Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 5. kötet
SZ - SZENT-MARGITA - SZENT-MÁRIA - SZENT-MÁRTON - SZENT-MIHÁLY - SZENT-MIHÁLYFA - SZENT-MIHÁLYFALVA - SZENT-MIHÁLY-HAVA - SZENT-MIHÁLY-LOVA - SZENT-MIHÁLY-TELKE - SZENT-MIHÁLY-ÚR - SZENT-MIKLÓS - SZENT-MIHÁLY NYARA - SZENT-MIKLÓSFALVA - SZENT-MITRA - SZENTOLAJ - SZÉNTOLL - SZÉNTÖREK - SZENT-PÁL - SZENT-PÉTER - SZENT-PÉTER AGARA - SZENT-PÉTERFA - SZENT-PÉTERFALVA - SZENT-PÉTERFÖLD - SZENT PÉTER KULCSA - SZENT-PÉTER SZAKÁLA
1255 SZENT-MARGITA — SZENT MIKLÓS SZ.-MIH. NYARA-87.-PÉT. NZAKÁLA 1256 SZENT-MARGITA, faluk Szala és Somogy m., erdélyi faluk B. Szolnok és Torda m., helyr. —Margitára, —n. —ról. SZENT-MÁRIA, faluk Heves, Liptó, Turócz, Szala, Veszprém, puszta Tolna m., erdélyi falu Doboka m. helyr. —Máriára, —n. —ról. SZENT-MÁRTON , mváros Győr m., faluk Arad, Baranya, Bars, Borsod, Liptó, Sopron, Vas, Szala megyékben, puszta Tolna m., BELÉNYES—, BERETTYÓ — , faluk Bihar , DRÁVA—, Somogy, HEGY—, Baranya, KEMENES —, Vas, KIS — , Baranya,KUN—, Jászkun ker., MAGYAR —, Torontál, PACZÓD —, Szala, PECZE—, Bihar, RÁCZ—, Torontál, SZALK —, Pest, SZIGET — , Pest, SZILVÁS—, Somogy, TÁPIÓ—, Pest, TISZA—, Szabolcs, TÓT — , Szala, TURÓCZ—, Turócz megyékben; erdélyi faluk Doboka, Kolos m., és Csikszékben ; f,lg r. —Márton-ba, —ban, ból. SZENT-MIHÁLY , faluk Fehér, Komárom, Liptó, Sáros, Szabolcs, Torontál, Turócz, Szala m., LIPCSE — , Liptó, NÉMET—, Vas, OLÁH — , Temes, PUSZTA—, Vas, RÁBA — , Győr megyékben ; puszták Somogy, Fehér, Veszprém m., erdélyi faluk Csík és Udvarhelyszékben; helyr. —Mihályon, — fa, —ról. SZENT-MIHÁLYFA, faluk Pozsony és Szala m., puszták Somogy m., helyr. —fá-ra, —n, —ról. SZENT-MIHÁLYFALVA, falu Vas m., helyr. —falvá-ra, —n, —ról. SZENT-MIHÁLY-HAVA, SZENT-MIHÁLYHÓ, ötz. m. September hava vagy önzele, vagy kilenczedhó, melynek 29 dik napján szent Mihály emlékét üli az anyaszentegyház. SZENT-MIHÁLY-LOVA, esz. m. Saraglyaforma készület, melyen a halottakat vállakon viszik a temetőbe. Nevét valószínűleg a római katholikusoknál divatos temetési ének azon szavairól kapta, melyekben Szent Mihályra, mint paradicsom főnökére (Michael praepositus paradisi) történik hivatkozás. „De hajd engem innét tova, Elvisz a szent Mihály lova." Csokonai. „No még vén asszonynyal sem jártam így soha , Hogy vinné el őtet a szent Mihály lova !" (Tómalom) Czuczortól. SZENT-MIHÁLY-TELKE, erdélyi faluk Kolos és Torda m., helyr. —telkére, —n, —röl. SZENT-MIHÁLY-ÚR , falu Nyitra m.; helyr. —úrba, —ban, —ból. SZENT-MIKLÓS, faluk Bereg, Somogy, Szatmár, Vas, Szala m., puszták Komárom, Somogy, Békés, Heves, Borsod m., BELÉNYES—, falu Bihar, BÚR— ,DETREKÖ—, Pozsony, FERTŐ—, mváros Sopron, HEGYKÖZ, Bihar, HUSZTÁK—, Liptó, KIS—, Pest, KUN—, mváros Jászkun ker., LAJTHA—, mváros Sopron m., LÉBÉNY—, falu Moson m., LIPTÓ—, mváros Liptó m., NÉMET— v. NAGY—, mváros Torontál m., OLÁH—, falu Bihar, RÁBA — , Győr, RÁCZ—, mváros Torontál m, SÁR—, falu Fehér m., SZIGET—, Pest, TÁP—, Győr, TISZA—, Torontál, TÖRÖK—, mváros Heves megyében, erdélyi faluk Maros, Csík és Udvarhelyszékben; helyr. —Miklós-ra, —on, —ról. SZENT-MIHÁLY NYARA, nyár utója ; néhutt másképen : vén asszonyok nyara. SZENT-MIKLÓSFALVA, falu Vas m.; helyr. —falvá-ra, —n, —ról. SZENT-MITRA, puszta Torontál m., helyr. — Mitrára, —n, —ról. SZENTOLAJ, ész. m. A római és görög keresztényeknél némely szertartási használatokra fölszentelt olaj. Betegek szentolaja, mely az utolsó kenetnél használtatik. Megtértek szentolaja (oleum catechumenorum), melylyel általán a keresztelendőket szokás fölkenni, mielőtt vízzel leöntetnének. Balzsamolaj (chrisma), melyet egyedül püspök szentelhet meg, mi rendesen és kizárólag nagycsütörtökön történik. Ezzel élnek a püspökök a bérmálás és egyházrend föladásakor. SZÉNTOLL, (szén-toll) ösz. fn. Rajzeszköz hárs- vagy mogyorófaszénből. SZÉNTÖREK, (szén-törek) ösz. fn. Morzsalékszén, apróra zúzott szén. SZENT-PÁL, faluk Arad, Somogy, Szala m„ DUNA—, Győr, TÓT—, ZSELICZ—, Somogy m. puszták Somogy, Győr m., erdélyi faluk Kolos m. és Udvarhely székben ; helyr. —Pálra, —on, —ról. SZENT-PÉTER, faluk Komárom, Liptó, Moson, Nógrád, Nyitra, Sáros , Turócz, Vas m., BUR—, DETREKŐ—, Pozsony,KAJÁSZÓ—,Fehér, KIS—, NÉMET—, Temes, ŐR—, mváros Vas m., POGÁNY—, falu Somogy, PUSZTA—,Szala, RÁCZ—, falu Torontál, puszta Fehér m., SAJÓ—, mváros Borsod m., TÜSKE—, falu Szala m., erdélyi falu Brassó ker., UZDI—, Kolos m., HOMORÓD—, Udvarhelysz., helyr. —Péter-re, —én, —röl. SZENT-PÉTER AGARA , a medve tréfás neve Erdélyben. SZENT-PÉTERFA, falu Vas m. , helyr. — Péterfára, —n, —ról. SZENT-PÉTERFALVA, erdélyi faluk Hunyad és Doboka m.; helyr. —falvára, —n, —ról. SZENT PÉTERFÖLD, falu Szala m.; helyr. —földre, —ön, —röl. SZENT PÉTER KULCSA. Népies neve a tavaszi kankalin (latinul: primula veris) nevű növényfajnak , másképen szintén köznépiesen : Szent György virága, sárga kükörics, kásavirág, keztyavirág, kankalin. SZENTIÉTER SZAKÁLA , tréfásan am. borczégér.