Heti Délkelet, 1998. július-december (5. évfolyam, 26-51. szám)
1998-07-10 / 27. szám
A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK NEM KÉR BELŐLE terv a legmegalapozottabb a Magyarországon most induló elképzelések közül, mégis az első kapavágás előtt keresztbe tesznek. - Milyen műszaki jellemzőkkel épülne a Hármas-Körös Tisza-torkolathoz közeli pontján a vízierőmű? Jelentős mennyiségű energiát szolgáltatnál - érdeklődöm. Az biztos, hogy a község áramellátását biztosítaná, tehát már ezért érdemes lenne megcsinálni. Jelenleg négyezerkétszáz lélek él Békésszentandráson - tessék utánaszámolni, mit jelent ez kilowattban, forintban! Évente 200-300 millió forint értékű energiát termelhetnénk, ami nem kevés. Nem szerencsés Szentandrást összehasonlítani Bős- Nagymarossal, már csak a nagyságrend okán sem. Másrészt a Dunaszaurusz-téma nemzetközi politikával terhelt, itt pedig mégiscsak helyi kezdeményezésről van szó. Az azonban előre megjósolható, s részben beigazolódott, hogy a Körösszaurusznak sem tapsol majd mindenki. - Nem számítok arra, hogy a mi vízierőművünk országos botrányt kavar. Az pedig egyenesen kizárt, hogy nemzetközit. A tanácskozáson a természetvédelmi hatóság okozott patthelyzetet, amelynek egyelőre nem látjuk megoldását. Az emberek vagy a civil szervezetek sem tudnak róla, mit szeretnénk? Cáfolom, mert éppen eleget beszéltünk erről. Az a benyomásom, hogy a helybéliek mellettünk állnak, az Európa Napon erről meggyőződtem. Sajnos, a természetvédők sajátosan értelmezik a törvényt, pedig lehetnének rugalmasabbak. A Körös-Maros Nemzeti Park igazgatósága szép helyen, a Szarvashoz közeli Anna-ligetben fekszik. A nem is oly régen felavatott természetvédETI DÉLKELET helmi központ légvonalban néhány kilométerre van a szentandrási duzzasztótól, a mellégondolt „turbinától”, ráadásul (mint az előzőekből kiderülhetett) az a terület illetékességük alá tartozik. Állásfoglalásunk egyértelmű, nem tartjuk kívánatosnak, hogy a meglévő duzzasztómű mellé járulékos vízierőmű épüljön - tájékoztat Kalivoda Béla, a BM Nemzeti Park (mint természetvédelmi szakhatóság) igazgatóhelyettese. - A törvény eleve kizárja, hogy természetvédelmi területen ilyesmi megvalósuljon, tehát nincs is nagyon miről beszélni. A másik fél nem nyugodott bele az ítéletbe, ezért másodfokra került a fellebbezés. Kompromisszum? Mivel a szabályozás világos, egyezkedésre sem kerülhet sor. Megjegyzem, éppen a paragrafusok határozottsága miatt, tartalmilag nem vizsgáltuk az ötletet, milyen jó vagy rossz műszaki létesítmény születhetne a Körös partján. Mondják, aggodalomra semmi ok, Nyugat-Magyarországon vagy a Hernádon bevált az elképzelés, miért ne lehetne felénk is. Jó, de ott nem természetvédelmi területet bolygattak meg! Kalivoda Béla szavaiból kiderül, hogy bár hivatalosan és tartalmilag valóban nem minősítették ezt az elképzelést, azért véleményük van. A gondolat ellentmondásokkal terhelt, mint általában az erőművek léte vagy nemléte a mai világban. Ezek szerint a folyó úgynevezett alvízi szakaszán nem lenne baj, ám ugyanez nem mondható el a felvíziről. Ugyanakkor nem valószínűsíthető, hogy a betonlobbi állna a háttérben (mint beszélték Bős- Nagymarossal kapcsolatban), hiszen a szentandrási mű nagyságrendileg kicsinek számítana, nem húzná ki a szakmát a csődből. Magáncég magánkezdeményezése ez, nem állami beruházás, következésképpen nem járna vele sok-sok milliós központi támogatás. Talán a legmegalapozottabb kételyt az táplálja, hogy (különösen nyáron) a Körösön átfolyó vízmennyiség minimális, a folyó szinte állóvízként funkcionál, vagyis nem éppen a legideálisabb helyszín vízierőmű létesítésére. Nagyjából ennyi a szakma véleménye - de mit mond a nép, mit hisznek az egészről a szentandrásiak? — Ha a környezet- és a hatástanulmány indokolja az erőművet, miért ne épülhetne fel? - kérdezi Köteles József. - Az energia drága kincs, éppenséggel ránk férne, ha olcsóbb lehetne. Éppen azért a falunak jót tenne, ha magvalósulhatna a terv, ráadásul új munkahelyeket teremtenének. Máskülönben nem szeretnék úgy tenni, mintha értenék hozzá, s szerintem a laikus ne szóljon szakmai kérdéshez. Bős-Nagymarosnál az történt, hogy a politika átvette a szakmaiság szerepét, s ez nem tett jót. Remélem, felénk ilyesmire nem kerül sor. Mrena Imréné közel lakik a meglévő és a tervezett létesítményhez, de mint mondja, nem foglalkozik vele. Családjának telke van a folyó mellett, ám nem gondolja, hogy az erőmű beleszólna az életükbe. A zöldség és a gyümölcs attól megterem, mert villamosenergiát nyernek a szomszédos objektumból. Nádudvari Dániel tőlem hallja először, hogy mit terveznek lakóhelyén. Közlésemtől nem lepődik meg, mert hozzászokott a váratlan fordulatokhoz polgárőr. Bármi épül, csak gazdagodik vele a település, ezért ő nem tesz ellene. F. J. Fotó: Gál Edit