Déli Hirlap, 1931. január-március (7. évfolyam, 2-73. szám)
1931-01-02 / 2. szám
2. oldal 1931 január 2. Földalatti villamosvasút épül Temesvárott azokban az alagutakban, melyeket még a törökök építettek Temesvár utcai forgalma egyre nagyobb méreteket ölt. Ennek illusztrálására elegendő rámutatni arra, hogy amíg néhány esztendő előtt alig néhány autó közlekedett a város utcáin, ma már százszámra száguldanak mindenfelé. A természetes fejlődés hozza magával, hogy az autók az eddigi méreteknél is nagyobb arányokban fognak szaporodni Ehez járul a város állandó növekedése és a lakosság folytonos gyarapodása is. Mindennek az lesz a következménye hamarosan, hogy a villamos vasút legalább is mai formájában — hovatovább nemcsak lassú és elavult, hanem a gyors forgalmat akadályozó közlekedési eszköz lesz. Ezt más nagyobb városokban már régen lelátták és fokozatosan földalatti asúttá építik át a villamost. . Ott nem akadályozza a sínhez nem kötött járművek forgalmát, azonkívül sebessége mostani többszörösére is emelhető iramának Ez a belátás vezette Miklósi Kornél dr. villamos vasúti igazgatót is, amikor azzal a tervvel kezdett foglalkozni, hogy a temesvári villamos vasutat a főbb útvonalakról eltünteti és az úttest alá viszi. Ez azonban a milliók olyan sok százát kivánná meg, hogy nem is lehetne arra gondolni a mai pénztelenség közepette, ha már nem jöttek volna a városnak ennek a tervnek a kivitelében a törökök a segítségére. Igaz ugyan, hogy a törökök, amikor az ezerhatszázas évek elején megkezdték annak a nagyszabású alagúthálózatnak az építését, amely a mai Temesvár alatt terül el, nem gondoltak arra, hogy majd háromszáz és egynéhány esztendő múlva ezekben az alagutakban fényesen kivilágított villamosok fognak száguldani, amelyekben az emberek a város egyik részéből a másikba utaznak. Maguk az alagutépítő jámbor törökök fáklyával, vagy viaszgyertyával gyalog bandukoltak ezeken az alagutakon végig. Az utóbbi évtizedekben a vízvezeték és csatornázás építkezéseinél, ezenkívül egyes nagyobb palotáknak mélyebbre szükségessé vált alapjainak kiásásánál itt is, ott is rábukkantak a törökök által készített alagutakra. Ennek az alagútnak a létezése és feltételezett használhatósága adta meg aztán Miklósi dr.-nak az elgondolást, hogy a temesvári földalatti villamos létesítésére a törökök által megépített alagutakat használja föl. Miklósi Kornél dr. érintkezésbe lépett Milola Joákim dr. muzeumigazgatóval, akivel együtt átkutatták a muzeum régészeti tárában fellelhető összes iratokat és az alagutra vonatkozólag igen értékes adarcokra találtak kivált abban az anyagban, amelyet néhai Berkele zi István dr. gyűjtött volt össze. A bécsi hadtörténelmi múzeumban megtalálták a temesvári alagutak részletes terveit is. A tervek alapján most már könnyű volt az alagutakat teljes hosszukban megtalálni Ali Mellemet temesvári pasa parancsára évekig tartó munkával és a rabszolgamunkások ezreinek fáradozásával megépítették ,a alagutakat, még pedig olyan erősen, hogy azok néhány hely kivételével ma is teljesen használható állapotban vannak. Miklósi Kornél dr. és Milosa Joákim dr. az alagutakat már be is járták. Az alagutak olyan mélységben vannak, hogy azokon a helyeken, ahol a Bega medre alatt haladnak, a padmalyról egyetlen csep víz sem szivárog keresztül. A török rajzok alapján megtalálták az alagutak kiindulási pontját, amelyhez csigalépcső vezet le a városháza — annak idején a törökök fürdője volt ez az épület — pincéjéből. Az alagút egyik szárnya a mai Gyárváros irányában halad a Liget-út alatt, majd a Banatiától jobbra irányt változtat, a Bega alatt a Széna-tér felé tart, onnan a mai Magyar-utca alatt a Vadászerdőbe és annak egyik sűrű részén van az évszázados portól és lehűlSzudán oroszlánlakta bozótjától fel Kamcsatkáig, az embersürüs Indiától a Jeges-tenger partvidékén elszórtan tengődő eszkimók gyermeteg népéig, négy világrész minden exotikus népe s tája megelevenedik az útirajzoknak abban a pompás új sorozatában, amelyet a Franklin Társulat kiadásában, Cholnoky Jenő szerkesztésében lett falevéltől félig eltemetett kijárata. Az alagút másik ága a Józsefváros irányában halad, végig a mai Lloyd-sor, Hunyadi-út, Skudier-tér és Preyer utca alatt és a szabadfalusi téglagyár mellett torkollik szabadba. Van aztán az alagútnak egy harmadik szárnya is. Ezt már Ali Mehemet pasa nem annyira hadászati és élelmezési célokból építette, mint inkább a saját kedvtelésére. A mai Erzsébetváros a törökök idejében csupa szőlőkért volt. Az egyik ilyen szőlőkertben volt Ali Mehemet emeletes villája amelyben néhány háremhölgye lakott. A jó török ur ezekhez ki-kiruccantgatott. Azonban szerette volna, ha ezek a kirándulások nem történnek mindenki szeme előtt és a vár körülzárása esetén se szüneteljenek. Azért tehát ehez a kéjlakához is vezettetett alagutat. Ez a török villa ma is áll az egyik Kőszegi utcai ház kertjében és a közelében rózsabokroktól eltakarva ott van az alagút nyitása is. Miklósi Kornél dr. a tervezett földalatti villamosra vonatkozólag ezeket mondotta tudósítónknak: megjelenő „Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára" döntött most egyszerre az útleíró munkákban oly szegény magyar könyvpiacra. Az útirajzok olvasótábora megsokszorozódott a világháború alatt és óta. De nemcsak az érdeklődés és fogékonyság, s az utazás vágya nőtt meg az emberekben: az utazások, kutatások, földrajzi ismeretek fontossága is határtalanul megnövekedett. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárában most megjelent ezernyi képpel illusztrált utazások színtereit — Ázsiát, Afrikát, Óceániát, Észak- és Dél Amerikát — mindmind elérhetőknek érezzük ma már, de éppen elég messze vannak mégis ahhoz és elég ismeretlenek, hogy a regényesség kéklő messzeségéből csalogassanak. Ezért kísérjük örömrepesve kutatóinkat, bármerre vezérelnek is bennünket, úgy érezzük, eljön az idő, amikor mi is felkerekedünk, hogy kövessük nyomdokaikat Ezért érezzük Stein Aurél könyvét olvasva, aki Nagy Sándor hóditó seregének nyomait kutatta fel India határszélén (Nagy Sándor nyomában Indiában) és Baktay Ervin útleírásában gyönyörködve, aki meg a nagy székely-magyar. Körösi Csoma Sándor nyomát követte, nagybetegen, Kasmírból Nyugat-Tibet zordon tájaira. Kőnél és ércnél maradandóbb emléke Csorna utjának, s a magáénak is. gyönyörű könyve: A világ tetején, Cholnoky Jenő két kötetes Afrikája régi hiányt pótol a magyar földrajzi irodalomban. Temérdek képe, világos, elevenen pergő stílusa a legjobb, s leghasznosabb olvasnivalót nyújtja. Amily könnyedén suhant autója a Nílus mentén fölfelé Szudár oroszlánokat rejtő vadonjaiba Abesszínia határszéléig: oly könnyedén gördül Almássy László elbeszélése is erről a maga módját úttörő, kalandos utazásáról. (Autóval Szudánba.) A norvég Kristian Leden a Hudson-öböl menti eszkimók életének megkapó leírásával (Kjuvatin jégmezői) döbbent meg és bájol el bennünket. Agostini könyvének, — Tíz év a Tűzföldön — már puszta címe is rámutat, hogy ennek a már-már sarki jellegű szigetnek egyik legkitűnőbb ismerője kalauzol bennünket e regényes messze földön és szerencsétlen kivesző népe között A svéd Sten Bergmann Kamcsatka rövid nyakú kietlen tájait és őslakóinak életét rajzolja meg vonzó könyvében? Kamcsatka jiomádjai közt. A magyar utleíró irodalomban teljesen ismeretlen fődről hoz hírt nekünk. A sorozat másik északi kötete Pfizenmayer; Kelet-Szibéria ősvilága, a szériái mammut-leletek felkutatása 9 küldött, orosz expedíció kalauzait beszéli el Irkucktól a Jeges tengerig, a Leona, a Jóna és Káma folyó vidékein.Az amerikai Taylr Uj-Guinor lakóiról ad regény5 kalandokbal páratlan beszámol;» a legfantasztikusabb kalandremy nem izgalmas e valóságba átélt eseményeknél így végig: nagyszerű kötet együtt kom*? irodalmi esemény. A magyar ásók a legszebb és legérdekesfb könyveket kapják a Magyar Fajzi Társaság Könyvtára feteiben. Érdeklődőknek prospek-st a Lepage könyvkereskedés Cluj-Kolozsvár, szívesen küld. Tíz könyv a mai földről A Szaharától a világ tetejéig Miklósi igazgató nyilatkozata Az alagút mindhárom irány: megfelel a földalatti villamos irányainak, mert a Belvárosból egyegy népes városrészbe vezet. Az alagút teljesen jó, elég tágas, az alját vastag betonnal borítjuk és arra fektetjük majd a síneket. Azokat a helyeket, ahol az alagút meg van sérülve, vagy omladozik, kevés költséggel kijavítjuk. A főállomás a belvárosi Jenő herceg tér alatt lesz. Minden irányban lesz több megállóhely a föld alatt, amelyekhez pavillonszerű épületekből kényelmes lépcsők állanak a közönség rendelkezésére. Úgy tervezem, hogy a temesvári földalatti villamos vasút 1932. április elsejére megnyílhat. Földfeletti villamos azon túl Temesvárott már csak a kevésbbé forgalmas utcákon és a perifériákon fog járni. A fővonalon fölszabaduló villamos síneket és kocsikat arra használjuk föl, hogy kiépítsük a villamost Szakálházára és Girodára. A törökök alagutjaiban igen sok történelmi és pénzbeli értéket képviselő tárgyat találtak. Leltek ott számos fegyvert, közte huszonhét olyan kardot, amelynek markolata arannyal és gyémánttal van kirakva. Találtak ezenfelül rengeteg arany és ezüst edényt, dísztárgyat és pénzt. Ezeket a kincseket valószínűleg a vár elestekor rejtették oda a törökök abban a hiszemben, hogy később majd visszatérhetnek azokért, ami azonban sohasem következett be. Az alagutakban talált török kincseket kiállították a Lonovics utcai múzeumban és azok ott karácsony napjától kezdve nyolc napon keresztül a közönség által is megtekinthetők. Az értékes kincsek őrzésére állandóan fegyveres rendőr készültség — amelynek parancsnoka Gutu Tódor — tartózkodik a múzeum épületében. Kérő Pál, a nagy terűről