Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1982-11-01 / 258. szám
Bemutató a színházban Micimackó A száz éve született A. A. Milne világhírű meseregényének, a Micimackónak a színpadi változatával várja ebben az évadban a gyerekeket a Miskolci Nemzeti Színház. A kétrészes mesejáték premierje szombaton délután volt. & Julian Slade alkalmazta a könyvet színpadra — nem volt könnyű dolga. Annak ellenére, hogy a mesében rengeteg a párbeszéd. Olyasféle érzésem volt a játékot nézve, mint amikor Rejtő Jenő könyveit láttam megfilmesítve, vagy színpadon. Talán azért is, mert mi, magyarok Karinthy Frigyes ragyogó fordításában élvezhetjük a mese báját, többrétegű humorát. Igaz, a színpadi változat is Karinthy szövegének felhasználásával készült, Bátki Mihály fordításában, a dalszövegeket pedig Karinthy Ferenc írta. Persze, a mesejáték önálló alkotás, mégsem lehet elfelejteni a könyv tündén „összekötő szövegeit”, így természetes, hogy némi hiányérzet marad a nézőben. Magam sem tudom, az a gyerek jár-e jobban, aki már ismeri a mesét, és úgy ül be a színházba, vagy csak a színházi változat megtekintése után olvassa el a könyvet. Bizonytalanságom oka a premieren körülöttem ült gyerekek reagálása. Előttem egy négyéves forma fiúcska végigélvezte apja öléből a szünettel együtt kétórás játékot, ugyanakkor mögöttem két tíz év körüli srác egyfolytában kritizálta — nem a leghalkabban, és nem is mindig a legirodalmibb stílusban — a látottakat, könyvélményükkel összevetve a megjelenített eseményeket, nem utolsósorban magukat a megjelenítőket. Egy biztos: Galkó Balázs, a rendező, igyekezett, hogy kicsikhez " és nagyobbakhoz ,egyaránt szóljon; a bohóctréfák éppúgy helyet kaptak a játékban, mint a mélyebb, finomabb humor hangjai. Ez utóbbira — úgy tűnt — a gyereknézők kevésbé voltak fogékonyak, így fennáll az a veszély, hogy a kis nézők „elviszik” a színészeket az olcsóbb, de hatásosabb fogások felé. Egy-egy grimasz, kis „túljátszás”, mulatságos hanghordozás — és biztos a siker. Róbert Gida és kis állatkáinak kalandjai mulatságosak, ám némelyik túlságosan elnyújtottnak tetszett. A könyvben fontos szerep jut az ismétlésnek, az apró lépéseknek, ez a színpadon nem mindig hat szerencsésnek. Annál inkább maga Róbert Gida, akit a kis M. Szilágyi Szabolcs alakít, „m. v.”. A 6-os számú Általános Iskola tanulója, eddig sem volt számára ismeretlen a színházi világ, nemcsak azért, mert édesapja színész, hanem mert maga is több darabban játszott, parányi szerepeket. Most neve elsőként szerepel a színlapon. Osztatlan sikert aratott, kedvesen játszott. Ha néhol kicsit halk is volt. A címszereplő Máhr Ági. a kezdeti pillanatokban ő segíti át „gazdáját”, elsőként ők jelennek meg — kettesben — a színen. (De a későbbiekben is valamennyi színész ügyel, hogy a kis vendég a középpontban legyen.) Máhr Ági — akárcsak a többiek — akkor tetszik a legjobban, amikor a saját hangján szólal meg, nem pedig „viccesen”. Ez utóbbit szerencsére ritkán teszi. Nem akármilyen ötlet, a nagyobb gyerekeknek szól, illetve feltételezi a mese ismeretét, hogy Micimackó, azaz Medveczky Medve úr, akárcsak a többiek — Füles, Nyuszi, Kanga, Malacka, Bagoly, Zsebibaba, Tigris — jelmezükkel, maszkjukkal éppen csak jelzik a megszemélyesített állatokat. A hangsúly játékukon, jellemükön van. A címszereplő és M. Szilágyi Szabolcs mellett Sallós Gábor (Füles), Horváth Zsuzsa (Kanga) és Somló István (Tigris) tetszett leginkább, de dicséretet érdemelnek a többiek is: Fráter Kata (Nyuszi), Kuna Károly (Malacka), Tardy Balázs (Bagoly) Gruiz Anikó (Zsebibaba). A jól funkcionáló díszletet Gergely István tervezte, a jelmezeket Fekete Mária. A látványos mozgások megkomponálásában Majoros István volt a rendező társa. Az előadás zenei munkatársa Kalmár Péter. És meg ne feledkezzünk a színpadra helyezett kis zenekarról, mely „megemeli” az énekszámokeit SZABADOS GÁBOR t A címszerepben: Máhr Ági (Jármay György felvétele) A halott pénzbe kerül A nemrég elhunyt Reiner Werner Fassbinder német tv- és filmrendező — akinek egy filmjét éppen most reklámozzák plakátjaink Miskolc utcáin — nemrégiben bekövetkezett halála után külön büntetéspénz kifizetésére kényszerítette a híres nyugatnémet Bertellsmann kiadót. Fassbinder személye és filmjei, tévéjátékai egyaránt nagy visszhangot keltettek, éppen ezért halála után hamar porondra került egy róla szóló könyv. Nos, éppen ez a könyv verte nem várt bírósági költségekbe a kiadót : Bertellsmannt. Pert indított ugyanis a könyv egyik kitétele ellen az a Barbara Valentin színésznő, akiről a könyv azt írja, hogy feláldozta magát rendezőjéért, Fassbinderért. Egy bíró ugyanis eljárást indított egyik filmje ellen. A könyv szerint Barbara egy éjjelt töltött volna a bíróval, és az eljárást elejtették. Barbara Valenti perelte és nyert. 3500 márka kártérítést kap. (máté) fflarton Ferenc rajzai Martyn Ferenc festőművész rajzaiból nyitottak tegnap kiállítást Tatán, az öregvárban. A Pécsett élő 83 éves, Kossuth-díjas alkotónak James Joyce nagy regényéhez, az Ulysesshez készített 24 rajzát mutatják be a tárlaton, amelyet az író születésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek. Színészekre emlékeztek A Magyar Színházművészeti Szövetség helyi csoportja — követve a sok éves hagyományt — az idén is koszorúkat helyezett el a miskolci temetőkben nyugvó egykori színészek, színházi dolgozók sírjainál. A megemlékezés virágait a hét végén helyezték el az elődök sírjainál. Művészi napló Lenkey Zoltán vologdai rajzai Hajdan, amikor még nem ismerték a fényképezőgépet, nagyobb becsülete volt a rajznak mint információnak. (Jószerivel nem is volt más eszköz, mód, amellyel gyorsan és pontosan rögzíteni lehetett a látható világot. Ezért is oly becsesek a dokumentumértékük miatt is a néhai mesterek rajzai. Elég csupán Breughel festményeire utalni. Valóságos kincsesbánya a néprajzosoknak, akik például a korabeli gyerekjátékokkal szeretnének megismerkedni. Talán nem véletlen, hogy a németalföldi realista művész jutott eszembe Lenkey Zoltánnak, a Mini Galériában kiállított rajzait nézegetve. A művész egy hónapot töltött Vologdában, s a most kiállított 26 tusrajz lényegében napló, útibeszámolónak is felfogható. Mi marad meg egy utazásból? Az igazi értékek nem azok, amelyeket a bőröndökben hozunk haza, hanem azok, amelyeket az emlékezet recehártyáján visszaidézhetünk. Ez sokszor nem több, mint egy illanó hangulat, egy mosoly, egy erkély, erdőrészlet, vízpart, egyszóval a tájnak egy szeglete, amely olykor a szépségével, máskor meg a jellegzetességével fogja meg a nézőt. Művészről lévén szó, természetesen többet is kapunk azáltal, hogy kiemelt kompozíciós rendben fogalmazza meg a részleteket. Furcsa sajátossága a művészetnek, hogy a mű alapján nem csupán rekonstruálható, de fel is idézhető a valóság. Úgy értem ezt, hogy Lenkey Zoltán rajzai alapján már könnyedén eligazodnánk Vologdában, ha arra vinne az utunk. Elég lenne most csupán felsorolnom a 26 rajz címét bizonyításként, de ez csalóka lenne. Lenkey ugyanis nem leltárszerűen rakja egymás mellé az észak-oroszországi táj és város szegleteit, hanem csupán azokat, amelyeket fontosnak, jellegzetesnek tart. A folyópart ritkás növényzetét, a templomok hagymakupoláit, a főtér fából épült házait, a fűrésztelepet, falurészletet, tehát a makro- és mikrokörnyezet azon elemeit, amelyben a testvérmegye polgárai élnek. A teljesség élményét a rajzok összessége adja. H. S. 3fc Tópart Umarinenék üzenete Ma este Paavo Rautio vezényel Ritkán adódik alkalom, hogy távoli rokonainkkal, a finnekkel találkozzunk. Ám ilyenkor mindig nagyon röstellem, hogy , az idő kimosta az agyamból azt a néhány száz finn szót, amit még az egyetemen tanultam. Mert mennyivel könnyebb dolgom lett volna, ha az anyanyelvén beszélgethetünk városunk vendégével, a ma esti koncert dirigensével, Paavo Rautióval, aki nemcsak rokon, de Miskolc finn testvérvárosából, Tamperéből érkezett. — Mit tudnak Tamperében rólunk, Miskolcról? — adódik az első kérdés. — Tamperében gyakran hallhatunk, olvashatunk Miskolcról. Szeptember elején az Önök Mura Pétere járt nálunk, s vezényelte a Tamperei Szimfonikus Zenekart. (A zenekarnak Paavo Rautio a művészeti vezetője.) Haydn és Britten művei mellett Kodály Marosszéki táncok című kompozícióját vezényelte. Remélem, hogy egyszer megvalósul a két zenekar cserelátogatása is. Igaz, ez sok pénzbe kerül, de tovább erősítené a két város közti kapcsolatot. — Kérem, beszéljen a tamperei zeneéletről. Milyen az érdeklődés? Mennyire ismerik a magyar zeneszerzőket? — A háború után megnőtt az érdeklődés a koncertek iránt. Éjszaka is sorban álltak, hogy bérletet kapjanak, a főpróbákat is fizető közönség előtt tartották. Ez az érdeklődés később mérséklődött, s ma csak akkor van telt ház, ha híres dirigens, vagy előadó jön a városba. Állandó operatársulatunk nincs (csak Helsinkiben), de amatőr és hivatásos énekesekkel évente két operát bemutatunk Tamperében, 18— 20 előadásban. Terveztük a Háry Jánost is, de ahhoz kicsi a zenekarunk. A magyar zeneszerzőket jól ismerik és szívesen játsszák Finnországban. A legnépszerűbb Bartók és Kodály, de többször játszották Szokolay Sándor, Szöllőssy Tibor és mások műveit is. — Végezetül arra kérem, hogy ejtsünk szót a hétfő esti koncertjéről is. Mit hall a miskolci közönség? — Skandináv zenét adunk elő: Grieg Zongoraversenyét, Sibelius II. szimfóniáját és Uuno Kiami Kalevala szvitjét. Sibeliust, azt hiszem, nem kell bemutatnom, ő a legismertebb zeneszerzőnk. Mellette mások szinte árnyékban maradnak, így Kiami is, akinek éppen ez, a Kalevala szvitje a leghíresebb, legnépszerűbb munkája. Ez a zenekari színekben gazdag, kiválóan hangszerelt szvit könnyen érthető (játszani nem könnyű!), nem kell feltétlenül ismerni hozzá a Kalevalát. Nagy feszültséggel várom a találkozást a miskolci közönséggel, s remélem, hogy zenénkkel kapcsolatot tudok teremteni vele. A miskolci zenekar — a próbákon — jó partnernek bizonyult, minden tudásukká segítenek a karmesternek. (horpácst) műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Hírek. — 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.35: Duna-parti élet — 1844. — 15.00: Hírek. — 15.05: Régi magyar dalok és táncok. — 15.28: Hétszínvirág. — 16.001: Bach: C-dúr szvit. — 16.30: Világablak. — 17.00: Hírek. — 17.10: Népdalgyűjtő úton, Kodály Zoltán nyomában. — 17.31- Aranymosók. — 17.56: Régi híres énekesek műsorából. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A zugkapitány. — 21.13 Egy rádiós naplójából. — 22.20 Tíz perc külpolitika. — 22.30 Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 23.00: Hírek. — 23.30: Operettrészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Solymos Antal táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Fél óra népzene. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei koktél. — 13.25: Világújság. Nemzetközi sajtószemle. — 14.001: Kettőtől ötig ... — 17.00: Eco-mix. Gazdasági mindenféle. — 17.30: ötödik sebesség.— 18.35: Rockhangversenyekből. — 19.30: Sportvilág. — 20.00: A Herman’s Hermits együttes felvételeiből. — 20.35: A lőporsziget lakói. — 20.05 : Nóták. — 21.35: Társalgó. — 23.20: A mai dzsessz. 3. műsor: 12.32: Népdalok. — 14.00: Zenekari muzsika. — 15.00: Székely István zongorahangversenye. — 16.00: Világok meséi. — 16.30: Kórusainknak ajánljuk. — 16.46: Francia sanzonok. — 17.00: A Rocks Fizz együttes felvételeiből. — 17.30: Kamarazene. — 18.05: Holnap közvetítjük. — 18.28: Alekszandr Ognyivcev dalfelvételeiből. — 19.05: Brahmsművek. — 20.30: A Poptarisznya dalaiból. — 21.37: A hét zeneműve. — 22.07: Vokális zene. Miskolci rádió: 17.00: I-Iírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.015: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkeszti: G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Gyárfás Imre összeállítása. — Sport.) — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (a háztáji segítése Krasznokvajdán. — Átszervezések a Bükkaljai Bányaüzemnél.) — 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a Nógrád keddi számából. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Lenkey Zoltán rajzai. — Fotógaléria (10—20): Solymos László kiállítása. Filmszínházak: Béke (14, 7): Árnyéklovas I—II. (szí. japán, 14 éven felülieknek, dupla helyár!) — Kossuth (13) : A Birodalom visszavág (mb. szí. amerikai, III. helyár!) — (6): Agónia (mb. szí. szovjet, 14 éven felülieknek, dupla helyár!) — Béke kamaramozi (6): Fehér telefonok (mb. szí. olasz, 18 éven felülieknek!) — Hevesy Iván Filmklub (15, 17) : Júlia (mb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Táncsics (f4): Kettévált mennyezet (szí. magyar, 14 éven felülieknek !) — (f6, 18) • Egy kis romantika (mb. szí. amerikai, III. helyár!) — Táncsics Filmklub (6) : Maria Braun házassága (szí. NSZK, 16 éven felülieknek!) — Szikra (hn3): Diótörő fantázia (mb. szí. japán). — (5, n8): Csendestárs (mb. szí. kanadai, 16 éven felülieknek, III. hely ár!) — Petőfi (4, 6, 8): Aki mer, az nyer! (mb. szí. szovjet). — Petőfi Filmklub (8) : Ballagás (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — Fáklya (14): Fehérlófia (szí. magyar). — (6, 8): A kék lagúna (szí. amerikai, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Görömböly, Krúdy (17) : Üvegtörők (szí. angol zenés film, 16 éven felülieknek, III. helyár!) Tokaj vendéglátóház (18): Hová tűnt Agatha Christie? (szí. angol, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Tapolca, Ady (7)- Vízimese (szí. lengyel—angol mesefilm). — Hámor (16) : Szuparzsaru (mb. szí. olasz, III. helyár!) — Pereces (6): Vörös föld (szí. magyar). KEDD Kossuth rádió: 8.27: A lőporsziget Lakói. — 8.57: Örökzöld dallamok. — 9.44: Találkozás a Hangvillában. — 10.05- MR 10-14. — 10.30: Goethe és a muzsika. — 11.15: Cigánydalok. — 11.42- Ragtime: Doctorow regényének rádióváltozata. Petőfi rádió: 8.05: Molnár Júlia nótákat énekel. — 8.35: Tárisalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek. — 10.00: Zene délelőtt.