Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT A VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLET A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek Növekedett az ideológiai munka súlya A beszámoló az ideológiai munkáról szólva megállapította : — Az elmúlt négy évben városunk ideológiai és művelődési élete a IX. kongresszus határozatainak megfelelően fejlődött. A propaganda, az agitáció eredményesen járult hozzá a párt politikájának végrehajtásához, az ideológiai területen felvetődő kérdések megoldásához. Propaganda- és tömegpolitikai munkánk jól segítette a dolgozók felkészítését az előttünk álló gazdasági és politikai feladatok végrehajtására. A IX. kongresszus határozatainak megfelelően, a beszámolási időszakban növekedett az ideológiai munka súlya. A leglényegesebb ideológiai kérdések közvetlenül összekapcsolódtak a szocialista építés időszerű feladataival, széles tömegek érdeklődését vonták magukra. A gazdaságirányítási rendszer reformjából az ideológia területén is a feladatok sokasága következett. A gazdasági mechanizmus zökkenőmentes bevezetése a jó ideológiai munka eredménye is volt. Az ideológiai munka néhány vonásának a különféle nézeteknek és véleményeknek mélyreható, részletes elemzése mellett a beszámoló a továbbiakban megállapítja: — A munkához való szocialista viszony terén városunkban is az ipari munkások — mindenekelőtt a nagyüzemi dolgozók — helytállása, munkaszeretete, munkafegyelme és áldozatvállalása mutatja a példát a város más társadalmi rétegei számára. A munkához való szocialista viszony erősödése általában jellemző városunk minden társadalmi rétegére. Az utóbbi években azonban — az anyagi és erkölcsi ösztönzésben tapasztalható torzulások miatt — jelentkezett egyrészt a szellemi dolgozók és a fiatalok körében a fizikai munka lebecsülése, másrészt fellelhető a fizikai munkások részéről a vezetői, a szellemi munka helytelen megítélése. Közéletünk demokratizmusa a szocialista nemzetté válás folyamata — állapítja meg a beszámoló — lehetőséget teremtett a dolgozók tömeges részvételére a közügyek intézésében. Ez a folyamat a kérdések sokaságát hozta az ideológiai munkába. Gondot jelent, hogy városunk egyes üzemeiben és intézményeiben a demokratizmus adott kereteit sem használják ki: formálisak a termelési tanácskozások, a különböző szavazások, a döntések előtt a gazdasági vezetők csak formálisan kérik ki a dolgozók véleményét stb. Ideológiai munkánk során sikerült egyetértést kialakítani azokkal a következtetésekkel, amelyeket a IX. kongresszuson a párt társadalmunk tulajdon- és osztályviszonyainak átalakulásából levont front a TIT munkájában és az ifjúsági szervezetekben. Erősödtek szocialista jellemvonásaik, gyarapodott marxista műveltségük. A fizikai dolgozók gyermekeinek segítése tudatosabb, mint az előző években. Képességeik továbbfejlesztését jól szolgálták az iskolai és városi szakköri foglalkozások, egyetemi előkészítők, az egyéni segítés különféle formái A fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi eredménye — a tényleges hátrányok miatt — ma még alacsonyabb, s a lemorzsolódás mértéke magasabb más tanulókénál. Nem emelkedett megfelelően az arány a gimnáziumokban, különösen azok tagozatos osztályaiban. Nem talált kellő támogatásra a társadalmi ösztöndíjak alapítása. Az ifjúság politikai, világnézeti nevelésében aktív szerepet játszanak az ifjúsági szervezetek. A pedagógus pártalapszervezetek nagy figyelmet fordítottak az ifjúság szocialista nevelésének eszmei, politikai irányítására. Fejlődött, színvonalasabbá vált az állami irányítás. Eredményes munkát végzett a Nehézipari Műszaki Egyetem mind az oktatás, mind a kommunista szakemberképzés területén. A fejlődés ellenére nem kielégítő a város, az üzemek és az egyetem kapcsolata. Kevés az egyetem ilyen irányú kezdeményezése. Városunk tudományos élete is jelentősen fejlődött. Miskolcon a legnagyobb tudományos kutatói bázis volumenét, létszámát és szellemi kapacitását tekintve, a műszaki tudományok művelői képezik. A társadalomtudományok művelőinek száma a város jelentőségét és a jogos igényeket tekintve kisebb. Az egyetem marxizmus—leninizmus tanszékének oktatói biztató eredményeket értek el a tudományos munkában. Az utóbbi időszakban az egészségügy területén növekszik a tudományos ülések és publikációk száma. Művészeti életünk a beszámolási időszakban fejlődött, tömeghatása nőtt, színvonala emelkedett. Városunkban több rangos művészeti rendezvényre került sor. Művészeink és képzőművészeti csoportjaink a város határain kívül is több alkalommal szerepeltek sikeresen. 1968- tól javulás következett be a színház műsorpolitikájában is, de még mindig kevés a mai magyar valóságot ábrázoló, illetve a szocialista országok mai életéről szóló alkotás. Városunk zenei élete is fejlődött. Az elért sikerekben jelentős szerepe van a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak. Zeneiskolánk tevékenysége a zenekultúra terjesztésében javult, a művelődési szervek és intézmények azonban nem helyeznek kellő súlyt a művészi igényű zenei rendezvényekre. A szórakoztatóiparban nem sikerült megtalálni a szocialista módon való szórakozás megfelelő tartalmát, formáit Irodalmi életünk központját továbbra is a Napjaink folyóirat jelenti. Munkájuk sikerét több kötet jelzi, szerzői körének írásai megjelennek az ország irodalmi lapjaiban. Nagy figyelemmel hallgatják a hozzászólásokat a városi pártértekezlet küldöttei. javult a tömegpolitikai és az agitációs munka Az elmúlt négy évben a megoldandó feladatok sokasága jelentkezett a pártpropaganda-munkában. Propagandánk — céljainak megfelelően — döntően társadalmunk politikai és gazdasági fejlődésünk egységének, a harmadik ötéves terv és a gazdasági mechanizmus reformja összefüggéseinek magyarázására irányult. Propagandánk — különösen a tömegoktatás — jelentős erőfeszítéseket tett a nemzetközi erőviszonyok bemutatására. A pártoktatásban alapszervezeteink mind jobban figyelembe vették helyi adottságaikat, lehetőségeiket és az igényeket. Változatlanul kevés azonban a pártoktatásban részt vevő nők száma. A párttagok egy része is távol maradt a szervezett továbbképzéstől. A propagandamunkában jelentős szerepet kaptak tömegszervezeteink. A szakszervezeti oktatás létszámában, hatékonyságában jelentősen növekedett. Tematikája differenciáltabbá vált. Differenciáltabb tematikával a KISZ oktatási rendszere is sokat fejlődött. Pártbizottságaink és alapszervezeteink munkájában az elmúlt években nőtt a tömegpolitikai és agitációs munka súlya, javult a szervezettsége, az irányítása. Módszereiben, tartalmában sokat fejlődött, de korszerűsége még nem minden tekintetben felel meg a követelményeknek. Javultak a tömegpolitikai munka személyi feltételei. Pártszervezeteinkben vannak törekvések az agitáció megszervezésére, a tömegpolitikai munka azonban egészében véve még nem kellően szervezett, nem eléggé folyamatos. Számottevően javult városunkban a párttagság és a közvélemény tájékoztatása, ami a társadalmi élet demokratizmusának egyik jelentős tényezőjévé vált. A gazdasági fejlődés előbbre lendítette a közoktatást Gazdasági és társadalmi fejlődésünkkel párhuzamosan haladt előre a közoktatás ügye városunkban. A IX. kongresszus határozatának megfelelően a párt, az állami és tömegszervezetek mind nagyobb figyelemmel, felelősséggel és hozzáértéssel foglalkoztak a közneveléssel, a felsőoktatással. A harmadik ötéves terv gazdasági lehetőségei hozzájárultak a korszerű képzés tárgyi feltételeinek javításához. Több általános iskola, két korszerű ipari szakközépiskola épült ebben az időszakban. A középiskolák tanterem és diákotthoni férőhelyellátottsága a fejlesztés ellenére sem kielégítő. A szakmunkásképzés színvonala — összhangban az 1969- ben elfogadott új szakmunkástanuló törvénnyel — általában jó, a fiatal szakmunkások megfelelnek a szakmai követelményeknek. A képzést a vállalatok tanműhelyek létesítésével, gépek, szemléltetőeszközök beszerzésével segítették. Városunk pedagógusainak társadalmi és közéleti tevékenysége sokrétű. Tevékeny szerepet vállaltak a pártszervezetek, a szakszervezetek, a nőtanács, a Hazafias Nép A közművelődés fejlesztése a párt művelődéspolitikája szerint történik Az eltelt időszakban városunk kulturális életét mind teljesebben hatotta át a marxi—lenini világnézet. Miskolc ipari jellege, a település struktúrája, az urbanizációs folyamat gyorsulása jelentősen befolyásolja a közművelődés célkitűzéseit, programját, tartalmi és módszertani feladatait. A közművelődésben felismerték a gazdasági mechanizmus fejlődéséből fakadó társadalmi igényt, jelentősen nőtt a közgazdasági ismeretterjesztés, támogatták a szakoktatást, segítették a műszaki, technikai műveltség terjedését. A próbálkozások ellenére sem sikerült jelentősen kiszélesíteni azonban a családi és társadalmi ünnepek rendezésének körét. A hagyományos népművelési elveket és formákat fokozatosan felváltja a korszerű közművelődés elve és gyakorlata, jelentősen bővülnek a művelődési formák. A városban a közművelődés egyik legnagyobb problémája a lakosság heterogén összetétele, az emberek jelentős részének passzív magatartása. Az egymással ellentétes érdeklődési körök kielégítése, a bejáró munkások kulturális nevelése ma még nem teljesen megoldott. Városunk közművelődése a szabad idő növekedésére, kihasználásának irányítására még nem készült fel. Ennek részben az is oka, hogy lassan javulnak a tárgyi és személyi feltételek. Emelkedett a művelődési intézmények rendelkezésére álló összeg, javult a népművelők káderhelyzete. A közművelődés pártirányítása a párt művelődéspolitikájának alapján, a határozatokban megjelölt feladatokra koncentrálva történik. Az elvi irányítás legfőbb tartalmát a sokoldalúan fejlett szocialista embereszményből kiindulva, a kétfrontos harctalaján állva, elsősorban a munkásosztály művelődésének biztosítása adja. Nőtt a marxizmus—leninizmus iránti érdeklődés A Politikai Bizottság határozata alapján 1964-ben végrehajtott nagyarányú kórházi átszervezés alapkoncepciója helyesnek bizonyult. Az egészségügyi intézmények között nagyfokú szakmai differenciálódás és munkamegosztás alakult ki. A kórházi ellátásban fokozódik az idős korúak, az úgynevezett gerontológiai betegellátás problematikája. Az átlagos életkor emelkedése a kórházi ápolás idejének és gyakoriságának növekedését eredményezte, másrészt az úgynevezett betegotthoni ellátás szükségességének előtérbe helyezését indokolja. Növekvő probléma az orvosi technika nagyarányú fejlődésének követése, a korszerű készülékek beszerzése. Az üzemegészségügyi ellátás folyamatos fejlődést mutat, de még több orvosra van szükség ezen a területen. A népszaporulat terén némi emelkedés tapasztalható. A bölcsődei ellátás adatai általában megegyeznek más városok helyzetével. A beszámolási időszak során javult az egészségügy káderhelyzete, nőtt az orvosok, középkáderek eszmei, politikai képzettsége, szakmai felkészültsége, s etikai téren is fejlődés tapasztalható. A párt politikai, eszmei befolyása az egészségügyi dolgozók között is mind hatékonyabban érvényesül. A beszámoló a harmadik fejezet összefoglalásaként megállapítja, hogy az 1966- os pártértekezlet óta a városi vezető pártszervek, az üzemi, intézményi pártbizottságok és alapszervezetek propaganda-, tömegpolitikai, valamint agitációs és kulturális tevékenysége, irányító munkája a párt politikájának megfelelően fejlődött. A gazdasági építőmunka mellett megélénkült városunkban az ideológiai, a politikai és a kulturális élet, növekedett a marxizmus—leninizmus iránti érdeklődés. Az eltelt időszak eredményei kedvező alapot biztosítanak a jövő számára. A feladatokról szólva a beszámoló leszögezi, hogy az ideológiai munka alapjait továbbra is a Központi Bizottság ideológiai irányelvei határozzák meg. Az ideológiai munka adjon választ az újonnan felvetődött kérdésekre is, folytatva a kétfrontos harcot, küzdjön az antihumanista, a kispolgári nézetek ellen. Megfelelő helyet kell biztosítani a közélet kérdéseinek, a szocialista erkölcs jellemzői erősítésének, a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra történő nevelésnek, a munkához való szocialista viszony fejlesztésének. Következetesebben kell szembeszállni az imperializmus ideológiai fellazító tevékenységével. A politikai munka fő feladata továbbra is a propaganda, a tömegpolitikai és agitációs munka fejlesztése, a közoktatás hatékonyságának növelése, a tudományos kutatómunka további javítása, a közművelődés össztársadalmi üggyé tétele, az egészségügy technikai és kulturális fejlesztése. A kommunisták fegyelmezetten dolgoznak a párt politikájának megvalósításán A pártélet fejlődését, a pártszervek és szervezetek belső életének alakulását értékelve megállapíthatjuk, hogy az 1966-os pártértekezlet óta a város pártszervei, alapszervezetei és kommunistái fegyelmezetten, odaadóan, a pártonkívüliek széles tömegét bevonva dolgoztak az MSZMP politikájának valóra váltásáért. A IX. kongresszus fontos feladatként jelölte meg a párt ideológiai politikai, szervezeti és cselekvési egységének, vezető szerepének további erősítését, munkastílusának tökéletesítését Városunk párttagságának döntő többsége egyetért pártunk politikájával, határozataival és cselekvően veszi ki részét megvalósításukból. Bizonyítja ezt a napi politikai és gazdasági feladatok eredményes megoldása, a téves és ellenséges nézetekkel szembeni egyre következetesebb és határozottabb fellépés, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban tapasztalt problémákra való megfontolt higgadt reagálás. Tovább erősödött és szélesedett városunkban a párt és a tömegek kapcsolata. Pártunk következetes politikája, az életszínvonal javulása, városunk fejlődése, a tömegkapcsolatokba’-’ "•>° ® nyilvá(Folytatás a 3. oldalon)