Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-22 / 18. szám
Baleset, beugrás Hasonló címmel a mostani szezonban immár harmadszor kényszerülünk (remélhetőleg ez az utolsó) gyors színházi közleményre. Szerdán késő este Behár György lábfejtöréséről értesültünk. Kitűnő karmesterünk Fali Leó Pompadur című operettjét vezényelte, s a szünetben megbotlott a zenekari árokban. A súlyos balesetről azonban mit sem tudott meg a közönség, mert Behár György heves fájdalmai ellenére is végigdirigálta az előadást. Tegnap — miután a sérült lábra gipszpólya került — a színház igazgatósága felajálozta a karmesternek, hogy " hazaszállítja budapesti lakására. Behár György azonban nem fogadta el a segítséget, mondván, hogy részt akar venni a csütörtöki előadáson is. Karmesterünk ez alkalommal szokatlan pozícióból — a zsinórpadlásról — szemlélte a zenekart, miközben Kalmár Péter vezényelt. A fiatal művész beugrása kitűnően sikerült, a közönség most sem károsodott. Kodályemléknapok Debrecenben Január 31. és február 3. között Kodály-emléknapokat rendeznek Debrecenben. Az emléknapokkal az alföldi város tisztjeletét fejezi ki Kodály Zoltán iránt, aki élénk kapcsolatot tartott Debrecennel. Ott rendezték meg 1934-ben, a Háry János első szabadtéri előadását, 1937-ben pedig a Székelyfonó első vidéki előadására került sor a Csokonai Színházban. E kapcsolatok dokumentumait is láthatja majd a közönség az emléknapokat megnyitó kiállításon. Megtartják ezenkívül a zeneművészeti szakközépiskolások első országos szolfézsversenyét, majd országos zenetudományi ülésszakot rendeznek. A tervezett koncertsorozat záróhangversenyén mutatkozik majd be a hivatásos együttessé szervezett Kodály-kórus. Regény születik Egy este Baráth Lajossal Kíváncsiságból két régi lexikont is felütöttem; Császár Péter neve egyikben sem szerepel. A régi, az úri Magyarországnak elég gondot okozott Dózsa emléke is. (Szerencsére mindig voltak, akik megidézték — Adyk, Derkovitsok...). A magyar királyi főgimnáziumokban és a különböző szerzetesrendek iskoláiban azonban így beszéltek a székely nemesről: „Szomorú emlékűvé tette a Dózsa nevet hazánk történetében az 1514-i nagy pórlázadás vezére Azt pedig mindenki elhallgatta, hogy még ugyanazon században, melyben Székely Dózsa Györgyöt tüzes trónusra ültették. Bükkaranyoson született egy jobbágyfiú, aki későbben a Borsod, Abaúj, Torna és Gömör megyei parasztok főkapitányaként az 1631— 32-es parasztfelkelés élére állt... A Bartók Béla Művelődési Központ könyvtárában erről a korról, és Császár Péterről beszél Baráth Lajos író az érdeklődőknek. A „színen” magyar huszárok (rablóvá lett végvári vitézek), török szpáhik nyargalnak, Egerben Ibrahim pasa székel, Erdélyben Rákóczi György. Az elvetett mag legfeljebb csak a négyszeresét adja vissza, a robot viszont 52 napra rúg egy évben. Az élet persze mégsem volt annyira sivár, mint ahogy hinnénk. Az emberek bort ittak, mert féltek a járványoktól, s mert volt bor (bizony keresett mesterek a borkőtök — kádárok), a török kardjától viszont nem mindig kellett félni. Születtek dalok, s az öreg vitézek közül még emlékeztek néhányan Bálintra, aki szerette az asszonyt, meg a dalt, s aki ott lelte halálát Esztergom ostrománál ... Furcsa, ellentmondásos kor, sokat, nagyon sokat lehetne beszélni róla. És Baráth Lajos tudna is, mert jól ismeri ezt a századot, meg kellett ismernie, hogy érthesse Császár Pétert. Milyen volt Péter? Külsejét senki nem írja le. De két esztendeig katonája volt a császárnak — értett valamelyest a hadi tudományokhoz és történelmi tény, hogy 25 esztendős korában már bíróvá választották. Született tehetség lehetett, s kedvezett neki a kor is. Mert a törökkel még csak megbékélt volna a magyarság, de a császári zsoldosokkal soha! 1631 nyarán a parasztok kiegyenesítették a kaszákat, mint Dózsa idejében, s előkerültek a cséphadarók is. A mai történelemkönyvekből már megtudhatjuk a többit. A következő évben Császár Pétert felnégyelteti Forgách generális. (Ne csak Temesvárra, Kassára is emlékezzünk ...) A történelem mindig mond valamit a mai kor számára is — hangsúlyozta Baráth Lajos. A kétkötetesre tervezett regény azonban nem lesz parabola. Az egyszerű emberek szeretete íratja, s valamiféle tartozás, melyet le kell róni a szülőföldnek. A Cserhát, a Bükk vidéke — ahol Császár Péter hadai vonultak — az írónak is a szűkebb hazát jelenti. Miközben ír, itthon jár. Császár Péter a kéziratpapíron már újjászületett. Most már ő vezeti az írót, mígnem sorsa beteljesedik... (gyarmati) Négyezer pedagógus képviseletében Ma délelőtt fél 9 órakor kezdődött meg a Pedagógusszakszervezet küldött-, illetve vezetőségválasztó közgyűlése, a Földes Ferenc Gimnázium dísztermében. Miskolc 4 ezer tanára, tanítója, óvónője, iskolai dolgozója képviseletében 160 küldött hallgatta meg Horváth Józsefnek, a Pedagógusszakszervezet városi titkárának beszámolóját. A gyűlés vitaanyagának ismertetésére a következőkben részletesen visszatérünk. Utópista-kommunista A Mars előtti német szocializmus jelentős képviselője, Wilhelm Weitling, a híres német utópista-kommunista író száz évvel ezelőtt, 1371. január 22-én halt meg. Már fiatalon bekapcsolódott az első bátortalan lépéseit tevő munkásmozgalomba, amelynek akcióit akkor többnyire még a spontenaitás, az ösztönösség befolyásolta. Ennek az időszaknak volt jelentős alakja az egyenlőséget tudománytalanul, idealista módon látó és értelmező Weitling. Az Igazak Szövetségében nagy népszerűséget és befolyást szerzett a kézművesek nézeteit tükröző, az őskereszténységre alapított és általános egyenlőséget propagáló elméletével. Az 1343. évi német forradalom bukása után Amerikába emigrált, ott kísérelte meg úgynevezett kommunista közösségek létrehozását. Marx és Engels — elismerve Weitling érdemeit — harcolt hibás nézetei ellen, amelyek gátolták a munkásosztály korszerű forradalmi elméletének, a marxizmusnak a terjedését. A cselekvés előjátékai Képzelgés és valóság kontrasztja mindig is izgató írói matériát jelentett. Nagy történelmi változások idején a képzelgés előtte járt a valóságnak, annak mintegy előképét játszotta le a jövőt váró lázas agyvelőkben. Petőfi véres napokról álmodott, melyben az óvilágnak romjain egy új világot építhetett. Máskor meg, nyugalmasabb időkben, vagy nyugalomra vágyóbb mentalitásúaknál a képzelgés az élettől elfordulást, a kancsaiul festett egekbe néző eleve reménytelen álomország-építést jelentette. Illés Endre a Festett egek című színpadi játékában mindkét véglettel szembeszáll Hőseinek képzelgése nem előkép, nem a valóságot egy az egyben hitelesen megelőző prototípus kigondolása, de nem is a valóságtól menekülés, nem is álomországépítés. Hanem az életmódalakítás fontos és használható eszköze. A személyiség önelemzésének, és önépítésének segítője. Mert mi történne Adammal, a darab főszereplőjével, ha történetesen mindjárt az első percekben bejutna igazgatójához? Mit is mondhatna, mit is kérhetne? Legjobb esetben kapna egy negyedik íróasztalt, hogy nemsokára kérjen egy ötödiket, stb., stb. Vagy mi történne ha a „körbelakás” első éjszakáján a megkezdett ostoba gágogást folytatnák, hazudnának továbbra is egymásnak a párok, továbbra is megtartanák azt a hazugsággal párnázott langymeleg közönyt, melyben már legfeljebb csak vegetálni lehet. És itt lép be, mindkét esetben a képzelgés. Direkt cselekvés, illetőleg direkt nem cselekvés helyett mindkét esetben szituációkat gondol ki, lehetőségeket talál ki Ádám, melyek során tudatosodik önmaga előtt az, amire valóban szüksége van, amit a munkahelyen kérnie kellene, és amit életmódjában követni szeretne. A képzelgésben tisztázódik a realitás, történik meg a korrekció, a reális cselekvésre való felkészülés. Illés Endre az ember belső világának, pszichikai tájékozódásának egyik nagyon izgalmas mechanizmusát fedezte fel, illetőleg emelte az őt megillető rangra. A lehetőségek végiggondolásának, végigélésének, és az egyetlen megvalósítható cselekvés kiválasztásának nehéz és bonyolult műveletében adott a számunkra ezzel igen használható módszert. K. L. Franciaország Kazinczy-klubban Legutóbb Indiával, a távoli egzotikus ország történelmével, művészetével, mindennapjaival találkozott a mozivásznon a Kazinczyklub közönsége. De ismerkedtek már Japánnal, Bulgáriával is az érdeklődők. A hasznos filmeket mindig az illető ország nagykövetsége bocsátja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendelkezésére, tolmács fordítja az idegen nyelvű szöveget. Ma este 7 órakor Franciaországról beszélnek a vetített képek a Kazinczyklubban. Az impresszionista festőkről, a colmari múzeumról, Franciaország tájairól, városairól szólnak a rövidfilmek. A sorozat a következőkben Jugoszláviával, Finnországgal és Lengyelországgal ismerteti meg a Kazinczy-klub vendégeit Taamímcmy Lukovszky László rajza Könyvek a pénztárablakban Az ablak, amely mögött a könyvek kínálják magukat, eredetileg nem könyvárusításra készült. Most is csak provizórikus megoldás. Eredeti hivatása ugyanis, hogy mozijegyet kérjenek és adjanak apró nyíláson keresztül. Mozipénztár ablaka, a miskolci Kossuth moziban. Két egyforma ablak jelenti e moziban a pénztárt, de gyakorlatilag csak az egyik működik. (Nem megy mostanában olyan jól a moziknak, hogy párhuzamosan két pénztáros osztogassa a jegyeket.) Az egyik ablak mögött a pénztáros jegyeket árul, a másik üvegtábla mögött könyvek kis tornyai láthatók. A két pénztáros — Tóth Józsefné és Kovács Jánosné — önként vállalt pluszmunkában lett bizományos könyvárus. Tudomásunk szerint az egyetlen mozi, ahol a pénztár árusít könyvet. Különleges kis bolt ez, nem egy a sok-sok könyvbizományos közül. Megkülönbözteti azoktól, hogy itt a pénztáros — elsődleges jegyeladói munkája miatt — nem tud hosszasan foglalkozni a vevőkkel, a könyvek jó elrendezésével kell a figyelmet jobban felhívni. Nem lehet a könyvben böngészni sem, hiszen a pénztárba nincs szabad bejárás. A pénztárosoknak mi i, ismerni a kirakott könyveket, hogy röviden tájékoztatást adhassanak az érdeklődőknek. Régea ismerem ezt a miniatűr könyvboltot. Ismerem a két pénztáros munkáját, ügyszeretetét, és nem utolsósorban fáradozását is. (Megfelelő raktározási lehetőség hiányzik, műszak végén mindig ládába kell csomagolni a köteteket. A könyvterjesztő vállalat, meg a megyei moziüzemi vállalat talán talál valami közös lehetőséget a jobb könyvtárolásra A könyvforgalom mindkettőnek érdeke. A könyvboltosoknak közvetlenül, a mozisoknak közvetve. Figyelem, mit keresnek az emberek? A boltocska jellegéből adódóan ritka eset, hogy valaki drága, vagy éppen száz forinton felüli köteteket, vagy sorozatokat keressen, de amíg a pénztár előtt áll, szeme megakad a filmről is ismert regényen, a sokat emlegetett ismeretterjesztő kiadványon, olvasmányosnak ígérkező útleíráson, egyeben Havonta átlagban 3500— 4000 forint értékű könyv talál itt gazdára a két mozipénztáros munkájának „melléktermékeként”. Az irodalom és a filmművészet kölcsönhatásának példája lehet majdan ez a kis áruda. A filmről ismert művet lehet itt keresni nyomtatásban, s az olvasmény keltheti fel az érdeklődést a filmhez. Aztán újabb filmhez. És fordítva: újabb könyvhöz. Persze, jobb lenne, ha a filmmel összefüggő irodalom gyorsabban, nagyobb számban jutna ide, ha a bizományos áruda e ritka sajátosságát az elosztásnál is jobban figyelembe tudnák venni. Ismételjük: ez a kis bolt nem egy a sok-sok bizományos könyváruda közül. Mozi előcsarnokában sokfelé árulnak könyvet, de ennyire a mozihoz kapcsoltan, valósággal a filmhez szóló jeggyel együtt, csak itt. Amíg várjuk az egyik ablaknál a jegyet, s várjuk a filmélményt, máris szemünk elé kínálkozik a másik élmény: az olvasás örömének lehetősége. (benedek) AGYRÁZKÓDÁST SZENVEDETT Budapesten a Wesselényi utca 2. számú ház tetejéről lecsúszott kásás, jeges hó a 63 éves Hochberger Jenőre szakadt. Az idős embernek eltört az orrcsontja és agyrázkódást szenvedett. SENKI SEM ÉLTE TÚL Fedélzetén nyolc személlyel, eddig kideríthetetlen okból lezuhant az Algírból Batna (Kelet-Algéria) felé tartó repülőgép. A szerencsétlenséget senki sem élte túl. BÁNTALMAZTA FELESÉGÉT Pikács Rudolf, 27 éves tatabányai kubikos féltékenységből durván bántalmazta feleségét. Nagy nyilvánosság előtt rugdosta, ütlegelte az asszonyt, majd az odaérkező, intézkedni akaró rendőrt is bántalmazta. Az esztergomi megyei bíróságtól egy év és kéthónapi szabadságvesztést kapott. TILOS HELYEN MENT ÁT A Nógrád megyei Szécsény vasútállomáson Varga Éva 18 éves ipolytarnóci gimnazista tilos helyen és figyelmetlenül ment át a síneken. Nem vette észre a befutó személyvonatot, amely a fiatal lányt halálra gázolta. MÁR NEM LEHETETT RAJTA SEGÍTENI A somogyi fafeldolgozó gazdaság vélavári erdő területén egy kivágott fa fennakadt a szomszédos fák ágain. Időközben azonban a támasztékul szolgáló száraz ágak letöredeztek és a kivágott fa törzse rázuhant Turcsics János 46 éves alkalmi erdőmunkásra. A szerencsétlen emberen már nem lehetett segíteni, meghalt. A rendőrség a vizsgálatot megkezdte a felelősség megállapítására. KIGYULLADT Kigyulladt a Vasért Szentendre út 84. alatti raktára. A fából ácsolt és kátránypapírból bevont tetőszerkezet hatalmas lángokkal égett, a tűzoltók alig 40 perc alatt eloltották a tüzet. Megkezdték a tűz okának kiderítését. POLGÁRHÁBORÚVAL FENYEGETŐZNEK A Sierra Leone-i rendőrség letartóztatott 6 személyt, akiket azzal vádolnak, hogy ők robbantották fel a főváros és az ország legfontosabb útjait összekötő hidat. Ugyanakkor a miniszterelnök névtelen levelet kapott, amelyben a diverzió vezetői polgárháborúval fenyegetőznek, ha a kormány nem bocsátja szabadon a tavaly októberi sikertelen kormányellenes összeesküvés letartóztatott vezetőit. VESZÉLYBE KERÜLT Veszélybe került a nagyméretű Dorfmeistér-freskó Nyugat-Magyarország egyik legjelentősebb 18. századi barokk műemléke a vasszécsényi ebergélyi kastélyban. Az épület kápolnájának mennyezetét díszítő freskó egyes részei a beázások és rongálódások miatt lehullottak. A szakemberek elkezdték a mentési munkálatokat.