Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-24 / 249. szám

Vegyem, ne vegyem: A Hírlapbolt­­ törzsvevői Mariska néni egy friss Sza­bad Földet kért, a mellette álló úriember a legújabb La­káskultúráért jött. Aki eset­leg határozott cél nélkül, de vásárlókedvvel tér be a Széchenyi úti Hírlapboltba, könnyen zavarba kerülhet: több mint félezer folyóirat, napilap, hetilap szerepel a választékban. A polcokon körben a friss, még csak néhány kiadást megért folyóirat mellett jól megférnek a régi, megszokott újságok. Lengyel, orosz, an­gol, francia és még sok egyéb nyelven íródott folyóiratból lehet itt a nyelvtanuláshoz segítséget kapni, vagy első kézből tájékozódni a külföl­dön történtekről. Az újságok túlnyomó része a szocialista országokból érkezik, de van választék a nyugati sajtó ter­mékeiből is. — Meglehetősen sokan jár­nak ide vásárolni, a törzs­vevők száma meghaladja a 150-et — mondta Répási Jó­­zsefné boltvezető — s szá­mukra itt a dossziés szolgál­tatás. A megrendelt folyóira­tokat a névvel ellátott dos­­­sziékba tesszük, s így csak be kell ugrani a csomagért. A bolt sarkában kis asztal, néhány székkel: itt nemcsak vásárolni, hanem leülni, ol­vasgatni is lehet. Akad, aki néha vissza is él ezzel, de a túlnyomó többség egyszerű anyagi okokból fontolgatja, lapozgatva a folyóiratot: megvegyem, ne vegyem? Bi­zony, a szép kiállítású, ele­­ gáns újságok ára felér egy­egy könyv árával is. Amikor a közelmúltban drágábbak lettek az újságok, eleinte kicsit kevesebben vá­sároltak a boltban, de azután újra a régi szintre állt vis­­­sza a kereslet. Többek közt ezt az is elősegítette, hogy a megdrágult újságok egyúttal szebb külsővel, s tartalma­sabb, érdekesebb belsővel je­lentek meg. Az IPM, a La­káskultúra, a Hi-Fi Magazin hiába 40—50 forint, mégsem maradnak a boltos nyakán. A bolt már reggel 6 órakor kinyit: van, aki rögtön reg­geli előtt leszalad­ a Nép­sportért. S ha már itt van, ritkán távozik csak egyetlen újsággal a hóna alatt... (k—ó) ★ A polcokon nemcsak az eladó válogathat, hanem a vevők is Piacon a lézerlemez A 78, majd a UT fordulat­­számú lemezek után rövide­sen megjelenik a piacon a le­mezek harmadik nemzedéke is­­ a lézerlemez. A világ­szerte ismert Sony japán hír­adástechnikai mammutválla­­lat szóvivője szerint arra szá­mítanak, hogy még­ az ősszel piacra kerül a holland Philips céggel közösen kifejlesztett új lemezjátszó — 650—870 dollár közötti áron. Az új lézer(digi­­tális)­lemezek darabonkénti ára kezdetben 13 dollár körül lesz. A lézerlemez a hang minő­ségét és a tartósságot tekintve messze felette áll a hagyomá­nyos lemezeknek, ami főként annak köszönhető, hogy a hangjeleket a pick-up helyett lézersugárral tapogatják le. A lemez egy-egy oldaláról egy­órás műsort lehet lehallgatni — bár a lemez csak 12 centi­méter átmérőjű —, s a lemez­­oldalakat különleges műanyag bevonat védi a portól és a kar­colásoktól. Mennyit ér a föld? 1985-ben befejezik A földeken már régen a Raba-Steiger óriás trakto­rok húzzák az ekét az ökrös fogat helyett, de a földek minősítéséről, értékéről szóló törvény nem sokkal fiatalabb az ökrös fogatnál: az idén 110 éves. 1979-ben új földértéke­lési rendszer bevezetéséről döntöttek, s ebben az évben elkezdődött az értékelés alapjául szolgáló felmérő munka megyénkben is. A jö­vő évi­ ütemterv szerint me­gyénkben 102 településhez tartozó földterületet mérnek föl, több mint másfél ezer mintateret megvizsgálva. Mit is jelent ez az újfajta értékelés? A mezőgazdasági termelés eredményét két té­nyező­ befolyásolja": "a ""vi­szonylag állandó természeti, s a mindenkor érvényes köz­­gazdasági hatások, körülmé­nyek. Az új rendszer a ter­mészeti tényezők oldaláról végzi a földértékelést. Fi­gyelembe veszik, melyek azok az állandó természeti tényezők, ame­lyek hosszú távon megha­tározzák a föld értékét. A természeti tényezők közül a legnagyobb súlya, jelentő­sége a talaj alaptermékeny­ségének van. Ez a tulajdon­ság fizikai, kémiai módsze­rekkel mérhető, s a talajtan módszereivel értékelhető. Az új rendszer a termékenységet pont­számmal értékeli, s ebbe belekalkulálják a dombor­zati, vízrajzi, s éghajlati körülményeket is. Egy földterület egytől százig terjedő termőhelyi értékszá­mot kap, s így összehasonlít­ható, hogy az országos érték­rendben hol helyezkedik el. A földértékelést a külterü­leteken, s a zártkertekben, valamint a belterület nagy­üzemi művelés alatt álló ré­szein egyaránt végre kell hajtani, s a munkának 1985 végéig be kell fejeződni. Ebben az évben már me­gyénk 10 százalékán vé­geztek földértékelést, a következő évben az érin­tett terület 25 százalékát ve­szik sorra, öt év alatt a több mint félmillió hektáros ter­mőterületen 34 ezer minta­vétel lesz. A minták laboratóriumi vizsgálata, s a helyszíni szem­le után az új földértékelés eredményét községenként, városonként 30 napig köz­szemlére teszik. Ez az idő le­hetőséget nyújt arra, hogy a földek tulajdonosai fel­szólaljanak az esetleges téves minősítés ellen. A jövőben — 1986-tól kezd­ve — az új földértékelési rendszer szolgál majd alapul a földadó megállapításához. (k—ó) Villantó Á ponty a favorit Ki mint vet, úgy arat... Vonatkozik ez az örök becsű igazság a horgászokra is. Az őszi haltelepítés eredményei­ről beszélgettünk Békési Já­­nossal, a­­ MOHOSZ Észak­magyarországi Intéző Bizott­ságának titkárával. • Az idei nyár kedvezett az ivadéknevelésnek. Nem volt hűvös és szeszélyes, mint a tavalyi, a pontyok szépen ettek és gyarapodtak. A hal­­tenyésztő gazdaságok menet­rendszerűen szállítanak. A hortobágyiak kilogrammon­ként 42,50 forintért, a gele­­jiek 50 forintért, a HALÉRT szállítói 40 forintért viszik a helyszínre a kétnyáras pon­tyokat. A 19 borsodi horgász­­egyesület vizeibe 600—650 mázsa ivadék kerül novem­ber közepéig. Ez a mennyi­ség garantálja a horgászlét­számmal arányosan növekvő halsűrűséget. A borsodi hor­gászok létszáma egyébként 14 500. A ponty különben is favo­rizált hala a borsodi vizek­nek. És kötelez a rang is, hogy itteni horgász tartja az országos rekordot. Dercsényi Kornél tavaly a Mályi-tóben kapitális zsákmányt fogott. Az abszolút magyar rekord­nak számító ponty súlya 23,10 kilogramm volt. +: A miskolci Herman Ottó Múzeum és a lillafüredi Álla­mi Erdei Vasútüzem között évek óta szocialista szerződés áll fenn. Ennek keretében, a múzeumi és műemléki hónap alkalmából a múzeum kiállítást rendezett a LÁEV kultúr­termében. A száz éve született Mokry Mészáros Dezső ké­peit láthatják a héten megnyílt­ tárlaton az érdeklődők, a hónap végéig. Azt a barátságot, amelyet a 3. sz. Volán MSZBT-tag­­csoportja Iván Csernov Ma­­tosevics gyermekeivel, s uno­káival épített ki, nem a vé­letlen hozta össze. Ők ke­resték a kapcsolatot Roman Ivanoviccsal , az ifjabbik fiúval. Hírét vették, hogy hő­si halált halt apja sírját fel­kutatta Roman, Miskolcon a Kálvária dombon talált rá. Az akkor alig egy éve ala­kult csoport tagjai felajánlot­ták: a sok ezer kilométeres távolságban élő családtagok helyett is ápolják, gondozzák a városunk felszabadításáért folytatott harcokban elesett apa sírját. Hadd tudja az unoka is... Lassan nyolc éve ennek, azóta szövődnek a baráti szá­lak. A volánosok szó szerint a családjukba fogadták a Matosevics família tagjait Nem múlik esztendő, hogyne vinné a posta az őszinte sze­retettől diktált levelet: jöj­jetek el, várunk benneteket! A legifjabbakat — Ivan Csernov dédunokáit — kivé­ve, tulajdonképpen ismerik már az egész családot Az idősebb fiú — Valentin Iva­­novics — felesége a napok­ban írta a kazah Dzsetigará­­ból: idei látogatásuk alkal­mával velük utazik lányuk is, Ljuda. „Mi lassan meg­öregszünk, ki tudja, mit hoz a sors, ha már nem leszünk, hadd tudja a kislányunk is, hol találja meg nagyapja sír­ját a csokor virággal, s mu­tathassa majdan a dédunoká­nak is... S a Kazahsztánból érkezett levél ugyancsak a szívélyes meghívást ismétli: látogassa­nak el Dzsetigarába a magyar barátok is. Szeretni való emberek Az aranykoszorús plakettel kitüntetett szakcsoportnak persze nem csupán a Mato­sevics családhoz vezetnek ba­ráti szálai. Kilenc gyermek­nek névadó „szülei”, az egyik, hazánkban állomásozó szov­jet alakulatnál. Igaz, sokukat már aligha ismernék meg, hiszen visszautaztak szülő­földjükre. A levelek azonban időről időre hozzák-viszik­­ a hírt életükről. A volánosok maguk is gyakran utaznak a Szovjet­unióba. Az elmúlt öt év alatt 42-en vendégeskedtek a ba­ráti országban.­­ Különösen megkapó szovjet barátainknál az a sze­rénység, szolidság, ahogyan viselkednek — mesélte Varga György, a csoport egyik igen tevékeny tagja. Kublik Ferencné és Pász­tor László (az utóbbi egyéb­ként egyike azoknak, akik az MSZBT Országos Elnökségé­től aranykoszorús jelvényt kaptak) is csak ezt erősítet­te tapasztalataival. „Szeret­ni való emberek” — mond­ták. Akik átveszik a stafétabotot A 3. sz. Volán MSZBT-tag­­csoportjáról nemcsak váro­­sunkban, hanem megyeszer­­te köztudott: rendkívül szé­­les körűen tevékenykedik a baráti szálak erősítéséért. Ügyvezető elnökük — Nagy Miklós —, az MSZBT napok­ban megtartott VII. országos értekezletén mint küldött ad­hatott számot róla: az 5200 tagot számláló csoportjuk mindenütt ott van, ahol eze­ket a barátságokat köthetik. Szívesen és sokan vesznek részt azokon a vetélkedőkön, ahol a testvéri szovjet népről szerzett ismereteket csillog­tathatják, lett légyen politi­kai, gazdasági, műszaki, avagy tudományos területről szó. S ezekben természetesen jeles­kednek a vállalat KISZ-fia­­taljai is, akik majdan átve­szik az idősebb generációtól a stafétabotot. <r v­­ an messze... Dzsetigara nincs is oly A barátság szálai Értesítjük Miskolc város lakosságát, hogy a Rudas L u. út korszerűsítése miatt a Szabadság téri autóbuszmegállót október 26-tól (az LKM irányából jövő forgalmi oldalon) áthelyezzük a Toronyalja utca—Rácz György utca kereszteződésétől 15 m-re a munkálatok alatti időszakra. MISKOLCI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT Felhívjuk vásárlóink figyelmét, hogy a Miskolci Kertészeti Vállalat a Szentpéteri kapui Városi Köztemető belterületén megnyitotta virágüzletét Sírcsokrok, koszorúk készítését vállaljuk. MISKOLCI KERTÉSZETI VÁLLALAT Mélyhűtés csillapítja a fájdalmat A hosszan tartó fájdal­mak csillapítására több éve alkalmazott eljárás az érző idegrostok mély­hű­tése Az abingdoni (Ang­lia) kórház orvosai új, az ediginél jobb műszert fej­lesztettek ki erre a cél­ra. A hosszú, hegyes ár­ra emlékeztető műszer belsejében folyékony hid­rogén van, amely a gyors mélyhűtést biztosítja. Az eszköznek van egy szabá­lyozó-ellenőrző része, ez­zel állítható be, hogy a hűtés milyen mértékű le­gyen, és mennyi ideig tartson. Végül - és ez az új a műszerben — egy elektromos ingerlő is tarto­zik hozzá, amellyel a ke­resett érző idegtől elvá­lasztható a vele együtt fu­tó, mozgatható ideg. Az utóbbit az elektromos in­gerlésre bekövetkező izom­rángás jelzi, lev mód van rá, hogy csak az érző idegrostot hűtsék.

Next