Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
A tizenévesek és az „új” művészet A gyerekek nem töltötték meg a termet, végtére is mit nyújthat egy mai tizenévesnek az a film, amit negyvenegynéhány esztendővel ezelőtt készítettek? Többször voltam tanúja, amint a mai közönség megmosolyogta az isteni Garbót, s Chaplintől sem volt úgy elragadtatva, mint az előző generációk. A filmmúzeumaink, amelyek pedig egy sajátos művészet nyelvét és történetét tanítani jöttek létre, az évek folyamán sok helyütt a „nosztalgia mozijává” váltak. Az idősebb korosztályt az Orgonavirágzás vagy a Halálos tavasz még könnyekre fakasztja, az új korszak, új nézője azonban már sokkal racionálisabb. Kíváncsian vártam a filmklubban, hogy milyen lesz ennek a több évtizedes filmnek a fogadtatása? Hiszen ezeknek a gyerekeknek már hazánk felszabadulásának eseménye is történelem. Az aggodalom azonban — ez rövid időn belül kiderült — felesleges volt. A magyarázatra talán egy mondat is elég: a filmet Eizenstein készítette. Nála jobban azóta sem sokan beszélik a filmnyelvet. De ez még nem minden. A klubban a Régi és új című film pergett. Annak a hősi korszaknak ábrázolása ez, melyet történelmi leckeként többször is tanulunk iskolai éveink alatt, de pátoszát csak a művészetek értethetik meg velünk. A fiatal szovjet állam első lépései a polgárháború véres évei után. A mondat eléggé üresen kong. Látnunk kell a Rembrandt képeire emlékeztető kunyhókat, az évszázados szokások által nyomorított parasztokat, a zsoltáros alázatot, a féktelen dühöt, a gyanút, a babonákat... Eizenstein egyetlen szó nélkül, néhány képsorban tudja mindezt ábrázolni. Főszereplője maga a nép, mely megalázottan is inkább ébreszt csodálatot, mint szánalmat. S aztán látjuk, amint ezek az emberek felemelik a fejüket — s a szó szoros értelmében — kilépnek a járomból... De hisz a film nem ismeretlen. Meséjét, már sokan elmondták, esztétikáját, formanyelvét tanítják. Számomra nem az immár klasszikus alkotás, hanem az új nézők okoztak örömet. Ilyen éberen még nem figyeltek a történelemre, s úgy kaptak ízelítőt a társadalomtudományból, képzőművészetből, s filmesztétikából, hogy nem tűnt fel a látottak stúdium jellege. Miskolcon már három esztendeje folyik a középiskolai filmesztétikai oktatás. A tanács és a moziüzemi vállalat sokat áldoz erre a célra. Végre meghallottuk Balázs Béla több évtizeddel ezelőtti figyelmeztetését: tanítjuk az „új” művészetet, amellyel mindennap találkozunk. Filmművészetünk sok vitáját bizonyára a mai tizenévesek fogják eldönteni.. (gyarmati) Egy van belőle, az is Kecskeméten Antik könyvgyűjtemény Hosszú ideig homály fedte hazánk egyik legértékesebb antik könyvgyűjteményét, a kecskeméti református könyvtár anyagát. Ennek két fő oka volt: a rendezetlenség, s az anyagiak hiánya. Miután mindkét probléma megoldódott, néhány hónapja állandó kiállítás nyílt az itt őrzött legértékesebb könyvritkaságokból. A könyvkincsek közszemlére tétele elsősorban a megyei tanács anyagi támogatásának köszönhető. Az intézmény egyszersmind új idegenforgalmi nevezetesség a „híres város”-ban, paradicsoma a kutatóknak, a könyv- és folyóirat-búvároknak. Mi látható található a kecskeméti református könyvtárban? ötvenezer egyházi és világi tárgyú régi könyv. Nemcsak a művek zöme több évszázados, hanem maga a gyűjtemény is. Az első lajstromot ugyanis 1701-ben készítették, és abban már kétszáz kötetet jegyeztek be. A különlegesen értékes könyvek száma több mint ezer. Az 1711. előtti időszakból 1?6 kötet magyar könyvet őriznek, köztük a Melius— .Juhász-féle első magyar művészkönyv 1573-as kolozsvári kiadását, és Comenius első magyar nyelvkönyvének 1660-ban Lőcsén kiadott példányát. Itt őrzik a könyvek királyát, a kiállításon is látható híres Sylvester-bibliát 1541-ből. Ez az egyetlen példány van belőle Magyarországon. A legritkábbak közé sorolható Calepinus 11 nyelvű szótára, amelyet 1605-ben adtak ki, s amelyben a magyar nyelv is szerepel. Külföldi művekből összesen 235- öt vettek lajstromba; valamennyit az 1600-as évek előtt adták ki. A legrégebbit — Euripidész tragédiái gyűjteményét — 1503-ban nyomtatták. A gyűjtemény folyóirattárában nem kevesebb, mint, húszezer évfolyamát őrzik a legkülönbözőbb régi lapoknak. Csak ízelítőül: megvan itt az 1788-as „Bétsi magyar kurír”, az 1789-es „Mindenes gyűjtemény”, valamint az 1848-as „Pesti divatlap”. Tárlat délről délre sj. „S aki egyszer lemegy, az már / Soha nem jut ki a fényre.” — fejeződik be az anakreoni dal az öregségről. Sztrcsik János olajtempera festményén, az öregségen a „lemenő*’ ember visszaforduló tenyere tükrözi az élet fény- és áryyékadóját, a munkát. (Ágotha felvétele) ' 45 éve ad rendszeres műsort Ünnepélyes megnyitó hangversennyel 45 évvel ezelőtt, 1925. december 1-én kezdődött a Magyar Rádió műsoradása. Ezt megelőzően a rádió 1924. március 15-én adott először kísérleti műsort egy stúdióvá átalakított bútorszállító kocsiból, a csepeli 250 wattos adóállomásról. A budapesti Rákóczi u. 22. szám alatt épült stúdióból 1925. szeptember 30-án közvetítették — az új 2 kilowattos adóval — az első hangversenyt, amelyet más kísérleti műsorok követtek. A rendszeres műsoradás megkezdése — 1925. december 1. — rendkívül jelentős dátum a magyar rádiózás történetében. A rádió hazánk felszabadulása után a kulturális forradalom fontos eszközévé lett. 1949. augusztus 20-án Népköztársaságunk új alkotmánya is deklarálta, hogy a rádió végleg a dolgozó nép kezébe került, annak érdekeit hivatott szolgálni. A decemberi Napjaink A Napjaink decemberi száma most is több színvonalas publicisztikai írást tartalmaz. Varga Domokos Szülői vallomás a világ közepéről című cikke azért íródott, hogy a közszellem közösségi legyen, hogy az ember ne lézengjen gyökértelenül a világban mert csak akkor lehetünk biztosak saját perspektívánkban, csak ott tudunk gyökeret ereszteni, ahol tökéletes biztonságban érezzük magunkat: a tágabb és szűkebb értelemben vett szülőföldön. Fekete Gyula Egy korty tenger című sorozatában ezúttal Rácsos példázat címen a tv egyik riportja után kiéleződött vitáról, a gyermekszoba ablakrácsáról ír. Bata Imre A pataki öregdiákok című írásában az iskola válságáról „beszél”. Patakot tekinti az iskola jelképének, ahol „az iskolai feladat nemcsak anyag, hanem valamely egyetemesség része.” Ezt hiányolja, mert szerinte „Oktatásügyünk válságos állapotából nem a tananyag reformján át jutunk ki levegősebb térségekre ... Az iskolát életformává kell tenni.” A tanulmány jellegű publikációk közül elsőnek Kiss Gyula Comenius és Sárospatak című írását említjük. Az ózdi gyár fennállásának 125. évfordulója kapcsán Fejes F. István A nagyüzem és a kultúra címmel Ózd kulturális helyzetét elemzi. Antal István Bertalan Pusztuló értékeink nyomában címmel Észak-Magyarország természeti értékeinek védelmét sürgeti. A lap Szabó Pál emlékének a Nyugat 1931-es számában megjelent Móricz-írással adózik (Új nagy írót küldött a falu). Köszönti a lap a Romániában A hét címmel megjelent új magyar kulturális hetilapot. Olvashatunk a miskolci színház legújabb bemutatójáról, az Adáshibáról, Gyarmati Béla tollából és Vilt Tibor miskolci kiállításáról Borbély Lászlótól. A Napjaink bemutatja Konc József szombathelyi költőt. Verseket olvashatunk Serfőző Simontól, Kalász Lászlótól, Péntek Imrétől. Izgalmas, mai elbeszéléseket közöl a folyóirat Tóth Lajos, Raffai Sarolta és Oláh János tollából. Érdekes riportot Akácz Lászlótól. Színvonalas recenziók egészítik ki a lapot, közülük is ki kell emelni Fenyő Istvánét, aki Király István Adykönyvéről vall. Mosolygó történelem Felesleges halhatatlanság Wilhelm Waldeyer (1836—1922), a híres német sebészprofesszor, hosszú időn keresztül elnöke volt a berlini Tudományos Akadémiának. Egy alkalommal felkereste őt Biefild báró, csillagász, aki be szeretett volna jutni az akadémikusok közé. Legfőbb jogcíme, melynek alapján megválasztását el akarta érni, az volt, hogy felfedezett egy üstököst, mely állítása szerint három és fél év múlva érinteni fogja a Földet —, mikor is planétánk teljesen elpusztul. Waldeyer, ki szellemes ember volt, kedélyesen kérdezte Biefildtől: — Ha ez a nagy kataklizma három és fél év alatt bekövetkezik, miért akar ilyen rövid időre halhatatlan lenni? Ismerős arc Jean Louis Forain francia festőművész és karikaturista egy alkalommal bőséges iddogálás után ellátogatott egy képkiállításra. Nagyon ingatag állapotban megállt egy tükör előtt, mely saját képmását verte vissza. torain azt hitte, hogy egy arckép előtt áll, hosszasan nézte a tükröt, azután elővette noteszát és a következőket jegyezte be„I. terem: Egy részeges férfifej. Aláírás hiányzik. Igen karakterisztikus. A spongya orr túlzott realizmust mutat. A kép modellje valamely ismert egyén lehet, mert — bár nem tudom, hol — ezt az arcot már néhányszor láttam.” LEÉGETT Leégett egy papírgyár a nyugat-németországi Hemer városában. Az anyagi kár értéke meghaladja a hárommillió márkát. A tűzvész oka ismeretlen. ÖNGYILKOSSÁG öngyilkosságot követett el hajnalban Nyugat-Németország lisszaboni nagykövete Hans Schmidt-Horix és felesége. A nagykövet halálát lőtt sebek okozták, feleségéét gyógyszermérgezés. Két gyermeket hagytak hátra. BABONÁSAK Az egyik varsói lap mini közvélemény-kutatást végzett. A megkérdezettek 60 százaléka babonás. A pénteket szerencsétlen napnak tartja, nem szereti a 13-as számot, és az íróasztalt sem törli papírral, mert az nagy perpatvarral fenyeget. LÁZADÁS A BÖRTÖNBEN Hajnalban Saigontól 50 kilométernyire fekvő börtönben lázadás tört ki. A börtönben főleg politikai internáltakat tartanak fogva. A biztonsági erők könnygázgránátok segítségével állították helyre a rendet TÚLÉLTE Egy frankfurti ház IV. emeletéről, 20 méter magasból az épület előkertjébe zuhant le egy négyéves kislány, de szerencsére túlélte a zuhanást. Az esés következtében csak állkapocstörést és kisebb belső sérülést szenvedett. BEHATOLTAK A MOZIBA Egy peronista akciócsoport fegyveresen behatolt egy zsúfolt moziba Buenos Airesben. A mozigépészt arra kényszerítették, hogy levetítse a magukkal hozott filmet, amely az argentin nemzetnek beszédet mondó Juan Peront szólaltatta meg a vásznon. Miután az ötperces film lepergett, a kommandócsoport röpcédulákat dobált szét, majd elmenekült. BOMBA ROBBANT A SZALONBAN Gyújtóbomba robbant egy padovai műkereskedő szalonjában. Harminc kiállított festmény megrongálódott, és ezzel egymillió líra kár keletkezett. NEM TALÁLTAK NYOMRA Kilencedik hete van már emberrablók fogságában James Cross angliai kereskedelmi tanácsos A felkutatása továbbra is folyik, de irama csökken. A montreali hatóságok még mindig nem találtak nyomra. HALÁLRA GÁZOLTA Jákfalva és Kurityán között Török Lajos 51 éves bányász figyelmetlenül, féktávolságon belül egy motorkerékpáros elé lépett, amely halálra gázolta. A motorkerékpár vezetői? ’s súlyosan megsérült ÜNNEPI VÁSÁR r december 31-ig A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban