Heti Délkelet, 2000. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
2000-06-15 / 24. szám
A POLGÁRMESTER AZ ELSŐ SZÁMÚ REKLÁMEMBER zti pálinka legendája, és megkóstolta a geszti pálinkát, mind azzal kezdte: Józsikám, hogy lehetne ilyen itókához jutni? Egyszerű, válaszoltam. Adsz pénzt szilvára, a főzésre, és viheted a tíz liter pálinkát... A kistelepülések soha nem kaptak semmit, csak csöpögtették a pénzt. Én kalapoltam, gazsuláltam. Ha kidobtak az ajtón, bemásztam az ablakon. A korosztályomból sok ismerősre találtam a megyei intézményeknél. Soha nem jöttem el üres kézzel. Központi fűtéssel láttuk el a közintézményeket, az utcákat portalanítottuk, szolgálati lakásokat vettünk... De nem feltétlenül akarok én idegen tollakkal ékeskedni, mert különböző témákban már többször vendégeskedtem a polgármesternél — bár pálinkát sohasem kaptam. (Talán kérnem kellett volna?) Szerb József sohasem titkolta, hogy van ellenzéke a faluban, közéjük tartozik Bagdi Sándor is. Egy ízben például azt nyilatkozta róluk: - Mindig érdeklődéssel hallgattam politikai természetű kirohanásaikat ellenem. Annál inkább, mert egykoron mindnyájan ugyanannak az MSZMP-nek voltunk a tagjai. De térjünk vissza eredeti témánkhoz, a maligánsokhoz! Az is Szerb Józsefnek köszönhető, hogy immáron új technológiával működik a geszti szeszfőzde, aminek az a lényege, hogy áttértek a zárt rendszerű finomítványmérésre. Az üzemeltetők nem győznek hálálkodni a falu első emberének, „mindent elintézőnek” nevezik őt. — A tiszta gyümölcsből, kisüstön főtt pálinka kis mértékben orvosság, nagy mennyiségben gyógyszer — szokta mondogatni Szerb József, amiből kiviláglik, hogy egészen mást gondol a hírneves „gesztjéről, mint Bagdi Sándor. Sőt, a polgármester azt a felfogást sem osztja, hogy a pálinkafőzés kommunista hagyomány lenne, ugyanis „már huszonkilencben, a Hangya szövetkezet idején is forgott a kavaró. Erdélyi Mihály bácsi teremtette meg a hagyományt, a mi pálinkánk jó hírét.” A Tiszák egykori falujában sok mendemonda kering arról, hogy milyen hírességek kaptak már egy kis kóstolót a gesztiből. Közöttük van a népszerű tévés-sportriporterből lett sportdiplomata, Gyulai István is, akihez így fordult Szerb József, mikor az Opel a rázatós út után megállt a kastély előtt: „Tudtam én, ha megígérte, hogy eljön, akkor nem hiába várjuk! Komoly embernek ismerem a tévéből.” Azóta a futóból nemzetközi karriert befutott tévés minden karácsonykor kap egy kis ajándékcsomagot, amelyben Jézuska helyett geszti szilvórium található. Gyulai István szerint a bihari nedű felér a világ legmárkásabb whiskyével. Bagdi Sándort nem hatja meg a dicsőséglista, sorolja tovább: A becsületes állampolgár mit tud a káros jelenségek ellen tenni? Semmit, mert azt kapja, hogy „nem az én szekeremet toljátok, mehettek panaszra az atyaúristenhez!” A pálinkásüveg mögé, mint valami védőbástya árnyékába, oda lehet bújni. Az egyik közintézmény valóságos örömtanyává nőtte ki magát, ahol eldöntik a település sorsát. A profi módon kiépített elvtársi összeköttetés meghozza az eredményt, az erjedt gyümölcslé gyümölcsözik. Egy elvtársi puszi balról, a másik jobbról, aztán kezdődhet a hajnalig tartó úrimuri. Odafentről nem tesznek semmit a pazarló életforma ellen, hiszen maguk is élvezői. Bagdi Sándor nem tart attól, hogy rontja a település jó hírét, ha kijelenti: márpedig hamisítatlan geszti pálinka nem is létezik! Kevés szedett-vedett gyümölcsből és sok cukorból kotyvasztják az istenített konty alá valót. A tanácskorszakban a sajtó kreált státusszimbólumot belőle, aminek megvolt az oka: a firkászok kissé másnaposan vagy pityókásan, a táskában útravalóval szédelegtek el a bihari hegyek tövéből. E cikkek rendre ideális állapotokat festettek a helyi közéletről, vágyálmok keveredtek a valósággal, rózsaszín ködbe bugyolálva a lesújtó jelent. Ilyen elgondolással még helyben sem lehet eredményes gazdaságpolitikát folytatni — vallja a lapunkat felkereső kritikus. A 18 milliós forráshiány eltüntetésekor például szóba került, hogy egy majdnem miniszteriális szintű ember 75 millió forintot ígért a kastély rendbe tételére. Valaki rögvest javasolta az illető megvendégelését, csodát remélve az őzpörkölttől és a bográcsgulyástól, a szilvapálinka csomagba csúsztatásától. Én nem ismerem a doktor urat, aki a kultuszminisztérium nevében járt el, de gondolom, nincs rászorulva a mi ételünkre és italunkra. Mindez akkor merül fel megoldásként, amikor megszüntetnék az AMK-t, és lehet, hogy holnaptól a gyerekeink más község iskolájába járnak. Bagdi Sándor pálinkafőzés helyett azt javasolja, hogy munkára, teljesítményre épüljön a remélt szebb jövő. Túl költséges a kastélyiskola fenntartása? Miért nem épült már a hosszú évtizedek alatt ezt kiváltó új iskolaépület, amikor pályázat pályázatot ért? Más, szomszédos községben éltek az alkalommal, ott nem visz el annyit a közintézmény rezsije. Hiába mondják, hogy az ottani polgármesternek a sógora a minisztériumban dolgozik! Sokkal nagyobb súllyal esik latba, hogy nem mindenütt az alkoholtól remélik a megváltást. - Vajon meddig él még köztünk a pálinkával megszerezhető boldogulás bűvölete? — kérdezi emberünk. - Sajnos, a fantazmagória legendáját magas beosztású vezetők is éltetik, akik álbarátokként, becsületeket feláldozva egyengetik a törvénytelenségek útjait. Ki beszél itt a megálmodott igazságos világról? Én lassan belefáradok az igazságkeresésbe. Rájöttem, hogy az igazság relatív fogalom, s a gyakorlatban nem létezik. Idős vagyok, nem vágyom karrierre, csupán a fiatalok érdekében szólok. Meglehet, pusztába kiáltom a szavam, ugyanis megyei, országos szinten is ez megy, ami nálunk, csak mégis kicsit másképp. A pénz átvette a hatalmat, korrupcióval bárki megvehető. Bagdi Sándor végezetül mégis felvázol egyfajta megoldást, szerinte egyedül ez hozhat erkölcsi megújulást: a Geszthez hasonlatos, perifériára szorult településeken jóravaló ifjak vegyék kezükbe a jövő formálását, különben elvész minden. Akik itt élni és boldogulni akarnak, ne cinkelt kártyákkal játsszanak, hanem valós teljesítményt mutassanak fel. F.J. Fotó: Gál Edit Az Arany János emlékház HETI DÉLKELET Békéscsabán augusztusban nyíló NŐI KONDITEREMBE KOZMETIKUST FELVESZEK! Tel.: 66/459-417,66/457-267. 25