Református gimnázium, Csurgó, 1894

De leghatalmasabb s gymnásiumunk életében leg­mélyebb nyomokat hátrahagyó gondoskodása volt az alapitó grófnak az, hogy'’ Császári Lo­s­t Pált meg­nyerte a csurgói Lyceum részére, kit más nagyobb Col­­legiumok a pápai is törekedtek maguknak meghóditani, de ő a nemes grófnak adott szavát megtartotta. Cs. L. Pál 1771-ben január hóban Ötvös-Kónyiban (Somogy­­megye) született. Atyja ugyanott lelkész volt. E kiváló férfiú, ki előbb a kecskeméti, majd a deb­­reczeni főiskolában tanult, onnan Warrensleben Károly gróf fiaival a németországi Akadémiákra ment; később azoktól megválva 4 évet töltött a Jénai egyetemen, a­hol 1799-ben a philosophia Doctorává avattatott egy ily czimű értekezésével: „De transcen­dentali periculo philosophi veri nominis,“*) mely ünnepélyes ülé­sen több előkelő tudóssal együtt a fejedelem is jelen volt. Császári L. Pál dr. több levelében említi a nemes gróf bőkezűségét, a ki már külföldön lévén pénzsegél­lyel — egyik levelében szept. 4. 1799. 350 frtról szól — látta el, úgy hogy ,,egy másik diplomát is szerzett a Vesztfáliai tudós társaságtól, melynek a porosz király az elnöke.“ ,,Gothában a Herczeg maga auffürolta a Bibliothekában s volt szerencséje sok olyast megtudni a mi előtte sok magyar hiában keresett.“ Hasonló tör­tént vele Braunschweigban, a hol az elnök a Herczeg előtt auffürolta s Wolfenbüttelben, a hol Mátyás király könyvei közül sokat megtalált. Nevezetes köztük „Corte­­siusnak deák versei,“ melyeket az Mátyás király dicséretére irt s leakarta másolni s kinyomatni, de ideje nem volt. Vannak ott más érdekes munkák, miket kár, sőt vétek a magyaroknak nem használni.“ *) A mű Festetics György grófnak van ajánlva s Jénában nyomatott 1799. évben.

Next