Délamerikai Magyarság, 1962 (35. évfolyam, 4066-4113. szám)
1962-03-01 / 4071. szám (4072. szám)
oldal Nem a Tisza partján fekszik ez a csárda,... mégis halpaprikás s jó vörösbor várja... Töltse hétvégét és vakációját a Recreo “TOLEDO”-ban Érdeklődni lehet Pintéréknél: 76 - 4703 Hay lugares fon música divina Algunos con buena comida Otros tienen buen servicio WINTER GARDEN I* oírte* lot tus «n uno. ABIERTO TODOS IOS P. MONGELOS Y CHACHO CUBAN CON SUS ORQUESTAS DIAS DE 21 a 4 Hs. WIN YEJ? GAS2DEN RESTAURANT - AMERICAN BAR T. E. 76-3433Virrey del Pino 2448 íCASl ESQUINA CABILDO 1600) CÍM VÁLTOZÁS!! Magyar kölcsönkönyvtár a Magyar Könyvexport “KULTÚRA” képviselője Hazai Csomagküldés Vámmentes IKKA-csomagok IKKA dollár-utalványok lecsökkentett árakon. Ruha- és gyógyszerküldés a világ minden országába. Romániai csomagküldés az új rendeletek szerint. ÁNYOS ISTVÁN LAVALLE 887 1. emelet 5. (második lépcső) Hivatalos órák 15—19-ig. Telefon: 35—0834. Reggel 10 óráig és a déli órákban: 86—7091. ESTUDIO JURIDICO NOT ARIL Y FINANCIERO Dr. Esteban Fernando Hawlena Héctor Mario Espinel, procur. universitario . Abogados - Escribanos - Procuradores - Asuntos Judiciales, Administrativos, Financieros, Notariales, Radicación de personas y capitales, Emigración USA. Documentación personal - Policiales Rodriguez Peña 382 1? C Calle 50 N* 6411-C Bs. Aires T.E. 40-2207 La Plata T.E. 2-6500 Horario: en Capital en La Plata: Lunes a Viernes: Lunes a Sábado: 11,30 a 13 y 16 a 19; 11 a 13 y 16 a 18,30 Sábado de 10 a 13. GIRSIK GÉZA A „DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG" Kö ny v os z tá lya Uj és régi kiadású magyar könyvek. Magyar műszaki és szépirodalmi könyvek megrendelhetők. Antikvár könyvek. Magyar írók spanyolra fordított művei. IKKA csomagok és IKKA dollár utalványok .. Ruhacsomagok és élelmiszer-csomagok. Orvosságok küldése repülővel. Magyar hanglemezek — Magyar játékkártya LAVALLE 361, félemelet. — T. E. 31—2819. Található: hétfőtől péntekig 10-13 és 14-19 KRENMAYER FERENC biztosítási szakértő 30 éves gyakorlattal. Iroda: CORRIENTES 441 - T. E. 49—4031 Lakás: Calle SAN MARTIN 945 8-ik emelet. — T. E. 31—8839 — *DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG" 1962. március 1. (Folytatás) Mc Kerrow már három hónapja várta a szivattyú megérkezését. Hónapokkal később felkeresett limai lakásomon és beszámolt a történtekről. Ezek szerint, elutazásom után kb. egy hónapra megérkezett a Pachi teán a Llullapichis torkolatához a szivattyú, ő húsz emberrel és szinte kanon karavánnal eléje ment és egy hét alatt felszállította a Rio Negron a települési helyükre, összeszerelték és készen álltak az első próbához, mikor a nagy eső miatt abba kellett hagyni a munkát. Az éjszaka folyamán a nagy eső következtében a folyó olyan nagyon megáradt, ahogy eddig még sohasem fordult elő (az eddigi tapasztalatok 4-5 méteres áradások voltak). Hét méter magasságra duzzadt, elöntve az alacsonyabban lévő helyeket. Hatalmas sziklákat, fatönköket gördített magával az áradás. Elsodota a kancákat, talicskákat, darabokra törve azokat az örvényes részeken, ahol mint egy malomban, a nagy sziklák közt mint a vas szétmorzsolódott minden. Ez a sors érte a hónapokig várt szivattyút is, és a meghajtó Diesel motort. Olyannyira, hogy a teljesen összetört öntött vas részek megjavítása teljesen lehetetlen volna még egy jól felszerelt műhelyben is, nem pedig az őserdő közepén. A szétzúzott motor és szivattyú részeit, hosszas halasztás után kiszedték a folyóból, a frissen rájuk hordott iszap alól, de igen sok fontos alkatrész sohasem került elő. Mc Kerrow tisztában, volt vele, mit jelentene újabb szivattyút rendelni és várni. Tejesen kedvét veszhette, úgy, hogy, mint már sokan az aranymosók, több mint 10.000 Sol veszteséggel, lefogyva a nehéz munkától, kedélybetegen visszatért Lámába. A vidék aranymosói közül, három nagyobb gazda mutathat fel némi eredményt. Az első, Rafael Provisan, akinek a farmján szálltam meg és ugyanott nyitotta meg rendelőjét Szabó barátom (mellesleg megjegyezve a rendelő jobban ment, mint az aranymosás és a vidék legmegelégedettebb embere Szabó. Mégpedig joggal: a helyesen megválasztott táplálkozással egészségileg jobban van mint Limában, anyagilag pedig a havi jövedelme ezer Sol felett van). Rafael eddigi munkájának eredménye 20.000 Sol. Azonban ugyancsak ez alatt az idő alatt, az eddigi hatalmas erejű olaszból csak egy emberroncs maradt. Teljesen legyengült állapotban van, állandóan beteg, a betegsége ott a helyszínen nem is gyógyítható. Gyomorfekélye van, de megfelelő diétához nincs ennivaló, különben már az sem segíthetne rajta, mert ebben a stádiumban az operáció elkerülhetetlen. Végül Limába kell majd költöznie és keresetének jó részét majd a gyógykezelésre kell majd elköltenie. Már régen, elmenne, de még meg akarja várni a szivattyú működését, ugyanis az ő területén kezdené McKerrow a munkát. Abba reménykedik,ogy Limai kezelésének költségei kijönnek majd a reá eső százalékból. (Mint az előbbiekben láttuk, Mc Kerrow elbeszéléséből, ez az eredmény nem vált valóra, és Rafael, Mc Kerrow-al Limába jött, meg is operálták, de az aranymosó életről le kell mondania egész életére.) A másik nagygazda Emilio Vargas. Az ő telepe az utolsó település a felső folyón, Szabóékkal szemben lévő parton. A felső Ucayah már aránylag civilizáltabb vidékéről való, nagyobb rizs földjei vannak ott. Azon a vidéken az Ucayahnak ma már rendszeresen járnak kis motoros bárkák, melyek segítségével Iquitosal a Loreto tartomány fővárosával közvetlen összeköttetésük van. Itt a Rio Negron 60 emberrel dolgozik, azonban abban az előnyös helyzetben van,hogy nem fizet nekik bért. Ezeket az embereket az Ucayali vidékéről hozta magával, még gyermekkorukban kerdltek hozzá, saját nevelései, a közeli félvad törzsekből. Nála nőttek fel, már gyermekkorukban keményen dolgoztak a rizsföldeken, megszokták, hogy a gazdájukat, Vargast úgy tekintsék mint ha tulajdonosuk volna és csak valamivel jobb sorsban, mint rabszolgák, neki csak az ellátásukért dolgozzanak. Szinte elképzelhetetlen nekik, hogy Vargast ott hagyva, válásinál bérért dolgozzanak. Vargas úgy beszél róluk mindig, mint: “saját népem”, így könnyű, még az aránylag sok munkával járó aranymosással is meggazdagodni. A vágyójáról fogalmam sincs menynyi lehet, de egyelőre nagyon sok nem lehet, mert számításba kell venni, hogy sok mindenre költ. A lányait Iquitosban nevelteti (most csak szabadságon voltak otthon). Ha mulatságot rendez (“Fiesta’), kanoa karavánokkal hozatja fel a sört és egyéb inni valókat az Ucayaliról, ami meglehetősen költséges dolog. Megérkezésemkor és elutazásomkor látogattam meg őket, nagyon kellemesen töltve ott az időt. Azt azonban láttam ,hogy rajta, feleségén és a leányain kívül a házban nincs civilizált ember. Az embereinek háromnegyed része semmit sem tud spanyolul, a viselkedésük teljesen a vadak benyomását kelti. Vakon engedelmeskednek Vargas parancsainak, (az Amahuacanyelven), anélkül, hogy egyéni véleményük volna. A leglehetetlenebb parancsot is gondolkodás nélkül végrehajtják, és utána némán hallgatnak. Az elismerés, vagy dorgálás az arcukon semmi indulat megnyilvánulást sem vált ki. A helyzetet Szabó kitűnően ismeri, és felvilágosított, úgy hogy én csak a megfigyeléseinek tökéletes voltát tudtam megerősíteni. Mikor én az első látogatásom után úgy nyilatkoztam Szabónak, hogy az itt tartózkodásom alatt sűrűbben szándékozom látogatba menni Vargasékhoz, rövid előadást tartott a vidék erkölcsi felfogásáról, mely előadás után revidiáltam álláspontomat. Ezen a vidéken az aranyásók nem sok ceremóniát csinálnak a házasságkötésnél. (Ez az előadás Vargas lányaira vonatkozott). A két fél egyszerűen összeáll, építenek egy kunyhót és esetleg egy nagyobb vacsorát adnak a közeli szomszédok meghívásával. Azonban az összeállás hosszabb ideig sokolt tartani, bár nem mindig végleges. Ez ellen a forma ellen egyetlen apának sincs ott kifogása. Az ellen igenis, van, hogy turista, aki csak egész rövid időt tölt a vidéken, a lányaiknak udvaroljon, sőt túlságosan sűrűn látogassa őket. Teljesen elég, hogy a gazda rosszulását fejezze ki egy ízben az emberei előtt a családnak, és könnyen megtörténhet, hogy valamelyik, vagy néhány túlbuzgó embere, minden parancs nélkül az ügybe beleavatkozik. Ez a beavatkozás azzal az eredménynyel járhat, hogy a haza felé vezető úton, mely keskeny ösvény az erdőben, a indiánok által használt nyilakkal úgytele lövöldözve találnak, mint egy sündisznót. Esetleg maga a lövöldöző, vagy lövöldözők fogják megtalálni a holttestet másnap, és szomorú arccal jelentik be a véleményüket,, hogy áldozatul estem a közelbe bemerészkedő vadas hívek harcosainak. Ezt a magyarázatot mindenki elfogadná, még ha kételkednek is benne. A harmadik aranymosó, aki jelentős, és az összes többinél nagyobb vagyonnal rendelkezik: Tawa, japán. Hosszú évek óta az Iquitos közelében lévő erdőségekben fakitermeléssel foglalkozott. Időközben mindig távolabb és távolabb futón az Amazonas, később az Ucayan mentén, is megtanulta az összes törzsek nyelvét, kikkel közben cserekereskedésbe lépett. Mikor a Rio Negro vidékén aranyat tartnak, ő is lefoglalt egy területet magának. A fatermelés alatt az egyik vad cashivo törzsfőnökének a feleségét megszöktette. (A törzsfa azóta a vad törzsek közt állandóan fennálló csatározásokban elesett). Az asszonnyal már több éve együtt él. A Rio Negro vidékén igen nehéz munkaerőket szerezni, s mint már előbb említettem, bár az ellátással együtt a kimosott arany felet felemészti, úgyhogy nem sok haszonnal jár, a nehéz kérdést úgy oldotta meg, hogy a vad asszony időnként visszamegy a törzshöz és hoz munkaerőket. Teljesen vad indiánokat, akik egy-két hónapig dolgoznak neki, és fizetésük az ellátáson kívül; egy balta vagy elöltöltős puska, és lőpor. Ezek az emberek senkivel sem állnak szóba, még a félvad campakkal sem, és még egy esetben sem fogadtak el munkát másnál, mikor Tawatól elmentek, hanem eltűntek az őserdőben, talán sohse kerülnek civilizált emberek közé. Tawa vagyona körülbelül 300.000 Sol, mely összeget túlnyomórészben az aranymosással szerezte. Az egész vagyona a limai bankokban van a nevén elhelyezve. (Folytatjuk) Uahueia a perui öböldökm Írta: Martonyi Frigyes (Lima) Tom Castro, a vallószintűtlen szélhámos (Folytatás a 4. oldalitól) gála. Egyébként pedig Lady Tiedborne megismerte elveszett fiát s napnál világosabb, hogy egy anya nem tévedhet. Eddig minden jól, vagy legalábbis többé-kevésbé jól ment, mindaddig, amíg Orton egyik régi szeretője megjelent a bírói emelvény előtt. A Tiedborne családnak eme arcátlan manővere nem hozta ki Boyle-t sodrából. Kalapot, esernyőt ragadott, s további látomások reményében nekivágott London utcáinak. Már majdnem a Primrose Hillhez ért, amikor utolérte a borzalmas kocsi, mely évek óta üldözte őt. Bogle látta jönni a kocsit és felordított, ám naár nem bírta elérni az életmentő partot. Elterült a kövezeten és az állat patái széttaposták koponyáját. A kisértet Tom Castro Tiedborne kisértete volt, ámde szegény kisértet, akit csupán Bogle zsenije éltetett. Amikor Boyle haláláról értesült, összeroppant. Tovább hazudott, de már lelkesedés nélkül és ostoba ellentmodásokkal hazudott. 1874 február 27-én Arthur Ortont, alias Tom Castrót tizennégy évi kényszermunkára ítélték. A börtönben azonnal mindenkivel megszerettette magát, hisz nem is tehetett másként. Példás ma tartásáért négy évvel korábban szabadult. Miután az utolsó vendégszerető otthon ,mármint a börtön, ajtaja becsukódott mögötte, végigbolyongta az Egyesült Királyság vidéki városait és falvait s kis előadásokat tartott, amikben ártatlanságát bizonyította vagy éppen beismerte bűnösségét. Oly szerény volt s olyannyira törekedett arra, hogy mindenkinek kedvében járjon, hogy sokszor saját védelmével kezdte és bűnösségének beismerésével végezte, vagy éppen megfordítva, aszerint, hogy a közönség mire múltatett hajlandóságot. 1898 április 2-án meghalt. Dr. IMRÉDY TAMÁS Ügyvéd Fogad. 17 és 19 óra között, hétfőtől péntekig FLORIDA 336. Of. 211 T. E. 45—6037 FRENTE COMÚN Argentína egyetlen antikommunista hetilapja magyaar és argentin vonalon küzd a nemzetközikommunizmus ellen. Kérjük olvasóinkat, ülvessék elő és szerezzenek barátaik körében minél több előfizetőt. Előfizetési ára 1 évre $ 100.—