Délamerikai Magyarság, 1952 (24. évfolyam, 3152-3244. szám)
1952-01-11 / 3152. szám
1952. január 11. D ELAMERIKAI mm fe-HUIMÜARUS DE S lTEÁ M E‘R I ÓA~T Dirección V Administración- LAVALLE 361. — Bs. Aires.XXIII. évfolyam 315®. arám — PÉNTEK Casilla Correo 1483 T. E. 31 (Retiro) 2819 AZ USA POLITIKÁJA TRUMAN Washington, AFP.: — Truman elnök szerdán délben üzenetet intézett az USA Congressusához. Miután sorra vette az elmúlt kormányzási év eredményeit, az USA elnöke a most kezdődő év politikai feladataira tért át. üzenetének főbb, világpolitikai jelentőségű pontjai a következők: és távol-keleti helyzetet. Mind a ketten azt reméljük, hogy közös erőfeszítéssel haladhatunk a béke felé. Az elnök ez után megbélyegzi Visinszky “nevetését” amellyel a nyugatiak leszerelési javaslatát fogadta Páriában. — Ha a Szovjet vezetőt elfogad. — Első feladatok tehát a védelmi programoj teljes gőzzel való megvalósítása. Az elnök részletesen fejtegeti itt elgondolásait, amelyeknek két lényeges pontja: a., a hadsereg létszámának emelése, b., ennél is nagyobb súlyt kell azonban fektetni a légi haderő fejlesztésére. — Ez annyit jelent, hogy a repülő fegyverzet gyártását hosszabb ideig kell megtartanunk a széles skálán, mint eredetileg gondoltuk ÜZENETE tük volna ezt a javaslatot, az könynyltette volna a nemzetek fegyverkezési terheit s lehetővé tenné, hogy a föld gazdagsága az emberiség javát szolgálja. Ameddig azonban a Szovjet süket és nem járul hozzá a békés rendezéséhez, addig nekünk sem marad más választásunk, mint kiépíteni a védelmünket. A hadianyag gyártása, — magyarázza ez után az elnök, — most havi másfél milliárd dollárba kerül. Ezeket a kiadásokat egy éven belül kétszeresére kell emelni. További egy évig ezen a havi 3 milliárdos szinten kell tartani, így az USA-nak 1954-ben annyi hadianyaga lehet, hogy azután lassan csökkentheti a hadi termelést. Természetesen a katonai gyártás kívánt fokozása csak a civil termelés rovására mehet. FE L TUNO Kétszeresre emelni a katonai kiadásokat A háborús veszély —A világháború veszélye nagyon valóságos maradt. Volt egyszer egy Pearl Harbour,amikor Japán 1941.ben meglepetésszerűen indította meg a háborút s a japán hadüzenet átnyújtásakor már bombázták a japán repülők Pearl Harbour kikötőjét, elsülyesztve így a háború első perceiben az amerikai flotta egyik legerősebb flottilláját. — A szerk.) — de még egyszer nem hagyjuk meglepni magunkat. — Ha azonban az Egyesült Államoknak egyedül kellene szembe szállnia a Szovjet uralom alatt lévő világgal, ez annyit jelentene, hogy elpusztuló a az élet és azok az eszmények, amelyek a szívünkhöz nőttek. A szövetségeseinkre tehát nekünk ugyanolyan nagy szükségünk van, mint nekik mireánk. — Minket terhel a nagy felelőség, hogy megvédjük a mi kultúránk erkölcsi és szellemi értékeit. Ez után a Churchillel folyó tárgyalásokra célozva ezt mondja az elnöki üzenet: — Volt egy sorozat nagyon kielégítő megbeszélésünk. Alaposan megvizsgáltuk az európai, a közel- EURÓPA ELŐNYBEN RÉSZESÍTENDŐ Az elnök miután kihangsúlyozta, hogy az USA-nak milyen nagy szüksége van szövetségeseire, három csoportba osztva foglalkozott ezen szövetségesek megsegítésének módjaival. Először Európáról beszélt: " A világnak ebben a részében tovább is segítenünk kell barátainkat és szövetségeseinket, hogy növelhessék katonai erejüket. Ez anynyit jelent, hogy tovább is nagy mennyiségű fegyvert kell oda küldenünk. Nem csak segíteni kell Európát, hanem előnyben is kell részesíteni a többi világrészek államaival szemben. — Elrendeltem, hogy a fegyverszállítás terén nagy fokú elsőbbséget adjanak Európának. — Ami ezen földrész gazdasági ÜGYES NYUGATI SAKKHÁZAS PARISBAN A Szovjetunió három nap alatt két ízben szenvedett vereséget az NN párisi gyűlésén. Először a Politikai Bizottság fogadta el kedden 51 szavazttal 3 ellenében a nyugatiak kollektív biztonsági tervét. Mint már említettük, a terv lényege az hogy ha valahol támadó háborút indítanak valamely ország ellen, az UN jogában áll megbízni valamelyik szövetségi rendszert (pld. az Atlanti Szövetséget) a támadás visszaverésével. Az így UN - megbízásból harcoló szövetség tehát élvezné az UN nem harcoló tagállamainak teljes gazdasági támogatását és minden valószínűség szerint katonai támogatást is kapna olyan államoktól is, amelyek nem tartoznak a szövetségi rendszerbe. Ez a terv tulajdonképpen nem más, mint az Atlanti és Csendes óceáni Paktumok nagy mértékű megerősítése. Ms a Politikai Bizottság ilyetén állásfoglalásának még nagyobb jelentőséget ad az tény, hogy ez gyakorlatilag eltörli bizonyos esetekre a vétójogot. Az NI eddigi eljárási szabályzata szerint ugyanis bizonyos határozatokhoz nem volt elég az abszolút többség vagy a gyakran megkívánt kétharmad szavazati többség, hanem kellett a nagyhatalmak egyhangú hozzájárulása is. Ha csak egyetlen “Nagyi (pld. Szovjetuniós “vezőt’ mondott, hiába akartak valamit akár az UN összes többi tagállamai is! A kollektív Biztonságról szóló nyugati javaslat egyik pontja most úgy intézkedik, hogy az NN nagygyűlése megteheti a támadó ellen a fent említett intézkedéseket is, akkor is, ha valamely nagyhatalom “vetőt” mond ezen intézkedések ellen. Kimondja a most elfogadott javaslat azt is, hogy az NN a támadások elhárítására felkérhet olyan országokat is, amelyek nem tagállamai. Itt nyilván Német- és Olaszországról, továbbá Japánról vanszó. Azok után, hogy a Politikai Bizottság elfogadta ezt a nyugati javaslatot, még a nagygyűlésnek is el kell fogadnia, legalább kétharmad szótöbbséggel. Hogy ez rövidesen megtörténik, az most már bizonyos. Egy nappal ennek a javaslatnak az elfogadása után újabb diplomáciai vereség érte a Szovjetet Párisban. Mint ismeretes Visinszky azt óhajtotta, hogy hívják össze a biztonsági tanácsot s az tárgyalja a koreai fegyverszünet ügyét. A Szovjet javaslatával szemben a szerdai szavazáson az MN 52 szavazattal 5 ellenében a nyugatiak ellenjavaslatát fogadta el. Ennek lényege, hogy a Bitonsági Tanácsot majd a koreai fegyversztérek létrejötte után hívják? c&tfccy ?. Ara: 1 peso A MAGYAR REMEKÍRÓK SOROZATÁNAK V. KÖTETE MÓRA: ARANYKOPORSÓ II Ára egész vászonkötésben $ 28. A Truman-Churchill megbeszélések A Truman-Churchill megbeszélésekről szerdán délután kiadott hivatalos közlemény meglehetősen semmit mondó. A két államférfi nem hiszi, hogy a háború elkerülhetetlen, — ez és hasonló mondatok sora nem sokat sejttet a tárgyalás eredményeiből. Az sem, hogy Truman és Churchill közös véleménye: az Atlanti Paktumot minden lehető eszközzel erősíteni kell. Itt felmerül a kérdés: mit tart a maga réséről lehetőnek Anglia, hogyan "erősíti” Európa védelmét? Meg nem erősített hírek szerint Truman emgígérte volna Churchillnek, hogy az USA nem használ atombombát London előzetes megkérdezése nélkül. Egyes diplomaták tudni vélik, megsegítését illeti, ez szükséges ahhoz, hogy Európát a közös védelemben hatalmas társunkká fejlesszük ki. A Schuman tervről beszélve és egyéb európai egységtervekre is célozva, azt fejtegette az elnök, Európának függetlenné kell válnia gazdasági téren, amerikai segítséggel el kell jutnia odáig, hogy később meglegyen amerikai segítség nélkül is. Ezt európai szövetségeseink épp úgy óhajtják, mint mi. A továbiakban annak a reményének adott kifejezést az elnök, hogy a folyó évben megvalósulhatnak a nagy európai egységesítő tervek. Korea — Folytatni kell a harcot addig, amíg sikerül megfelelő fegyverszünetet kötni. Megfelelő az a fegyverszünet, amely véget vet a támadásnak s megadja az UN erőinek és Dél-Koreának a biztonságot. Nhogy ismét szó volt a két államférfi között a Sztálinnal való találkozásukról. Állítólag a tervezett USA Angol-Orosz tárgyalásokba Franciaországot is bevonnák. Amerikai diplomáciai körökben úgy tudják, Trumannak nem volt elvi kifogása a találkozó ellen,, de kijelentette, ő nem hagyhatja el az USA területét. Ezen felül állítólag hozzátette: — Nem hiszek a találkozás létrejöttében. (Trumannak a Congressushoz intézett, — a mai számunkban ismertetett — üzenetéből elég világosan kitűnik, hogy az elnök, ha hisz még egyáltalán a béke megmentésében, ezt csak a Szovjet alapos megfélelmizésétől reméli, és nem az engedékenységtől.) hogy az USA gazdasági helyzete jó harcolni kell azonban az infláció ellen. — E cél eléréséhez nem elegendő olyan mértékű ellenőrzés, amilyent most gyakorol a törvényhozás a gazdasági élet fölött. Szükségesnek tartja, hogy az új Congressus törvényt hozzon az infláció ellen. Végül kijelentette az elnök, hogy hűséges marad szociális programmához, az un Fair Deal-hez. A szövetségi kormánynak áldozatokat kell hoznia a közoktatás és az egészségügy, a társadalombiztosítás érdekében. Megígérte végül a szakszervezeti törvények reformját, különösen a hirhedt Taft-Hartley töörvény módosítását. (Ez ellen a törvény ellen állandó harcot folytatnak a szakszervezeti vezetők és a munkásság.) * A veszélyeztetett területek Folytatni kell azoknak a területeknek a különleges segélyben részesítését, amelyek, — mint Indokina — “a kommunista támadás súlyos veszélyének vannak kitéve.” * Belpolitikai kérdésekről beszélve az elnök megállapította, ÚJ AMERIKAI REPÜLŐ OSZTÁLY EURÓPÁBAN A washingtoni hadügyi államtitkárság jelenti, hogy a 117. amerikai harcászati felderítő repülő osztály megérkezett Európába, ahol Eisehower tábornok Európai Hadseregének kötelékébe osztották be . CSATORNA A BALTI TENGGERTŐL A FEKETE TENGERIG Zapotocky csehszlovák miniszterelnök rádióbeszédben jelentette be, hogy a népi demokráciák, nevezetesen Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és Románia a nagysabású csatornahálózat epiTruman üzenetéhez nem kell sok magyarázatot fűzni. Világosan kiderül belőle, hogy az amerikai kormány alig elkerülhetőnek tartja a háborút és el van szánva reá. Különösen jelentős a tény, hogy most, épp a választási harc kezdetekor, az elnök ilyen katonai programmal áll elő. Mert annyi bizonyos, hogy nem népszerű programm ez, hiszen új anyagi áldozatokat kíván a néptől s ugyanakkor cserében nagyon kevés előnyt ígér, tésébe kezd. A csatornák rendszere fogja összekötni egymással a Balti és Fekete tengert. Vájjon hány ember deportálására lesz ez ismét ürügy?* AMERIKAI VESZTESÉGEK KOREÁBAN Az USA hadügyi államtitkárságának jelentése szerint az amerikai hadsereg veszteségei a hadjárat kezdetétől (1950. június 25.-től) 1951. december 31.-ig a következők: Sebesültek 75.080 Elesettek: 15.879 Eltűntek: 12.780 összes veszteség tehát másfél évalatt: 103.739 fő.