekre szóló népgazda­sági tervek eredményes egyeztetését, ami az árucsere további dinamikus növelé­sét teszi lehetővé. Kölcsönö­sen hangsúlyozták, hogy ér­dekeltek a két ország közöt­ti gazdasági együttműködés korszerű formáinak további feltárásában és bővítésében, a kooperáció és a szakosítás fejlesztésében. Támogatták a KGST-tagországok 1984 jú­niusi felső szintű értekezle­tén elfogadott program kö­vetkezetes megvalósítását. Halaszthatatlan feladatnak tekintik, hogy a szocialista közösség országainak műsza­ki-tudományos haladását át­fogó intézkedésekkel meg­gyorsítsák. Pozitívan értékelték a kétoldalú kulturális, oktatá­si és tudományos kapcsola­tokat, a megyék, továbbá a termelő vállalatok közötti közvetlen együttműködés fejlődését, és állást foglaltak azok további előmozdítása mellett. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósulása a két szomszédos országban elbssesíti Magyarország és Csehszlovákia népes testvéri szövetségének megszilárdítá­sát. A nemzetközi helyzet ér­tékelése során Kádár János és Gustáv Husák egyetértett abban, hogy­ a világban ki­alakult jelenlegi feszültsége­kért elsősorban az amerikai imperializmus, a NATO szél­sőséges körei viselik a fele­lősséget. A katonai-hadásza­ti egyensúly megbontására, az erőfölény megszerzésére törekszenek, és a fegyverke­zési verseny fokozását eről­tetik népekre. Napjaink, meghatározó igényeként je­lölték meg a világűr milita­riz­lásának megakadályozá­sát. Az MSZMP és a CSKP KB főtitkára határozott tá­mogatásáról biztosította a Szovjetunió nagy jelentőségű békekezdeményezéseit. Nagyra értékelték a Szovjet­uniónak valamennyi atom­fegyver-kísérlet egyoldalú moratóriumára hozott dön­tését, és a kozmikus térség békés célú hasznosítására vonatkozó együttműködési javaslatát. Kifejezték remé­nyüket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok leg­felső vezetőinek tervbe vett találkozója hozzájárul a nemzetközi helyzet általános javulásához, a világbéke megőrzéséhez. Hangsúlyozták eltökélt­ségüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság a Varsói Szerződés tagállamaiként tevékenyen kiveszik részüket a szocia­lista országoknak a nemzet­közi feszültség csökkentését, a nemzetközi biztonság erő­sítését, az enyhülés politiká­jának európai és világmére­e­tű érvényesítését célzó közös erőfesz­ítéseiből. Aláhúzták, hogy­ e célok elérése szem­pontjából alapvető jelentősé­ge van a szocialista közös­ség országai egységének és összeforral­tságának. Szolidaritásukat fejezték ki Ázsiának, Afrikának és Latin-Amerikának az impe­rializmus, a neokolonializ­­­mus, a faji megkülönböztetés ellen, a politikai és gazda­sági függetlenség megszilár­dításáért küzdő népeivel. Kádár János és Gustáv Husák találkozója szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Megerősítette a kétoldalú kapcsolatok helyzetének ér­tékeléséről és távlati fejlesz­téséről, valamint a békéért és társadalmi haladásért folytatott harc feladatairól vallott nézetek teljes egysé­gét. Hozzájárult az MSZMP és a CSKP, a Magyar Nép­­köztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság közötti hagyományos barát­ság és együttműködés meg­szilárdításához. Kádár János baráti láto­gatásra hívta meg Gustáv Husákot, aki azt köszönet­tel elfogadta. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára hétfőn este hazaér­kezett Prágából. Közlemény Losonczi Pál angolai látogatásáról Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke José Eduardo dos Santos­­nak, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztár­saság elnökének meghívásá­ra szeptember 27—30. kö­zött párt- és állami kül­döttség élén hivatalos, ba­ráti látogatást tett az An­golai Népi Köztársaságban. A látogatásról kiadott közös közlemény egyebek között hangsúlyozza: a magyar és az angolai delegáció a ba­rátság és a kölcsönös meg­értés szellemében tájékoz­tatta egymást az MSZMP és az MPLA­ Munkapárt tevé­kenységéről és országaik helyzetéről. Áttekintették a magyar—angolai kapcsolato­kat, azok fejlesztésének le­hetőségeit, és véleményt cse­réltek a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, különös figyelmet fordítva az afri­kai kontinens déli részén ki­alakult helyzetre. A felek megállapították, hogy mind a nemzetközi po­litikai kérdésekben, mind a pártjaik és kormányaik együttműködését meghatá­rozó alapelvekben teljes a nézetazonosság.­ Losonczi Pál nagyra érté­kelte azokat az eredménye­ket, amelyeket az angolai nép az elmúlt 10 év alatt az MPLA-Munkapárt vezeté­sével rendkívül nehéz kül­ső és belső feltételek között ért el függetlenségének, te­rületi integritásának meg­védésében, a gyarmati rend­szer maradványainak fel­számolásában. A Magyar Népköztársaság támogatá­sáról biztosította az angolai nép erőfeszítéseit, hogy fel­számolják a dél-afrikai faj­üldöző rezsim fegyveres ag­resszióinak következményeit. Egyetértését fejezte ki az Angolai Népi Köztársaság diplomáciai lépéseivel, amelyek célja a katonai csa­­patszétválasztás és a dél­­afrikai csapatok teljes ki­vonása a dél-angolai terüle­tekről, valamint annak biz­tosítása, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság beszüntesse az angolai ellen­forradalmárok katonai támogatását. José Eduardo dos Santos méltatta a magyar népnek a fejlett szocialista társada­lom építésében elért ered­ményeit, a Magyar­­Szocia­lista Munkáspárt és a Ma­gyar Népköztársaság nem­zetközi törekv­éseit. A két államfő megelége­déssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztár­saság kapcsolatai a két nép érdekeinek megfelelően a béke és a társadalmi hala­dás javára, közös eszméik, a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionaliz­mus alapelvei szerint, ered­ményesen fejlődnek. Hang­súlyozták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és az MPLA-Munkapárt együtt­működése meghatározó je­lentőségű a két ország kap­csolatainak erősítésében, a két nép közötti barátság el­mélyítésében. Megerősítet­­­­ték, hogy további lehető­ségek vannak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsola­tok, a műszaki-tudományos és a kulturális együttmű­ködés bővítésében. Az időszerű nemzetközi kérdések áttekintése során aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet éleződése miatt, amelyet az imperia­lizmus szélsőséges köreinek a katonai erőfölény meg­szerzésére irányuló törek­vései idéztek elő. Kifejez­ték reményüket, hogy a genfi szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalá­sok, és a novemberi csúcs­­találkozó sikere jelentősen hozzájárulhat a világbéke és biztonság megszilárdításá­hoz. Támogatásukról biztosítot­ták a SWAPO vezette na­­míbiai nép küzdelmét az ország függetlenségének el­nyeréséért. A namíbiai kér­dés rendezésének összekap­csolását a kubai internacio­nalista csapatok Angolá­ból való kivonásával úgy te­kintik, mint az Angolai Né­pi Köztársaság belügyeibe való nyílt beavatkozást. Losonczi Pál és José Eduardo dos Santos elítélte a pretoriai rezsim fajüldöző politikáját. Losonczi Pál biztosította az angolai elnököt, hogy a Magyar Népköztársaság tá­mogatja az Angolai Népi Köztársaságnak az ország külső fenyegetettségének el­hárítására, szuverenitásának és területi integritásának megvédésére tett erőfeszíté­seit. A két fél külön foglalko­zott az afrikai népek hely­zetével és aggodalmának adott hangot az afrikai föld­részt sújtó politikai, társa­dalmi és gazdasági problé­mák miatt. Hangsúlyozták, hogy ezek megoldásában az Afrikai Egységszervezet nél­külözhetetlen szerepet ját­szik. A két fél egyetértett ab­ban, hogy az európai biz­tonság és együttműködés el­mélyítése, a katonai szem­benállás csökkentése és a bizalom erősítése Európá­ban a világbéke megszilár­dításának fontos tényezője. A felek nyugtalanságuk­nak adtak hangot a Közel- Keleten végbemenő fejlemé­nyek miatt. Szolidaritásuk­ról biztosították a sokat szenvedett palesztin népet jogainak kivívásáért folyta­tott küzdelmében. Síkraszáll­­tak a palesztin nép elidege­níthetetlen jogainak biztosí­tásáért, beleértve önálló és szuverén állam létrehozását. Szolidaritásukról biztosí­tották a Nicaraguai Köztár­saságot szuverenitásának és társadalmi vívmányainak védelmezésében. A nemzetközi helyzet át­tekintése során a felek ki­emelték az el nem kötele­zett országok mozgalmának jelentőségét. Leszögezték szándékukat, hogy támogat­ják a luandai 7. külügymi­niszteri értekezlet által ho­zott határozatok végrehaj­tását. A megbeszélések során hangsúlyozták az ENSZ sze­repének fontosságát a nem­zetközi béke és biztonság erősítésében, a szervezet 40. jubileumi évfordulójának jelentőségét. A felek nagyra értékelik a mostani látogatás eredmé­nyeit és kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a két nép­­párt és kormány között meglévő baráti és együtt­működési kapcsolatok a bé­ke és a haladás javára to­vább erősödnek. Losonczi Pál Kádár Já­nos és saját nevében hivata­los, baráti látogatásra hív­ta meg a Magyar Népköz­­társaságba José Eduardo dos Santost, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. Járványok Nicaraguában Vizsgálat indult a lakos­ság jelentős részét sújtó den­­gue-járvány (szúnyogok ál­tal terjesztett, j­eleg égövi, az ádeni lázhoz vagy a Dandy-kórhoz hasonló meg­betegedés), valamint a gya­­pottermelés 40 százalékát érintő xanthomona bakté­rium okozta járvány erede­tűnek felderítésére — je­lentette ki vasárnap Daniel Ortega nicaraguai államfő egy beszédében. Az államfői nyilatkozattal egyidejűleg első ízben jelentették be Managuában, hogy már leg­alább 10 halálos áldozata van a dengue-nek az or­szágban. A nicaraguai hatóságok már hónapok óta igyekez­nek megakadályozni a den­gue-jár­vány továbbterjedé­sét. Eleinte a dengue egyik kevésbé veszélyes változata terjedt el az országban. Most az egészségügyi mi­nisztérium irányításával or­szágszerte ezrek vesznek részt a lakások, munkahe­lyek és közterek fertőtlení­tésében, a dengue veszélyes válfaját terjesztő moszkitók elpusztításában. Kubában 1981-ben volt dengue-járvány, amelynek akkor elsősorban sok gye­rek esett áldozatul. Jelen­leg kubai szakemberek is részt vesznek Nicaraguában a dengue elleni harcban. Lapzártakor érkezett: Árváltozás A Vízkutató és Fúró Vállalat közli, hogy az általa termelt és palackozott gyógyvizek hatósági fogyasztói ára**, október 1-től a termelési költségek növekedése* miatt átlagosan 30 százalékkal emelkedik. Így például a 6,7 li­teres Ferenc József-gyógyvíz árr. 5 forintról 6,50 forintra, az Igmándié 5,30 forintról 6,90 fo­rintra, a Salvus gyógyvíz fo­gyasztói ára 5,50 forintról 7,20 fo­­rintra változik. (MTI) ihail Gorbacsov hol­lói nap Párizsba érkezik. A különböző országok meg­figyelői egyetértenek ab­ban : az a tény, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára még a Ronald Reagennel terve­zett genfi találkozó­­előtt — megválasztása óta első nyugati országként — franciaországot keresi fel, félreérthetetlen jelentősé­gű gesztus. Moszkvában­­mindig is kiemelt fontosságot tulaj­donítottak a szovjet-fran­cia viszonynak. Olyan kapcsolat ez, amelynek gyökerei a múltba nyúl­nak vissza és amelyről el­mondható, hogy kiállotta a változó idők próbáját. A történészek — és nem­csak a történészek — azt sem felejtik el, hogy a második világháborút kö­vető hidegháború vegén az első komoly rést éppen Charles de Gaulle akkori francia államfő 1966-os moszkvai útja ütötte. Az­óta tizenhat szovjet-fran­cia csúcstalálkozóra ke­rült sor (ez lesz a tizenhe-­ es párizsi csúcs fedik), és nem túlzás az a megállapítás, amely sze­rint minden ilyen esemény jótékony hatással volt a kontinens, a világ közér­zetére. Most is várható ilyen hatás, és ez a jelen­legi, mind veszélyekkel, mind reményekkel terhes nemzetközi helyzetben fontosabb, mint valaha. Két különböző, sőt, egy­mással élesen szembenálló szövetségi rendszer tagjá­ról lévén szó, nem közöm­bös annak látványos de­monstrálása sem, hogy a politikai pozitívumokon túl milyen kölcsönös gaz­dasági haszonnal járhat — és jár is — a kétoldalú együttműködés tudatos, intenzív fejlesztése. Első­ként Franciaországba in­dult a szibériai földgáz, kelet felé pedig a francia nehéz- és vegyipar termé­kei áradnak. Az együttmű­ködés modell-formá­iának számít a Reanult és a Moszkvics-gyár közös munkája. „Franciaország — állapítja meg az utazás előestéjén a Pravda — a Szovjetunió egyik legfon­tosabb külkereskedelmi partnere: a forgalom érté­ke az utóbbi öt évben a korábbi fél évtizedes idő­szakhoz képest megduplá­zódott, és elérte a húsz­milliárd rubelt.” Francia szempontból az együtt­működés nagyságrendjét érzékelteti, hogy a szovjet megrendelések háromszáz­ezer francia dolgozónak biztosítanak munkát. Nyilvánvaló, hogy a két ország számos nem­zetközi problémát — és különösen azok okait — másképpen ítéli meg. Ez azonban a múltban sem lehetett, és most sem le­het akadálya annak, hogy a közeledési­­ lehetősége­ket keressék — nemcsak egymás kölcsönös haszná­ra, hanem Európa és a vi­lág javára is. HARMAT ENDRE Kína ünnepe Már harminchat esztende­je, hogy a Kínai Kommu­nista Párt sikerre vezette a feudális és a félgyarmati iga ellen küzdő kínai nép forradalmi harcát. A sok évtizedes polgárháború, amely 1949. október elsején a Kínai Népköztársaság ki­kiáltásához vezetett, egy­szerre volt a szocialista for­dulathoz utat nyitó és nem­zeti felszabadító küzdelem. Az imperialisták minden eszközzel, pénzzel, hadi­anyaggal, katonai szakértők­kel támogatták a kiváltsá­gait védelmező kínai reak­ciót. A forradalmi hadsereg oldalán viszont a szocialista országok, a nemzetközi mun­kásmozgalom, a nemzeti függetlenség és társadalmi haladás hívei álltak. A leg­jelentősebb segítséget a Szovjetunió nyújtotta. Fegy­veres erői verték szét a meg­szálló japán hadsereget. A KNK megalakulását kö­vető első évtizedben helyre­állították az elpusztított gazdaságot, véget vetettek az éhínségnek, megkezdődött az ország iparosításának, kor­szerűsítésének megalapozása. A kínai nép áldozatos mun­kája mellett ebben is nagy szerepet játszott a szocialista országok szolidaritása, első­sorban a Szovjetunió segít­sége, amely Kína számára nemcsak biztosította a békés körülményeket, hanem tá­mogatást nyújtott több száz nagyipari vállalat létrehozá­sához is. Azokban az évek­ben Kína külpolitikája ked­vező­ hatást gyakorolt a nem­zetközi helyzetre, elősegítet­te a béke megőrzését, világ­szerte meggyorsította a gyarmati elnyomás felszámo­lását. Az alkotó munka e nagyszerű eredményeit nem halványíthatják el a „nagy ugrás” és a „kulturális for­radalom" azóta már Kíná­ban is élesen bírált, súlyos­­ torzulásai. Megkezdték a hamis tételek felülvizsgála­tát, s az ország szocialista korszerűsítését hirdették meg. Ám az sem kerüli el figyelmünket, hogy az út­keresés sajnos nem mentes a szovjetellenes megnyilat­kozásoktól, annak ellenére, hogy az utóbbi időkben a szovjet-kínai kapcsolatok több területen élénkülnek, normalizálódnak. Hazánk, a többi szocia­lista országgal együtt, ma is abban érdekelt, hogy Kína — forradalmának eredeti céljaival és nemzeti érdekei­vel összhangban — béke­szerető és szocialista nagy­hatalomként, a haladás ol­dalán vegye ki részét a vi­lágpolitika alakításából. A Kínai Népköztársaság megalakulásának 36. évfor­dulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke távirat­ban üdvözölte Li Hszien­­mien államelnököt és Csao Ce-jangot, az Államtanács elnökét. * Felmentés, kinevezés A Minisztertanács Roska elismerése mellett — e tiszt­ István külügyminiszter-hő­­ségéből felmentette, egyúttal lyettest más fontos megbízó. Barity Miklóst külügy ái­­tására tekintettel — érdemmi­niszter-helyettessé kinevezte. AKCIÓ! OTP-IN­TELAKCIÓ! Motorkerékpárok október 1 jétól OTP-hitelre is kaphatók a Delta járműszaküzleteiben: Szeged, Kiss M. u. 2, Mérey u. 15., Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 4., Szentes, Kossuth u. 12—16., Makó, Lenin u. 9—11. r 1 F I G V E ■_ E M k A KEDD, 1985. OKTÓBER 1.

Next