Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-15 / 242. szám
Művészeti • misszió Előadásaikról már szóltunk, de hát nem az előadás az egyetlen forma és lehetőség, hogy a színház találkozzon a közönséggel. Kicsit furcsa, hogy emlékeztetni kell erre. Akik már eszméltek a „falujárások” időszakában, vagy netán részt vettek a romos Budapest egy-egy színházi matinéján (hányszor idézte ezeket az alkalmakat Gobbi Hilda és Major Tamás), azok tudják: a művészek — műkedvelők — nemcsak arra törekedtek, hogy esztétikai élményt nyújtsanak. Valamiképpen — különösen a falujárók — részt kértek, vállaltak az emberek gondjaiból, megosztották velük örömeiket, mint ahogy a néző is megosztotta a falujáróval az akkori idők legjobb falatjait. Szó sincs arról, hogy most a 25. Színház turnéjának ürügyén engedjünk nosztalgiánknak. Ha emlékeztettünk egy új világ teremtésének kezdetére, csak azért tettük, hogy — sok ember egybehangzó véleménye alapján — elmondhassuk: a vendégül látott fővárosi színház művészeinek hivatásszeretete ugyanarról a tőről fakad, mint a közönséget kereső, lelkesítő forradalmár elődöké. A 25. Színház vendégszereplését jobb szó híján használom az utóbbi kifejezést) felidéző beszélgetésen tulajdonképpen végig erről volt szó. S miközben emlegettük a találkozási (kommunikációs) alkalmakat, bizonyos nyugtalanság is úrrá lett rajtunk. Mert az egész országot szolgáló színháztól mégsem kívánhatjuk, hogy afféle fináléjának tekintse a megyét, s folyamatosan vállaljon itt közművelődési s művészeti feladatokat. Világos, hogy ezeknek a feladatoknak a zömét a mi művészeti műhelyeinknek kell ellátniuk. Az említett nyugtalanság azért támadt fel bennünk, mert tudjuk, hogy mennyire nagy és nehéz ez a feladat. S talán azért is, mert már eleve számíthatunk bizonyos ellenérzésekre. Hogyne számíthatnánk, mikor a Miskolci Nemzeti Színháznak több mint ötszáz előadást kell tartania egy szezonban. Mikor itteni színművészeinknek nincs idejük arra (hiszen délelőtt próbálnak), hogy egy egész napot szánjanak egy-egy településre. Műkedvelő együtteseink pedig nem eléggé felkészültek erre a feladatra. Világos, hogy a 25. Színház szeptember 21—30-ig tartó borsodi-miskolci jelenlétét (aktivitását) nem lehet utánozni. De nagy hibát követnénk el, ha nem tanulnánk példájukból. A vendéglátó községek, települések népművelői egyhangúlag bizonyították, mennyire igénylik — különösen a munkáslakta vidékek —, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a művészeti műhelyekkel, illetve azok képviselőivel. Mert félreértés ne essék, nemcsak a színészek, színházak missziójáról van szó. Mindazoknak, akik esztétikai élményekkel akarják orientálni az embereket, sokkal gyümölcsözőbb lesz a tevékenysége, ha közönségük megismeri művészetük mozgatóit, emberségüket, elkötelezettségüket. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy a művészek számára is mennyire megtermékenyítőek lehetnek ezek a természetes, póztalan, hétköznapi együttlétek. Ezt bizonyítják a 25. Színház rendhagyó irodalomórái, a bányászoknak tartott „leszállási” műsorok, a KISZ-iskolásokkal folytatott viták, az előadások előtti közös éneklések és sorolhatnánk tovább. Egyszóval, a művészeti műhelyekben nem uralkodhat üzemi (mechanikus, statisztikai) szemlélet. Arisztokratizmus meg éppen nem! A 25. Színház példája újabb és újabb találkozási alkalmakra kell, hogy ösztönözze művészeti műhelyeinket. Színházunk és az üzemek szocialista szerződése, a Játékszín tájelőadásai, kamaregyütteseink vidéki koncertjei, képzőművészeink minitárlatai már meg is teremtették az alapot ahhoz, hogy termékenyebb kapcsolatok alakuljanak ki. Most sokakat lelkesít a vendégszínház példája. Jó lenne, ha nem lohadna le a lelkesedés, annál is inkább, mert a meglátogatott nézők telve vannak várakozással. (gyarmati) Lesznai Anna emlékkiállítás Lesznai Anna neve sajnálatosan kevesek előtt ismert. Könyvkiadásunk évtizedek óta semmit nem tett „az asszonyi hang legdúsabb megszólaltatója ’ népszerűsítésére, így csupán az irodalomtörténet tartja számon. Mint költőt és ifjúsági írot erős szálak fűztek a fontos kultúrpolitikai szerepet betöltő Nyugat-körhöz. Radnóti Miklós, Szerb Antal, Hatvany Lajos egyaránt baráti köréhez tartozott. Bécsi évei során (1919—31) sokat tett azért, hogy az ottani emigráns magyar írókkal József Attilát megismertesse. Irodalmi munkássága mellett jelentős sikereket ért el mint iparművész, festő és illusztrátor is. Több első kiadású Ady-kötetet és egy Bartóknépdalfüzet címlapterve is az ő nevéhez fűződik. A hasznos missziót betöltő hatvani Hatvany Lajos Múzeum, amely már több kiállításával (Barcsay, Munkácsy, magyar tájképfestészet stb.) felhívta magára az országos figyelmet, elsőnek vállalkozott adósságtörlesztésre a Lesznai Anna-emlékkiállítás megrendezésével. A novemberig látható emlékkiállításon bemutatják a sokoldalú alkotóművész irodalmi munkáit, ugyanakkor gazdag anyagot sorakoztatnak fel Lesznai Anna iparművészeti munkáiból, meseillusztrációiból, a különböző könyvekhez készített címlaptervekből is. (p. a.) -t Déryné naplója nyomán, Pilinszky János szövegeinek felhasználásával Maár Gyula írta és rendezte a Déryné hol van? című új, színes magyar filmet. Az egyik legnagyobb magyar színésznő életének azt a korszakát választotta témájául, amikor tehetsége teljében, a pálya csúcsán kényszerül visszavonulásra. Ez az időszak méltán izgat mindenkit, aki Déryné pályafutásával vagy színháztörténettel foglalkozik, és két szempontból is tanulságos lehet. Nem ő az első és nem is az utolsó, aki akkor kerül a pálya szélére, amikor a legtöbbre képes. Az általános igazságok mellett pedig megismerhetjük azokat az éveket, amelyekről keveset tudunk. A filmet Koltai Lajos fényképezte, a főszerepet Törőcsik Mari játssza, és holnaptól a második hálózatban, Miskolcon a Hevesy Iván Filmklubban láthatja a közönség. Egyetemi előkészítő tanfolyam A Nehézipari Műszaki Egyetem felvételi vizsgára előkészítő, önköltséges esti tanfolyamot indít azon fiatalok részére, akik 1975-ben vagy korábba érettségiztek és az 1976—77. tanévben olyan egyetemen vagy főiskolán szándékoznak továbbtanulni, ahol a felvételi orso’ **•*.*-' matematika és fizika Részvételi díj: 650 Ft A beiratkozáshoz szükséges nyomtatványok az egyetem tanulmányi osztályán vehetők át (Miskolc—Egyetemváros, központi főépület, fszt. 23. ajt Jelentkezési határidő: 1975. október 30. NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM oktatási rektorhelyettese ajtó) Tízezreknek kell könyv a kezébe Tanulni nem szégyen, csak nehéz Túlzás lenne azt mondani, hogy az országban ma mindenki tanul, de az is igaz, hogy nagyon sokan vettek vagy vesznek részt valamilyen szervezett felnőttoktatásban. Többnyire már a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy munka mellett milyen nehéz a tanulás. Előfordul: közelharcot kell vívni, hogy kiadják a tanulmányi szabadságot; meg kell küzdeni a munkatársakkal, akik nem segítik a továbbtanulót (arról nem is szólva, ha egyszerűen ellenérzésből gátolják), és csak azután következhet az a teher, amelynek egyedülinek kellene lennie: a tananyaggal való birkózás. Nem magánÜog Elhamarkodott lenne az ítélet, ha azt mondanánk, hogy mindez magánügy. Bizonyos esetekben talán az, de amíg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a beiratkozott elsősöknek csak 72 százaléka végzi el a nyolc általánost, addig az egyik legfontosabb közügy. A felnőttoktatás helyzetét legutóbb a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége vitatta meg, itt hangzott el a mondat: a magyar közoktatásnak nincs olyan részterülete, amelynek ne lenne az egész társadalomra érvényes konzekvenciája. Nem mondhatunk ellent, ha tudjuk, hogy az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők száma nem csökken, hanem újratermelődik. Az elmúlt tanévben Borsodban 20 és fél ezer felnőtt tanult. Több mint hatezer az általános iskolában, 5620 a dolgozók gimnáziumában, 8 ezer 200 szakközépiskolában. Nincs abban semmi túlzás, ha a felnőttek tanítását, tanulását lassan önálló ágazatként kezeli a közoktatás. Annyira, hogy rövidesen várható az az új rendtartás, amely az itt folyó munkát úgy szabályozza, hogy hozzá jobb feltételeket ír elő. A következő ötéves tervidőszakban a felnőttoktatásban részt vevő tanulócsoportok száma előreláthatólag 146-tal nő, az összlétszám 29 ezer lesz. Addig bizonyára találnak módot a mezőgazdasági munkások átképzésének megoldására, megjavulnak a felnőttoktatás „tárgyi feltételei” és független tantestületek láthatják el ezt a nagyon nehéz munkát. Utánpótlás a felnőttek közül Sok éve már, hogy alapvetően nem vitatéma: segítse-e a munkahely dolgozójának továbbtanulását? Segítenie kell mindenekelőtt azért, mert a mezőgazdaság gépesítése, az ipar változásai ezt olyan mértékben megkövetelik, hogy máris vannak olyan szakmák, ahol az utánpótlás csak a felnőttek közül várható. Nagyon sok vállalat van, ahol nem is kell erre minduntalan felhívni a figyelmet, de az említett tanácskozásnak volt egy olyan mozzanata, amely feltétlenül továbbadásra érdemes. A pedagógia egyik fontos alaptétele, hogy a munkát megkívánja és azután elismerje a nevelő. Ha gyerekekről van szó, ezzel mindnyájan tisztában is vagyunk, csak a felnőttet hagyjuk gyorsan magára. Pedig a társadalmi, népgazdasági érdek mellett nagyon sok lélektani összetevője van annak, hogy beül-e az általános iskola 7. osztályának padjába és ott marad-e, aki elmúlt már 30, vagy éppen 40 éves. Nagy türelmet, sok tapintatot, szívós munkát kíván ez attól is, aki tanul, attól is, aki tanít. A legkevesebb, hogy természetesnek vegyük, hogy a 8. osztály végbizonyítványa, a szakmunkás-képesítés, vagy éppen az érettségi kedvéért a következő években is a felnőttek tízezreinek kell könyvet venni a kezébe. (makai) Óraival találkozik író—olvasó találkozót rendeznek ma este 7 órától Mezőkeresztesen, a művelődési házban. Az irodalomkedvelők Juhász József költővel találkozhatnak. Psota Irén előadói estje Psota Irénnek lesz ma önálló előadói estje a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház nagytermében. A népszerű színésznő műsorának címe: „Töltsünk, el egy édes órát...” Az előadás fél 6-kor kezdődik. Brigádvetélkedő a múzeumban Nagy érdeklődés kíséri a múzeumi és műemléki hónap eseményeit. A következő hetekben sok vonzó esemény várja az érdeklődőket. A Magyar Nemzeti Múzeumban szakvezetés és filmvetítéssel egybekötött előadások lesznek. A restaurálás műhelytitkaiba is beavatják az érdeklődőket. A Szépművészeti Múzeumban az október 26-án kezdődő tárlatvezetési sorozaton — vasárnap délelőttönként — művészettörténészek kalauzolják a látogatókat. A nagycenki Széchenyi Múzeumban, a Széchenyi István nevét viselő szocialista brigádok vetélkedőjét rendezik meg október 27-én, a győri Xantus János Múzeumban — ahol a múzeumi történelemórákat kezdeményezték — október 22-én bemutató tanítást tartanak általános iskolai és gimnáziumi tanároknak. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Koczkás Sándor könyvszemléje. — 13.30: Lakatos Antal népi zenekara játszik. — 14.00: Ezerest délután. — 14.24: Az elizondói lány. Részletek Offenbach daljátékából. — 18.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Hírek. — 15.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 16.00: Vásárfia. — 16.25: Holnap közvetítjük ... — 16.50: Hírek. — 16.55: Közvetítés a Csehszlovákia—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzés 1. félidejéről. — 17.50: Zentai Anna nótákét énekel. — 18.15: Miért igen, miért nem? zenéről tíz percben. — 18.25: Új könyvek. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Slágerexpressz. — 20.44: A magyar népdal hete. — 21.13: Kis magyar néprajz. — 21.23: Dvorzsák: VIII. szimfónia. — 22.00: Hírek. — 22.15: sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Bartók zongoraművei. — 23.23: Könnyűzene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Maria Callas spontini A vesztaszűz című operájából énekel. — 0.25: Himnusz.— 0.30: Vízjelző szolgálat. Petőfi rádió: 12.00: A magyar népdal hete. — 12.19: Népszerű fúvósátiratok — 12.30: Hírek. — 12.33: Barokk muzsika. — 13.30: Hírek. — 13.33: ..A gyermekeknek írta Bartók Béla”. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Közvetítés a Csehszlovákia—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. — 18.50: A víg özvegy. Részletek Lehár operettjéből. — 19.15: Ahol a formára is adnak. Fekete István riportja. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: A magyar népdal hete. — 19.57: Nicolae Herlea és Fellicia Weathers énekel — 20.37: Hírek. — 20.40: Budapesti művészeti hetek. — Mátyás király: Száraz György eseményjátéka. III. rész. — 21.43: Tánczene innen-onnan. — 22.30: Hírek. — 22.33: Népdalok. — 23.15: Pergolesi-művek. — 24.00: Hírek. — Utána: Idegen nyelvű vízjelzőszolgálat. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés. — hírek. — 17.05: A borsodi üzemekben — eredmények, gondok, tervek. Nagy beruházásaink: az épülő Tiszai Kőolajfinomítóban. — 17.15: sanzonok. — 17.25: Női dolgok, női gondok. — Drótgyári asszonyok . . — 17.35: A megye sportéletéből. — 17.40: Filmzene. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Előadó: a szerző! — 18.25: Hírösszefoglaló Televízió, 1. műsor* 16.43: Műsorismertetés. — 16.45: Hírek. — 16.50: Csehszlovákia—Magyarország labdarúgó-mérkőzés közvetítése. — 18.50: Postafiók 250. — Takács Mari műsora. — 19.05: Reklám. — 1940: A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Miéi néni harmadik élete Kiss Manyi műsora. — 21.05: Kritizálni könnyű!? — 21.55: Tvhíradó 3. — 22.05: Vélemény. Televízió, 2. műsor; 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Kirgizia hegyei között. Szovjet rövidfilm. — 20.25: Séta a Rhone-delta vidékén. NSZK film. II. rész. — 21.00: Reklám. — 21.05: Tv-híradó 2. — 21.25: Paracelsus. Szlovák televízió. 10.50: Csehszlovákia—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzés közvetítése. — 19.00: Híradó. — 20.00: Filmmúzeum. — 21.20: Híradó. Kiállítások; Miskolci Galéria (11—19): Seres János festményei. — Kossuth Művelődési Ház (10— 18) : A lengyel plakátművészet története. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Habán kerámia. — Diósgyőri Vár (9—16): A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (9—16): Déryné- és Lévay József-emlékszobák. — Kohász Galéria (14— 17): Imreh Zsigmond-emlékkiállítás. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Kondor Béla-emlékkiállítás. Miskolci Nemzeti Színház CT: Boccaccio, Lehtár és Egyetemi bérlet. BÉKE FILMSZÍNHÁZAK: svejk, a derék katona I—II. Dupla hely ár! Mb. szí. , csehszlovák film v Kezdés: 15 órakor Puha ágyak, kemény csaták Felemelt helyér!Szí. angol film 16 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor HÍRADÓ MOZI Híradó, rövidfilmek Előadás: 9—10 óráig Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH Monsieur verdoux Amerikai film Kezdés: £ 3. hn5 és 7 órakor SAGVARI Vanyusin gyermekei Mb. szovjet film Kezdés: 7 órakor SZIRMA A túsz Mb. szovjet film Kezdés: 7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: BNV-reklám. — 8.30: Franck: d-moll szimfónia.— 9.05: Harsán a kürtszó! — 9.35: Mozart: Esz-dúr szonáta K. 481. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Régi híres énekesek műsorából. — H.OO: Bábolnától — Chicagóig. — 11.15: Prokofjev: Péter és a farkas. — 11.29: Illés Béla füvei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Filmzene. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: A magyar népdal hete. — 8.55: Nagy Éva és Aradszky László énekel. — 9.30: Hírek. — 9.33: Szovjet regények filmen.— 10.60: a zene hullámhosszán. — 10.55: Édes anyanyelvünk. — 11.55: Gyermekek könyvespolca. \