Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-31 / 26. szám

is: Igor Satrov rendezte a színes, szinkronizált szovjet filmet, melyet holnaptól a Kossuth moziban láthatunk. A kegyelet pillanata című film hősei fiatalok. Egyik társuk, Szerjozsa váratlanul lesz egy különös nyomozás vezetője. A nyomozás során pedig megelevenedik a múlt is ... ­­egy­venöt óra az iskolában Csökken-e a tananyag? Az MSZMP KB 1972. évi júniusi határozata kiemelkedő helyen foglalkozott a szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek helyzetével, a tanulóknak az általános és középiskolákban, va­lamint a szakmunkásképzőkben tapasztalható túlterhelésével. Ez­zel szoros összhangban pedig a tananyagcsökkentéssel. A párt­­határozatot sok hónapos, hosszú és alapos felmérés előzte meg, és sok éves további munka követi. Dr. Veres Bélával, Mis­kolc megyei városi Tanács Művelődésügyi Osztálya is­kolai csoportjának vezetőjé­vel arról beszélgettünk: né­hány hónap elteltével hogyan jelentkezik a tantervi reform a gyakorlatban, mi indokol­ja a következő években vár­ható módosításokat. — A tananyag-módosításra, csökkentésre, tantervi átalakí­tásra vonatkozó határozat min­den iskolatípust és minden kor­osztályt érint. — Az általános iskolai képzés egységes, középiskola többféle van, és ezen belül is — a szakközépiskolákra gondolok — nagyon külön­böző képzésformákkal talál­kozunk. A tantervi reform valóban minden iskolatípust érint, de nem egyformán. Sőt, tantárgyanként is na­gyon különböző mértékben szükséges a változtatás. Ala­pos, folyamatos vizsgálat dönti el, hogy mi nem lénye­ges az illető szaktárgy elsa­játítása szempontjából. El­maradnak azok az anyagré­szek, amelyek túlzottan rész­letesen tárgyalják a tudniva­lókat. Az egyes szaktárgyak anyaga között sok az átfe­dés; itt sem árt szelektálni, egy dolgot csak egyszer meg­­tanítani. Tulajdonképpen tág fogalom, amit úgy határo­zunk meg, hogy tanulói túl­terhelés. Kapcsolódik az előzőekhez a gyerekek köte­lező, vagy választott iskolán kívüli elfoglaltsága is. Konk­rét példát mondanék: egy szakközépiskolásnak a tan­terv által előírt kötelező óra­száma heti 35—38. Ha ehhez hozzáadjuk a különféle szak­köri elfoglaltságokat, KISZ- munkát, sportköröket, szak­köröket, már heti 43—45 órá­val kell számolni. Mi marad akkor pihenésre, a másnapra való felkészülésre? — Kevesebbet kell ezután ta­nulni? Mást, vagy másképpen? Nincs szó hirtelen, ugrás­szerű változásról. Négy-öt évbe telik, amíg az új tan­tervek szerint taníthatunk. Válogatott szakembergárda határozza meg ez idő alatt, hogy mi legyen a legéssze­rűbb változás. Sorozások, orvosi vizsgálatok statiszti­kái mutatják, hogy eléggé igénybe veszi az iskola a gyereket. Sok az idegi, szer­vi rendellenességgel küszkö­dő, a napi 24-ből sok órát szorítunk szervezett keretek közé. A cél az, hogy kön­­­nyebb és ésszerűbb legyen az iskolai munka. — A tantervi változások a szakközépiskolákat érintik a legközelebbről. — Ez az iskolatípus a ma­ga 12—13 éves múltjával új­nak számít a többi között. Optimális működéséhez mos­tanra érnek meg az alapvető feltételek. Különösen igaz ez azokban a szakközépisko­lákban — vendéglátóipari szakközépiskola, az I. sz. szakközépiskola postaforgal­mi tagozata, a 3. számú szak­­középiskola vízügyi és föld­mérő tagozata —, amelyek­nek nem volt technikum­elődjük. A tantervek min­denhol egyidősek az iskola­típus létrejöttével; megértek a változtatásra. Nem vélet­len, hogy éppen itt, vannak máris kézzelfogható jelei a tananyag-módosításnak. A közismereti tárgyak oktatá­sáról szóló miniszteri utasí­tás már megjelent, rövide­sen várható­­ a szaktárgyak tanítását szabályozó rendel­kezés. De szelektálnak már az általános iskolákban is, és folyamatosan előkészítik a tankönyv-módosításokat. (makai) Az „aranysír” története Érdekes ismeretterjesztő kiadványt jelentetett meg a szekszárdi Balogh Ádám Mú­zeum és a Tolna megyei Ta­nács V. B. művelődésügyi osztálya. A színes és fekete­­fehér fény­képfel­vételekkel, valamint Bucsányi Kálmán restaurátor rajzaival szemlél­tetett kiadványban dr. Mé­száros Gyula múzeumigaz­­gató magyar és német nyel­ven ismerte­ a hajdani­ Kelta fejedelmi központ helyén le­vő Regöly község szélén ho­­mokásás közben előkerült „aranysír­’ történetét és a szekszárdi múzeumban kiál­lított leleteket. A sírgödört, — amely egy alán hercegnő csontvázát tar­talmazta — valósággal elbo­rították a csillogó aranyhol­mik, köztük féldrágakövek­kel berakott, aranylemezzel fedett ezüst fibulák, ruha­­kapcsoló dísztűk és két tö­mör arany karperec. A ko­ponya mögött sasfejes fekete agyagkorsó állt amely pá­ratlan lelet a világon, s a regölyihez hasonló típusú fi­bulát is csak egy New York-i múzeumban őriznek. Találkozás olvasóinkkal Holnap, csütörtökön dél­után 5 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ klubjá­ban Tarján Isván, lapunk fő­szerkesztő-helyettese Ho­gyan készül a Déli Hírlap?’' címmel előadást tart. Ismer­teti a sajtó jelentőségét, ami szükségessé tette, hogy há­rom és fél éve Miskolcon, Budapest után a legnagyobb városunkban megalapítsák a hazánkban mindeddig egyet­len városi napilapot­. Az előadás résztvevői re­mélhetően értékes javaslato­kat tesznek a szerkesztésre vonatkozóan azért, hogy la­punk még jobban szolgálhas­sa olvasóink igényeinek ki­elégítését. Orosz nyelvi tagozatok A következő tanévben to­vább növekszik Miskolcon a nyelvi tagozatos osztályok száma. A városi tanács leg­utóbbi ülésén a Kilián György Gimnáziumnak engedélyez­ték, hogy az 1973/74-es isko­lai évtől kezdődően orosz nyelvi szakosított tantervű oktatást szervezzenek. Ősztől kezdődően, a har­madik osztályba lépők szá­mára, orosz nyelvi tagozatos osztály indul a Fazekas ut­cai, 6. sz. általános iskolá­ban. Szívesen fogadják más iskolák tanulóinak jelentke­zését is. A szülők az iskolá­ban érdeklődhetnek az új ta­gozatos osztály feltételei fe­lől. Tévésorozat Tokajról Tokaj város megalapításá­nak 900. évfordulója tiszte­letére az idén háromrészes produkció kerül a tévé kép­ernyőjére Tokaj címmel. Be­mutatják Tokajt, elemzik a környék gazdasági problé­máit, s természetesen szó lesz a világhírű tokaji borról is. „ Alkotó megismerés ’ 23 éves a magyar—lengyel kulturális eöyüttműködés Huszonöt évvel ezelőtt, 1948. január 31-én írták alá az első magyar—lengyel kul­turális egyezményt. Az év­fordulóról mindkét főváros­ban ünnepélyesen megemlé­keznek. A Trybuna Ludu ez alkalomból közölte Ilku Pál művelődésügyi miniszter Al­kotó megismerés és együtt­működés című cikkét. * Napjainkban a magyar— lengyel oktatásügyi együtt­működésnek van különleges jelentősége, de számtalanszor került sor az elmúlt 25 év­ben együttesek, reprezentatív kiállítások cseréjére is. A magyar—lengyel kulturális egyezmény tette lehetővé, hogy 120 magyar együttes és több, mint 500 szólista bi­zonyíthassa a magyar kultú­ra jó hírét Lengyelország­ban, és 13 lengyel, valamint hét magyar színházi együt­tes révén a két ország kö­zönsége közelebbről megis­merte egymás színházi éle­tét, drámairodalmát. Megbecsült helyet vívott ki magának hazánkban a len­gyel filmművészet is. A kul­turális egyezmény megkötése óta csaknem kétszáz lengyel játékfilmet játszottak a ma­gyar mozik és 150 magyar filmet láthatott a lengyel kö­zönség. Magyarország csak­nem 800 kiállítást küldött Lengyelországba, és másfél­százat fogadott. A lengyel olvasók jól ismerik Németh László, Illyés Gyula, Déry Tibor nevét, nálunk nagyon népszerű Mickiewicz, Prus és Sienkiewicz. A két ország kulturális ha­gyományainak kölcsönös ápo­lására is az első egyezmény aláírása teremtett termékeny alapot. Magyarországon Ko­pernikusz-emlékbizottság ala­kult. Lengyelországban pedig­­ javában tevékenykedik már az a Petőfi-emlékbizottság, amely irodalmi estek, meg­emlékezések, bemutatók szer­vezésével tiszteleg születésé­nek 150. évfordulóján a for­radalmas magyar költő előtt. Vezényelt:­­ Medveczky Ádám Városunk szimfonikus ze­nekarának élén ezúttal ismét fiatal karmestert üdvözöl­hettünk. Medveczky Ádám, a Magyar Állami Operaház karnagya nemrég fejezte be tanulmányait a Zeneművé­szeti Főiskolán. Medveczky igazi karmes­ter-egyéniség, jól képzett, te­hetséges muzsikus. Gondos betanító munkájának gyü­mölcsei a hangversenyre megértek. A produkciók egyenletes színvonala azt tükrözte, hogy minden elő­adott mű egyaránt fontos volt számára. A koncert mindjárt kelle­mes meglepetéssel indult. Decsényi János műve, a Kí­sérőzene egy Shakespeare­­vígjátékhoz, szellemes, han­gulatos alkotás. Az előadók szívügyüknek érezték a kor­társ zene igényes megszólal­tatását, s ezt a közönség is méltóképpen honorálta tap­saival. Hindemith 1940-ben kom­ponált gordonkaversenyét Banda Ede szólaltatta meg. A közismert előadóművész elsősorban a lassú tételben remekelt, de az egész ver­senymű előadásáról csak a dicséret hangján lehet szólni. Hozzá kell tenni, hogy ezút­tal a zenekari kíséret igé­nyessége, nehézsége felért egy önálló zenekari számé­val. Medveczky és a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar azonban korrekt módon segí­tette a nem éppen hálás mo­dern versenymű interpretá­cióját. A hangverseny legnagyobb élményét Berlioz 1830-ban komponált Fantasztikus szim­fóniája nyújtotta. Ezt a szél­sőségesen romantikus alko­tást ritkán játsszák, mert az előadó-apparátusra nagy — gyakran kevéssé kamatozó — terheket ró. Ezúttal bátran elmondhatjuk: megérte a be­fektetést. A Miskolci Szim­fonikus Zenekar fejlődésé­nek jelentős állomásaként könyvelhetjük el a Fantasz­tikus szimfónia előadását. Medveczky különös gond­dal építette fel a differen­ciált hangulatú és megoldá­sú tételeket. A művet kotta nélkül vezényelte, így maxi­mális ideje jutott az egyes hangszercsoportok irányításá­ra, a zenei építkezésre. Mu­zsikusai élén szinte újraal­kotta a Bál keringés forga­tagát, plasztikussá varázsolta a telelgető pásztorok énekét (Jelenet a mezőkön). Szélső­ségesen érzékletessé vált a Menet a vesztőhelyre és a Boszorkány szombat. A Miskolci Szimfonikus Zenekar hétfői koncentrált teljesítményét szívesen fo­gadnánk más alkalommal is. BARTHA PÉTER SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: Terv és való­ság a mezőgazdasági üzemekben. — 13.40: Miskolci Balogh János népi zenekara játszik. — 14.10: Kamarazene. — 14.30: Korondy György operettdalokat énekel. — 14.44: Válaszolunk hallgatóink­nak! — 13.00: Hírek. — 15.10: Harsam a kürtszó! — 15.45 Tar­­dos Béla—Weöres Sándor: Mu­­zsikásláda. — 15.32:­ Petöfi-kalen­­­dárium. — 15.59: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 16.00: A világgazda­ság híre. — 16.05: Diáktarisznya. — 16.35: Koruspódium. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai fi­ 85­ éle. — 17.20: A fonogramtól a sztereolemezig — 17.40: Vidéki lányok Pesten. — 17.53: Színes népi muzsika. •— 18.38: Madách világa. Vn. rész. — 18.58: Hall­gatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Felix Wein­gartner vezényel. — 20.12: Gon­dolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.57: Hírek. — 21.00: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sporthírek — 22.20: Félóra sanzon. — 22.30: Olvasó­lámpa. — 23.05: Walter Gieseking zongorázik. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Operettkettősök. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 13.40: Orvosi taná­csok. — 13.40: Időjárás- és viz­­atiásjelentés. — M.00: Kettőtől hatig . A Petőfi rádió zenés délutánja.­­ 13.00: Hitek.­­ 13.05: Külpolitikai figyelő (ism­.) — 18.20: Szóljatok szép szavak Pe­tőfi Sándorról! — 19.54: Jó estet, gyerekek. — 20.00: Esti Krónika II. 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Új könyvek. — 20.33: Kodály: Háry János — 22.45: Hangversenynaptár — 23.00: Hí-23.13: Kórusok és népi zenekarok műsorából. — 24.00— 0.10: Hírek. Miskolci rádió: A hét közepé­nek eseményeiből. — A ladányi híd alatt. — Népdalfeldolgozá­­sok. — Mit kellene még fejlesz­teni a falusi óvodában? — Elő­adó: a szerző! —* Sport. Televízió: 16.13: Műsorismerte­tés. — 16.15: Irány az egyetem! — 16.55: Hírek. — 17.00: TFSE— Daugava Riga. Bajnokcsapatok Európa Kupája női kosárlabda­­mérkőzés. — 18.25: Rólad van szó! — 18.35: Slágerszerviz. — 19.15: Reklámműsor. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A biedermeier szekrény. Csehszlovák tévéfilm. — 20.40: ..Olvasd és add tovább!” Doku­­mentumjáték. — 21.20: — Az én csatornám. Komlós János műso­ra. — 21.50: Tv-híradó — 2. ki­adás. Bratislava­ televízió. 16.55: Hí­rek. — 17.00: Középiskolásoknak. — 17.45: A vidék hangja. — 18.15: Dalok. — 19.99: Híradó. — 19.30: Kommentár. — Autósok, moto­rosok figyelem! — 20.00: A férfi, aki isten akart lenni. Tévéjáték. — 21.20: Tv-híradó. — 21.40: Mű­velődéstörténeti magazin. Filmszínházak: Nápolyt látni és . . . (színes magyar) 14. hn6, 8. Beke. — Az alamán halála. I—II. (magyarul beszélő színes szovjet, másfélszeres hely­árral!) 13. *6. Kossuth. — Kutyák és emberek (színes csehszlovák) 16. 17. Film­klub. — Roma kalandjai (magya­rul beszélő színes szovjet) 7. (Ady Műv. Házban). Miskolci Nemzeti Színház: (3): Mese a tűzpiros virágról (bérlet­­szünet). — (7): Hamlet (Shakes­peare bék­éi). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából — 8.20: Nóták. — 9.00: Kozmosz. (Ism.) — 9.25: Vi­lághírű előadóművészek felvéte­leiből. — 11.00: Mindenki könyv­tára. — 11.30: Schumann: C-dúr fantasia. Petőfi rádió: 3.00: Hírek. — 8.05: Antigoné. Részletek Traette ope­rájából. —­­op: Hírek. — 9.03: Barokk kórusmuzsika. — 9.15: Népdalokkal egész éven át. (Ism.) — 9.30: Óriások a mikroszkóp alatt. (Ism.) — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 11.50: Hajrá, tisz­tesség . . . Televízió: 9.00—11.30: Iskolaté­vé. — 9.00—9.20: Rajz (ált. isk. 4. oszt.) — 11.05—11.30: Magyar nyelvtan (ált isk. 6. oszt.). Bratislavai televízió: 9.00: Párt­­oktatás. Ism. — 9.50: Vörös bor. lem. — 11.10: Autósok, motoro­sok figyelem! (Ism.) —11.30: Hír­adó. Apróhirdetés Állást kínál Hirdetésszervezői munkakörbe, középiskolai végzettséggel, rek­lámtevékenységben jártas mun­kavállalót felvesz a Borsod me­gyei Lapkiadó Viidalat Jelent­kezni lehet február 5-tól 8-ig, reggel 7—9 óra között. Miskolc, Ba­jcsy-Zsilinszky u. 15., I. r­au 121). szobában.

Next