Délamerikai Magyarság, 1959 (32. évfolyam, 3920-3970. szám)
1959-01-01 / 3920. szám
1959. január 1. EGYESÜLETEINK COMISION DE AYUDA A HUNGRIA Segítő Bizottság BOLIVAR 314. 2.ik em. T. E. 34—0603 Avellaneda Magyar Egyesület RIVADAVIA 1386 T. E. 208—4492 Buenos Airesi Magyar Dalárda Vitrey Olaguer y Fellu 3123 Dalórák minden kedden este 8—10 óráig* Zwincz Károly karnagy vezetésével. Dalkedvelőket mindenkor szívese® vár a Vezetőség. Buenos Aires! Magyar Egyesület Av. R. SANEZ PENA 1156. San. Isidro - T. E. 743—3852 Nagy Szilveszter-est, kibővített zenekarral. Ide jöjjön! Ne csináljon más programmot! Dock Sudh Magyar Egyesület J. M. NTIVEZ 1360 Magyar Segélyearylet BOLTVAR 314.’ Kérjük honfitársainkat, — hogy támogassák a kolónia egyetlen szociális intézményét. Kömyvtári órák: minden kedden és pénteken 5—fél 7 óráig. — Segélyosztás: minden hónap első keddjén délután 5—fél 7-re. A kölcsönkönyvtárat nem tagok is igénybe vehetik. Magyar Eranszélhimi Református Kerné-Eevén Egyház Lelkész: Nagy Balázs Rezső. Lakás: Ramón Fretre 1739- Belgrano R. Capital, T. E. 73—1904. Minden vasárnap délelőtt fél 11 órakor istentisztelet templomunkban (C. Ramón Fretre 1739. Cap.) Demes Péter vallástanár préd’kál, minden hónap, utolsó vasárnapján. December 31-én szerdán este 9 órakor évzáró istentisztelet. Utána családias Szilveszter-est a kertben. 1959 január 1-én délelőtt fél 11 órakor évnyitó istentisztelet. Január 4-én vasárnap reggel, szép idő esetén, gyüzerkezeti kirándulás a Pereira parkba, erdei istentisztelettel. Gyülekezés reggel 8 és fél 9 közt a Constitución pályaudvar, Roca-szobornál. — Mindenki batyut hoz magával! MAGYAR evangélikus GYÜLEKEZET (Cong. LA CRUZ DE CRISTO Teld T. E. 73—1898 Lelkész: Hefty László. Templom és lelkészlakás: Amenabar 1749 Belgrano R. Istentisztelet vasárnap háromnegyed 11 órakor. Vasárnapi iskola vasárnap 34 10- kor. Hivatalos órák minden nap 9—12 óráig. — (Lelkészi szolgálatok spanyol nyelven is igényelhetők.) Magyar Baptista Egyházközség Templom és lelkészlakás.: Av. Caseros 656 - Capital T. E. 23—0209 Vilpniín Akina! AT r, ,vy,,r* rt.olkör VT A MONTE 2635 A Valentin Acsinai Magyar riniva tiszteletül meghívja a megyei kolóniát a Szilveszteri társas vacsorára. — Jó ét-o-’-k—séc itniek-el gondoskorhunk. Boldog karácsonyi és iijévi ünnepeket kívánnék tagtársainimak és az egész magyar kolóniának. Vezetőség, Olivos? Magyar Kultur Físvenilet p/v.ATE NO.OTTER 4260. Az Olivos! Magyar Kultur- Tüteyesület magyar szenetettel hívja tájt és b. családját, va-EGYHAZAINK Magyar Katolikus Missziós Lelkészség LELKÉSZEK: Virág Venánc OFM. és Szathmáry Román OFM. Alsina y Defensa, Capital. T. E. 33—0625. — Pesti József S. J. Callao 542. T. E. 45-1297 és 45—3629. Istentiszteleti rend a következő két hétre: CAPITAL: Minden vasárnap szentmisét és szentbeszédet tartanak a ferences atyák 11 órai kezdettel a Szent Rókus kápolnában (Alsina y Defensa) — A szentmise mindig magyar népénekekkel van kísérve. V. ALSINA: Január 4-én, vasárnap és jan. 6-án, háromkirályok ünnepén, Páter Pesti tart szentmisét és szent beszédet 10 órai kezdettel a San José kollégium templomában (Viamonte y Rvadavia). Január 11-én egy nem magyar pap mond szentmisét prédikáció nélkül ugyanott és ugyanabban az időben Minden szentmise magyar népénekekkel van kisérve. A Magyar Katolikus Miszgvicis Központ karácsonyi ünnepséget rendez a katolikus társadalom számára. Az ünnepség célja hármas: karácsonyi hangulat (énekek, kórusok, köszöntők) Prohászka és Mirdszenty évfordulókról megemlékezés és missziós beszámoló s újesztendei előrenézés. V. Alsina és a többi déli külvárosok számára, január 1 én, lesz az ünnepség este 7- 9 óráig az alsinai Dalkör helyiségében. Pontos kezdés. V. DOMINICO: Minden vatsárnap szentmisét és szentbeszédet tartanak a ferences Atyák 11 órai kezdettel a ferences apácák kápolnájában (San. Salvador 45.) FT,CRIDA: Január 11-én Páter Pesti tart szentmisét és szentbeszéd,ez a San José kollégium kápolnájában (H. Trignyen 2600 közepén a bejárat — 2 évadra az Av. San Martin ugyané magasságá, Járni”* barátait az OMKE- től). A szentmise közös imákban rendezendő nagy évádókal és népénekekkel van ki- Szíveszter estére Tombola éspérve. A szombati iskola fejarany karénát nyerő sorsjegy m.á.r.közepéig kimaradó húzás. Hideg italok, Meleg vacsora és kellemes szórakozás .várja önöket. Ujabb adományok a Plátanosi Magyar Intézet javára: Sorg Antall és Andrea 25 000.— Dr. Pók Zoltán 300.— Zi’mai Gusztáv 200.— Kanadából a Sátorhelyi család részletekben a családtagok keresetéből összesen 75,— dollárt és Csáder K. 5.— dollárt küldött. Dr. Pók Ervin egy elektromos melegnőt adományozott elutazása előtt. Fogadják a nemes szivü adakozók a magyar Máterek és a magyar gyermekek legőszintébb köszönetét. Az úr Isten áldja meg őket érte. DIL AMERIKAI MAGYARSÁG” iallottak hogy Fényes Zoltán menekült magyar festőművésznek bankett keretében adták át a Clarin nagydíját, amit három illusztrációjával országos pályázaton nyert meg. Fényes Zoltánt egyébként meghívták a Bellas Artes vizsgálóbizottságába is, hogy Dr. Mauks Károly orvos, aki nem egész 2 éve költözött el körünkből az USA-ba családjával, a szükséges vizsgák sikeres letétele után megkapta az északamerikai orvosi oklevelét. Szívből gratulálunk, hogy megjelent a Frente 03- mam karácsonyi száma. — Néhány cikknek címe: — Szovjet kémtevékenység Latin-Amerikában. — Chacot vörös provinciává akarják alakítani. — Berlin a szabadságot választotta. — ■ Az európai kommunista pártok összeomlása. — Diplomatáknak álcázott ügynökök. — Felkérjük olvasóinkat, vásárolják a Frente Común-t és terjesszék a fővárosban és Argentina vidéki városaiban, hogy a Magyar Katolikus Missziós Központ által rendezett karácsonyi ünnepség meleg családias hangulatban folyt le vasárnap este a német misszió belgis női dísztermében. Maróthy Károly megemlékezése a Prohászka és Mindszenty évfordulókról, Páter Pesti gondolatfüzése a helyi m’szszlős feladatokról, nemkülönben az, északi oldal katekizmusra járó gyermekcsoportjánek. énekes Domicia k. nővér vezetésével élénk tetszést váltott ki a hallgatókból, hogy Benkő Márton Alice kisleánya egy 450 m2-es telket nyert Mar de’ Platán — MQ0— Egy ménész nő tanúvallomása “Argentínában viszontláttam a Fő utcai fogház AVO-besúgóját” Burka Ernőt nem kell bemutatnunk az argentinai magyar kolóniának, de a világon szétszórt magyar emigrációk egyikének sem. Mindenki tudja, hogy Burka Errő nem maradt meg az emigráció egy szélsőséges rétege ,lőtt annyira népszerű és a nyugatot általában gyalázó magatartás, hazudozás és rágalmazás ismert sablonjai felett. Burka Ernő “szabad ágharcos nemzeti zászlórendet” szervezett utasítások merint: Burka Ernő kiáltványt írt alá, amelyben jogszerűnek ismerte el a szovjet magyarországi áruló és gyilkos beavatkozását szabadságharcunk leverésére. Burka Ernő életveszélyesen fenyegette buenosairesi tartózkodása alatt a magyar szabadság egyik képviselőjét, Kővágó Józsefet; Burka Ernő végül tettlegességre is vetemedett a sok fenyegetőzés után: Buenos Airesben, nyílt, utcán hátulról megtámadta és a robogó autók alá akarta nyomni lapunk szerkesztőjét. Beszerzett adataink és lapunkban megjelent cikkeink nyomán az emigráció már tudja, hogy Burka és társai hova tartoznak és azokról is megalkotta mindenki a véleményét, akik ezeket a „burkaerneket” biztatják, heccelik, támogatják s AVO diktálta nyilatkozataik részére sajtónyilvánosságot biztosítanak. Burka Ernő és társainak ügyében sok levelet kaptunk világ minden részéről. — Mindenhonnan hangsúlyozzák, hogy a szabadságharcnak ezeket a sírásóit nem szabad “agyonhallgatni”. — Irni kell róluk, le kell leplezni cselekedeteiket, céljaikat, módszereiket — és megbízóikat. Az elmúlt héten, karácsony lőtt ,személyesen is felkereste szerkesztőségünket egy magyar asszony. Bemutatkozott. Neve Fodor Imréné, sz. Arany Jolán (édesanyja Temján Jolán) egy kos gyermek anyja. Személyazonosságát a szokásos igazolványokkal bizonyította és felmutatta a 12. A. 902. sz. 1952. augusztus 28-án, kelt elbocsátó levelét eredetiben, amely szerint öt hónapot töltött ki “rémhírterjesztés”, — vagyis politikai bűncselekmény miatt. Fodorné előadta, hogy háromszor hurcoltael az AVO és háromszor volt elítélve politikai okokból, — mint ellenálló. Az AVO brutális módszereinek folytán mindkét csuklója el volt törve, áll kapása két oldalt úgyvan összeszegezve és az AVO -legények csizmáinak rúgásai nyomán a 7. és 8-ik gerinccsigolyái súlyosan megsérültek és platinával vannak erősítve. Fodorné most december elején érkezett Brazíliából Buenos Airesbe férjével, és gyermekével., Hallott az AVO ügynökeinek itteni munkájáról. Véleménye szerint minden AVO-s és azok összes cinkosai árulók, akik kínozták a magyar hazafiakat. El akarja mondani mindazt, amit felfogása szerint kötelessége megtenni és kéri ehhez az újság nyilvánosságát. Ezért átadjuk a szót Fodor Imrénének, aki a következőket jelenti ki: “1949. augusztus 28 án tartóztatott le az AVO először lázítás cllen. A Fő utca 11. sz. alá vittek, az volt az AVOegyik főhadiszállása. A rabnyilvántartóban ismertem meg személyesen egy Burka Péter nevű rabot, aki ott beosztottként irodai munkát (Cleveland) Az amerikai magyar diákok hírszolgálata jelenti Az Északamerikai Magyar Egyetemisták Szövetsége jelenti, hogy Tollas Tibor előadás-körútja, melyet az amerikai magyar egyetemisták szerveztek, oly sikerrel járt, hogy a szabadságharcos költő amerikai tartózkodását meg kellett hosszabítani. Tollas Tibor vállalta, hogy az ünnepekre nem utazik haza Bécsbe, hanem a karácsonyt Amerikában töltve eleget tesz a további meghívásoknak. A költő New York, New Jersey, Boston, Cleveland, Texas és Kanada után legnagyobb sikerrel a Nyugati Parton San Franciscóban és Los Angelesben szerepelt a magyar, majd amerikai közönség előtt. Számos amerikai lap, többek közt a Christian Science Monitor hoszszasan foglalkozott az emigráns magyar íróval. Buffaloban az a megtiszteltetés érte, hogy a város polgármestere városkulcsot adományozott Tollas Tibornak. Körútja során első ízben találkozott Watson Kirekennel íróval, aki a “Bebádogozlak minden ablakot” című és igen rövid idő alatt híressé vélt versét fordította. Személyes együttlétük alkalmával a két író igen meleg barátságot kötött. Tollas Tibor január folyamán előreláthatólag New Yorkban, Bostonban, Chicagóban és több más északamerikai városban fog újabb előadást tartani, végzett. Ez a Burka Péter a rabok egyhangú véleménye szerint az AVO bizalmi besúgója volt, azért kapta jutalmul a jó helyet, ahol alkalma volt mindenkit — a férfi és női rabokat egyaránt megfigyelni és kikérdezni. — Köztudomású, hogy sok AVO ügynök rabruhában szerepelt a börtönökben. A női osztályról Burka szerepét Csíki Márta végezte, aki barátnője volt Burkának már kint a civil életben és bent is, amire kiváltságos helyzetüknél fogva módjuk volt. Aki AVO-börtönben volt, az tudja, hogy ez adott esetben lehetséges. Csiki Márta kiszabadult hamarosan s amikor 1952-ben harmadszor kerültem AVO- kézre, ugyanez a Csiki Márta mint fegyőrnő kezeit engem a Markóban." “Burkát munkájában egy 20—22 éves Karcsi nevű rab segítette a Fő utcában. Ezt a fiút a fegyőrök csak mint Karesz”-t emlegették. — A Burka—Csiki—Karesz hármas nagyon sok tragédiának volt okozója. Burka barátai voltak a fegyőrök köül Hatvani László, Sipos Imre, és Lukácsné. Amikor Buka adatokat szolgáltatott az AVO- nak a Fő utcán letartóztatásban volt Kátai József nevű kb. 45 éves magyar parasztgazdáról (kulákról). Kátait másnap hajnalban elvitték és azóta eltűnt. Tudja mindenki hogy ez likvidálását jelentette Amikor Burka ezen “munkájának” híre ment, a házimunkás rabok végezni akartak Burkával, amiben az AVO fegyőrség akadályozta meg őket Burka ordítozása folytán.” Megjegyzem, hogy én 1949 október 9-én teljesen összetörtem az AVO-bánásmód folytán és kórházba szállítottak, ahonnan szabadlábra kerültem. Burka akkor még a Fő utcai börtönben volt. — Legnagyobb meglepetésemre Ugyanezt a Burka Pétert nemrégiben Buenos Airesben láttam viszont. Azonnal felismertem, hogy ez a Burka Péter, aki itt Burka Ernő néven él. Képzelhető felindultságom hogy ezt az egyént ennyi idő után Buenos Airesben viszontlátom és mondták hogy itteni tevékenysége is mindenben méltó a Fő utcai börtönben vállalt szerepéhez.” “Kijelentem, hogy kérem a fentiek jegyzőkönyvbe foglalását és a lapban való közlését, áruért teljes felelősséget vállalok és bármikor kész vagyok a fentirt igazságot eskü alatt vallani.” Eddig tart Fodor Imréné sz. Arany Jolán sokat szenvedett magyar asszony vallomása, amelyet kívánsága szerint közlünk. 7. oldal