Debreczeni Ujság, 1934 (38. évfolyam, 78-284. szám)
1934-04-08 / 78. szám
log í c± ik a Wm&mér.get egyil a 20 fülét H. Kfi.Zrt.?Ly Ma képes melléklet DEBRECZENI ÚJSÁG (Trianon 14.) 1934* április 8. Vasárnap XXXVIII. évfolyam 78. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA A BUDAPESTI FÜGGETLENSÉG-on. EGYÜTT 1 HÓRA 2 P 40 FILLÉR. EGYES GUMI ÁRA HÉTKÖZNAP 10, VASÁRNAP 20 FILLÉR. in Mnapuraie FELELŐS SZERKESZTŐ: VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA JÓZSEF KIR. HERCEG UTCA 1«. TELEFON 2»~*C FIÓKKIADÓHIVATAL JÓZSEF KIR. HERCEG U. 2. B Megkezdték a debreceni kiállítási pavilion építését (A Debreczeni Újság tudósítójától.) A Nagyerdőn sok nézője van annak a sürgés-forgásnak, ami az erdőigazgatóság körül fekvő két telken folyik. Az egyik telken már folyik az I. sz. kiállítási csarnok építése, míg a másik telken egyengetik a földet a 11. sz. és ugyanilyen hatalmas, 1000 négyzetméter területű csarnok számára, amelynek építését hétfőn kezdik meg. Az 1. sz. csarnokot a Tóth és Sebestyén r.sz. cég, míg a másik csarnokot Csapó Miklós ácsmester építi. Sürgős is a munka, hiszen mindkét csarnoknak május 15-ére készen kell lenniük, hoy a kiállítók és a vásáron résztvevők május 20-án megkezdhessék helyüknek rendezését. A kereskedelmi és iparkamarában egymást érik az értekezletek mert egy ilyen hatalmas vállalkozásnak ezer gondja-baja van. Örömmel kell azt megállapítani, hogy a hatóságok, közületek teljes mértékben átérzik azt, hogy itt itáni kamarai ügyről, kamarai sikerről van szó, hanem elsősorban debreceni ügyről. Debrecen városnak érdeke, hogy ennell a nagyszabású hétnek keretében úgy mutatkozzék be, hogy aki ide eljön, az majd innen azzal távozzék, hogy itt jól érezte magát, akár mint látogató, akár mint kiállító és ide újra el kell vinnie. Egyébként a jelentkezések hatalmas tempóban folynak és már a II. sz. pavillonnak is alig van kiadható helye. A jelentkezési határidőt a vezetőség a húsvéti ünnepek miatt, április 15.ig lolta ki. Zsúfolt terem élvezte végig a Szent Erzsébet Egyesület műsoros estjét (A Debreczeni Újság tudósítójától.) A debreceni Szent Erzsébet Egyesület, amely már több, mint harminc év óta szolgálja Debrecenben a jótékonyság ügyét, szombaton este felejthetetlenül szép theatre porcét rendezett az Arany Bika zsúfolásig megtelt dísztermében. Az összejövetelről s a gyönyörű műsorról anyagtorlódás miatt a ..Debreczeni Újság—Hajdúföld“ keddi számában adunk részletes beszámolót. Kitűnően sikerült a Jogász és Tisztviselő Kör ünnepi társasvacsorája (A Debreczeni Újság tudósítójától.) Debrecen úri közönségének régi és népszerű egyesülete, a Jogász és Tisztviselő Kör szombaton este tartotta közgyűlési vacsoráját az Arany Bika kistermében. A vacsorán megjelent dr. Tóth Aurél curiai bíró, díszelnök, Ady Lajos tank. főigazgató, elnök, dr. Rásó Sándor, Ferenczy Viktor alelökök, Nagy József rendőrfőtanácsos, egyesületi háznagy és a körnek mintegy száz tagja. A vendégek soraiban ott voltak: dr. Lindenberger János apostoli kormányzó, báró Vay László főispán, Rásó Istán alispán, dr. Kesserű Lajos törvényszéki elnök, dr. Kari János igazgató, Kovács Sándor káplán, vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály főszerkesztő és a debreceni magyar társadalom sok más vezető tagja. A vacsora elfogyasztása után, amely vitéz Fehér István igazgató körültekintését dicséri. Ady Lajos emelkedett szólásra és mélyen járó beszédében méltatva a Kör társadalmi hivatását, poharát a vendégekre emelte, akiknek nevében lelkes ünnepléstől kísérve dr. Lindenberger János válaszolt ékesszóló pohárköszöntővel. Dr. Tóth Aurél díszelnök szellemes toosztjában Ady Lajos elnököt üdvözölte. Tolcsvay Bónis Sándor Rásó István alispánt ünnepelte lelkes szavakkal. Még számos nagyhatású pohárköszöntő hangzott el s a megjelentek a legjobb baráti hangulatban a késő éjszakai órákig maradtak együtt. A figyelmes rendezésért nagy ovációban részesítették :dr. Rásó Sándor a lesnököt és Nagy József háznagyot. A debreceni Mill), mühelytelep Uéiszáxöiven atUatmaxoina meamagyarositosa a nevét (A Debreczeni Újság tudósítójától.) A név magyarositási mozgalom, amely az egész országban megindult, legszebb eredményét a debreceni MÁV mühelytelpen érte el. Itt ugyanis a tisztviselők, alkalmazottak körében mozgalom indult meg, hogy az idegen nevűek magyar neveket vegyenek fel. Jó példával járt elöl r maga Krámer Gyula, a debreceni MÁV műhely kiváló főnöke, aki a vagyongyár munkásai, tisztviselői körében rendkívül népszerűségnek örvend. Az ő példája nyomán kétszázötvenen kérték a belügyminisztériumban a névmagyarosítást. Most a belügyminiszter megengedte, hogy Krámer Gyula műhelyfőnök családi nevét Kamarásra változtassa meg. Ezzel egyidejűleg megérkezett a műhelytelep kétszázötven alkalmazottja részére is a belügyminiszteri engedély a névmagyarosításra. A debreceni műhelytelep gyönyörű példája bizonyára új lökést ad a névmagyarosítási mozgalomnak, mert a műhelytelep vezetői, tisztviselői és munkásai ezzel a tömeges névmagyarosítással azt dokumentálták, hogy amint vérség és lélek szerint beolvadtak a magyarságba és egyek lettek azzal, úgy névben is magyarrá kell lennie mindenkinek, aki osztályosa a kenyeret, szenvedést és boldogságot egyaránt adó magyar életnek. A Tábla is tizenhárom évi fegyházbüntetésre ítélte Török Imrét, aki pásztorbonai agyon T verte a nevelő apját A vádlont sírva kérte, Hogy ítéljék kötét a fali halálra s végül megfelebbelte a 43 évi fegyházbüntetést (A Debreczeni Ujság tudósítójától) Bizonyára emlékezeten még a közönség előtt az a bestiális kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság, amely a múlt év szeptember kilencedikén történt Hajdúnánás határában. Itt a huszonhárom éves Török István gazdalegény pásztorbottal agyonverte a nevelőapját, a hetvennégy éves Gál Mátyást. Emiatt a debreceni törvényszék szándékos emberölés bűntette címén tizenhárom évi fegyházbüntetésre ítélte Török Istvánt. A törvényszéki főtárgyaláson Török István azt vallotta, hogy nevelőapja nagyon rosszul bánt vele. Állandóan ütötte-verte és gyakran lopni küldte, mert dolgozni nem szeretett. Ha ő nem akart lopni, akkor Gál Mátyás alaposan megverte. Szeptember nyolcadikán este azért verte meg, mert egy csigát nem tett fel a szekérre. Ekkor csulzározta, hogy ha alkalom kínálkozik, az üreg Gál Mátyást elteszi láb alól, vagy legalább is úgy elveri, hogy elmegy a kedve a további ütlegelésektől. Másnap, szeptember kilencedikén együtt mentek ki a Gál által bérelt földre. Ott Gál megéhezett az alkonyati órákban és leült egy tökre vacsorázni. Ő is kért tőle kenyeret, de az öreg nem adott. Azt mondotta, hogy előbb menjen tengerit lopni, majd azután kap kenyeret, ő erre ismét nem volt hajlandó, hanem odanyúlt a kenyérhez, mire Gál a kezében levő késsel hozzákapott. Török ekkor annyira dühbe jött, hogy felkapott egy hatalmas pásztorbotot és azzal többször fejbevágta Gál Mátyást, aki eszméletlenül esett össze és csakhamar meg is halt. A járókelők másnap hajnalban találták meg Gál Mátyás holttestét és még ugyanazon napon elfogták Török Istvánt is, aki eleinte tagadott, később azonban mindent töredelmesen beismert. A törvényszék tizenhárom évi fegyházbüntetésre ítélte Török Istvánt, aki az ítéletet megfeledbezete a táblához. A debreceni ítélőtábla dr. Várady Sándor elnöklete alatt működő büntető tanácsa tegnap foglalkozott az üggyel. Az íratok ismertetése után kihallgatták a vádlottat is, aki sírva jelenette ki, hogy nem olyan nagyon bűnös, de ha annak tartják, akkor tisztelettel kéri a kötél általi Italait. Végül is a perbeszédek elhangzása után a tábla helyben hagyta a törvényszék ítéletét, amit Török az előbbi kérése ellenére is megfeledbezett. Úgy látszik, súlyosabbnak tartotta a tizenhárom évi fegyházat, mint a kötél általi halálbüntetést. Báró Vay László főispán személyesen terjeszti a belügyminiszter elé a debreceni szerelő kisiparosok memorandumát Villany és gázszerelők küldöttsége a Nemzeti Egység debreceni elnökénél és főtitkáránál (A Debreczeni Újság tudósítójától.) A kormány gazdasági politikájában jelentős szerepet játszik a közüemek reformjának a kérdése, mert ezt a problémát úgy akarják megoldani,hogy a felesleges közüzemeket lehetőleg leépítsék s ezáltal főleg a kisiparosságnak nagyobb munkalehetőséget biztosítsanak. A reform végrehajtását már megkezdte a kormány s vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter legutóbb rendeletet küldött Debrecen városához is, amelyben a Világítási Vállalat egyes osztályainak beszüntetését rendelte el. A belügyminisztert rendeletének kiadásánál természetesen elsősorban a kisiparosok érdekeinek és kívánságainak honorálása vezette s a leiratot általános szimpátiával fogadták a debreceni szakmabeli iparosok, ötven villanyszerelő és 12 gázszerelő iparost érdekel elsősorban a belügyminiszter rendelete, akik ebben az ügyben most gyűlést tartottak és megvitatták a leiratban foglalt inézkedéseket. A szakmai értekezleten alaposan megvitatták a miniszter rendeletét, amelynek irányelveit egyhangú helyesléssel fogadták, mindössze a részletekben kértek bizonyos módosításokat, amelyeket memorandumba foglaltak és 62 aláírással ellátva, küldöttségileg vitték fel a Nemzeti Egység debreceni szervezetéhez. A szerelőiparosok küldöttsége a Nemzeti Egységnél és báró Vay László főispánnál A gáz- és villamosszerelő iparosok küldöttségét a Nemzeti Egység hivatalos helyiségében vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály törvényhatósági titkár fogadta, aki átvette a memorandumot s meghallgatván a küldöttség szónokait, tekintetes kérésük indokolt volt rá, személyesen válalkozott arra, hogy a küldöttséget báró Vay László főispán elé vezeti. A küldöttség szombaton délelőtt jelent meg báró Vay László főispán előtt. A gáz- és villanyszerelők nevében Győri Zoltán ismertette a főispánnál az érdekelt szakmabeli iparosság kérelmét, majd átnyújtotta a memorandumot s kérte annak a belügyminiszterhez való terjesztését. A gázszerelők nevében Nagy Béla hangsúlyozta, hogy mindenben csatlakoznak a villanyszerelők akciójához és a főispán támogatását kérte a memorandum kedvező elintézéséhez. Báró Vay László főispán a legmelegebb támogatását ígérte meg a küldöttségnek és kijelentette, hogy tekintettel a méltányos kívánságokra és a kérdés sürgős volára, maga fogja a jövő héten a memorandumot a belügyminiszternek átnyújtani. Miután a rendeletet amúgy is a kisiparosok érdekében bocsátotta ki a belügyminiszter, annak a reményének adott kifejezést, hogy a kért változtatások teljesítésének semmiféle akadálya nem lesz. A küldöttség megnyugvással vette tudomásul a főispán válaszát. Mit kérnek a kisiparosok A belügyminiszter rendelete a Világítási Vállalat szerelési osztályának, anyagiak-