Déli Hirlap, 1939. január-március (15. évfolyam, 1-73. szám)
1939-01-01 / 1. szám
g lelkiiségi kérdés 25 ív tavistába. írta: KOVÁCS GYÖRGY A háború elei Magyarországnak éppen olyan állandóan napirend levő, égetően fontos problémája volt a nemzetisek kérdésének helyes és teljes összhangba hozó megoldása, mint a háború utáni Európa csaknem alamennyi államának. 1918 után a föld a sok kipett vértől és hiábavalóan megölt emberi élet ránehaedő súlya alatt megremegett és eme rázkódtatás kvetkeztében országok határai tűntek el, hogy helyüet újaknak engedjék át. A szeretpék felcserélődtek Mi erdélyi magyarok többségi sorból nemzetkisebséggé lettünk. Újunkon, megváltozott életkörühények között kellett továbbhaladni?Ha magunk fejéből vetett hittel és szent meggyőződéssel indultuk el a késégkívül nehezebb jövő, számunkra kisakott útjára. Ezt az utat rájjuk ma is, erőt önt beénk a magyar együvétartozás sohasem lankadó érése és igyekszünk ugyancsak a magunk erejébőlzámunkra olyan életlehetőségeket megteremteni, amelyeknek kivívása nem gyűlöletet, hanem többségiek részéről is megbecsülést és jóakaratot vált ki irályunkba. A jelenlegi kormány a kisebbségi kérdés fontosságának tudatbán ez év augusztusában olyan statutumot tett közé amely orvoslást jelent eddigi sérelmeinkre. A JÖTŐ bizonyítja majd be, hogy ezeknek a pontoknak gyakorlati megvalósítása mennyire üdvös és kívánatos egy állam belső nyugodt életének szempontjából. A világháború előtt nyugalmasabb politikai légkörben foglalkozhattak az arra hivatottak a nemzetiségi kérdéssel. Nem érdektelen talán, ha újra felidézük a régi magyar politikusok nemzetiségi kérdésről mondott véleményét és nyilatkozatát. Az azóta már megszűnt Budapesten megjelenő „Budapester Tagblatt” 1913 november 23-án, vasárnap adta ki harminc éves jubileumi számát, amelyben több kiváló magyar politikus véleményét kérte ki a nemzetiségi kérdésben. Legérdekesebb és komolyságánál legszámottevőbb Szterényi József országgyűlési képviselő nyilatkozata, amelyben többek között a következőket szögezte le: 1. A nemzetiségi kérdés szerintem inkább a köz , mint a törvényhozásnak a kérdése. Az országainak egyenjogúsága vallás és nemzetiségi különbség nélkül amúgy is biztosítva van. Ezt a biztosítékot a törvény adja. A közigazgatásban azonban sok törvényhatározat alkalmazása kívánni valót hagy maga után. Felemlíti, hogy úgy az állami, mint a közigazgatási tisztviselőktől megkívánják, hogy feltétlenül és kifogástalanul bírják annak a lakosságnak a nyelvét, amelynek területén működnek. Szerényi hozzáfűzi, hogy ez üdvös intézkedés, mert a közigazgatás tisztviselői csak abban az esetben láthatják el tökéletesen feladatukat, ha bírják annak a lakosságnak a nyelvét, amelynek ügyeit ők vannak hivatva vezetni és igazgatni. 2. Jogosultnak vélem azt a kívánságot is — fejtegeti Szterényi, — hogy nem magyar ajkú lakosság a neki kézbesített határozatokat, amelyek reá nézve bizonyos kötelességek teljesítését rójják, saját nyelvén olvashasson. Itt leginkább fizetési, vagy ezekhez hasonló határozatokra gondolok, amelyeknél, ha ilymódon az illető, nemzetiség nyelvén adatnának ki, az állam hivatali nyelvén nem esnék sérelem. Jogos panaszok akadhatnak az alsóbbfokú, közbevetett hatóságoknak a néppel szemben való magatartása tekintetében. Ez azonban semmi esetre sem meríti ki a nemzetségi kérdés tárgyát. Bizonyos tekintetben ezen a téren a nép alsó rétegének anyanyelvre való tekintet nélkül valóban oka van a panaszra. Éppen ezért a legsürgősebb intézkedésekre van szükség, hogy kiküszöböltessenek az elégedetlenség alapokai. 8. Nézetem szerint az állam ügyvezetésénél arányosan, minél nagyobb helyet kell biztosítani a nem magyar nemzetiségű lakosság fiainak. E tekintetben nem lehet különbséget tenni állampolgár és állampolgár között. 4. A néppel való jóakaratú elbánásban látom a nemzetiségi kérdés megoldásának leghathatósabb eszközét A népet hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy a hatóságoknál ne a büntető kezet, hanem a támogató és zavartalan életét biztosító állami közeget érezze. Az ebből származó elégedetlenség a nem magyar nemzetiségű lakosságban azt az érzést váltja ki, hogy ilyennemű elbánásuk, nemzetiségi mivoltuk miatt történik. Azokon a helyeken, ahol a nép érdekei iránt nincsen megfelelő érzék, nem is tesznek különbséget magyar, vagy nem magyarról is legyen szó. Ebből is kitűnik, hogy a nemzetiségi kérdés inkább szociális kérdés, amely igazi szociális szellemű megoldásra vár. 5. Én mindig azon az állásponton voltam, hogy a nem magyar ajkú lakosság kulturális érdekeit nemcsak védenünk, hanem lehetőleg fejlesztenünk is kell, mivel műveltségi kérdésünk felkarolása által a nemzetiségek ragaszkodását is elérjük azon államhoz, amely érdekeik iránt jóakaratot tanúsít. 6. Kölcsönös érdeknek tartom, hogy oly vidékeken, ahol a lakosság túlnyomó részben nem magyar ajkú, az állami iskolákban az illető nemzetiségi nyelv kötelezőleg taníttassák. Általánosságban leszögezhetem, hogy a nem magyar nemzetiségű, lakossággal szemben olyan elbánás követendő, amely az ő nemzetiségi és művelődési érdekeinek megfelel. Ide kívánkozik Hegedűs Lóránt dr. Sepsiszenbgyörgy országgyűlési képviselőjének az egyik kolozsvári gyűlésen a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos kijelentése is, amely általános értékénél fogva időtálló maradt. Hegedűs Lóránt képviselő a politikai és kulturális megoldások mellett a fő súlyt a gazdasági megoldás szükségességére fektette. A nemzetiségi kérdést — mondotta beszédében— nem kizárólagosan politikai s kulturális módszerekkel kell és lehet megoldani, hanem át kell térni a gazdasági térre: a nemzetiségeket be kell vonni a magyar gazdasági érdekhálózatba, közös munkára, közös érdekeltségre bírni. Ez olyan megoldás lenne, amely a nemzetiségeket is kielégítené Ha a nemzetiségek látnák, hogy anyagi érdekük a magyarsággal együtt dolgozni és együtt munkálkodni- megszűnnének a torzsalkodások. Valahogy így. Ilyen szellemű és általános vonatkozású megoldást óhajtunk és várunk a sorsfordulat óta szüntelenül. Ezért erősbködött reményünk, amikor 1938. augusztusában a már említett kisebbségi statútum napvilágot látott. Reméltük és reméljük rendületlenül, hogy az abban foglaltak és széleskörű jogokat kilátásba helyező életkörülményeinket közvetlenül érintő pontok és fejezetek a megvalósulás terére lépnek. Magunkra utaltságunkban megerősödünk a kitartásra, a sohasem csüggedésre, mert meggyőződésünk, hogy az állami létet lerögzítő alkotmányban és az azt megerősítő kisebbségi statútumban bennfoglalt jogokat, valóban jogosan kérhetjük is. Az alkotmányban és a statútumban lefektetett jogok reális térre való átültetésének, szorgalmazó kérés nélkül kell érvényre jutatnia. A jogoknak számunkra való biztosítása azonban nem jelenti a tétlenségbe való süllyedést, hanem újabb törvényes buzdítás mellett és a Szterényi—Hegedűs, valamint a kisebbségi statútum által értelmezett állami támogatás mellett tovább kell küzdenünk magyar népünk nyelvi, kulturális, valamint gazdasági fejlődéséért és haladásáért. Nem tudjuk még pontosan, hogy az újonnan megalakított Nemzeti Újjászületés Arcvonalának jójövőbeni működésébe miképen kapcsolódik bele a romániai magyarság. Remélni merjük, hogy a magyarság hivatott képviselői ismét elfoglalhatják helyüket az ország parlamentjében, ahol az új és egyetlen politikai párt működésével párhuzamosan és teljes összhangban a magyarság képviselői alkotmányos szellemben szállhatnak síkra népünk érdekeiért. Az új politikai párt engedélyezése és megalapítása karácsonyi ajándéknak számított többséginek és kisebbséginek egyaránt és ha azt látjuk, hogy a fentem!s tett huszonöt év előtti szellem és az új párt egészséges munkaprogramja megvalósul és minden térén érezheti majd hatását, talán akkor a karácsony csillaga is az igazság ragyogó fényét veti ránk és a bizalmatlanság helyett a karácsony szent ünnepe hirdette megértő szeretet őszinte és maradék nélkül való érzésével lépjük át az új esztendő küszöbét. A karánsebesi vagyonközség új vezetőségének, beiktatása Karánsebesen ünnepélyes keretek között ment végbe a vagyonközség új vezetőségének beiktatása. A beiktatásnál, amelyet Ciupo Gheorghe dr. királyi helytartósági vezértitkár végzett, jelen volt Bőitan Panait Szörényi prefektus, Budinteanu Virgil dr. karánsebesi polgármester, Meda Vileriu karánsebesi főszolgabíró és a vagyonközség tisztviselői kara. Ciupe Gheorghe dr. helytartósági vezértitkár üdvözölte Boldea Romulus ezredes-elnököt és a vezetőség többi tagjait, akiket arra kért, hogy minden cselekvésükben a vagyonközség tagjainak javát tarsák szem előtt. Buruutiu igazgató a tisztviselők nevében biztosította az új elnököt és a vezetőséget, hogy a tisztviselők a jövőben is lelkiismeretesen munkájukat. Boidea Romulus ezredes elnök végzik arra kérte Ciupe dr. helytartósági vezértitkárt, tolmácsolja köszönetét Marta Alexandru dr. királyi helytartónak, aki őt a kinevezésre előterjesztette és a vezetőség tagjaival együtt megfogadta, hogy mindenr szem előtt tartja a vagyonközség érdekeit* _ ______ _ . _ 1039. január 1, Glattfelder püspök drámai hangú pásztorlevele a gyűlölködők ellen Jobb sorsot csak az egymást megbecsülő keresztényi szeretettől várhatunk Szeged, december 30. Nagyhatású és érdekes karácsonyi szózattal fordult Glattfelder Gyula Csanádi püspök a szegedi nyilvánossághoz. Éles szavakkal ostorozta a gyűlölet és az önkényuralom törekvéseit és erős szavakkal foglalt állást az emberiséget visszaadó hitélet mellett.— Szónokolunk és értekezünk, — mondotta — a Krisztus békéjéről, de a kor, amelyben kötelmeinket teljesítjük, a békétlenség és gyűlölködés bélyegét hordja homlokán. Azt hittük, hogy a népvándorlás sok borzalmas és ködbevesző emléke már visszavonhatatlanul a múlté s mégis arra kell ébrednünk, hogy elemi polgári kötelességünk nem az építés, hanem a védekezés különböző irányból jövő szüntelen támadásokkal szemben. Bizonytalanság, meghasonlás van az országban. Ijesztő gondolat tudni, hogy az élet és szabadság jogát megtagadják azoktól, akiknek ugyanazon földön élniök és halniok kell. Az önimádás szörnyű büntetéseként megszületett hatalmi téboly, mely az egyéneket és a közösséget minden jogos szabadságától akarja megfosztani, ezt a jogot tagadásba vonja, lábbal tiporja. Nagy felvilágosító munkára van szükség, — folytatta szózatát a püspök —, hogy a nép szeme felnyíljon s lássa, hogy milyen játékot űznek legszentebb érzelmeivel és legelemibb jogaival. A jobb sorsot nem a gyűlölettől, az erőszakos bujtogatástól s ráigérgetéstől várhatjuk, hanem az igaz, egymást megbecsülő keresztényi szeretettől. Nem véletlen, hogy világszerte a legnagyobb gyűlölettel fordulnak a kereszténység és minden egyház ellen azok a sötét hatalmak és egyének, akik saját személyi érvényesülésük útjában találják a hit szeretetét, az Örök egyházat. Hogy ,az életben az ilyen törekvésekkel szemben sikeresen vettessük fel harcot, béke és igaz keresztény egyetértés sükséges és az, hogy Krisztus nyomán járjunk és az ő földreszállott szeretetével forrasszunk egybe mindent. Pompás szilveszteri és újévi hangulat a CAPITOL és APOLLO mozgókban Bécsi kedélyesség Kitűnő bécsi slágeroperett: NAGY KATÓ Rendező: Bolváry Géza, veszter. este 9 és 11 órak HANS MOSER THEO LINGEN LUCIE ENGLISCI — Zene: Ooeile F.Premier szombaton mindkét mozgóban. — Sztár a CAPITOLBAN TÁNCATTRAKCIó, éjjel 12 órakor mindkét mazpiíban KfmSmVZAK