Délamerikai Magyarság, 1962 (35. évfolyam, 4066-4113. szám)

1962-03-01 / 4071. szám (4072. szám)

­ oldal Nem a Tisza partján fekszik ez a csárda,... mégis halpaprikás s jó vörösbor várja... Töltse hétvégét és vakációját a Recreo “TOLEDO”-ban Érdeklődni lehet Pintéréknél: 76 - 4703 Hay lugares fon música divina Algunos con buena comida Otros tienen buen servicio WINTER GARDEN I* oírte* lot tus «n uno. ABIERTO TODOS IOS P. MONGELOS Y CHACHO CUBAN CON SUS ORQUESTAS DIAS DE 21 a 4 Hs. WIN YEJ? GAS2DEN RESTAURANT - AMERICAN BAR T. E. 76-3433Virrey del Pino 2448 íCASl ESQUINA CABILDO 1600) CÍM VÁLTOZÁS!! Magyar kölcsönkönyvtár a Magyar Könyvexport “KULTÚRA” képviselője Hazai Csomagküldés Vámmentes IKKA-csomagok IKKA dollár-utalványok lecsökkentett árakon. Ruha- és gyógyszerküldés a világ minden országába. Romániai csomagküldés az új rendeletek szerint. ÁNYOS ISTVÁN LAVALLE 887 1. emelet 5. (második lépcső) Hivatalos órák 15—19-ig. Telefon: 35—0834. Reggel 10 óráig és a déli órákban: 86—7091. ESTUDIO JURIDICO NOT ARIL Y FINANCIERO Dr. Esteban Fernando Hawlena Héctor Mario Espinel, procur. universitario . Abogados - Escribanos - Procuradores - Asuntos Ju­diciales, Administrativos, Financieros, Notariales, Ra­dicación de personas y capitales, Emigración USA. Documentación personal - Policiales Rodriguez Peña 382 1? C Calle 50 N* 6411-C Bs. Aires T.E. 40-2207 La Plata T.E. 2-6500 Horario: en Capital en La Plata: Lunes a Viernes: Lunes a Sábado: 11,30 a 13 y 16 a 19; 11 a 13 y 16 a 18,30 Sábado de 10 a 13. GIRSIK GÉZA A „DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG" K­ö n­y v o­s z t­á l­y­a Uj és régi kiadású magyar könyvek. Magyar műszaki és szépirodalmi könyvek megren­delhetők. Antikvár könyvek.­­ Magyar írók spanyolra fordított művei. IKKA csomagok és IKKA dollár utalványok .. Ruhacsomagok és élelmiszer-csomagok. Orvosságok küldése repülővel. Magyar hanglemezek — Magyar játékkártya LAVALLE 361, félemelet. — T. E. 31—2819. Található: hétfőtől péntekig 10-13 és 14-19 KRENMAYER FERENC biztosítási szakértő 30 éves gyakorlattal. Iroda: CORRIENTES 441 - T. E. 49—4031 Lakás: Calle SAN MARTIN 945 8-ik emelet. — T. E. 31—8839 — *DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG" 1962. március 1. (Folytatás) Mc Kerrow már három hónapja várta a szivattyú megérkezését. Hónapokkal később felkeresett limai la­kásomon és beszámolt a tör­téntekről. Ezek szerint, elu­tazásom után kb. egy hó­napra megérkezett a Pachi teán a Llullapichis torkola­tához a szivattyú, ő húsz emberrel és szinte kanon karavánnal eléje ment és egy hét alatt felszállította a Rio Negron a települési he­lyükre, összeszerelték és készen álltak az első próbá­hoz, mikor a nagy eső miatt abba kellett hagyni a mun­kát. Az éjszaka folyamán a nagy eső következtében a folyó olyan nagyon megá­radt, ahogy eddig még so­hasem fordult elő (az ed­digi tapasztalatok 4-5 méte­res áradások voltak). Hét méter magasságra duzzadt, elöntve az alacsonyabban lévő helyeket. Hatalmas szik­lákat, fatönköket gördített magával az áradás. Elsodo­ta a kancákat, talicskákat, darabokra törve azokat az örvényes részeken, ahol mint egy malomban, a nagy sziklák közt mint a vas szét­morzsolódott minden. Ez a sors érte a hónapokig várt szivattyút is, és a meghajtó Diesel motort. Olyannyira, hogy a teljesen összetört öntött vas részek megjaví­tása teljesen lehetetlen vol­na még egy jól felszerelt műhelyben is, nem pedig az őserdő közepén. A szét­zúzott motor és szivattyú részeit, hosszas halasztás u­­tán kiszedték a folyóból, a frissen rájuk hordott iszap alól, de igen sok fontos al­katrész sohasem került elő. Mc Kerrow tisztában, volt vele, mit jelentene újabb szivattyút rendelni és vár­ni. T­ejesen kedvét veszhet­te, úgy, hogy, mint már so­kan az aranymosók, több mint 10.000 Sol veszteség­gel, lefogyva a nehéz mun­kától, kedélybetegen vissza­tért Lámába. A vidék aranymosói közül, három nagyobb gazda mu­tathat fel némi eredményt. Az első, Rafael Provisan, a­­kinek a farmján szálltam meg és ugyanott nyitotta meg rendelőjét Szabó bará­tom (mellesleg megjegyez­ve a rendelő jobban ment, mint az aranymosás és a vi­dék legmegelégedettebb em­bere Szabó. Mégpedig jog­gal: a helyesen megválasz­tott táplálkozással egészsé­gileg jobban van mint Li­mában, anyagilag pedig a havi jövedelme ezer Sol fe­lett van). Rafael eddigi mun­kájának eredménye 20.000 Sol. Azonban ugyancsak ez alatt az idő alatt, az eddi­gi hatalmas erejű olaszból csak egy emberroncs ma­radt. Teljesen legyengült állapotban van, állandóan beteg, a betegsége ott a helyszínen nem is gyógyít­ható. Gyomor­fekélye van, de megfelelő diétához nincs ennivaló, különben már az sem segíthetne rajta, mert ebben a stádiumban az ope­ráció elkerülhetetlen. Végül Limába kell majd költöz­nie és keresetének jó ré­szét majd a gyógykezelésre kell majd elköltenie. Már régen, elmenne, de még meg akarja várni a szi­vattyú működését, ugyanis az ő területén kezdené Mc­Kerrow a munkát. Abba re­ménykedik,­ogy Limai ke­zelésének költségei kijönnek majd a reá eső százalékból. (Mint az előbbiekben lát­tuk, Mc Kerrow elbeszélé­séből, ez az eredmény nem vált valóra, és Rafael, Mc Kerrow-al Limába jött, meg is operálták, de az arany­mosó életről le kell monda­nia egész életére.) A másik nagygazda Emi­lio Vargas. Az ő telepe az utolsó település a felső fo­lyón, Szabóékkal szemben lévő parton. A felső Ucaya­h­ már aránylag civilizáltabb vidékéről való, nagyobb rizs földjei vannak ott.­­ Azon a vidéken az Ucaya­­hnak ma már rendszeresen járnak kis motoros bárkák, melyek segítségével Iquitos­­al a Loreto tartomány fővá­rosával közvetlen összeköt­tetésük van. Itt a Rio Neg­ron 60 emberrel dolgozik, azonban abban az előnyös helyzetben van,­­hogy nem fizet nekik bért. Ezeket az embereket az Ucayali vidé­kéről hozta magával, még gyermek­korukban kerdltek hozzá, saját nevelései, a kö­zeli félvad törzsekből. Nála nőttek fel, már gyermekko­rukban keményen dolgoz­tak a rizsföldeken, megszok­ták, hogy a gazdájukat, Vargast úgy tekintsék mint ha tulajdonosuk volna és csak valamivel jobb sors­ban, mint rabszolgák, neki csak az ellátásukért dolgoz­zanak. Szinte elképzelhetet­len nekik, hogy Vargast ott hagyva, válásinál bérért dolgozzanak. Vargas úgy beszél róluk mindig, mint: “saját népem”, így könnyű, még az aránylag sok mun­kával járó aranymosással is meggazdagodni. A vágyó­járól fogalmam sincs meny­nyi lehet, de egyelőre na­gyon sok nem lehet, mert számításba kell venni, hogy sok mindenre költ. A lá­nyait Iquitosban nevelteti (most csak szabadságon vol­tak otthon). Ha mulatságot rendez (“Fiesta’), kanoa ka­ravánokkal hozatja fel a sört és egyéb inni valókat az Ucayaliról, ami megle­hetősen költséges dolog. Megérkezésemkor és eluta­zásomkor látogattam meg őket, nagyon kellemesen töltve ott az időt. Azt azon­ban láttam ,hogy rajta, fe­leségén és a leányain kívül a házban nincs civilizált ember. Az embereinek há­romnegyed része semmit sem tud spanyolul, a visel­kedésük teljesen a vadak benyomását kelti. Vakon en­gedelmeskednek Vargas pa­rancsainak, (az Amahuaca­­nyelven), anélkül, hogy e­­gyéni véleményük volna. A leglehetetlenebb parancsot is gondolkodás nélkül vég­re­hajtják, és utána némán hallgatnak. Az elismerés, vagy dorgálás az arcukon semmi indulat megnyilvánu­lást sem vált ki. A helyze­tet Szabó kitűnően ismeri, és felvilágosított, úgy hogy én csak a megfigyeléseinek tökéletes voltát tudtam meg­erősíteni. Mikor én az első látogatásom után úgy nyilat­koztam Szabónak, hogy az itt tartózkodásom alatt sű­rűbben szándékozom látoga­tba menni Vargasékhoz, rö­vid előadást tartott a vidék erkölcsi felfogásáról, mely előadás után revidiáltam álláspontomat. Ezen a vi­déken az aranyásók nem sok ceremóniát csinálnak a házasság­kötésnél. (Ez az előadás Vargas lányaira­ vo­natkozott). A két fél egysze­­rűen összeáll, építenek egy kunyhót és esetleg egy na­gyobb vacsorát adnak a kö­zeli szomszédok meghívásá­val. Azonban az össze­állás hosszabb ideig sokolt tarta­ni, bár nem mindig végle­ges. Ez ellen a forma ellen egyetlen apának sincs ott kifogása. Az ellen igenis, van, hogy turista, aki csak egész rövid időt tölt a vidé­ken, a lányaiknak udvarol­jon, sőt túlságosan sűrűn látogassa őket. Teljesen e­­lég, hogy a gazda rosszulá­­sát fejezze ki egy ízben az emberei előtt a családnak, és könnyen megtörténhet, hogy valamelyik, vagy né­hány túlbuzgó embere, min­den parancs nélkül az ügy­be beleavatkozik. Ez a be­avatkozás azzal az eredmény­nyel járhat, hogy a haza fe­lé vezető úton, mely kes­keny ösvény az erdőben, a indiánok által használt nyi­lakkal úgy­­tele lövöldözve találnak, mint egy sündisz­nót. Esetleg maga a lövöl­döző, vagy lövöldözők fog­ják megtalálni a holttestet másnap, és szomorú arccal jelentik be a vélemény­üket,, hogy áldozatul estem a kö­zelbe bemerészkedő vad­­as hívek harcosainak. Ezt a magyarázatot­­ mindenki el­fogadná, még ha kételked­nek is benne. A harmadik aranymosó, aki jelentős, és az összes többinél nagyobb vagyonnal rendelkezik: Tawa, japán. Hosszú évek óta az Iquitos közelében lévő erdőségek­ben fakitermeléssel foglal­kozott. Időközben mindig távolabb és távolabb futón az Amazonas, később az Ucayan­ mentén, is megta­nulta az összes törzsek nyel­vét, kikkel közben csere­kereskedésbe lépett. Mikor a Rio Negro vidékén ara­nyat tartnak, ő is lefoglalt egy területet magának. A fatermelés alatt az egyik vad cashivo törzsfőnökének a feleségét megszöktette. (A törzsfa azóta a vad tör­zsek közt állandóan fennál­ló csatározásokban elesett). Az asszonnyal már több éve együtt él. A Rio Negro vi­dékén igen nehéz munka­erőket szerezni, s mint már előbb említettem, bár az el­látással együtt a kimosott arany felet felemészti, úgy­hogy nem sok haszonnal jár, a nehéz kérdést úgy ol­dotta meg, hogy a vad as­­szony időnként visszamegy a törzshöz és hoz munkae­rőket. Teljesen vad indiá­nokat, akik egy-két hónapig dolgoznak neki, és fizetésük az ellátáson kívül; egy bal­ta vagy elöltöltős puska, és lőpor. Ezek az emberek sen­kivel sem állnak szóba, még a félvad campakkal sem, és még egy esetben sem fogad­tak el munkát másnál, mi­kor Tawatól elmentek, ha­nem eltűntek az őserdőben, talán sohse kerülnek civili­zált emberek­ közé. Tawa vagyona körülbelül 300.000 Sol, mely összeget túlnyo­­mórészben az aranymosással szerezte. Az egész vagyona a limai bankokban van a ne­vén elhelyezve. (Folytatjuk) Uahueia a perui öböldökm Írta: Martonyi Frigyes (Lima) Tom Castro, a vallószintűtlen szélhámos (Folytatás a 4. oldalitól) gála. Egyébként pedig La­dy Tiedborne megismerte el­veszett fiát s napnál világo­sabb, hogy egy anya nem tévedhet. Eddig minden jól, vagy legalábbis többé-ke­­vésbé jól ment, mindaddig, amíg Orton egyik régi sze­retője megjelent a bírói e­­melvény előtt. A Tiedborne családnak eme arcátlan ma­nővere nem hozta ki Boy­­le-t sodrából. Kalapot, eser­nyőt ragadott, s további lá­tomások reményében neki­vágott London utcáinak.­­ Már majdnem a Primrose Hillhez ért, amikor utolér­te a borzalmas kocsi, mely évek óta üldözte őt. Bogle látta jönni a kocsit és fel­­ordított, ám naár nem bírta elérni az életmentő partot. Elterült a kövezeten és az állat patái széttaposták ko­ponyáját. A kisértet Tom Castro Tiedborne ki­sértete volt, ámde szegény kisértet, akit csupán Bogle zsenije éltetett. Amikor Boy­le haláláról értesült, össze­roppant. Tovább hazudott, de már lelkesedés nélkül és ostoba ellentmodásokkal hazudott. 1874 február 27-én Arthur Ortont, alias Tom Castrót tizennégy évi kényszermun­kára ítélték. A börtönben azonnal mindenkivel meg­szerettette magát, hisz nem is tehetett másként. Példás ma tartásáért négy évvel ko­rábban szabadult. Miután az utolsó vendégszerető ott­hon ,mármint a börtön, aj­taja becsukódott mögötte, végigbolyongta az Egyesült Királyság vidéki városait és falvait s kis előadásokat tartott, amikben ártatlan­ságát bizonyította vagy ép­pen beismerte bűnösségét. Oly szerény volt s olyannyi­ra törekedett arra, hogy mindenkinek kedvében jár­jon, hogy sokszor saját vé­delmével kezdte és bűnös­ségének beismerésével vé­gezte, vagy éppen megfordít­va, aszerint, hogy a közön­ség mire múlta­te­tt hajlan­dóságot. 1898 április 2-án meghalt. Dr. IMRÉDY TAMÁS Ügyvéd Fogad. 17 és 19 óra között, hétfőtől péntekig FLORIDA 336. Of. 211 T. E. 45—6037 FRENTE COMÚN Argentína egyetlen antikommunista hetilap­­ja magyaa­r és argentin vonalon küzd a nem­zetközi­­kommunizmus ellen. Kérjük olvasó­inkat, ül­vessék elő és szerezzenek barátaik k­örében minél több előfizetőt. Előfizetési ára 1 évre $ 100.—­

Next