Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

12 emelet a zenének Moszkvában felépült a nagyhírű Gnyeszin zenemű­vészeti szakközépiskola új, 12 emeletes épülete. Az intézet, amelyet mintegy 80 évvel ez­előtt a három Gnyeszin test­vér — Jevgenyij, Jelena és Marija — alapított, az ország zenei képzésének egyik legje­lentősebb központja. Innen kerültek ki olyan neves mu­zsikusok, mint Aram Hacsa­­turján, Tyihon Hrennyikov zeneszerző, Lev Oborin, a ki­váló zongoraművész, Zara Doluhanova, a világhírű éne­kesnő és mások. Az intézet 1200­ növendékével 400 zene­tanár és korrepetitor foglal­kozik. Az új épületben 75 előadó­terem, próbákra alkalmas színpad, stúdió és hanglabo­ratórium mellett sporttermek is helyet kaptak. Az építők­nek sok sajátos igényt kellett kielégíteniük. Ezek közül a legbonyolultabb olyan hang­­szigetelés biztosítása, hogy semmiféle zaj ne szűrődjön ki az előadó- és próbater­mekből, bent pedig ideális legyen az akusztika. A men­­­nyezeteket ennek érdekében hangszigetelő üveghab réteg­gel, a falakat pedig légszige­telő téglákkal borították. A dupla ajtók és a különféle vastagságú üvegből készült hármas ablakok is ezt a célt szolgálják. Az új épület ügyelője pil­lanatok alatt beszélhet bár­melyik tanárral, akármelyik teremben vezessen is foglal­kozásokat. Az oktatási prog­ramot és a beosztást elektro­nikus számológépekkel dol­gozzák ki. Kiállítások A Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi István ter­mében két kiállítást látha­tunk még ebben az évben: szeptember 3-án Zsignár Ist­ván festőművész képeit, majd később, november 19-től de­cember 3-ig Tóth B. László gyűjteményeit tekinthetik meg a látogatók a képcsar­nokban. .A krakkói képzőművészeti főiskola nö­vendékei a Flórián-kapu falára akasztották ki legújabb alkotásaikat. Az eredeti szabad­téri képkiállítás sok érdeklődőt vonz. Először T­oka­jban Tokaj nyári életéhez a művésztelep annyira hozzátarto­zik, hogy a helybeliek már szinte észre sem veszik. Termé­szetesnek tűnik a romantikus utcácskákon állványát fel­állító festő, a kerékvető kapukövön guggoló, s ott vázla­tokat készítő vendég, vagy a Bodrog-part, meg a Tisza fü­zesei között a táj sok-sok szépségét megörökítő piktor. A diákotthon is átváltozik a nyári hónapokban művészteleppé, s ez már senkinek nem jelent itt újat, mégis, aki akárcsak egyszer is eltöltött 15—20 napot a nyári művésztelepen, ide tar­tozik. Vonzza a csodás táj, az Alföld és a hegyvidék, meg a két folyó találkozása. Vonz­za a városka ecsetre kíván­kozó romantikája. És rabul ejti magának a művésztelep­­nek a légköre, ahol barátok­ká lesznek az ország legkü­lönbözőbb sarkaiból jött al­kotók, s ahonnan nemcsak vázlatfüzetükben gazdag té­matartalékkal, nemcsak kész festményekkel térhetnek ha­za, hanem magukkal viszik ennek a táborozásnak szelle­mét, annak a kollektívának jó érzetét, amely esztendőről esztendőre valami szellemi, alkotó megújulást ad az itt megfordultaknak. A minap a művésztelepen jártam, Borsod megyét az első turnusban több szakkör­­vezető művésztanár is kép­viselte. Agárdy Károly, ka­zincbarcikai festőművész most először járt ilyen minőség­ben Tokajban. — Korábban tanácsi mun­kakörben dolgoztam, Kazinc­barcikán városi népművelési felügyelő voltam, s a hivatali kötöttségek nem engedték, hogy részt vegyek a művész­telep életében. Szerettem vol­na korábban is jönni. Bánsz­­ki Pál és Karsai Zsigmond, a telep vezetői többször hívtak. Most, hogy ismét tanítok, s A vissza-visszatérő festők között is sok az ismerős, aki­ket a tokajiak már jó bará­tokként köszöntenek. Tudják, hogy ezek az emberek már idekötődnek. Bár a tokaji művésztelep nem teremt is­kolát, nem erőszakol rá sem­milyen stílust, az ide rend­szeresen járó művészekre, nagyobb a nyári mozgási le­hetőségem, azonnal éltem az alkalommal. Korábban az Országos Pedagógiai Intézet különböző művésztelepein jártam, de most nem tudok betelni Tokajjal, s bár már csak egy-két nap választ el a hazautazástól, úgy érzem, még most is csak ízlelgetem Tokaj ízeit. Nem a híres to­kajinak az ízlelgetésére gon­dolok, bár Tokajtól az is el­választhatatlan. Elsősorban a Tisza-part motívumait, és a tokaji utcarészleteket gyűj­töm. Az iparvárosban, ahol élek, a modern utcák között, korszerű üzemek szomszéd­ságában, ilyen témákkal nem találkozom. A Tisza partján már van egy állandó helyem, ott szoktam vázlatokat készí­teni. A hegyre felkúszó kis utcácskákkal meg nem tudok betelni. Nagyon sok vázlattal megyek haza, s hiszem, hogy a következő hónapokban ezek a vázlatok, az itt ért benyo­mások jó képekben realizá­lódnak. Agárdy Károly először vett részt a tokaji művésztelepen, és azt hihetnénk, a lelkese­déshez, és az elragadtatáshoz ez az első találkozás adta az indítást. De ha megkérdez­tem azokat a borsodiakat, akik évek óta rendszeresen ott vannak, vagy Hézső Fe­rencet, Hódmezővásárhelyről, és másokat Budapestről, Nóg­­rádból, Csongrádiból vagy a Dunántúlról, akik között van, aki már nyolcadszor, vagy­ tizedszer tölti a nyarát a Ti­sza és a Bodrog partján, épp olyan lelkesen beszél a tokaji nyári művésztelepről, mint kazincbarcikai beszélgető partnerem. (benedek) Eperes ver Mikor Simon az ácsorgó rendőrök között átlépi az egyetem kapuját, csak sejti, hogy sorsdöntő a lépés. Nyu­godt, szemlélődő, gondtalan életet hagy maga mögött, ha az épületet elfoglalva tartó társaihoz kíváncsiságból is csatlakozik. Visszalépni már nem lehet. Nem engedik ki a rendőrök, de ha el tudna szökni, sem szökhetne. Mi­után az egyetem ,,ostromlott"’ területére tette a lábát, már mindenki szemében hozzájuk tartozik. A különböző sajtóorgánu­mok nap mint nap adnak hírt az Egyesült Államokban történt, rendőri brutalitásba, nemegyszer vérbe fojtott diákmegmozdulásokról. A film művészei jó érzékkel fe­dezik fel a napirenden levő társadalmi gondban a témát. Azt a gazdag mondanivalójú, hálás témát, mely bármelyik generációhoz, de főként a fia­talokhoz megtalálja az utat. Különösen, ha — mint Stuart Hagmann színes amerikai filmjének esetében — művé­szi színvonalon keresi. A film meséje rövid, sőt szokványos is lehetne. De a sztrájk és a két fiatal moz­­galom­ összehozta szerelme társadalmi robbanások hor­dozója. A film képi kultúrá­ja az (Ralf Woolsey az ope­ratőre), amely a nem ame­rikai nézővel is megérezteti az emberéleteket követelő fe­szítőerőt. Míg a fiatal rende­ző átengedi magán a törté­nést, felnagyítja az óriási or­szág egy mikrovilágának éle­tét. A nagyítástól mindez igaz marad, és döbbenetessé válva figyelmezteti a keríté­sen kívül leselkedő amerikai átlagpolgárt, ami az egyete­men történik, több mint lát­ványosság. Sok-sok formai, képi és dramaturgiai bravúr óvja meg a történést a vontatott­­ságtól, és néhány kiemelkedő megoldás teszi különösen em­lékezetessé a filmet. A ri­tuális szertartást idéző végső ellenállás fanatizmusa, az a tisztaság, ahogy csak fiatal tud eszméért lelkesedni és ál­dozatot hozni — legalább annyira megható, mint amennyire szép és igaz. En­nek őrzői és tehetséges tol­­mácsolói Simon (Bruce Da­vison) és Linda (Kim Darby) a két főszereplő csakúgy, mint az akárcsak villanásnyi időre elénk kerülő sok száz fiatal. (makai) Sokoldalú Buttykay Ákos zeneszerző száz évvel ezelőtt, 1871. júli­us 22-én született. Herzfeld, Thoman, majd Stavenhagen tanítványa volt. Budapesten a Zeneművészeti Főiskola zongoratanszak tanára lett. Tehetséges zeneszerző volt. Ismertebb művei: Magyar rapszódia zenekarra (Filhar­mónia, 1931), Az ünnepron­­tók (szimfonikus költemény Arany balladája nyomán), Kísérő zene Madách Ember tragédiájához. Irt zenekari szviteket, hegedűszonátákat, zongoradarabokat, dalokat. Nagy muzikalitás jellemzi a maguk korában népszerű operettjeit (A bolygó görög, A csibészkirály, Az ezüst si­rály, Olivia hercegnő, A csá­szárné aprócéa, Happy end). Az 1935 őszén Debrecenben elhunyt Buttykay Ákos át­dolgozta Kacsóh Pongrác Já­nos vitézét is. Fitzgerald beteg Ella Fitzgerald abbahagyta szereplését a nizzai jazz­­fesztiválon. Később bejelen­tették, hogy bevonul a pá­rizsi amerikai kórházba. A Reuter szerint Fitzgerald retinaleválásban szenved és Párizsban kényes szemműté­tet hajtanak végre rajta. CSÜTÖRTÖK Kossuth radió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.38: Folyam a föld alatt. Ri­portműsor. — 13.58: Dvorzsák műveiből. — 14.40: Szép magyar novella. — 15.10: Kóruspódium. — 15.20: Magyar muzsika. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A Lengyel Kultúra Hete. A Slash-együttes műsorából. — 16.33: Elfogadjuk-e a választ? — 17.05: Időszerű nemzetközi kér­dések. — 17.15: Mozart hegedű­­zngoraszonáták. — 17.54: Andor Éva és Udvardy Tibor énekel. — 18.10: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. 18.40: Verbun­kosok, csárdások. 19.29: Kritiku­sok fóruma. 19.39: Verdi: Travia­­ta. Háromfelvonásos opera. 22.20: Nóták. — 22.45: Új fogalmak a modern filozófiában. — 23.00: Könnyűzene éjfélig. — 0.10: Czifra László blockflőte-kvar­tettje játszik. Petőfi rádió. 12.00: Könnyűze­nei híradó. (Ism.) — 12.30: Rá­dióreklám. — 12.33: Magánvéle­mény közügyekben. — 12.43: Ma­­renzio kórusműveiből. — 13.03: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Bach: C-dúr szvit. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Rádió­hangversenyekről. — 18.40: A Musza Dag negyven napja. n. rész. (Ism.) — 19.37: Dévai Nagy Kamilla népdalokat énekel. —­ 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Új könyvek. (Ism.) — 20.28: Az átutazó. Rádiójáték, az Ifjúsági Rádiószínpad előadásában. — 21.14: A Lengyel Kultúra Hete. Zenés séta a Marszaljcowskán. — 21.50: Könyvismertetés. — 22.00: Kocsár Miklós: Nagyrédei 'lakodalmas. — 22.18: A Hilver­­sumi Rádió filharmonikus zene­karának hangversenye. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — Vidéki hírek. — A me­zőkövesdi építőipari szövetkezet­nél. — Gondok és tervek az au­tószerviz körül. — Időközben, munka közben. Aktuális jegyzet. — ,,Kisiskola” Károlyfalván, va­kációban. — Az ötödik év: a dip­lomaosztás után. — Az általános iskola osztályának végeztével. — Fiatalok zenés találkozója. Televízió: 17.25. ..Tapsifüles”. — 18.00: Ki lesz a győztes? Tá­bori vetélkedő, úttörőknek. — 18.50: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén. — 19.10: Rek­lámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Salto mortale. 4. rész: Marseille. — 21.00: Szóljatok, szép szavak! V. rész. — 21.30: Nyitott könyv. Szántó Tibor: Titoktartás. — 22.30: Tv-híradó. Bratislava] televízió. 17.35: Hí­rek. — 17.40: Ifjú szemmel. — 18.40: Önvédelem. — 19.00: Tv­­híradó. — 19.30: Humanizmus, de milyen? — 20.00: Vetélkedő-soro­zat. — 20.35: Drakula gróf: Tévé­játék. — 21.55: Tv-híradó. Filmszínházak: Béke (14, hn6, 8): Eper és vér (színes amerikai, 14 éven felülieknek!). — Kossuth (13, 15, 17): A szép dragonyos há­lójában (színes cseh). — Film­klub (6): Égi bárány (színes ma­gyar, 16 éven felülieknek!). — Fáklya (5, 7): Jó napot, én va­gyok! (magyarul beszélő szov­jet). — Petőfi (15- fi): Családi fészek (magyarul beszélő színes olasz—francia). — Szikra (5, 7): Enyém a világ (színes NDK). — Ságvári (5, 7): Hárman (szovjet). — Táncsics (15, 17): A sólyom nyomában (színes NDK). — Ta­polca (19): Forró éjszakában (szí­nes amerikai). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óra között): Miskolc vá­rosi képzőművészeti gyűjtemény. — Libresszó (13—20 óra között): Zsignár István festőművész ki­állítása. — Gárdonyi Géza Mű­velődési Ház (10—18 óra között): Munkavédelmi kiállítás az elő­csarnokban. PÉNTEK Kossuth rádió: 8 18: Magnóval a világ körül. IX. rész. — 8.43: Lukács István cimbalmozik. — 8.58: A 22-es csapdája. IX. rész. — 9.20: Régi, kedvelt melódiák. — 10.05: Édes anyanyelvünk. (Ism.) — 10.10: A Budapesti Mad­rigálkórus énekel. — 10.21: Clau­dio Abbado vezényel. — Közben: 10.59: Lottó. — 11.00: Hangos le­vél egy selejtalkotórész titká­nak megfejtéséről. Petőfi rádió: 8­05: Faust. Ope­rarészletek. — 9.00: Ezeregy dél­előtt. — 10.00: Zenés műsor üdü­lőknek. — Közben 10.59: Lottó. — 11.45: Rádióreklám. alias Varrógépműszerészt felveszünk. Heti 44 órás munkahét. Fizetés megállapodás szerint. Jelentke­zés: Miskolc, Széchenyi u. 29. Miskolci Női Szabó Szöv. ados-vefel Boxerkölykök, tenyésztésre is kiválóan alkalmasak, nemzetközi győztes, olasz import szülőktől eladók. Szemere u. 22. Telefon: 18-110. Építkezéshez faanyag, deszkák, oszlopok kaphatók Győrinél, He­­jőcsaba, Csabavezér u. 62. A MüM 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Diósgyőri Gépgyár felvételre keres gimnáziumi érettségivel rendelkező tanulókat gépi forgácsoló és gépszerelő Tanulmányi idő 1,5 év. A vállalat havi 250,— Ft összegű társadalmi ösztöndíjjal segíti a továbbtanulókat. Az augusztusi pótfelvételi alkalmával még Vili. oszt. vég­zettségűek is kérhetik felvételüket gépi forgácsoló és kovács jelentkezés helye: Mü.*l 100. sz. Ipari Sz­ Mmunírásképző l­l*:et Miske*., II., Téglagyár u 2. sz. .___________________ _______í szakma tanulására. szakmára.

Next