Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-21 / 70. szám

A Jeunes Musicales világnapján­ ­­ m­a este a Zeneművtészeti Főiskola Tanárképző Tagozata ün­­n­epi hangversenyt rendez a Bartók-teremben a Jeunesses Mu­­sicales világrnapja tiszteletére.­­ Mint ismeretes, az ifjú zenebarátok világnapját köszöntik ezekben a napokban szinte minden országban. Bármilyen nemzetiségűek, bármelyik politikai rendszerhez tartoznak, közös a nyelvük, a zene nyelve, s közös a cél, hogy közelebb terüljenek, s másokat is közelebb hozzanak az értékes zené­hez. Ez a Jeunesses Musicales fő célkitűzése. Másrészt segíti a pályájuk kezdetén álló fiatal művészeket, pódiumot biztosít számukra hazájukban, de művész-csereakciókkal nemzetközi karrierjüket is igyekszik kibontakoztatni. Ez a hatalmas, az ifjúság milliós tömegeit mozgósító szervezet 1­940 októberében, a hitleristák megszállta Belgiumban, Marcell Cuvelier kezde­ményezésére jött létre, hogy lelki vigaszt nyújtson a letiport, kicsiny ország ifjúságának. 1941-ben Párizsban René Nicolyt választották meg a nemzetközi szervezet elnökévé. A II. világ­h­­áború után egyre több nyugati országban alakultak Jeunesses Musicales szervezetek. 1947-ben az ENSZ kulturális szerve, az UNESCO fogadta be a zenebarátok nemzetközi szervezetét. Magyarországot 1965-ben — a szocialista országok közül Ju­goszlávia után másodiknak — vették fel a tagországok sorába. Azóta igen nagy tekintélyre tettünk szert, s igen nagy szerepet vállaltunk különféle zenei megmozdulásokban. 1966-ban a párizsi kongresszus legnagyobb eseménye Kodály Zoltán elő­adása volt a magyar zeneoktatás helyzetéről. 196­7-ben Kana­dában a nemzetközi zeneszerzői pályázaton III. díjat nyert Durkó Zsolt vonósnégyese. Ugyanebben az évben választott a közgyűlés Montrealban magyar tagot a nemzetközi vezető­ségbe Szávai Magda személyében. Két ízben rendeztek ha­zánkban — Pécsett — nemzetközi ifjúsági zenei tábort. Ez év nyarán a Jeunesses Musicales kongresszusát Budapesten ren­dezték meg. Éppen a budapesti kongresszus friss tapasztalatai­nak birtokában mondhatjuk el, hogy milyen népes a komoly­zene tábora, s hogy ezek a fiatalok mennyire szívügyüknek tekintik a zene értékeinek megbecsülését és terjesztését. Ezt fejezi ki a jugoszlávok felajánlása, miszerint egy kis lélek­számú faluban­­ otthont nyújtanak egy állandó nemzetközi zenekarnak, amely a nyári hónapokban neves karmesterek vezetése alatt fog működni. Városunkban harmadik éve működik Jeunesses Musicales csoport, egy a Zeneművészeti Főiskola és a Nehézipari Mű­­­szaki Egyetem, egy a Zeneművészeti Szakközépiskola vezetése alatt. A miskolci Jeunesses-tagok büszkén mondhatják, hogy tag­­jai a 29 ország milliós tömegeit mozgató világszervezetnek, s most, a Jeunesses Musicales világnapján közös gondolat fűzi őket össze az öt világrész fiataljaival: a művészet, a zene eredetének gondolata. "" "S Literó XOLTÁMNt Filmen a halál angyala A DH interjúja Herskó Jánossal Mi történik egy emberrel, ha halálhírét keltik? Milyen bonyodalmak származnak egyetlen kis félreértésből, abból, ha egy férfinak egy hölgy lakásából az ablakon át kell távoznia? Herskó János legújabb filmjének történetében buk­kannak fel ezek az izgalmas fejezetek. A film, amelynek forgatása jelenleg a tv egyik stúdiójában folyik, egy pszi­chológusról szól. Az ő külö­nös napja kezdődik úgy, hogy az ablakon át távozik egy la­kásból, és ennek következté­ben tévesztik össze valakivel, aki közben a meszesgödörbe esett. Halálhírét keltik, és Herskó János most éppen azt a jelenetet készíti elő, amely a filmen a tv stúdiójá­ban játszódik. Itt mondanak nekrológot a halottnak vélt tudós felett. A stúdiót a mo­dern tudomány nagy és nép­szerű alakjainak életnagysá­gúnál nagyobb portréi övezik, és itt hangoznak el azok a szavak, amelyek a nagy tudós halálát siratják. Igen, sirat­ják, de... Tudósunk olyan népszerű volt, előadásait a képernyőn sugározták, hogy szobatudós kollégái lelkük mélyén talán örülnek is ha­lálának. — A komédia végső hatá­rait súrolja ez a történet, hi­szen a nap végén a vélt ha­lott baleset következtében valóban meghal. Mi a ren­dező szándéka ezzel a kiéle­zett szituációval? — kérdez­tük meg Herskó Jánost. — Valóban szélsőséges helyzetről van szó. A film a vígjáték, a krimi elemeit tar­talmazza, de komoly vonat­kozásokat sem nélkülöz. Sok mindenről szól, többek között arról, hogy milyen nagy az ellentét a közvélemény al­kotta kép és a valóság között. Tudósoknak, művészeknek, a nyilvánosság előtt ismert em­bereknek a közönség elkép­zelése szerint egészen más­ként kellene élniük, mint ahogy valóban élnek, ahogy az természetes, és például ahogy az én hősöm él. — Hogy miért éri végül baleset hősömet? Azért, mert érdemesebbnek tartom in­kább úgy meghalni, mint ő — egy nő után futva, esik a Dunába —, mint unalmas szobatudósként élni. — Ami a film készítését illeti, ez sok nehézséget is je­­lent, hiszen ennek az egyál­talán nem lírai hangvételnek nálunk alig van filmhagyo­mánya. A történetre és a szö­vegre építhetünk legtöbbször. — Kire vonatkozik a cím: N. N., a halál angyala? — Eddig is sokat árultunk el a filmről, ezt egyelőre ti­tokban tartjuk. íz. j. Az otthon vonzásában kissé megkoptatott közhely már: az ízléssel megteremtett otthonnak illata, színe, varázsa, hangulata van. A modern e ember világa úgy alakult, hogy életének rövidebbik felét aján­­dékozhatja csak otthonának. Szociológusok, pszichológusok ku­tatják, vajon miért nem bensőséges mindig ez az ajándékozás? Az otthon vonzása nem kizárólag gazdasági tényezőktől függ, bár el kell ismernünk, hogy a pénz nagy szerepet játszik be­rendezési tárgyaink megválasztásában. Az ízléskultúra, a mű­kereskedelem, aktív vagy passzív jelenléte alakító, motiváló ényező. Dr. Barock József miskolci fogorvos és felesége a gyer­mekkor ábrándjaival együtt, s abból a színes világból ma­gával hozta a szép, a nemes iránti rajongását, szeret­etét. Aki a házaspár lakásába lép, első pillantásra láthatja, hogy a műtárgyak szeretete nem hobby vagy sznob rajongás, s legkevésbé a jól pezitláltság harsány fitogtatása. Minden kép, falitál vagy kerámia szerves része az otthonnak. A nappali szoba egyik falát parkettól a mennyezetig ko­vácsoltvas könyvespolc há­lózza be, a pácolt deszkákon a magyar és a világirodalom remekei, közöttük képzőmű­vészeti albumok sokasága. A szemközti fal a festmé­nyek birodalma. Itt láthatjuk Kurucz D. István Vihar után című képét, Mazsaroff Miklós Olasz táját és Bánovszky Miklós nagyméretű aktját. A hallban iparművészeti tárgyakat fedezhet fel az ér­deklődő; Janáky Viktor cso­dálatos technikájú falitálját, Kátai Mihály zománcképét és Gork­a Lívia modern vázáit. Ami a legmeglepőbb, a há­lószoba (e terrénum általá­ban a legpuritánabb) is kínál néhány látnivalót. A páros heverő felett Nagy Gy. Margit gobelinje takarja a falat. A sarokra helyezett hálószobai kézikönyvtár polcain Simó Ágoston Torzója, Kovács Margit Ülő kislánya kapott helyet. E szobor tartozéka a nagyszerű ízléssel kiválasztott: bambusz olvasólámpán kívül egy iparművészeti remeklés subafotel, ülőkével. Dr. Baroch Józsefné a házi tárlat után kimondatlan kér­déseimre válaszol: — Férjemmel együtt mű­vészettisztelő emberek va­gyunk. Ha mindketten ma­gunk mögött hagyjuk a fogá­szati rendelőket, s csekélyke szabad időhöz jutunk, Pestre utazunk és megnézzük a Csók­galéria, a Mednyánszky-terem, a Műcsarnok kiállításait. Minden színvonalas tárlat ér­dekel bennünket. A Miskolci Galéria és a Képcsarnok Sző­nyi István termének kiállítá­sait is állandóan látogatjuk. A férj veszi át a szót . Négy éve vagyunk háza­sok, úgyszólván minden fillé­rünket az otthonra költöttük. A műtárgyak értéke körül­belül egy Moszkvics ára. Volt egy tolakodó kérdé­sem. — Veszekednek-e? Szinte egyszerre felelnek. — Soha. Kissé olcsó fogásnak tűn­nék, ha ezt az egyöntetű vá­laszt kizárólag az otthon ki­sugárzó szépségének tulajdo­nítanánk. Két ember szilárd egyensúlyra épülő életének számos összetevője van. Azt azonban bizonyosan mond­hatjuk, hogy e motívumok között előkelő­ helyen szere­pel a közös érdeklődés, a mű­vészet nagyfokú szeretete, s az a vágy, hogy a műtárgyak a fárasztó napi munka után minden este szóljanak hoz­zánk. PÁRKÁNY LÁSZLÓ —— 111" —————— író-olvasó találkozó az egyetemen Tegnap este 20 órai kezdet­tel az egyetem II-es klubjá­ban bensőséges író-olvasó találkozó zajlott le. Ágh Ist­ván József Attila-díjas köl­tőnk mutatkozott be, és be­szélgetett el a miskolci egye­temi fiatalsággal. Városunk közönsége jól ismer az igen tehetséges fiatal költőt, aki már többször szerepelt ná­lunk irodalmi rendezvénye­ken. Az immár harmadik kö­tetén dolgozó költő írásai gyakran szerepelnek a Nap­jaink hasábjain, itt jelent meg eddigi legkitűnőbb „hosszú verse”, a Harangszó a tengerészért című, mely az est műsorán is elhangzott, Harkányi János, a Miskolci Nemzeti Színház művészének előadásában. Nyugalom és dráma A Fórum a tv legnépsze­rűbb műsorai közé nőtte ki magát. Bárkinek lehet kér­deznie (még itt, Miskolcon is volt most külön, közvetlen vonal), és ha az időből futja, a válasz sem késik. Ha a mostani külpolitikai műsor ritmusa lassúbb volt az eddi­gieknél, a gyors válaszokat inkább tájékoztató­ kiselőadá­sok, és néhány főváros köz­vetlen kapcsolásának tech­nikai bravúrja helyettesítette, ez e hetek külpolitikai képé­nek tükre is volt. A tárgya­lások, méghozzá a komoly munkára valló zárt tárgya­lások heteit éljük, legfeljebb kommentálni, találgatni lehet, reménykedni, de a jól tájéko­zott újságírók se sokkal tájé­kozottabbak e napokban. A Fórum népszerűsége még a krimit is kiszorította a fő­időből. A Játék a gyilkosság­gal első része a főidő elé ke­rült Csak egy problémára hívnánk fel a műsorszerkesz­tők figyelmét. A jó krimi jó agytorna, izgalmas szórako­zás, és hamar el is felejti az ember. Nem terheli meg se nappalunkat, se álmunkat li­dérces jelenlétével. Nos, a mostani krimi is ilyen volt. Ma, visszagondolva rá, már alig emlékszem, miről is volt benne szó, meg kellett eről­tetnem az emlékezetemet, ha fel akartam magamban idéz­ni. És még hány nap vasár­nap estig! Ilyen hosszú távon ilyen szokványos krimit (leg­alábbis jellegtelennek indult) nem szabad közölni. A békéscsabai Jókai Szín­házból közvetített Ibsen drá­mát, a Hedda Gabiért ideje volt felújítani. (És ezzel el­mondtunk majd minden jót a békéscsabai előadásról. A drámáról ellenben beszélni kell.) Ma divat ugyanis Ibsent avultnak tartani. Ha a szim­bolista színpadi költőt akar­juk életre galvanizálni, a mai érdeklődés tényleg szembe­fordul e kísérlettel. De ha nem minden mondatban va­lamilyen szuperdrámai értel­met, szinte megfejthetetlen mélységet kutatunk, de élő, számunkra is aktualizálható jelenségeket, emberképleteket keresünk e drámákban, akkor színpadjainkon megvan a szükséglet az »bsen-drámák­­ra. A Hedda Gabler dicsére­tére legyen mondva, akár va­lamely mai szerző is írhatta volna, legfeljebb a neveket kellene kicserélnie. Csak az a kár, hogy ma nincs ilyen háziszerzőnk. I. I. r~­t Korkos­­ Jenő rajza. BÖRtÖNBÜNTETÉST KÉRT AZ ÜGYÉSZ Börtönbüntetést kért az ügyész Michael Rohannak, az Al Aksza mecset felgyújtójá­nak perében. A védelem nem tudta bizonyítani Rohan be­­számíthatatlanságát. Az ítélet három nap múlva várható t KIRABOLTÁK A BANKOT Két fegyveres személy Mar­­seille-ben kirabolt egy bankót és elvitt 110 000 frankot. Egyikük rendőr egyenruhába öltözött és így be tudott jutni nyitás előtt a bankba. Ragta­passzal leragasztották az igaz­gató és a két alkalmazott szá­ját. A padlóra fektették őket, azután kivették a pénzt egy páncéldobozból és elmenekül­tek. TŰZ ÜTÖTT KI A KÓRHÁZBAN A nyugat-japáni Anan vá­rosának elmegyógyintézeté­ben az éjjel tűz ütött ki. Négy beteg életét vesztette, hatan megsebesültek. További há­rom személy holléte nem is­meretes. KÁRTÉRÍTÉST KÖVETEL A Sharon Tate-gyilkosság legújabb fejleménye: a Po­lanski házaspár által bérelt ház tulajdonosa 85 000 dollár kártérítést követel. Először,­­ mert a Life Magazin törvény­telenül készített felvételeket az ötös gyilkosság színhelyé­ről, másodszor bútoraiban ká­rok estek, így házának értéke csökkent. A GYORS­KORCSOLYÁZÓ HALÁLA A 18 éves Wilhelm Edel­mann, Ausztria legtehetsége­sebb többszörös ifjúsági baj­nok gyorskorcsolyázója gép­kocsi-szerencsétlenség áldo­zata lett. LEZUHANT Lagostól húsz kilométerre lezuhant egy Viscount—10 tí­pusú nigériai sugárhajtású utasszállító repülőgép, fedél­zetén 85 utassal. A szeren­csétlenséget senki sem élte túl. A katasztrófa okait vizs­gálják. RENDŐRLÁZADÁS Milanóban a rohamrendőr­­ség egy része fellázadt és a zendülést csak­ könnygáz-grá­nátokkal tudták leverni Egyes értesülések szerint több rendőrkaszárnyában összecsa­pás zajlott le a zendülők és a „lojális” társaik között. KIGYULLADT Tűz pusztított Amszterdam­ban, ahol kigyulladt egy ben­­zintartály. Egy személy meg­sérült. TIZENÖT BOMBA Reggel tizenöt bomba rob­bant Argentína fővárosában. A bombákat ismeretlen sze­mélyek helyezték el többnyi­re külföldi kereskedelmi cé­gek és bankok közelében. Az anyagi károkat még nem mérték fel. COMBNYAKTÖRÉS Ragnar Frisch norvég pro­fesszor, az idei közgazdaság­­tudományi Nobel-díj egyik kitüntetettje nem utazhat Stockholmba a díj átvételére. A 74 éves tudóst combnyak­töréssel kórházba szállítottak. ZAMORA ÁLLAPOT­A A 68 éves Ricardo Zamora, a néhány évtizeddel ezelőtti kapuskirály súlyos beteg. Két epeműtétet hajtottak végre rajta, állapota rosszabbra for­dult.

Next