Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)

1973-04-02 / 78. szám

Gyakran olvashatunk arról, hogy a miskolci színháznak egy nagy korszaka volt: a múlt század eleji hőskorszak. Indokolatlan előítélettel állunk szemben, mert sokan és sokszor teremtettek nagy pillanatokat. Köztük Palágyi Lajos színigazgató, aki 13 évig, az első világháborút is felölelő történelmi időszakban vezette színházunkat: T­V Csípős, rázós műfaj Nem szükséges hozzá mű­­fajtörténet, hogy elhiggyük: a kabarét mindig szerette a közönsége. Mindig volt pub­likuma, a pesti kabaré már­ka. Volt és van színháza, ha­vonta jelentkező rádiószínhá­za (az áprilisi adás éppen ma este lesz, szokás szerint va­sárnap ismétlik), miért ne le­hetne a televízióban is lét­­jogosultsága? Ehhez hasonlókat írhattak azok a nézők, akik gyakran kérdezték leveleikben: a té­vé számtalan szórakoztató műsora között miért fehér holló a kabáré? Jól kérde­zett a közönség (általában mindig jól kérdez!), a szer­zők pedig műsorral adtak választ: csak eszükbe kell juttatni és van kabaré a te­levízióban. Nem probléma az sem, hogy a műfaj igényli a közönség testközelségét. A jó, vidám műsorokért a stú­dióba, a színházba is elmegy a tévénéző, ahogy most is jegyet váltott a Pesti Szín­házba. ..Csípős és rázós ez a mű­faj”, továbbá: „száz ágyú nem robban úgy, mint ahogy egy vicc, ha nem lő mellé” hallottuk az Ágoston György által szerkesztett szombat esti műsorban. Úgy is vehetjük, mint a kabaré mindenkori létjogosultságá­nak alapját, és hozzátehet­jük: legfőbb vonzereje ab­ban van, hogy valamennyien értjük, miről van szó. Vilá­gos, hogy mindig rólunk. Ahogy élünk, amit csinálunk, amilyenek a múlt héten vagy ma vagyunk, amilyenek egy hónap múlva leszünk. Csípős és rázós — hát igen. Nem vitás, hogy „egy kabaré”, ahogyan a házmes­ter terrorizálja a lakókat és legalább ilyenkor hadd bó­lintsunk rá valamennyien: nemcsak csúnyák, ijesztőek is az uniformizált házgyári házak. Vagy tovább. ..egy vicc, hogy mennyire gyávák tudunk lenni, amikor mel­lettünk az igazság. Egy-egy vidám jelenetet tehát mindig megér, hogy legkomolyabb­nak látszó mindennapjaink során hányszor vagyunk ne­vetségesek. És még hányszor leszünk? A kabaré nem változtat ezen, nem elemez, nem is várjuk el tőle. Untig elég, ha csíp egyet, vagy ha na­gyító alá vesz egy jelenték­telen tényt és kiderül, hogy ez alapjában véve mennyire jelentős. Mindez ér annyit, mint egy elemző, okos polé­mia, így vagyunk a televí­zió kabarészínházának szom­bat esti nyitó előadásával is. Az egyes epizódok nem vol­tak egyforma színvonalúak és egyforma fajsúlyúak. De a műfaj varázsa és az írók, szereplők népszerűsége (hogy csak a konferansziét, Sinko­­vics Imrét említsem), az egész összeállítás jó hangu­latot teremtett. Ez a lényeg, és az, hogy kéthónaponként lesz kabaré a tévében. (makai) Kiss Benedek í "1 •• ee 1 #• I *• dorombolyon A görömbölyi ifjúsági klub­ban Kiss Benedek költőt lát­ják vendégül április 5-én este 6 órakor. Az író-olvasó találkozó vitavezetője Péntek­ Imre, a Napjaink rovatveze­tője lesz. Eszméi a mába érnek 1876. március 9-én szüle­tett Baánban (Trencsén me­gye). Apja, Penyácska Ist­ván 14 gyermekét nevelte fel tisztes szakmára, köztük La­jost, aki asztalos lett. Tizen­nyolc éves korában szaba­dul, de már ekkor tagja a famunkások szakszervezeté­nek, s a szociáldemokrata párt eszméivel ismerkedik. A szakszervezet kultúrcso­­portjában sikerei vannak, s barátai biztatására elvégzi Horváth Zoltán színészisko­láját. 1895-ben már Vácott találjuk Balogh Ádám együt­tesében, s egy évvel később Miskolcon Tiszay Dezső szín­társulatával. A későbbiekben is gyakran szerepel váro­sunkban, mígnem 1907-ben, a második színház építésé­nek jubileumi évében elvál­lalja az igazgatóságot. Mint kitűnő színészt, Mis­kolcon, Szegeden és a Nem­zeti Színházban méltán di­csérték bírálói Mi a szocia­­lista szellemű igazgató érde­meit szeretnénk kiemelni. Palágyi mint színigazgató, színházunk veretes hagyomá­nyaiból indul, és eljut a szo­cialista színházig. Czelesztin, Molnár György, Halmay Im­re, Németh Jóska népszín­házi törekvéseit fölvirágoz­­tatja. Már a jubileumi ün­nepségek alkalmával kitűnik, hogy nem választja szét a közönséget, hanem mérsékelt helyárakkal a bérből élőkre is gondol. Törekvéseivel lel­kesen egyetért a város értel­miségi rétege: a Miskolci Napló és köre (élén Kovács Józseffel), a Közművelődési és Múzeum Egylet (Balogh Bertalan vezetésével). Műkö­désének haladó tendenciáit megerősíti a jó barát, Dok­tor János megjelenése. Ő a Thália Társaság alapító tag­ja volt, s ennek megszűnté­vel Miskolcra­ jön Palágyi­­hoz színésznek és fordító­rendezőnek. Nem modernke­­dő, de modern színházat csi­nálnak. Megszervezik az egri körzetet, s ezzel biztos anya­gi alapot teremtenek a vál­lalkozáshoz. A magyar iro­dalom klasszikusait Bródy, Thury Zoltán, Seredi Jenő, Gábor Andor műveivel foly­tatják, s a világirodalomban is a szocialista eszmeiségű műveket kutatják. így mu­tatják be 1910. április 21-én Reichenbach Bilincsek című darabját, Doktor János for­dításában, és igen nagy si­kerrel, amelynek titka első­sorban a politikai mondani­valóban keresendő. 1912-ben Pécsről indul el az az áramlat, amely a szí­nészeket szocialista megmoz­dulásra készteti. Az ország­szerte tapasztalható létbi­zonytalanság és a művészi igényesség nélküli színját­szás a szervezkedés fő indo­­­­ka. Az Egerben turnézó mis­­­­kolci társulat is megmozdul,­­ a kollektív összetartás jegyé­ben, nem Palágyi ellen, ha­nem mellette. Ezt az Egri Újság 1912. május 15-i szá­mában maga Doktor János szögezi le: „ ... igaz ugyan, hogy szer­vezkedünk, de tesszük ezt főleg igazgatónk, Palágyi Lajos óhajára. A jelenlegi helyzet ellen nem élünk ki­fogással. Ellenkezőleg, éppen azt akarjuk elérni, hogy a színészek pozíciója a jövő­ben is legalább ennyire biz­tosítva legyen, mint manap­ság nálunk.” Palágyi szellemének kö­szönhető, hogy a háború éveiben színpadunk nem al­­jasult le a háborús uszítás demagógiájához és a Ta­nácsköztársaság időszakában a szocialista színjátszás ott­hona lett. Ö nem nézte ta­nácstalanul a forradalmi ese­ményeket; tudta, mit kell tennie. Gyermekkora óta ér­lelt szocialista eszméi végre nyíltan megszólalhattak a színpadon. Gorkij, Heijer­­mans, Hautzmann műve­ mellett úgy szerettette meg az új közönséggel Shakes­peare, Mollé, Ibsen műveit, hogy Vértessy Arnolddal minden előadás előtt ismer­tetést mondatott. Szükség volt erre, mint a korabeli új­ságíró mondja: a proletárság mosta­nában a legszorgalmasabb látogatója színházunknak.” Meghívja Nagy Endrét, hogy ..meséljen a közönségnek”. Szép Ernőt csevegésre invi­tálja, s a szép szóba belefe­ledkezett közönség késő estig hallgatja a csevegve oktatót. 1920-ban Miskolcról Sze­gedre megy igazgatónak, majd 1923-tól a budapesti Nemzeti Színház tagja. Te­hetségét mindig elismerték. Eszméi a mába érnek. GYÁRFÁS ÁGNES Éneklő úttörők A helyi szemlék során legjobbnak bizonyult nyolc iskolai kórus mérte össze tudását tegnap a salgótarjá­ni József Attila Művelődési Központban megrendezett megyei úttörő kórusbemuta­tón. A Nógrád megyei út­törőénekkarok a májusi or­szágos kórusbemutatóra ké­szülnek: a legszebb produk­cióval szerepelt együttes kép­viseli majd Nógyár­ színeit a Veszprémben sorra kerülő országos találkozón. Végtisztesség Újra bemutatják a Végtisz­tesség című produkciót. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház Manézs Színháza ma este 7 órakor tartja előadá­sát. amatőrfilm­fesztivál Huszadik alkalommal ren­dezik meg Békéscsabán az országos amatőrfilm-feszti­vált. Az ünnepélyes megnyi­tó április 6-án lesz. Az ama­­tőrfilmek háromnapos szem­léjén a vetítéseken kívül­­ szakmai tanácskozásokat ren­deznek és a közönség talál­kozhat az amatőrfilmezés legjobbjaival. Legterméke­nyebbnek a Magyar Amatőr­­film Szövetség és az Amatőr Filmesek Országos Tanácsá­nak április 7-i megbeszélése ígérkezik. Levetítik a Petőfi Irodalmi Múzeum pályázatá­ra benevezett filmeket is. Április 8-án, az ünnepélyes eredményhirdetés után a dí­jazott­ alkotások bemutatásá­val ér véget a fesztivál. Kiránduló diákok A napokban láttam az első autóbuszt, amely kiránduló diákokat hozott. A farmotoros Ika­rus a Csabai kapu felől jött méltóságtelje­sen. Tele kipirult arcú gimnazistával, akik énekeltek, mosolyogtak, integettek... Talán Pestről, talán valahonnan a Dunántúlról, ta­lán valamelyik közeli helységből érkeztek... Megkezdődtek az iskolák tavaszi kötelező kirándulásai. Egy-két napos, a diákzsebhez méretezett utak ezek, nem kerülnek többe háromszáz kilométernyi félárú vasúti jegy meg a turistaszállás áránál. A kiruccanás­hoz a szülők is szívesen adják beleegyezé­süket . .. Az utazásra készülődés felejthetetlen él­mény. Felér a nyaralások előtti kellemes izgalommal. Mégis más, mint a családi kör­ben töltött hétvégék, más, mint a szülőkkel üdülni... Persze, hogy más ... Hónapokig iskolába járni, mindennap ugyanabban az osztályban találkozni egy közösségnek, tanulóknak és tanároknak . . . A katedráról, a tábláról, az iskola sajátos illatáról már felmerülnek emlékezeteikben a megszokott arcok, a környezethez tartozó emberek, akikről biztosan tudni, hogyan fe­lelnek, hogyan magyaráznak, bizonyos hely­zetekben miként viselkednek... S egyszerre itt a nagy alkalom! Az egyet­len lehetőség, amikor egy osztály, egy kö­zösség, tanulók és tanárok­. valahol másutt, valahol másképp ismerhessék meg egymást. Hogy közelebb kerüljenek egymáshoz. Hogy az osztálytársi kapcsolatokat, a tanár—diák viszonyt erősíthessék a közös élmények ös­­­szetartó erejével. Figyeltem a farmolorus vidám utasait. Ki tudta volna megmondani első pillantásra, ki lehet közülük a tanár? Látszott, hogy ők már olyan élményekkel térnek haza, ame­lyekről még sokáig fognak beszélni, amelye­ket jókedvükben elevenítenek fel. Hiszen a kirándulás közben valamit megtudtak egy­másról, valami olyan apróságot, olyan titok­szerűt, kicsit meghittet, kicsit kedveset, sze­retetreméltót, a kulcsot a másikhoz, amit az iskolapadban nem sikerült volna felfedezni. Bizonyára nem felejtették otthon se a kon­­zerveket, se a zsebkést, se a térképeket, se a látnivalókról felvilágosítást nyújtó úti­kalauzt­­, de útravalóik között ott volt a legfontosabb, a közösséget összekovácsoló derű is. Az az öröm, amely akkor is ben­nük marad, amikor újra iskolába kell menni. (simányi) GEEJ HÉTFŐ Kossuth rádió. 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népdalok. — 13.50: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 14.05: Édes anyanyel­vünk. — 14.10: Fúvósesztrád. — 14.21: Kóruspódium. — 14.34: Iro­dalmi évfordulónaptár. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: A Randevú zenekar ját­szik. — 15.59: Hallgatóink figyel­mébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Talpalatnyi föld. Rádiójáték,­­III. rész. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Mikrotánc. — 17.45: A hét rádióhallgatója. — 13.05: Húszas stúdió. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti krónika. — 19.30: Sportft­r­­adó. — 19.40: A Rádió Kabaré­színháza. Áprilisi műsor a 6-os stúdióból. — 20.30: Országos Ko­dály műveltségi verseny. — 22.00: Hírek. — 22.20: Vörös Sári és Varga András nótákat énekel. — 23.00: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: A Moszkvai Rádió esztrádz­ene­­kara Ljepin filmzenéjéből in­d. ; Petőfi rádió. íz.uu: Történelmi operákból. — 13.00: Hírek. — 13.03: Képernyő és mozivászon. — 13.20: Debussy műveiből. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől hatig . . A Rádió kívánságműsora. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. (Ism.) — 18.20: Rahma­­ninov-ciklus I. rész. — 19.19: Be­mutatjuk új népzenei felvétele­inket. — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti krónika II. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Közkívánatra! — 22.30: A hét zeneműve. (Ism.) — 23.00: Hírek. — 23.15: Tánczene Berlin­ből. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió. A nap króni­kája. — Egy hét múlva kezdődik a magyar nyelv hete megyénk­ben. — Egy lakótelep új könyv­tárában. — Kórusmuzsika. — ..Ki a Tisza vizét issza . . .?> — Me­gyei sporteredmények. — Sláger­koktél. Televízió. 15.28: Műsorismerte­tés. — 15.30—20.00: Jégkorong VB. — 20.00: Tv-híradó. — 20.10: A fiatal Verdi­ Attila. Opera-ke­resztmetszet. — 21.15: Y háború. Bábopera. — Kb. 21.45: Pszicho­lógiai kísérletek Moszkvában. — 22.20: Tv-híradó 2. kiadás. Bratislavai televízió. 13.55: Svédország—Csehszlovákia jég­korong VB-mérkőzés. — 16.35: Orosz nyelvlecke. — 17.10: Mi leszek? — 17.45: Kerületeink hangja. — 16.10: Szepességi nép­szokások. — 19.00: Híradó. — 19.30: Jozef Lenart 50 éves. — 20.00: A gyengédség iskolája. Tv- játék. — 20.50: Jelenkorunk alap­köve. — 21.15: Híradó, sport. — 21.45: Svédország—Csehszlovákia jégkorong VB-mérkőzés. Filmszínházak. Béke (14. hn6, 8) : A munkásosztály a paradi­csomba megy (magyarul beszélő színes olasz, 16 éven felüliek­nek!). — Kossuth (13. 6): A ten­geri farkas I—II. (színes román —NSZK kalandfilm, másfélszeres hetyárral!). — Filmklub (1­5. 17): Hannibál tanár úr (magyar). — Fáklya (f6, 1­7): Forró éjszakában (magyarul beszélő színes ameri­kai). — Petőfi (6): Idegen a cow­­boyok között I—II. (színes ame­rikai, dupla helyárral!). — Szik­ra (5, 7) : Ritka látogató (ma­gyarul beszélő színes lengyel).— Táncsics (5, 7): Lila ákác (színes magyar). KEDD Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Népek zenéjé­ből. — 10.00: Hírek. — 10.05: A márciusi égbolt. Eseményjáték Kopernikusz életéből. — 10.35: Édes anyanyelvünk. — 10.45: A Rádió operaszínpada. Petrovics Emil: C’est le gaurre. Egyfelvo­­násos zenedráma. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Nádas Béla szerzeményei­ből. — 8.20: Igor herceg. Rész­letek Borodin operájából. —9.00: Hírek. — 9.03: Mozart- és Brahms-művek. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.53: Köny­vek, tájak, emberek. Televízió. 9.00—9.20: Iskolatévé. Olvasás (ált. isk. 3—4. oszt.). KISLAKÁS-ÉPÍTŐK, FIGYELEM! A­Z ÉPFU rövid határidőre vállalja egységes BÁNYAKAVICS szállítását. Árajánlatunk szállítással, rakodással, anyagárral együtt: 5 km-re 80 Ft­m.­ 10 km-re 95 „ 15 km-re 109 „ 20 km-re 124 „ 25 km-re 139 „ 30 km-re 153 „ Megrendelés naponta 8-tól 13 óráig. Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci Üzemegysége. MI­S­K­O­L­C, Tüzér u. 12. sz. Apróhirdetés SIMCA 1000 farmotoros kisko­csi igényesnek, családi okok mi­att eladó. Megtekinthető: Béla u. 9. 850-es FIAT (CZ fesz) garazsí­­rozott, jó állapotban eladó. Meg­tekinthető: vasárnap, hétfőn Vasvári 17. Vashordót, hozzá kétkerekű taligát vennék. Kuzmik, Kazin­czy u. 4. Kukoricaföld, 1 hold, bekerít­ve, jeles művelésre kiadó: Kuz­mik, Kazinczy u. 4. Ipari nagyvállalat felvesz közgazdasági egyetemi, ill. gazdasági mérnöki diplomával, megfelelő elemző gyakorlattal és számítógépes rendszerek ismeretével rendelkező szakembereket, osztályvezetői és előadói munkakörökbe. A jelentkezéseket részletes önéletrajzzal, „Optimalizálás" jeligére kérjük a kiadóba. KISLAKÁS-ÉPÍTŐK FIGYELEM! Az ÉPFU rövid határidőre vállalja FALAZÓBLOKK SZÁLLÍTÁSÁT a Könnyűbeton- és Szigetelőipari Vállalat Berentei üzeméből Megrendelések felvétele naponta 8-tól 13 óráig az alábbi helyeken: Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci Üzemegysége MISKOLC, Tüzér u. 12. sz. Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci üzemegysége Kazincbarcikai Kirendeltség KAZINCBARCIKA, Tardona-port. ........... ^

Next