Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
Veszprémi figyelő Találkozó után „Túl vagyunk már az első évek tapogatózásain, a televízió művészi műsorainak júniusi seregszemléje éli a maga kialakult életét” — írja Szinetár Miklós, a veszprémi tévétalálkozó beköszöntőjeként. Ehhez — most, az események után — annyit lehet hozzátenni, hogy minden veszprémi találkozón kicsírázik néhány olyan gondolat, melyre az év folyamán érdemes figyelni, hátha elég életképes ahhoz, hogy kiterebélyesedjék... Mi három ilyen plánum-palántára szeretnénk a figyelmet felhívni. 1evemozi Még Veszprémből hírül adtuk, hogy az idén néhány új filmjét is bemutatta a televízió. Ezeket az alkotásokat nem képernyőn láttuk, hanem vászonra vetítve egyegy üzemi klubban, művelődési otthonban. A bemutatókon részt vettek az alkotók, s a színészek közül is néhányan. A vetítéseket vita követte. A részletekre nem térünk ki, ezúttal legyen elég annyi, hogy sehol sem hozsannáztak a filmek láttán. Annál több volt a műveket bíráló, boncoló megjegyzés, a szenvedélyes vita. Az író, a rendező, a dramaturg, az operatőr azonban mégis örült. Miért? Elsősorban azért, mert érezhette, hogy a közönséget őszinte indulat hevíti, s azért is, mert a televíziós művésznek nagyon ritkán van alkalma szembesülni a nézővel. Az ország legnagyobb színházának és filmszínházának alkotói nem kapnak tapsot nem nyugtathatják meg magukat a „Minden jegy elkelt” feliratú táblácskával Pedig többségük szinte áhítozik valamiféle visszajelzésre. De hát miért ne tehetné máskor is kocsijának csomagtartójába azt a pár tekercset a rendező, hogy — sugárzás előtt — megméressen az alkotás? Azért, mert gép nélkül ... Nos, a szakemberek szerint fix—70 ezer forintba kerül a tévéfilmek vetítésére alkalmas gép. Egy-egy moziüzemi vállalat beruházásaihoz mérten talán nem is olyan nagy az összeg. Nem elképzelhetetlen, hogy a második hálózat filmszínházai számámára beszerezzenek ilyen gépeket. Arra a néhány szerzői estre? Nem, ennyire gazdagok mégsem vagyunk. A sok száz lefutott tévéfilm moziban való vetítése azonban már megérne némi beruházást. De volna-e közönsége egy utánjátszó tévémozinak? Minden bizonnyal, hiszen a veszprémi versenyprogram filmjeit is másodszor láthattuk, s majdnem mindegyiket megnéztük. Arról már nem is beszélve, hogy nem egy produkciót még külön is leforgattunk magunknak képmagnóról. Egyszóval kellene az országnak néhány tévémozi. Az elsőt akár a Magyar Televízió is megnyithatná valahol. Tudom: rengeteg szervezeti, működési, gazdasági s ki sorolhatná fel, mi minden akadály látszik már az első percben. De az is nyilvánvaló, hogy nagyobb feladatokat is sikerült már megoldani. Műhely a házon kívül Ha nem is visszhangzik az egész ország az írott malaszt veszprémi sikerétől, egy biztos: művészeti életünk berkeiben, s a tévénézők több milliós táborában egyaránt örömet keltett a Szőnyi G. Sándor rendezte film (írója Urbán Ernő) nagydíja. A sikerben nem kis része van a szolnoki színház társulatának. Veszprémben alkalmunk volt a rendezővel, Deme Gábor dramaturggal, a színészek közül a kitűnő Csomós Marival és a különdíjat kapott Polgár Gézával beszélgetni az írott malaszt műhely munkálatairól. Az előkészületek Szolnokon történtek. Itt teremtettek alkotó légkört. Olyan tárgyi és pszichikai feltételeket, melyek alkalmasak az elmélyültebb munkára. A végeredmény azt bizonyítja, hogy érdemes volt „házon kívül” (Pesten kívül) próbálkozni. De hiszen van még jó néhány vidéki színház, s mennyi új arc, érett művész, s friss tehetség... Törlesztendő adósság Minek tagadjuk: az Ida című produkciónak nem jósoltunk ekkora sikert. A sajtó a mai, a közéleti fogantatású művekre figyel elsősorban. Nem is szabad, hogy lankadjon ez a figyelem, s szüneteljen a biztatás. Az Ida azonban (író: Szép Ernő, rendező: Ádám Ottó) felhívta figyelmünket néhány tartozásra is. Krúdy, Kosztolányi, Nagy Lajos, s persze Móricz Zsigmond, vagy a kimeríthetetlen mikszáthi életmű még hosszú-hosszú évekig adhat munkát a televíziónak. Különös öröm, hogy ennek a gazdag örökségnek egyik kurátorául, s „műfordítójául” Ádám Ottót sikerült megnyerni. (gyarmati) Tatarozzák az iskolákat Megkezdődött városunk iskoláiban a tatarozás. A szakemberek ígérik: szeptemberre valamennyi iskola „új köntösben” várja majd a tanulókat. Semmi más nem történt „csak” egy költő leült a kamerák elé és egy órán keresztül beszélgetett egyik költőtársával (Kormos István), azaz hát tulajdonképpen velünk, nekünk. A lehető legpuritánabb ■»csikfÖSWSíel dolgozott Zolnay Pál (rendező): szürke háttér elé ültette Nagy Lászlót és közelképben mutatta az arcát. Nagy Lászlót nézve, hallgatva fokozatosan az az érzés lett úrrá a nézőn, amit József Attila írt meg a Thomas Mann üdvözlése című versében: Ülj le közénk és mesélj, j Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt s együtt vagyunk veled mindannyian, / kinek emberhez méltó gondja van.” Nehéz a publicisztika prózájára lefordítani ezt az élményt, amit ez az órányi beszélgetés jelentett. Az, hogy Nagy László élő klasszikusunk ma már közhely, hiszen utolérte már őt is minden költők veszedelme, ellensége: bekerült a tankönyvekbe érettségi tétel lett... Úgy költő, hogy már ki sem kell mondania, le sem kell írnia ezt a szót. Festőnek, írónak, műfordítónak tartja magát, s ez nem álszemérmesség nála póztalanul, manírok nélkül, lenyűgöző egyszerűséggel és őszinteséggel (ez a nagyság jele és ajándéka!) válaszolt Kormos István okos, jól megválasztott kérdéseire. Megismerhettünk egy embert, aki költő, evidenciákat és titkokat tudtunk meg a költészetről, életről, történnelemről, politikáról, amelyek éppen azzal hatottak, hogy nem akartak direkten hatni. Csak a beszélgetés végére utalnánk, amelyben az emberi természetről, a reményről, a költő, a magyar költő felelősségéről volt szó. Jogos volt Nagy László keserű kifakadása azok ellen, akik az „egyszerűséget, közérthetőséget” kérik számon rajta. Mert az egyszerűség nem azonos az együgyűséggel! Ma, amikor egyre többet tudunk a világról, az emberről, amikor egyetlen agy már nem képes felfogni a részekre hasadozott tudásanyasot a költő sem egyszerűsítheti le a világot. Az alapkérdések azonban ma is egyszerűek: mi az ember, milyen azt ember, milyen lesz a jövője’’ Befejezésül azt kérdezte meg Kormos István, hogy mit üzen Nagy László ezen a celluloid szalagon a késői utókornak. „Ha lesz emberi arcuk, csókolom őket. Csak ennyit tudtam tenni értük.” — mondta a költő, aki egyetlen óra alatt megerősítette hitünket. (horpácsi) Soltész Albert rajza Mennyi szó9 és mind más nyelven! Az olvasmánytól az olvasásig A megyei Pedagógus Továbbképző Intézet idei pályázatán Tóth Ferenc, a putnoki gimnázium orosz-történelem szakos tanára első díjat nyert. Dolgozatát a szaktudomány, tantárgypedagógia, korszerűség témakörben írta A szókincstanítás problémái a középiskolai orosz nyelvoktatásban címmel. Nem a pályázatra kapott első díjból (vagy nemcsak abból) gondolom, hogy a fiatal pedagógus jó tanár. — Szeretné az ember, ha a középiskola négy éve után a tanítványai önállóan megtudnának szólalni azon a nyelven amelyet (az általános iskolával együtt) nyolc esztendeig tanultak. De a gyerekek gátlásosak, nehezen fejezik ki magukat. Az a baj, hogy minimális a szókincsük. Ezer szót kellene megtanulni az általános-, hozzávetőleg ezerötszázat a középiskolában. De nem egyszerű dolog egy idegen nyelv alapszókincsének úgy a birtokába jutni, hogy valaki megközelítő biztonsággal használni is tudja. Azt hiszem az a baj, hogyha a gyerek kinyitja a könyvet megijed attól, hogy milyen sok szó van előtte, és mind más nyelven! Pedig a számnevek elsajátításához például csak 17 szót kell megtanulni. A többi ezek felhasználásával születő összetétel. A pályázathoz két táblázatot is csatoltam annak bizonyságaként, hogy a számneveket és a határozókat egy-egy lapon e lehet írni. — Vagyis a nyelvnek kristálytiszta, matematikai logikája van. Erre kell a gyerekek figyelmét is felhívni. Az alapszavakat meg kell tanulni, enélkül nem megy. De megéri, mert ezután már a nyelv szerkezeti szépségében is örömét leli az ember. Ha idáig eljutunk, ha a középiskolás nemcsak bemagolandó szóhalmazt lát a nyelvtanulásban, akkor a tankönyv jó olvasmányaitól már csak egy lépés, hogy eredeti szöveget is kézbe vegyen, olvasson. A gyerekek nagy többségét könnyű a szóalkotás, szóképzés alapszabályaira rávezetni, és vannak közöttük nagyon tehetségesek is. Egy ma már másodéves orosz szakos volt tanítványommal együtt munkáltuk ki a pályázatban leírt módszert. Azt mondja, hogy az egyetemen is jó hasznát veszi. — Hogy születik egy módszertani dolgozat? — Ez a téma 2—3 éve foglalkoztat, de szeptemberben már a tizedik tanévet kezdem el. Mindenki gondolkodik rajta, hogy milyen útjamódja lehet az eredményesebb munkának. Nekem is, a tanítványaimnak is az a jó, ha gyorsan haladunk, és a gyerekek értik, élvezik az órákat. Hogy ezt az ember leírja, és egy pályázaton első díjat nyer vele? Amikor pályát választott, egyetemista valaki, azokban az években feltétlenül megkérdi magától, hogy „miért is jött a világra?” Egy ilyen munka erre az évekkel korábbi kérdésre is válasz. 4 (makai) Régészkedő főiskolások Tegnap régészeti ifjúsági tábor nyílt a Csongrád megyei Ópusztaszeren. A KISZ kezdeményezésére az elkövetkező egy hónap alatt az egri, a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi tanárképző főiskolák mintegy 100 történészhallgatója segíti az ottani ásatásokat. Júliusban 12 alkalommal tart térzenét a miskolci vasutas, a diósgyőri vasas és a perecesi fúvószenekar városunkban. Holnap, délután 5 órakor a vasas fúvószenekar hángatható meg a Tátra — v-.v. ,Vír kereszteződésénél. A MÁV fúvószenekar július 11-én, 17.30-tól a Szabadság téren, 12-én és 13-án délután pedig Tapolcán hangversenyezik. Felavatták Szép Ernő emléktábláját Szép Ernőre, a költőre, a pesti vicclapok, kabarék és színházak népszerű írójára emlékeztek tegnap — születésének 91. évfordulóján — családtagjai, barátai, pályatársai és tisztelői. Egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 11. számú ház falán márványtábla hirdeti a gyermekkori szomorúságok, álmodozások, a kisemberek gondjai egyéni hangú megéneklésének emlékét. A halk szavú, csöndes poéta munkásságát Szalay Károly irodalomtörténész méltatta. A márvány emléktáblán a Kulturális Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Színházi Intézet és a VI. kerület képviselői helyezték el koszorúit. rmin KEDD Kossuth rádió : 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiakoktél. — 13.50: Törvénykönyv. — 14.05: Orroska. Mesejáték. —14.44: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Bob herceg. Részletek Huszka Jenő—Martos Ferenc daljátékából. — 15.49: Az élő népdal. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A fogyasztók védelmében. — 16.15: Wagner: Trisztán és Izolda. — 16.34: Irodalmi évi fordulónaptól. — 17.00: Hírek. — 17.05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 17.45: A történelem kérdőjelei. — 18.05: Júniusban hallották először... Tánczene. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. — 20.25: Nem adhatsz többet. — 20.42: Hírek. — 21.35: Népdalok.— 22.00:Hírek. — 22.15: sporthírek. — 22.20: sokszemközt a Távol- Kelettel. — 22.30: Ritmusok Prágából. — 22.54: Meditáció — életszínvonal-politikánk dilemmájáról. — 23.04: Mozart-művek — világhírű előadóművészek tolmácsolásában. — 24.00: Hírek. — 0.10: Vidám vásár. Részletek Dunajevszkij filmzenéjéből. Petőfi rádió: 12.03: A köpeny. Részletek Puccini operájából. — 12.40: „Hová plántáljam házamat, ebben a végtelenben ...” — 1300 - Hírek. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.35: Az európai széppróza klasszikusai. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.10: Utak, terek, emberek. Jereván — Abovná utca. — 18.40: Balladáink világa. — 19.01: Chopin: b-moll szonáta. — 19.24: Szolgálat egyenruhában. A tűzoltó alezredes. — 19.54: Jó estét, a gyerekek! 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Nóták. — 20.50: A természet rejtélye. A ciántűrő növények. — 21.00: „Szavakból élet”. — 22.10: Melis György operettdalokat énekel. — 22.30: Zenekritikusok hanglemezekről. — 23.00: Hírek. — 23.15- Könnyűzene Wolf Péter szerzeményeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés - hírek. — 17.35: Az igazságügy fóruma. — (Perben a szomszédommal). — Zenekari muzsika. — 18.00: Borsodi Tükör, a Stúdió krónikaműsora — 18.20: Fiatalok zenés találkozója — 18.53: Hírösszefoglaló, időjárás-jelentés, műsorismertetés. Televízió, 1. műsor: 17.18: Műsorismertetés. — 17.20: Hírek. — 17.25: Óvodások filmműsora. — 17.50: Jogi esetek. — 18.35: Reklám. — 18.40: A szárnyasvad világából. — 19.10: Mokép-reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tvhíradó. — 20.00: Idősebbek is elkezdhetik. . . — 20.05: Klasszikusok tévéfilmen. Emília Galotti. — 21.50: Gazdaság és társadalom. — 22.40: Tv-híradó. 3. Televízió. 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Dalida a párizsi Olympia színpadán. Francia zenés film. — 21.05: Tv-híradó. 2. — 21.25: A Derby napja. Angol dokumentumfilm. — 22.15: Ember a tundrán, Finn dokumentumfilm. Szlovák televízió: 16.55: Pozsonyi híradó. — 17.10: Ifjú látóhatár. — 18.00: Házastársi dialógus (Szórakoztató sorozat 1. rész). — 19.00: Híradó. — 20.15: Az Andor titkai (NDK-filmsorozat, 3. rész). — 21.35: Híradó. — 22.15: Zenei krónika. — 22.45: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház: Nyári szünet. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Borsod vegyipara. — Diósgyőri Vár (9—19): A diósgyőri vár története. — Déryné Ház (9—19): Déryné és Lévay József emlékszobák. — Herman Ottó Emlékház (10—18) : Her Ottó élete és munkássága. — vkolci Galéria (10—18) : Imrén Zsigmond emlékkiállítása. BÉKE FILMSZÍNHÁZAK Özönvíz I. rész Másfél helyár! Szí, lengyel film Kezdés: 1 5 órakor Puha ágyak, kemény csaták 16 éves felülieknek! Szí, angol film Felemelt hely ár! . Kezdés: 8 órakor HÍRADÓ MOZI Magyar híradó, rövidfilmek Folytatólagos vetítés de. 19— 1. 12 óráig. Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH Puha ágyak, kemény csaták 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: 13, ha5 és 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Twiggy, a sztár! Szí. angol film Kezdés: 15 és 17 órakor FÁKLYA Mackenna aranya Felemelt helyár! Szí. amerikai film Kezdés: 15 és 17 órakor PETŐFI Lányok az aknamezőn Mb. szí. szovjet film Kezdés: 15 és 17 órakor SZIKRA A keresztapa másik arca Felemelt helyár! Szí. olasz film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Hannibál tanár úr Magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor TAPOLCA - KERT A madárijesztő 16 éven felülieknek! Szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor SÁGVÁRI Egy különös szerelem Mb. szí. olasz film Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Hírek. — 8.05: Műsorismertetés.— 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Rendezte: Marton Frigyes. ..Nem az én színpadom ...” — 10.00: Hírek. — 10.05: Gyerekeknek! — 10.30 Barokk muzsika. — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Két versenymű. — 8.50: Sokszemközt a Távol-Kelettel. — 9.00: Hírek. — 0.03: Ezio Pinza énekel. — 9.25: Mi van a varázsdobozban ?— 9.55: Néhány perc tudomány. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Néhány szó zene közben.