Csongrád Megyei Hírlap, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-06 / 286. szám
Népfrontkongresszust küldött Török István Nehéz, s azt hiszem, nem is lehet szabadulni szuggesztivitásától. Szenvedélyesen érvel, ellentmond, példákat sorol, majd az érzékletesség kedvéért a görög mitológiából, vagy éppen La Fontaine meséiből, majd a marxizmus tanaiból, s végül a mai irodalomból idéz. Miért is ne? . . . Így beszélgetünk sokszor órákon át, s járjuk körül a mai gazdasági és politikai élet sokoldalúságát. Úgy tartom, s valószínűleg így vélekednek róla mindazok, akik ismerik: szangvinikus természetű, kemény akaratú, egyenes jellemű ember, aki mindig tudott és akart önállóan gondolkodni, cselekedni. Ettől függetlenül nem tartja magát tévedhetetlennek, mint mondja: az alkotó ember életét éli és ezzel együtt jár az átalakuló társadalommal való esetenkénti összeütközés, az alkalmankénti kudarc és siker is. A lényeg azonban mindig egy: hinni és céllal élni, dolgozni. Ennek szellemében peregtek az évek Török István életében, amelynek aktív korszaka 1941-ben, munkába állásakor kezdődött. A „bokron gyár” harisnyakötő inasaként — négy polgárival — kezdett dolgozni, mint szegény ,parasztszülők gyermeke, aki előtt ezzel megnyílt a lehetőség „kapuja” és élhetett vele, ha akart — ha tudott. Szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgozott, amit 1944-ben a segédlevéllel igazoltak munkaadói. A háború szakította meg a békés munkát és az előrejutást. A felszabadulás után azonban újra kezdődött az élet: bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és szakmailag, politikailag egyaránt képezte magát. Sorra részt vett a több hetes, hónapos politikai továbbképzéseken, majd elvégezte a pártfőiskolát. Ezt követően beiratkozott a közgazdaságtudományi egyetemre. 1949-ben újabb irányt vett a tanult, szettre kész munkásfiatalok élete. A vállalattól Török István ekkor — érdeklődési körének megfelelően — az államigazgatás területére került, majd a gazdasági életbe kapcsolódott be. Egyebek között üzemszervező a Hadiköznél, 1960-tól 1965-ig, azután üzemgazdasági osztályvezető, majd igazgató a Csomiépnél 1965-től 1978-ig. Ezt követően lett az áfész elnöke, amely tisztségét ma is betölti. Számok, beosztások kronologikus sorrendje, amely a valóságnak csak felszíne. Hiszen az élet, a történelem nagy pálfordulásait élték meg az emberek. „Végig követtem a magam előrevivő tetteivel és tévedéseivel a társadalom jobbító szándékát és tévedéseit ’’ mondja lakonikusan, majd újból arról beszél lendületesen, hogyan bontakozott és szélesedett ki a párt szövetségi politikája, és hogyan zárkózott fel az addigi értelmiség mellé az új értelmiség, az agrár és műszaki szakemberek, valamint közgazdászok személyében. Ekkori 15 esztendővel ezelőtt javasolta a pártbizottság a Hazafias Népfront vásárhelyi bizottságának alelnökévé, és az idén a harmadik ciklusra választották meg a bizottság elnökévé most pedig kongresszusi küldöttnek jelölték. Kérülni akarom a kérdést: mit jelent ez, milyen feladatot, milyen célkitűzést, hiszen mindvégig a munka, a gazdasági és társadalmi helyzet jobbításáról, a népfront és vezetőinek, tagjainak ebben való részvételéről beszélgettünk — a személyes meglátásokon keresztül. Inkább arról kérdezem az elnököt, hogy érzi magát, ebben az ellentmondásoktól sem mentes világban, közös ügyeinkért felelős emberként. — Optimista, elégedett és vidám ember vagyok, mindamellett, hogy sokat ölöm magam és bosszankodom a ma még nehezen megoldható társadalmi problémákon, a megoldatlan lakáshelyzeten, az utcák és utak rossz állapotán, a köz- és anyagi érdekeltség megvalósításának hiányán, és megannyi más nap mint nap jelentkező és megoldásra váró feladatokon, amelyeknek újfajta megközelítése a népfront feladata is. JOÓ ERZSÉBET A szabadkai delegáció programja A háromnapos látogatáson Szegeden tartózkodó szabadkai küldöttség tegnap, csütörtökön a Somogyikönyvtárat tekintette meg. Ezt követően a szőregi Tisza-Maros-Szög Tsz-ben tettek látogatást, ahol megismerkedtek a termelőszövetkezet munkájával, illetve a városrész gazdasági, társadalmi életével. A látogatás második napjának befejező programjaként az Újszentivánon élő szerb családok látták őket vendégül. Vagyonkarbantartó szakcsoportok Arra volt kíváncsi most, az esztendő végén a Mészöv elnöksége, hogy miként gazdálkodnak a fogyasztási szövetkezetek vagyoni javaikkal, mennyibe kerül azok fenntartása? Nem kis összegekről van szó; egy esztendő alatt 715 millióról 794 millióra nőtt az állóeszközök értéke. Ezzel együtt elég sajátos helyzetben vannak az áfészek, mert berendezéseiket, felszereléseiket, a beruházási lehetőségek csökkenése miatt, a tervezettnél hosszabb ideig kell használniuk. Így azután az öregedő, kopó állóeszközök toldozásatoldozása növekvő anyagiakat igényel. Mindez ma már meghaladja az 150 milliót. Ám a karbantartó szolgáltatás nem mindenütt éri el a kívánt szintet A testület azt összegezte a tegnapi, Szegeden megtartott ülésén, hogy nem alakultak ki a vagyonkarbantartás általános formái. A megye hét szövetkezeténél a kereskedelmi ágazathoz, egynél az iparihoz tartoznak a karbantartók, két szövetkezetnél ipari szakcsoport van, öt áfésznél viszont nincs állandó karbantartó hálózat. Színesíti a képet, hogy a nagyobb munkáknál külső kivitelezőt is igénybe vesznek. Új vállalkozási formaként a Szegedi Dél-Tisza Menti és az Ülési Áfész hozott létre külön szakcsoportot a vagyonkarbantartásra. Ezeknél a társulásoknál viszont tisztázásra vár, hogy milyen mértékben kapjon az anyaszövetkezet előnyt a szolgáltatásnál. A nyereséges üzemvitel érdekében nem mindig vállalkoznak a szakcsoportok a kisebb munkákra Az ugyanis nem annyira kifizetődő számukra. A Mészöv megyei elnöksége ajánlotta a szövetkezeteknek, hogy mielőbb hangolják öszsze az érdekeket, mint ahogy az a fuvarozó szakcsoportoknál történik, ahol első helyre teszik az alapító szövetkezet megrendeléseit. Megyénkben egyébként hét szövetkezetnél van szállítási, fuvarozó szakcsoport. Figyelemre méltó a Szegedi Munkás Áfész társulása, ahol kizárólagosan a tagok adták össze a pénzt a vállalkozás megalapításához, üzemeltetéséhez. Makón, Szegeden, Szentesen és Csanádpalotán a fuvarozó szakcsoport a MÁV-pályaudvarokra érkező, úgynevezett kézi kezelésű szállítmányok, csomagok elszállításával is foglalkozik. PÉNTEK, 1985. DECEMBER 6. Magnézium szimpózium Csütörtökön Szombathelyen megkezdődött — és ma folytatja munkáját — a II. országos magnézium szimpózium. A tanácskozást a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete szervezte orvosok, gyógyszerészek, agrár- és táplálkozástudományi szakemberek részére, akik előadásokat hallgatnak meg a magnéziumnak az emberi szervezetben betöltött szerepéről. A magnézium az emberi szervezet számára — a vas után — a második legfontosabb elem. A szakemberek véleménye szerint az utóbbi évtizedekben a kívánatosnál lényegesen kevesebb magnézium tartalmú táplálékot fogyasztunk. A tapasztalatok szerint megfelelő adagú magnéziumbevitellel csökkenthető a koraszülések száma, infarktus utáni állapotban és vegetatív neurózis során is elősegíthetik a gyógyulást. A megye agrárértelmiségének küldöttértekezletén: Számadás öt év munkájáról Új vezetőség választása AMagyar Agrártudományi Egyesület Csongrád Megyei Szervezetének tagsága tegnap, csütörtökön délután Szegeden, a Technika Házában tartotta meg vezetőségválasztó küldöttértekezletét. A megye 1150 MAE-tagját ezúttal 75 küldött képviselte. Az elnökségben foglalt helyet — többek között — Györfy László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Szűcs Kálmán, a Magyar Agrártudományi Egyesület alelnöke. Szániel Imre, a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet főigazgatója, a MAE megyei szervezetének elnöke megnyitójában hangsúlyozta: az agrárszektor a magyar népgazdaság kulcsfontosságú ága, amely méltán került élvonalba a világ mezőgazdálkodását tekintve. Hazánkban például az egy hektárra jutó mezőgazdasági termelés nagyságrendje ötszörös a világátlagnak, de az elsők között van az egy főre jutó hústermelésben és a kukoricavetőmag előállításában is. A hetedik ötéves tervidőszak feladataira kitérve az elnök elmondta, hogy előtérbe kerül a minőség javítása, az exportképesség fokozása, valamint a fajtaspecifikus termesztéstechnika és a tudományos eredmények gyors átvitele a gyakorlatba. Gyuris Szilveszter, a megyei szervezet titkára — a vezetőség beszámolóját ismertetve — a szervezet tevékenységéről, az elmúlt öt évben végzett munkáról szólt. Ismeretes, hogy a szervezet hét szakosztálya és négy önálló csoportja évek, évtizedek óta eredményesen munkálkodik azon, hogy a mezőgazdasági dolgozók mind tudományos, mind szakmai téren kellő ismeretekre tegyenek szert, tudásukat gyarapítsák. A szakosztályok és a helyi csoportok a vezetőség által jóváhagyott munkaterv alapján dolgoznak. Amíg 1980-ban a különböző rendezvényeken 8 ezer 437-en vettek részt, ez a szám 1985-re némiképp nőtt. A megyei sajátosságokkal, adottságokkal foglalkozó előadások, tanácskozások, ankétok, bemutatók alkalmasak arra, hogy az üzemek vezetői és szakemberei számára egységes szemléletet alakítson ki széles körű információt nyújtson, s a gyakorlati feladatok megoldásához konkrét segítséget adjon. A rendezvények közül is kiemelkedő volt az a nemzetközi tanácskozás, amelyen a termálenergia komplex hasznosításáról tárgyaltak, s ezen a hét országból 28 külföldi szakember vett részt. Emlékezetes a zöldséghujtatással kapcsolatos — szintén nemzetközi — rendezvény is, amelyet üzemi, gyakorlati bemutatóval tettek érdekesebbé a rendezők. Számos bel- és külföldi tanulmányutat szervezett az agrártudományi egyesület, s jutott energiájuk a nemzetközi kapcsolatok ápolására is. A fiatal, még főiskolás agrárszakemberek képzésére, nevelésére szintén gondot fordítottak, amelyhez számos segítséget kaptak együttműködő parténereiktől. Érthető, hiszen a szervezet célkitűzéseinek megvalósításában sokat segítenek az oktatási intézmények, a kutatóintézetek, a megyei Teszöv, a megyei tanács, az állami gazdaságok szakszolgálati állomása, a kémikusok, hidrológusok, geológusok egyesületei és sorolni lehetne tovább. A megnövekedett feladatoknak viszont az elkövetkezendő időszakban csak úgy képes eleget tenni a MAE, ha erősítik szervezettségüket, befolyásukat az agrárszakemberek körében és egyre jobban igazodnak a kor követelményeihez, elvárásaihoz. A küldöttértekezleten, a hozzászólások után, kitüntetések átadására került sor. Az agrártudományi egyesület munkájában aktívan közreműködő szakemberek közül többen MAE-kitüntetést, illetve jutalmat kaptak. A küldöttek az értekezlet második felében — titkos szavazással — új vezetőséget választottak. A Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád Megyei Szervezete elnökének ismét Szániel Imrét, a Szegedi GKI főigazgatóját választották, titkárának — a nyugdíjba vonult Gyuris Szilveszter helyett — Tóth Mihály megyei főkertészt. (á. é.) Ifjúságvédelmi feladatok Szentesen Tegnap délután Dóczi Gábor tanácselnök vezetésével ülést tartott a szentesi városi tanács végrehajtó bizottsága. A tanács legközelebbi ülésén előterjesztendő beszámolókat tárgyalták, először a testület munkájáról szóló tájékoztatóval és az interpellációk kivizsgálásának eredményeivel foglalkoztak. A további téma volt: az ifjúságpolitikai rendelkezések és feladatok végrehajtása és a tennivalók meghatározása. Ennek előadója Szirbik Imre tanácselnök-helyettes volt. Egyebek között beszélt arról, hogy javult a gyámügyi munka, másrészt a gyermekélelmezés helyzete. Felhívta a figyelmet a középiskolai oktatás feltételei bővítésének fontosságára, általában az egészséges életmód jelentőségére. A vitában olyan álláspont is kialakult, hogy az ifjúság- és gyermekvédelem mostani szervezeti és egyéb lehetőségei nem elegendőek a megelőző munka valamennyi követelményének teljesítésére. A családokat és a gyermekeket veszélyeztető körülményekben — alkoholizmus, válás, stb. — Szentes „előkelő helyen” van a megye többi városához képest. Az anyák munkavállalása és az úgynevezett második gazdaság lecsökkenti a gyermekek nevelésére fordított időt a családban. Ezt a hiányt az iskola önmagában nem tudja pótolni. A pedagógusképző intézmények vegyenek fel több jelentkezőt, hogy az iskolákban kevesebb legyen a képesítés nélküli nevelő és több szakember a tanári pályán. A fiatalok számára a vállalatok adjanak , és adnak is nagyobb segítséget a lakás megszerzéséhez és általában a „felnőtt élet megkezdéséhez”. Egy másik megállapítás volt, hogy az illetékes fórumokon maguknak a fiataloknak is jobban kell képviselniük a saját érdekeiket. A városban törekedni kell a klubélet fellendítésére a különböző ifjúsági rétegek közeledésének elősegítése érdekében. .Juhász Gábor, a megyei tanács vb ifjúsági titkára hozzászólásában többek között kiemelte, hogy a VII. ötéves terv időszakában továbbra is központi téma marad az iskola és a család viszonya, a lakáskérdés, amelyik nem külön ifjúsági, hanem társadalmi probléma. Gondot fordítanak a gyermek- és ifjúságvédelem tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésére és a fiatalok pályakezdésére. A testület elfogadta saját munkatervét a jövő esztendőre, majd előterjesztésekben döntött, különböző — működési, környezetvédelmi, lakó- és utcabizottsági — tanácsrendeletek előkészítéseként. Ezek végleges jóváhagyása előtt, — amelyiknél indokolt — kikérik a lakosság széles körű véleményét. Elfogadták a tájékoztatót a városkörnyéki bizottság munkájáról és más előterjesztéseket is jóváhagytak. Egyebek között — megbízatási idejének lejártával — felmentették dr. Kispál Mihályt, a városi kórház igazgatóhelyettesét, ugyanakkor kinevezték ugyanerre a posztra dr. Vajdovich Istvánt, a rendelőintézet csoportvezető főorvosát. A legközelebbi tanácsülés december 20-án, pénteken lesz délután 2 órakor. Szövetkezeti gazdálkodás ’85 Sajtótájékoztató a megyei Teszövnél Az a mondás: a parasztember mindig panaszkodik. Nos, ha valaha joggal elégedetlenkedik, most igaza van. A mezőgazdászokat bizony évek óta cserben hagyja az időjárás. A termelési költségek és az elvonások is növekednek. Szerencsére ezen az őszön és a tél elején elegendő csapadék hullott ahhoz, hogy a jövő esztendőt kellőképpen megalapozhassa az ágazat, ám az évek óta hiányzó csapadékot még mindig nem pótolta be a természet, s tény: ez hiányzik. A több mint három éve tartó aszály jócskán befolyásolta a termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményeit. Míg 1982-ben a mérleg szerinti nyereség megyei szinten 1 milliárd 200 millió forint volt, 1983-ban már csak 600 millió, 1984- ben 810 millió, s 1985-ben várhatóan 726 millió forint lesz. Az agrárágazat Csongrád megyében, ilyen előzmények után, nem képes produkálni a hatodik ötéves tervidőszakra tervezett 20—22 százalékos termelésnövekedési szintet, csupán 12—13 százaléknyit. Örvendetes viszont — amint ez tegnap, csütörtökön Szegeden, a megyei Teszöv székházában megtartott sajtótájékoztatón elhangzott —, hogy az önköltségi mutatók kedvezően alakultak, főként az energiatakarékos módszerek bevezetésével. Főként ennek eredményeképpen az 1984—85-ös esztendő már a fellendülő szakasz időszakának mondható, amikor 300 millió forintnyi pénzügyi hiányt kellett kigazdálkodni a megyében működő gazdaságok jó részének. Mára a 65 megyei termelőszövetkezet, a 8 szakszövetkezet, az 1 halászati szövetkezet és a 2 társulás közül csak öt zárja az 1985-ös esztendőt pénzügyi hiánnyal. Ennél sokkal elszomorítóbb, hogy a megye mezőgazdasági gépparkjának több mint fele nullára leírt eszközökből áll; a kukoricatermesztési ágazatban semmi érdemleges sem történt a termelés ösztönzésére — még mindig rendkívül alacsony a jövedelmezőségi szint —; a sertésállomány, főként a rendezetlen átvételi és jövedelmezőségi problémák miatt változatlanul csökken; még az indokolt és igen sürgető beruházásokra is alig van pénz. Ebben a helyzetben mi sem természetesebb(?), mint az, hogy az alaptevékenységen kívüli tevékenység — mert ez a neve a melléküzemágnak — 13 százalékkal nőtt. A nagyüzemek műanyag vödrök, túróroládok és egyebek gyártásával próbálják kigazdálkodni azt az összeget, amely a mezőgazdaságban a bővített újratermeléshez — új gépek, eszközök vásárlására — elengedhetetlenül szükséges. (A. I.) Felmentés — kinevezés A Minisztertanács Gáborségéből felmentette, egyidejű András ipari miniszterheleg Vörös Árpádot ipari lyettest — munkájának elit miniszterhelyettessé kinevezése mellett — e tisztsé vezte. (MTI) -3