Debreczen, 1878. január-június (10. évfolyam, 1-121. szám)
1878-02-14 / 32. szám
1878. X. évfolyam. 32. szám. Csütörtök, február 14. Előfizetési árak ^ Hirdetési VRISEY - HÁZ FÖLDSZINT a »/«rkeazte- | «égbe bérmentve küldendők. Előfizethetni helyben : TELENDI K. LAJOS tf« ifi- CSÁTHY KÁROLY -könyvkereskedésében * a szerkesztőségnél. — Egyébütt a postahivatalok utján. &,._______________________________<a pet.lt sora.ÍR kr. «lebreexen-vidéki „fürgetleimésipari“ közlönye. J «r rT^m, w *k .V 1,fttok Hilm adatnak »issza. Megjelen hetenkint ötször: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton. &,._______ 1 1 (I áli V» n 80 kr. ötliuuibo# kéziratok után U<$7 _<*3 Helyben és postán küldve: j H| ]Bm ra| ' ':'*|| «. jfflP**® |||| ~ |||p^p 9| ^ öihmiáboa i*«niUorért 5 t*v. Kfgy évr* 10 frt — kr. Negomi évr«* 2 frt SO kr. | jS||g| ^^fisSjw^ Jpj||l Jj||jf J|||j|| Jiy& *&0& |*ÉÉf J||fj8 ^j|||jfl j|P £ ^Shm9 N&uyot>t> terjedelmű, mint *nintén t«H»bi abell Fél évrf* 5 „ — „ Kg.ve« »*»»*» — „ 10 . | rt^^gajgaCT^r^^j BjBgajja|fr * l|l|gp ^g||g| M| hin)M^«lf, alku szerint * 1 • Elölig.fitési péna s »»»indeo közlemény : FÖ-PIACZ, | • • árért. r «* ________• Bélvendij: minden beigtatásért kili POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HÍRLAP. . . ..........— Akikből kihalt a lélek. Magyar muszkabarátok. Amit álmodni sem mertünk volna, ma már tény. Törökország a moszkovitáknak szövetségese ! Szövetségese pedig azért, mert az európai hatalmak, különösen Anglia és Ausztria-Magyarország, melyek első sorban voltak hivatva Törökországot megvédeni a muszkák rablótámadása ellen, — némán, megzsibbasztva, talán zsákmányra való kilátás reményében kárörvendve tekintettek az egyenetlen háború kimenetele elé. Népünk elég korán felismerte helyzetet, tudta, hogy a törökkel válla vetve könnyen le lehet győzni a muszka óriást. De azok, kik az állam gyeplőjét kezelik, nem hallgattak a magyar nemzet önzetlen rokonszenvére. Nem vezették a nemzetet a muszka ellen akkor, mikor a török még vérrel köszöntötte fel a véres ez árt nevenapjára . . . s nem ennek volt szövetségese. Most, most már csakugyan elmondhatják a camarilla urai, hogy „wier gratulieren, die Türken sind verloren.“ És azon emberek, kik a kedvező alkalmat vagy nem tudták, vagy nem akarták kiaknázni, s a jelen politikai helyzet megteremtői még ma is a kormányon vannak ! ! ! Brennus a porig alázott római patríciusoknak szemébe kaczagott, s kardját hamis mértékébe dobva, mondá : „Jaj a legyőzőiteknek s a gyengéknek!“ Igaz! jaj a gyengéknek. De százszor jaj az oly hatalmasoknak, kik erejükben elbizakodván, még olyankor sem mernek tenni, midőn hatalmuk latba vetésére elérkezett az idő. Azon kormány férfiaknak, kik az orosz-török háború alkalmával Brennus kardjának mérlegbe dobását elmulasztották, nincs joguk követelni a közvéleménytől, hogy a netán ráctió kezdetén bizalommal legyen irántuk. Népünk ő bennük ma már nem hazafit, hanem az udvar, a kamarilla hanzug és simulékony Mignonját látja . . . S ha még csak ilyennek véli őket, ez reájuk szerencse ; lehetnek olyanok is, kik a muszka befolyásnak tulajdonítják azon szerencsétlen politikát, melyet a magyar miniszterelnök, s a magyar születésű osztrák külügyér követni nem irtózott. Kormányférfiaink nagyon jól tudták, hogy Oroszország azért kezdte a háborút, hogy megsemmisítse a törököt. Nem volt-e élő példa előttük Lengyelország? Midőn a három európai nagyhatalom elhatározta maga között rabló módra felosztani Lengyelországot, mi volt az indoka . Mily ürügy alatt tette ezt? Okot találni könnyű. „A jakobinus szellem behatolt Lengyelországba. Hogy ezen romboló szellem borzasztó következményeit megakadályozhassuk , annektálni kell az ország egy részét, és másodrangu hatalommá alászállítani, és úgy az ő, valamint szomszédai nyugalmát biztosító kormányrendszerrel ellátni.“ Vajon az oroszok czárjának jelenleg török testvéreink ellen a keleti keresztények felszabadításának ürügye alatt volt-e több joga háborút indítani, mint amily rabló módon felosztotta egy évszázad előtt, harmadmagával Lengyelországot ? Nem ! . . S latba vetettétek-e ti akkor Brennus kardotokat, midőn ő háborút kezdett semmiért? Kiszólaltatok-e hadviselés közben, midőn az oroszok részéről oly kegyetlenségek lettek elkövetve, melyek díszére váltak volna talán a vandál, vagy tatár csordák vezéreinek, a barbár korban ; de mely!öl a művelt tizenkilenczedik században utálattal fordult el minden jóérzést ember, s mely fertelmes hadviselést az utókor alig fog valónak hinni ? Nem maradtak-e süketek füleitek akkor, midőn hazánk népe egyhangúlag kért, könyörgött, hogy tegyétek rögtön, min még most is gondolkoztok ? Fületek be volt dugva, nagy urak ! Ezt értjük ! A népek sorsa a hatalmasok egy szeszélye volt eddig folyton. A szegény népnek boldognak kellett lenni, ha elleshette hatalmasainak gondolatát. Az oroszok által elkövetett kegyetlenkedések , s a muzulmánok panaszhangjai, az titeket igen kevéssé érdekelt. — A ki a népeknek kínjait nem érzi, ahol nem hatnak fel a kiejtett panaszhangok. Hogy azonban most ti, kik megengedtétek a véres czárnak ezen istentelen hadjárat viselését ; s nem álltátok rablóseregének útját akkor, midőn a legalkalmasabb perez jelen volt ; hogy most ti, kik folyton a pénz és véráldozatok ijesztő kísérletét tartottátok Damokles kardként a nemzet feje felett, most ti kezdjetek adiót az oroszok ellen, ezt elhinni képesek nem vagyunk. Vagy ha igen, jobb lesz most tízannyi vér, s százannyi pénzáldozatot hozni szegény nemzetünknek, mintha egynéhány hónap előtt a törökkel együtt semmisítettük volna meg a muszkát ? Ne gondoljátok jó urak, hogy ezért csak a történelemnek vagytok felelősek. Mert az orosszal lesz háborúnk, ez való ! Ti ketten azonban akkor már ellesztek ítélve. Azok ugyanis, kik elmulasztották a jó alkalmat, elégtételt venni Világosért, majd megtalálják mesterüket ; ez majd megtanítja őket is, hogy meglehet hallani a „jajj“ kiáltást. De ekkor már nem kér, nem könyörög , hanem parancsolni fog a szabad nemzet ! Hentaller Lajos delegációk újra egybeültével, egyidejűleg fogja ismét megkezdeni tanácskozásait. Hát ez mi ? A miniszterelnöknek nincs szándéka a keleti kérdésben hozzá intézett interpellációkat válaszolni Zemplén megye e hó 12-iki rendkívüli bizottsági ülésén Vékey főügyésznek a kormány mellett kifejtett közmegbotránkozást szült beszédét kivéve — egyhangúlag elhatározták feliratot intézni az orsz. gyűléshez, hogy a kiegyezési javaslatok jelen vészterhes időben a napirendről levétessenek. A képviselőhöz a tegnapi ülésén a vámszövetségről szóló javaslat tárgyalása folytattatok. A javaslat mellett Perényi Zsigmond emelt szót. Ellene Rády Endre, Tarnóczy Gusztáv, Pogonyi Dénes. Az interpellációs könyvbe a keleti kérdésre vonatkozó két interpelláció jegyeztetett be, melyeket t. olvasóink alább egész terjedelmükben olvashatnak. — A 80 milliós bankadósság ügyében a képviselőház bankügyi bizotttsága még e hó folytán ülést fog tartani, a ház elé azon indítványát, s beterjesztendi , hogy ez ügy az országos quota-deputációhoz tétessék át. Mint halljuk, a quota-deputáció marczius elején, a á végletes s&p. Franczia beszély. (Folytatás:" Másnap ügyvédemtől egy kis katulyát kapok, amelyet a megboldogult fiókjában találtak. A hatulya az ezer darabra összetett olvasó maradványait tartalmazta ! Semmi kétség! Nagynénimnek tudni kellett ravaszságainkról. Isten keze működött! Először törve meg a sors haragja által, nem találtam szavakat vigasztalásomra. A legnagyobb fájdalommal követtem nagynéném koporsóját a családi sírboltba. A könnyek melyek szememből hullottak csak tettetett könnyek vajának. Bánatos szívvel tértem lakásomra. A szertartás elébb kezdődött, mint hirdetve volt, s hála az örökösök sietésének négy órával elébb odahaza voltam, mint vártak Janka szobájába lépek, ahol rendesen tartózkodni szokott. Nem volt odahaza, időtöltésből az erdőbe ment sétálni. Az előszobában komornáját Angelicát ’hallom beszélni s a kíváncsiság ördöge által zaklatva félig kinyitom az ajtót, s hallgatózom . Mi ? Elment, anélkül, hogy megvárt volna? mondá egy hang, amelyet rögtön felismertem angolos kiejtéséről : Lord Artus volt Asszonyom fél a szolgák kémlelődésétől, válaszolt Angelica. A Mailot kapunál várja önt uram, önnek még egész három órája van, urunk délutáni hat óráig nem jön haza. Egész nyugodt lehet ön, nagynénjét temeti s a koporsót S. Germainbe szállttatja. — Apropos, felelt Artus Lord itt van egy karperec* add át még ma este úrnődnek. Két interpellátió. A keleti kérdésben. Miután immár az európai török birodalom csaknem teljesen orosz hatalom alá került, kérdem a miniszterelnök úrtól : összeegyeztethetőnek tartja-e külügyi kormányunk ez új állapotot Ausztria és különösen Magyarország létérdekeivel ? s ha nem, mily módon véli most a vészteljes helyzetet megváltoztathatni, s a két állam érdekeit megóvni. Helfy Ignácz A keleti háború egész tartama alatt, a magyar nemzet hangosan kifejezett közvéleményével egyenes ellentétben a külügyi kormány által, a magyar kormány egyetértésével követett politika folytán alakult helyzettel szemben, kérdem a miniszterelnök urat: Van-e a kormánynak hivatalos tudomása az orosz és török seregek közt kötött feltételekről és a két birodalom kormányai által elfogadott békepra eliminavekről ? Mik ezen feltételek, ki által és mikor közöltettek azok, külügyi kormányunkkal ? Nem gondolja-e a kormány, hogy ezen fegyverszüneti békefeltételek Magyarország államérdekeit sértik s ha teljesedésbe mennének, Magyarországot veszélyekkel fenyegetnék ? Ha igen, mi módon hiszi a kormány a fenyegető veszélyeket elhárítani és Magyarország államérdekeit megóvni ? Simonyi Ernő BUDAPESTI HÍREK. Jókai Mór 15,000 írtért adta el regényei népszerű kiadásának második százkötetes sorozatát Pfeiffer I- könyvkereskedőnek. A vállalat 6 év alatt megjelelt. Szigligeti József, az Ede fia, ki eddig a kecskeméti színtársulatnál működött, a népszínházhoz szerződtetett. A köztelek helyiségében jelenleg egy igen érdekes s a párisi világkiállításra szánt, tárgy látható. Ez Révay br. kis selmeci mesterséges haltenyésztőjének térképe, domború alakban készítve. A királyné e hó végével érkezik Gödöllőre. Belga alkotásullá, a belga kormány által, Steinacker Arlhur budapesti lakos neveztetett ki. A nemzeti múzeumot, január hóban 13.144 személy látogatta ; nevezetesen a könyvtárban 4774 nyomtatványt, 116 kéziratot és 364 oklevelet használt 2224, a régiségtárt látogatta 2617, a képtárt 3371, a természet és néprajzi osztályt 4932 személy Az Érmellékről Uti-képek. Ennek az úgynevezett Kanadán földjének egyik legáldottabb részeként szokták emlegetni az Émelléket, mert ennek bora, búzája, annyi van, vagy legalább volt, hogy másoknak is juttathatott belőle. Fuimus Troes et fait Ilion, mondhatja most már az Érmellék is, mert néhány év óta tűz, viz, jégeső, adóexecutió stb. annyira kimerítették, hogy ide s tova csak az emlék marad meg a régi dicsőségből. — A napokban alkalmam volt nehány érmelléki községben megfordulni s a látottak s tapasztaltak szomorú illustration voltak a fentirtaknak. Sülyedés anyagilag és erkölcsileg, közönyösség társadalmi és egyházi ügyek iránt, elszegényedés és nyomor, ezek az általános jellemvonások, különösen a magyarságot illetőleg. De hát részletezzünk is egy kissé. Ha az ember Margit áról a dél fele menő országúton tovább halad, nem sokára, alig egy negyed óra alatt eléri Mónus Petrit, melynek földes ura Ki. B. a falu végén csinos faházat, nagy s fákkal gazdag kertet bír, melyban arról látszik tanúskodni, hogy nem azonoi gondos felügyelet alatt van. Szomorú valahatást tesz a szemlélőre az a Vandalismus, melylyel e határban az erdők egész rendszeresen pusztittatnak. Úgy látszik erdőinknek becsét éghajlati, időjárási és nemzetgazdászati tekintetben, csak akkor fogják Magyarországon belátni, mikor már nem lesz idő, addig pedig : vágatja az ispán minden rendszer nélkül, mert abból leghamarább pénzt lehet látni az uraságnak, s a ki hátul marad, tegye be az ajtót. Mónus Petri után következik Alsó-Abrány, szép oláh és szegényes református templomával, ugyan ilyen papi és tanítói lakokkal. Általában ezen vegyes vallásu és falvakban a magyarságot képviselő nemzetiségű reformátusság , a szegényebb, mintegy kiáltó bizonyságaiként ama borzasztó és méltánytalan eljárásnak, hogy míg az ország közös tulajdonát képező s mivelődési eszközül tekintendő vallás alapból nyakra-főre építteti a gör. kath. oláh templomokat, paplakokat, hogy azokban elleneink nemzetünk romlására munkáljanak és imádkozzanak, addig református egyházaink, iskoláink a nemzetiség sok százados védbástyái mostoha gyermekei lettek a klérus gyámsága alatt nyavajgó kormányoknak. Petrin túl Fancsika nevű oláh község, ronda és romokba dűlt házai tűnnek fel, már itt kémények helyett csak a házak zsúp fedelén keresztül keres magának utat a tűzhelyről felszálló füst, mely mellett a leendő czivilisátor román atyafiak pirítják a másét, s elmélkednek Dákó-Románia közelgő megalakulásáról. Elhagyva Fancsikát Köbölkút tornya tűnik fel előttünk, mely torony vakmerően megnyergelvén a templomot, annak falait szétnyomással fenyegeti, valóban gondolatlan és előre nem látó eljárás volt az, mely alig egy évtizeddel elébb ily káros következésű építkezéssel nyomorítá meg ama templom falait. Különben az egész templom környéke— mely mellett az ut a faluba vezet — szomorú benyomást tesz az utazóra, mintegy kiáltó szó lévén a gazerdő, az elhagyatottság az ottani vallásos életről. Kiegészítője e képnek a paplak és iskola, mert mindkettő kivénülvén már, az évek terhe alatt roskadozik s a nyugalmat keresi. Különben úgy mondják, hogy az egyház jelenben mintegy 5—6 ezerre menő követelése behajtásával, jelenbeni erélyes gondnoka, és az iskolaszék lelkes elnöke vezetése alatt új életre fog ébredni, hisz,szűk, hogy az ifjú s tehetséges községi jegyző K. G. úr is ,mindent megtesz, hogy e tiszta magyar és népes község anyagi és egyházi tekintetben felviruljon. Nem hallgathatom el, hogy hit szerint 140 tanköteles gyermek közül alig 50—60 növendék gyakorolja az iskolát már évek óta ? Pedig az egyház esperes! székhely is ! Hol a hiba ! ? " Midőn e községen keresztül hajtatánk, egyik utczán tekintélyes menet haladt el mellettünk, azt hittük elsőben temetés, vagy valami deputátió, oly ünnepélyes komolysággal haladának. Volt egy magas fekete ember, hóna alatt könyvféle Csomaggal, no ez a pap, vagy küldöttség szónoka; mellette egy másik tekintélyes ur, ez tán a kántor ; utánok két pandúr, (ho hó) azután két szűrös ember, végre egy szekér, rajta holmi egyetmás ; kérem csakugyan gyász-menet volt, t. i. biz ez adó- executió, végrehajtók, pandúrok, birák, kis bírák, s hogy a kép teljes legyen a szekér után egy pár siránkozó asszony (Vége köv.) A pápaválasztás alkalmából érdekes tudni, hogy a bibornoki collegiumnak 61 tagja van és pedig 36 olasz, kilenc* franczia (Bonnet, Pitra, Bonnechose, Regnier, Guibert, Brissais, St. Marc, Caverot, Falloux), négy spanyol (Moreno, Benavives, Garcia, Gil Paya y Rico), három angol (Manning, Cullen, Howard), két osztrák (Schwarzenberg, Kutschker), két magyar (Mihalovics, Simor), két német (Hohenlohe, Ledochovski), egy amerikai (M Cloakey), egy belga (Deschamps) és egy portugáliiai (Cardoso). eljuttatásáról s kiadásáról intézkedik. Őrzi az egylet jegyzőkönyveit és pecsétjét s az elnökkel együttesen felügyel az egész ügyvitelre. A titkár az ülésezésekben csak tanácskozási szavazattal bír. A titkár évi fizetést húz, melyet a választmány minden év elején az egyesület anyagi erejéhez mérten határoz meg. 16. §. A pénztárnok kezeli az egylet vagyonát. A bevételekről, kiadásokról rendes naplót és pénztárkönyvet vezet. A tagsági díjakról szóló nyugtákat kiállítja és beszedeti Az alapszabályszerüleg utalványozott összegeket fizeti. Számadásait és könyveit az elnök vagy választmány kivonatára, mindenkor előmutatni köteles. Az évi számadásokat tartozik minden év letelte után legföljebb egy hó alatt a választmányhoz megvizsgálás és jóváhagyás végett bemutatni. 17. §. Az egyesületi tisztviselőség a közbizalom kifolyása révén— mint ilyen — a titkár kivételével, tiszteletbeli és díj nélküli. 18. §. Az egyesület feloszlása felett csakis egy olyan rendes vagy rendkívüli közgyűlés határozhat, amely e czéira legalább 14 nappal előb!) hivatott össze. A meghívókon a közgyűlés ezen czélja, a tagokkal előre közlendő. A feloszlás csak azon esetben történhetik meg, ha az e végből összehívott az összes tagoknak legalább közgyűlésen, azt kétharmada felhatározza. 19. §. Az egyesület feloszlása esetében az egylet vagyona a választmány javaslata alapján a feloszlást elhatározó közgyűlés által kizárólag iparos célokra lesz fordítandó, s ezen közgyűlés jegyzőkönyve a minisztériumhoz felterjesztendő. 20. §. A jelen alapszabályok megváltoztatása és módosítása egy oly közgyűlés által eszközölhető, mely e célra tizennégy nappal előbb az alapszabályok megváltoztatásának vagy módosításának világos kijelölésével hivatott össze. Az alapszabályok megváltoztatásán, az egyesület összes tagjai felének jelenléte és ezek általános szavazat többsége mulhatatlanul megkívántatik. Ha az e végből összehívott közgyűlés határozatképes nem lenne, nyolc napra új közgyűlés hivatik össze, mely tekintet nélkül a megjelent tagok számára érvényes határozatot hoz. 21. §. Azon esetben, ha az egyesület ezen alapszabályokban meghatározott célt és eljárást, illetve hatáskörét il meg nem tartana, amenyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyesület tagjai vagyoni érdeke veszélyeztetnék, az 1875. évi máj. 2-ról kelt 1508 evi. számú belügyminiszteri rendelet mellékletének 9-ik pontja értelmében felfügesztethetik s e felfüggsztés után elrendelendő szabályos vizsgálathoz képest végleg fel is oszlattatik eredményevagy pedig az alapszabályok legpontosabb megtartására, különbeni felfügesztés terhe alatt köteleztethetik. VICÉIG HÍREK. Kolozsvárott e hó végén K. Papp Miklós „India asszonya“ cz. 3 felvonásos népdrámáját adják elő. A biharmegyei takarékpénztár, mely egyike a legfiatalabb pénzintézeteknek, a 60 frtos részvények után 14 frt osztalékot ad. Ritkaság! Szabadka város törvényhatósága 2000 frank jutalomdíjat tűzött ki, a város monographiájának megírására. A pályázati határidő 1879. márcz. 1-én jár le. Modor sz. kir. város a nyomor enyhítésére közadakozáson népkonyhát állított. Ez idő szerint 90 család nyeri onnan táplálékát. Baja közelében két csősz egy gyönyörű szarvast lőtt Pest megyénél 26-án lesz a jegyzői szigorlat. Győrött a lapok, a lelkesedés kitörőhangjával nyilatkoznak Jászay Mari felléptéről. A debreczeni általános iparegyesület alapszabálytervezete. (Vé^e. 15. §. Titkárul az iparügyekben jártas és a reábizandó teendőkre kellőleg képesitett egyén választandó, ki az elnöknek, minden az egyesületet érdeklő ügyben segélyére van. Vezeti a közgyűlések és választmányi ülések jegyzőkönyveit s azoknak egy állandó jegyzőkönyvbe iktatásáról és a szükséges jegyzőkönyvi kivonatok készítéséről gondoskodik ; végzi a szellemi munkálatokat, jelesen a levelezéseket, kérvények és más előterjesztések fogalmazását s ezeket az elnökkel együtt aláirja s ezek Kelet. A conferentia Ha a coinferentia megtartatik, kétségkívül az európai Törökország teljes megszüntetését fogja kimondani. Konstantinápoly sorsa felett is a conferentiának kell határozni. Bulgáriát az oroszok erélyesen szervezik, a főváros Drinápoly leend. Már fejedelemről is kezdenek gondoskodni. Sándor, hesseni herczeget szemelte ki az orosz kormány, ki azonban a bolgár koronát nem akarja elfogadni. Az európai vazallállamok példáját — hir szerint — Egyptom és Tunis is követni akar-Meglepetés akar lenni, amit már oly régen tartogatok számára. — Bízhatok hallgatásodban, nemde ? mondá Artus Lord egy pár aranyat csúsztatva a komorna kezébe. — Igen le vagyok kötelezve, mylord, hisz ön tudhatja mylord ! kiáltott Angelica zsebébe téve a pénzt. De egy titok van ezen a karpereczen. — Úrnőd könnyen fel fogja találni ! Hallottam midőn a lépcsőkön lefelé ment a Gerolsteini herczegnőből egy dallamot énekelve. Hirtelen az álnok komorna előtt termekt, a mint a karpereczet karján próbálgatja. — Az ur itt van ! mondá akadozva, sietett elrejteni Artus Lord ajándékát. — Add ide azon karpereczet! nagy haraggal . . . Add ide gyorsan kiáltok különben elveszem tőled. Egy percz múlva az ékszer a kezemközt volt keresem a titkot, mit könnyen mégis találtam. Megnyomok egy kis rugót, a karperecz szétnyílik, s látom, hogy egy különféle színü drágakőben e szavak vannak bevésve : hetedik agusztus. Egy órakor délután. Tehát ugyanazon napon, ugyanazon órában midőn nagynéném romlásomat készítette elő Janka a kit hűnek hittem Janka, a kit imádásig szerettem, Artus Lordnak adta át magát s engem kikaczag! Ennyit irtam a hittelennek : — Elhagyom önt, a palotát mindenestől önnek adom. Ki van ön fizetve. Isten önnel ! György. Néhány óra múlva a Lyonba menő gyorsvonattal Olaszország felé vettem utamat. XIX. Összejártam Génuát, Milánót, Rómát, Nápolyt, Velenczét, azon reményben, hogy a zaj, az utazás majd feledni tanít de Janka emléke nem hagyott el soha. Junius hónap felé közeledtem Francziaországhoz, s bejártam a Piemonti utakat ha ugyan ezek utaknak nevezhetők, a melyeken egy öszvér is alig férhet el. — Sz. Gothard és Simon közt egy nagyvihar ért bennünket utal, engemet és vezetőmet. Különben ezen viharok a hegyes vidékeken felette gyakoriak. Minden áron menhelyről kellett gondoskodnunk, ha valami ártatlan patakocskából lett ragadó folyam által nem akartunk elsepértelni Roma D’Ossolatól alig egy puskalövésnyire vezetőm egy vendégfogadót ismert, hirtelen oda mentünk . Megérkeztünkkor az alacsony termek telve voltak vezetőkkel, hordárokkal, kocsisokkal, egyszóval olyanokkal akik többnyire az utazók pénzéből élnek. Mindegyik pipázott, ivott, danolt! Majd megbolondultam ! (Folyt, köv,