Csongrád Megyei Hírlap, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
Úgysem tudnék kitérni a személyes élmény információparancsa elől a világhírű karmester, Giuseppe Patané tragikus halála kapcsán. Tegnapi számunkban rövid hírt adtunk róla, de hát akad egyéb fájdalmas, személyes emlék róla — azon túl, hogy a budapesti Operának és a magyar zenei életnek olyan visszatérő vendégművésze volt, mint valamikor Klemperer vagy napjainkig is Lamberto Gardelli. Történt volt a kora tavaszon, hogy megtudván, augusztusban Budapesten dirigál — s momentán bizonytalanul alakult a Szegedi Szabadtéri Játékokon, ki vezényelje a Turandotot —, úgy gondoltuk, megkeressük, vállalná-e, nagy nyereségéül kínálkozna a fesztiválnak. Nelly Failoni közvetített az ügyben (mint néhány más hasonlóban), a néhai kitűnő karmester özvegye, telefonjára igenlő válasz érkezett. Érthető izgalommal kerekedtünk föl hát Pál Tamással, akit a produkció előkészítésével bíztunk meg. Fanoné szólt, egy napra Pestre repül Patané, az olasz követségen vesznek föl áriát pótlólag a korábbi lemezanyaghoz, s a Duna Intercontinentalban vár bennünket. Rendkívül szimpatikus, igazán lebilincselő benyomást keltett. Boldogan jönne Szegedre, hisz sok szépet hallott erről a fesztiválról. Már-már a részletek megbeszélésénél tartottunk, amikor elhangzott a bűvös, mint hamarosan kiderült, baljóslatú szó: aperto. Vagyis: szabadtéri. No — — sóhajtotta meglepett sajnálkozással —, impossibile. Lehetetlen. Az orvosa megtiltotta, mutatott a szívére. Csak kőszínházban vállalhat előadást, ami kevésbé fárasztó, s eladdig úgy hitte, a szegedi fesztiválon is bent játsszák a Turandotot, a színházban. Szabadtérije okán volt kénytelen elhárítani magától a veronai meghívást is. Még Failoniné győzködte kedvesen, Mascagni is dirigált Szegeden, igaz, valamikor harmincötben. Mire ő kesernyésen replikázott, Pietrónak könnyű lehetett, megélt 82 évet. Abban maradtunk, augusztusban úgyis Pesten van, leszalad megnézni bennünket. Sőt, az sincs kizárva, vezényel mondjuk egy Verdi Requiemet, bent a dómban vagy a színházban. Ezzel váltunk el. Most, hogy hallom a hírt, a müncheni Sevillai borbély nyitánya után szívéhez kapott, s összesett a pulpituson, az áldott emlékű Vaszy Viktor is eszembe jut. Kinek requiemje hasonló módon, csak éppen a Falstaff közben teljesedett be jó évtizede Szegeden. Karmesterhalál? Szép halál, még ha ötvenhét évesen, miként Patanénak rendeltetett, drámaian korainak tetszhet. Nem oktalanul hivatkozott hát a szívére ott Pesten, az Intercontinental halljában. Megérezte. Hiába várjuk tehát a nyárra, megkönnyezni Liu halálát, amikor is Puccini kezéből esett ki a toll, anno dacumál. Addio, Giuseppe ... — nikolényi — Karmesterhalál Nemzetközi szereposztásban megy a nyáron Szegeden, a szabadtéri játékokon Puccini Turandotja, három előadásban. Az első kettőt firenzei karmester, Angelo Cavallaro vezényli, a harmadikat Pál Tamás. SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 2 Önfejlesztő iskolák TIT nyári egyetemek Szegeden A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád Megyei Szervezete ismét megrendezi pedagógiai, illetve művelődéselméleti nyári egyetemét. A pedagógusokat július 11. és 18., a közművelődés szakembereit pedig július 20. és 27. között fogadja Szeged — tudtuk meg azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap, szerdán délelőtt a TIT Kárász utcai székházában tartottak a nyári egyetemek vezetői. A pedagógiai nyári egyetemek történetében bizonyos tekintetben új fejezet kezdődik, hisz munkáját az idei, 26. kurzustól Komlóssy Ákos, a József Attila Tudományegyetem adjunktusa ésFarkas Katalin, a megyei pedagógiai intézet igazgatója irányítja. Ám nem csupán vezetésében, de formájában megújul a nyári egyetem. Azt, hogy az elmélet mellett idén a mindennapi pedagógiai gyakorlat is nagyobb teret kap a programokban, már maga a téma is indokolta, ugyanis a helyi nevelési rendszerekről, az önfejlesztő iskolákról lesz szó. A kérdéskör tárgyalása azért fontos — hallottuk a tájékoztatón — mert az oktatási törvény nyomán nagyobb önállóságot kaptak az iskolák, ezzel megnőtt a lehetősége a helyi kezdeményezéseknek, új módszerek kimunkálásának, a helyi környezet igényeihez, a valóságos élet szükségleteihez való igazodásnak. A nyári egyetemen olyan iskolák mutatkoznak be, amelyek e tekintetben már jelentős eredményeket értek el. A hallgatóság megismerheti a szolnoki Varga Katalin Gimnázium fakultációs kísérleteit, a 8 osztályos gimnáziumi képzés újraindítóját, a budapesti Kilián gimnáziumot, valamint olyan jeles egyházi oktatási intézményeket, mint a Debreceni Református Kollégium, a budapesti piarista, és a szeptembertől újra benépesülő Fasori evangélikus gimnázium. A szakképzés új útjait a paksi atomerőmű szakiskolája — amely szakmunkástól üzemmérnökig képez hallgatókat —, a budapesti Landler Jenő gépipari szakközépiskola, valamint a Petrik Lajos vegyipari szakközépiskola példázza. Több általános iskola mutatkozik be: a Baranya megyei Szentlőrinctől, a Békés megyei Mezőgyánig számos település követésre méltó iskolai kezdeményezéseivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Az előadásokat a pedagógiai tudományok jeles szakemberei, mások mellett Lóránd Ferenc, Kozma Tamás, Benedek András, Bernáth József és Lukács Péter tartják. A 18. művelődéselméleti nyári egyetem a tömegkommunikáció és a művelődés összefüggéseit taglalja — mondta Besenyi Sándor, a nyári egyetem igazgatója. Egyebek mellett arra próbál választ adni, hogy a tv és a rádió hogyan segíti az eligazodást, az egyéni közösségi állásfoglalások kialakítását és megjelenítését. A téma annál is inkább aktuális, mivel a magyar társadalom formálásában egyre jelentősebb szerepet kap a nyilvánosság, annak tömegkommunikációs csatornái. A művelődéselméleti nyári egyetemet Pozsgay Imrének A nyilvánosság és a demokratizálás című előadása nyitja. A továbbiakban Baló György, Agárdi Péter, Érdi Sándor, Rapcsányi László, Győrffy Miklós, Nádor Tamás, Kepes András, Kondor Katalin, Csepeli György, Szecskő Tamás, György Péter, Bihari Mihály, Pálfy István és Bán János előadásait hallgathatják a résztvevők. A TIT megyei szervezete mindkét kurzusra várja a jelentkezőket. T. E. Az ellenzékiek közül a közvélemény a Fiatal Demokraták Szövetségét tartja az egyik legradikálisabbnak. Ennek bizonyára az is oka, hogy a Fideszesek nemigen törődnek a „csomagolással”, amikor a különböző fórumokon lényegretörő fogalmazásban tálalják véleményüket. Mit gondol erről Ökrös Tamás, az országos választmány tagja? — Kétségtelenül törekszünk a lényegretörő fogalmazásra, és nem tartanánk szerencsének, ha udvarias szóvirágok között elvesznék a tulajdonképpeni politikai mondanivaló, de azért udvariatlanok nem vagyunk. Azt hiszem, hogy a közvélemény nem is elsősorban fellépésünk stílusa miatt tart minket radikálisnak, hanem, mert mondanivalónk, politikai koncepciónk szerint valóban radikálisak vagyunk, s talán elsősorban azért, mert mi még akkor kezdtünk ellenzéki módon politizálni, amikor azt még nem volt szabad, illetve, szokatlan volt. Válasz Grósznak — A szegedi szervezet hamarosan háromnegyed esztendős. Elég mozgalmas kilenc hónap volt ez a társadalom életében. Hogyan készítené el a fiatal demokraták mérlegét, mekkora a szegedi szervezet tábora, eddigi krónikájukba milyen eseményeket jegyeztek? — Szegeden jelenleg 107 Fidesz-tagot tartunk nyilván, de ha a „táborba” beleértjük a szimpatizánsokat is, sokkal többen vagyunk. Meglepően sok idős ember fejezte ki velünk kapcsolatos szimpátiáját személyesen, vagy levélben. Ez nyilván az eddigi tevékenységünk eredménye. Amit eddig csináltunk, két csoportra osztható: akciópolitizálásra, és szisztematikus politizálásra. Ami az akciókat illeti, ezek közismertek: a szeptemberi tüntetés a nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos kormányzati magatartás ellen, majd aláírásgyűjtés a témában. Október 23-án nyilvánosan emlékeztünk meg az 1956-os forradalomról. Decemberben nagygyűlésen válaszoltunk Grósz Károly hírhedt sportcsarnokbeli beszédére. Politikai fórumot rendeztünk a hivatalos politikai szervezetek és az ellenzék képviselőinek részvételével. Aláírásokat gyűjtöttünk a szegedi pártszékház és az újszegedi KISZ-iskola ügyében. Március 4-én munkástüntetést szerveztünk a független szakszervezetekkel közösen a sztrájktörvény ügyében, március 15- én pedig a többi ellenzéki szervezettel, sőt, Szeged népével együtt ünnepeltük március 15-ét. E kétségtelenül látványos akciókkal legalábbis egyenrangú az, amit szisztematikus politizálásnak neveztem. Részt vettünk — hangsúlyozom: konstruktív módon! — a különböző törvénytervezetek társadalmi vitáin, mindannyiszor alternatív javaslatot terjesztve elő. Mi kezdeményeztük — a Szabad Demokraták Szövetségével közösen — egy várospolitikai fórum létrehozását. Aktívan és konstruktívan kapcsolódtunk be a városi tanács költségvetésének vitájába, később pedig a lakástámogatási rendelettel kapcsolatban terjesztettünk javaslatot a tanács elé (a munkanélküliek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében), amit a tanács el is fogadott. Kapcsolatot tartunk országgyűlési képviselőkkel is. Súgtak Bödőnének Mi kezdeményeztük még februárban a választási törvény azon módosítását, amit aztán Bedőné Rózsa Edit előterjesztésében a Parlament elfogadott. — Ezek után felmerül a kérdés: a Fidesz mitől ifjúsági szervezet ... — Elsősorban attól, hogy fiatalok politizálnak benne. Akiknek alapvetően mások a politikai kondícióik, mint az előző generációknak. És ez kétségtelenül kevesebb tapasztalatot is jelent, de sokkal inkább azt, hogy nincsenek torzulásaink, rossz beidegződéseink, nyitottak, rugalmasak vagyunk. Tehát semmiképpen sem attól, hogy — mint a KISZ és utódszervezeti — „ifjúságpárti” politikát akarunk folytatni. Nekünk a középgeneráció és az idősek problémái ugyanolyan fontosak, hiszen ők, szüleink, nagyszüleink. — Mint említette, a szegedi szervezetnek 107 tagja van. A hírek szerint, ha nem is 107-félét akarnak, nem teljes az egység. Igaz? — Természetesen. De nézünk nincsenek a „pártegységet” megkövetelő elveink, előírásaink. A szervezet tagjainak csak az alapító nyilatkozatban megfogalmazott három politikai alapértéket kell elfogadniuk (ezek a demokrácia, az emberi jogok és az erőszakmentesség és a szervezeti szabályzat szerint kell működniük. Ez a szabályzat azonban nemcsak hallgatólagosan, hanem kifejezetten megengedi a frakciószabadságot, és általában a szerveződés szabadságát, biztosítja az egyes csoportok teljes önállóságát. Említi a szervezeti szabályzat, hogy az egyes helyi csoportok nem kötelesek a regionális szerveződések keretén belül működni. Szegeden is van olyan csoport, amelyik a regionális szervezeten kívül működik , mert más szervezeti és működési elveket követ. Azt gondolom, hogy ettől csak gazdagabb a szervezet. — Egy Fideszes azt mondta nekem, hogy semmiesetre sem fogadnának el támogatást a költségvetésből. Enélkül elég nehéz lehet „üzemeltetni” egy szervezetet. — Egyrészt: most is üzemelünk, nulla forint állami támogatással. Másrészt: az illető csak a saját véleményét mondta. A Fidesz hivatalos álláspontja szerint a politikai szervezetek állami támogatása éppen olyan természetes, mint például a kultúra támogatása, mert politikai infrastruktúra nélkül egyetlen ország sem képes létezni, s különösen fontos ez egy politikai demokráciában. Fontosnak azt tartjuk, hogy ez a támogatás szerény mértékű legyen, és felhasználása nyilvános. Nem vonulnak ki — A következő hetekben milyen kérdésekkel kíván foglalkozni a szegedi szervezet? — A választásokra készülünk. Reméljük, hogy ezek csak jövőre lesznek, de mi alaposan szeretnénk felkészülni: programmal és jelöltekkel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kivonulnánk az aktualitások mezejéről. Annál is inkább, mert azt, hogy a választások milyen eredményt hoznak, olyan események döntik el, amelyek most zajlanak: átalakulási törvény, tulajdoni rendezések, vagy például az MSZMP megújulási, átrendeződési törekvései, tendenciái. A közeljövőben Szegeden is tárgyalásokra kerül sor az ellenzék és az MSZMP, illetve a városi tanács között, s e tárgyalásokra — mint a Szegedi Ellenzéki Kerekasztal tagja — a Fidesz is készül. — Említette, hogy a választásokra készülnek. Indít-e jelöltet a Fidesz az időközi választásokon? — Mi nem értünk egyet az egyéni választókerületi rendszerrel. Másrészt egy — vagy akár három — ellenzéki képviselő a Parlamentben nem teremtene új erőviszonyokat. Pusztán azért pedig, hogy a véleményünket elmondhassuk a nyilvánosság előtt, nem szükséges a parlamenti képviselet, hiszen ez a nyilvánosság mai lehetőségei mellett (íme) anélkül is lehetséges. Természetesen, ha a spontán jelölés intézményével élve valaki egy Fidesz-tagot javasol képviselőjelöltnek, az illető személyes mérlegelésének tárgyát képezi, hogy elfogadja-e a jelölést, vagy sem. V. FEKETE SÁNDOR ,,Szóvirágok helyett radikális programok..." Mit akar a Fidesz ? Pedagógusnapi előzetes kitüntetések az egyetemen Pedagógusnapi ünnepséget tartottak tegnap, szerdán Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen. Csákány Béla rektor Pedagógus Szolgálati Emlékérmet adott át Csúri József és Nagy Pálné szakvezető tanároknak. A művelődési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette: Bencze Csabáné osztályvezetőt, Dorgál László adjunktust, Durszt Endréné tudományos munkatársat, Esik Zoltán docenst, Fekete Zoltánná szakvezető tanárt, Gehér László adjunktust, Halasy Katalin adjunktust, Martonyi Éva docenst, Prisetzky Imre igazgatóhelyettest, Sallai Miklós docenst, Szabó István nyugdíjas docenst, Tar Ibolya adjunktust és Tóthné Fábián Eszter docenst. Miniszteri Dicséretet kapott: Bartha Ferenc tanársegéd, Bódog Ferenc szakmunkás, Daróczy Bálint tudományos munkatárs, Fábiánné Páger Anna tanítónő, Haraszti György kárpitos, Hegyes Péter tudományos munkatárs, Hoffman Zsuzsanna tudományos főmunkatárs, Horváth Józsefné szakvezető tanár, Jakab Éva tanársegéd, Kesztyűsné Lakatos Katalin szakvezető tanár, Kiss Józsefné hivatalsegéd, valamint Lengyel Géza testnevelő tanár. CSÜTÖRTÖK, 1989. JÚNIUS 1. )