Déli Hirlap, 1929. július-szeptember (5. évfolyam, 148-223. szám)

1929-07-04 / 148. szám

2. oldal Tehetyi, mer vasutyi Az államvasuti bürokrácia csodabogara — A közönség érdeke nem fontos — Közvetlen gyorsvonati kocsi, mely sem nem közvetlen sem nem gyorsvonati Temesvár, július 3. Tehetyi, mer vasutyi . . . Igenis, a vasút azt tehet, amit akar és ahhoz a közönségnek semmi köze. A közön­ség váltsa meg a jegyét, ha utazni akar, de hogy hogyan utazik és idejé­ben odaér-e utazásának céljához, az már a vasútnak nem fontos. A vas­útnak a bürokrácia a fontos, a rend látszata. És éppen ezért sok olyan in­tézkedést is tesz, amely erősen a kö­zönség érdeke ellen van. De hát ezt tehet­i, mer vasutai . . . A Temesvárról déli tizenkét óra és negyvenöt perckor induló aradi gyors­vonatnak van egy nagy úgynevezett forda kocsija, amely mint közvetlen budapesti kocsi szerepel. Ezt a kocsit Aradon hozzácsatol­ják a Bukarestből Budapestre ha­ladó gyorsvonathoz és az a célja, hogy a temesvári utasoknak pod­gy­ászukkal együtt Aradon ne kell­jen átszállai. Az új menetrend életbeléptetése óta azonban többször előfordult, hogy Bu­karestből Temesvárra érkező Simplon vonatnak — amelynek érkezése papi­roson tizenkét óra és nyolc perc — nagy késése van. A gyorsvonatnak pe­dig nem szabad előbb elindulnia Aradra, am­íg a Simplon nincsen Te­­mesvárott. Viszont ennek az a követ­kezménye, hogy a temesvári gyors­vonat utasai Aradra gyakran olyan időben érkezik, amikor a Bukarestből jövő gyorsvonat már elindult Buda­pestre. így aztán a temesvári gyors­vonat utasai Aradon lemaradnak a másik gyorsvonatról és csak a dél­utáni személyvonattal folytathatják útjukat és bár gyorsvonatot fizettek, este helyett másnap hajnalban érkez­nek Budapestre. Ez a vasútnak nem baj és nem is törődik vele. De törődik a vasút azzal, hogy így lemarad a bukaresti gyorsról a temesvári köz­vetlen kocsi. Már­pedig a vasút nem akarja, hogy a bukaresti gyártó a te­mesvári közvetlen kocsi nélkül érkez­zék meg Budapestre, így aztán a vasút kitalált egy meg­felelő megoldást. Hogy a közvet­len fordakocsi Aradon ne marad­jon le, azért azt Temesvárról nem háromnegyed egykor indítják a gyorssal, hanem már tizenegy óra­kor a személyvonattal, így a gyorsvonati utasoknak, akik Aradon át utaznak Budapestre, Ara­don le kell szállniok. Viszont, akik nem akarnak Aradon átszállni, azok a forda kocsival már tizenegykor kény­telenek Temesvárt elhagyni és aztán két órán keresztül csücsülhetnek vasúti kocsiban Aradon. Ehhez nem kell semmi magyarázat. A közönségnek nem marad más hátra, mint vagy alkalmazkodni a vasút in­tézkedéséhez, vagy káromkodni, de be­leszólni semmiesetre joga nincsen. Fő az, hogy fordakocsi feltétlenül közlekedjék naponta Temesvár és Bu­dapest között. Hogy hogyan, ahhoz a közönségnek semmi köze. A vasút pe­dig egészen egyszerűen tehet­i, mer vasutai a Farkas Sándor szűcs- és szörmeáruháza üzlethelyiségét Józsefváros, Hunyadi­­ út 12. sz. alá (Renner zongoraház) helyezte át Saját műhely. Mindennemű ször­­meáru nyári gondozása a legmérsékeltebb feltételek mellett, Nagy raktár mindennemű szőrmékben és kész árukban, úgymint: Szőrm­ebunda, boa, muffok, szőrmesapka stb. stb. (1978) Nagy német kölcsön a temesvári Házépítési mozgalom céljaira Temesvár, jul. A temesvári Házépítő Szövetkez­t házépítési akciója most nagy neki­lendüléssel lép előre. Eddig huszonkét házat épített a szövetkezet, ami által lehetővé válik, hogy ebben az eszten­dőben háromszáznál sét végezze egyszerre. több ház építő­R­o­o­s­z Pé­ter, a szövetség vezérigazgatója egy berlini nagy pénzcsoport meghívásá­ra tíz nap óta a német fővárosban tartózkodik, ahol tárgyalásokat foly­tat, nagyobb pénzkölcsön érdekében.­­ Most aztán távirat érkezett tőle, hogy kölcsöntárgyalások eredményesen befejeződtek. A német pénzcsoport összesen kilenc millió márkát boc­sát a Házépítő Szövetkezet rendelkezésé­re. Ebből három millió márkát azon­nal folyósítanak, a többit pedig szükséghez képest. A szövetkezet tag­a­jai, akik maguknak a szövetkezet ál­tal építtetnek családi házakat, a köl­csönt húsz év alatt, fizetik vissza. Házasságokat rendszerint el­hamarkodva szoktak kötni Bécs, Julius (Tudósítónk telefonjelentése.) Kun Béla, a vörös diktátor, titkárnőjét, B­r­e­u­e­r Ilonát, tudvalevőleg bécsi rendőrség kommunista üzelmek a miatt hónapok előtt letartóztatt­a. Több havi vizsgálati fogság után szabadlábra helyezték, de továbbra is rendőri felügyelet alatt tartották az­zal az indokolással, hogy ki fogják utasítani Ausztria területéről. Brener Ilona szabadlábra helyezése után W­i­p­pe­r ismert kommunista ve­zér segítségével Vöslauban lakást bé­relt és lakbizonylatot is szerzett, majd ugyanott Kropatnik nevű­ kommunistával házasságra lépett. Amikor a bécsi rendőrség ki akarta utasítani, a lakbizonylattal és a há­zassági anyakönyvi kivonattal iga­zolta, hogy osztrák állampolgár és igy nem utasítható ki. A bíróság erre a lakbizonylatnak csalárd uton való megszerzése miatt Breuer Ilona és Wippel ellen eljárást indított. Ami­kor a bíró a tárgyaláson megkérdezte Breuer Ilonától, miként lehet az, hogy ilyen hamar férjhez ment, a kö­vetkező lakonikus választ adta: A házasságokat rendszerint elha­markodva szokták megkötni az em­berek. A bíróság ezután a csalás vádja alól mindkettőjüket felmentette azzal indokolással, hogy Brener Ilona már három éve Bécsben lakik és egy lakbizonylatot már régen megszerez­hette. Nagy ünnepségek közt ülik meg az resicai önkéntes tűzoltóság félszázados jubileumát Resica, július 2. A Bánság önkéntes tűzoltó szervező­tei között a vingai után, amely 1878- ban alakult meg, a legrégibb a resicai. Resicai emberbarát polgárok 1879 nya­­rán alakították meg az önkéntes tűz­oltó egyesületet. Az elmúlt ötven esz­tendő során a resicai önkéntes tűzoltók mindenkor nemesen és önzetlenül tel­jesítették szép munkájukat. Az alapítók szellemében az utódok is híven tovább vezették az egyesületet. Az­ egyesület mai elnöke és főparancsnoka C­z­e­­m­­­a­n Jenő resicai polgármester, akinek édesapja — volt takarékpénz­tári igazgató — egyik alapitó tagja volt a resicai tűzoltóságnak. A mű­szaki főparancsnok — ugyancsak egyik alapítónak a fia — Stróbl Ferenc, a Resica-művek felügyelője, BUCUREȘTI GRAND HOTEL A legteljesebb kényelemmel berendezve. Szobák fürdőszobával és t­e­l­e­f­o­nnal. Légfűtés. Lift. Fogadó-, olvasó- és fodrásztermek. Bar. Buffet: Olcsó szobák. 1929 JúlÍUS 4 akinek lankadatlan ügy­buzgalma, hozzáértése és önzetlen fáradozása juttatta a tűzoltó egyesületet arra a nívóra, amelyen ma van. A resicai önkéntes tűzoltóság au­gusztus 18-án ünnepli meg fenállásá­­nak ötven éves jubileumát. A jubi­leumra nemcsak Románia minden hasonló egyesülete, hanem számos külföldi tűzoltó egylet is kapott meg­­­ i­ást. A vendégeket már augusztus 17-én este és másnap reggel fogadják ünnepélyesen. Augusztus 18-án fel­szentelik az új zászlót, amely alka­lommal a zászlóanyai tisztséget Cre­­m­­­a­n Jenőné viseli, a védnöki tisz­tet pedig Milutinovics Kornél főszolgabíró vállalta el. Az istentisz­telet, zászlószentelés és zászlószegek bevetése után a tűzoltó egyesület a városháza dísztermében ünnepi köz­gyűlést tart. Délben az­­ Oltenia-szál­lóban bankett lesz, délután pedig gya­korlatokat mutatnak be és a rózsa­­ligetben népünnepélyt rendeznek. Es­te a nagyszámú közönségre való te­kintettel két helyen — az Olténiában és a Munkásotthonban — hangver­senyt ■ és táncmulatságot rendeznek. Másnap a vendégeket különvonaton kirándulásra viszik a szekuli bányád­hoz. A jubiláló egyesület az ünnepen résztvevő tűzoltó testületeket kéri, hogy zászlójukkal jelenjenek meg és hogy jövetelüket és küldöttségük tag­jainak számát augusztus elsejéig kö­zöljék. Titokzatos bűntény ügyében nyomoz a rendőrség Temesvár, júl. 3. Borzalmas leletre bukkantak teg­nap kora hajnalban a munkába siető emberek a Helicon-nyomda mögött elterülő síkságon. Arccal a földre bo­rulva egy idősebb férfi holtteste he­vert. Csakhamar megjelent a hely­színen Seciureanu Romulusz vezetőügyész, T­o­d­a­n kerületi or­vos és Chemnitzky Imre rendőr­­komiszár. A bizottság megállapította, hogy minden valószínűség s­zerint bűntény történt. A hulla arcán és nyakán ütéstől származott seb volt és a holttest rettenetesen össze volt égetve. A szerencsétlen ember alatt még füstölgő parazsat találtak. A nyomozás megállapította, hogy a ha­lott D­a­s­c­a­l György ötvennégy esztendős tanonci otth­onban alkalma­zásban lévő szolga. Dascal György, amikor megkapta a fizetését elment, mulatni a Belvárosban lévő Jung­­bert-féle korcsmába. Ott ismeretséget kötött két férfivel, akikkel tíz óra után felkerekedett és több más korcs­mát látogattak meg. Két óra tájban az egyik ismerőse látta Dascal Györ­gyöt két társával együtt az egy­ belvárosi m­ulató felé menni. Hogy azután mi történt, azt még nem sike­­r­ült a nyomozás folyamán megálla­pítani. Az ügyészség elrendelte a hul­la felboncolását, a rendőrség pedig széleskörű nyomozást indított Dascal György titokzatos társainak kézr­eke­rítésére. l­eni­n­i­cst csak az „IGIENA”- uszodá­ban nem, mert ott felügyelet alatt van. Sörházfasor.

Next