Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)

1983-10-14 / 244. szám

STOP! KÖZLEKEDÜNK! A követési távolság Hétfői lapszámunkban így kezdtük a hét végi balese­tekről szóló beszámolónkat: „A Szabó Lajos utca 13. sz. ház előtt pénteken 15.30-kor nem tartott követési távol­ságot motorkerékpárjával Kundrák Zoltán 20 éves gép­lakatos, telkibányai lakos .. N­ekiütközött a forgalmi okok miatt lassító személy­­gépkocsinak és a mentők súlyos állapotban szállítot­ták kórházba. Nagyon sok baleset forrá­sa a helytelen követési tá­volság. (E rovatban is több­ször szóvá tettük már ...) Pedig a közúti forgalomban való szabályszerű részvétel­nek alapvető­ követelménye: úgy haladjunk­­ az előttünk levő után, hogy , bármilyen körülmények között megáll­hassunk, ha arra szükség van. Sajnos, sok gépjármű­­vezetőnek vezetési „stílusa ”, hogy valósággal ráragad az előtte levőre. Időnként — amikor konvojban haladnak — ezért fordul elő tömeges ütközés. A forgalomban való rész­vételkor mindig számítsunk rá, hogy az­­ előttünk levő bármelyik pillanatban lassí­tásra, esetleg hirtelen meg­állásra kényszerül. Ország­úton, úgynevezett nyílt pá­lyán erre kevesebb az esély; nagy forgalmú településeken — például városokban — viszont annál több. Nem várt, előre ki nem számít­ható esetek szólhatnak köz­be: egy, a járdáról körülte­kintés nélkül lelépő gyalo­gos; a mellékútvonalról sza­bálytalanul kiforduló jármű; az úttesten átszaladó gyerek és így tovább. Rengeteg eset lehetséges. Mekkora legyen a köve­tési távolság? Helyszínelés alkalmával hallottunk már olyan védekezést, hogy: ... hiszen én legalább hat méter távolságból követtem az előttem levőt. És mégis belehajtott!. .. Nincs arra előírás, hogy hány­ méter legyen a köve­tési távolság.. Ezt a vezető­nek magának kell eldönte­nie. Hogyan ? Úgy, hogy fi­­­gyelembe veszi a sebessé­get, jól ismeri a saját ref­lexeit, gondol a látás- és út­viszonyokra (csúszós úton sokkal nagyobb követési tá­volság kell!), és ami a leg­fontosabb: számol a nem várt körülményekkel. Mind­ezekre tekintettel olyan le­gyen a követési távolság, hogy a gépjárművezető egy pillanat alatt alkalmazkodni tudjon az új helyzethez. Minden körülmények között biztonságra törekedni! — ez az alapvető. A helyesen megválasztott követési távolság — egye­bek között — az előzés szempontjából is lényeges. Gyakori látvány, hogy az előtte levőre ragadt gépjár­művezető hirtelen előzésbe kezd. Anélkül, hogy alapo­san felmérte volna az előtte levő és a vele szembejövő forgalmat. Ha nincs megfe­lelő követési távolság , nem is lehet rálátás, enélkül pe­dig mérlegelés. Az a vezető cselekszik helyesen, aki úgy tartja a követési távolságot, hogy felmérhesse az előtte levő forgalmat. Pontosabban: győződjön meg róla, vajon az előtte haladók is szabá­lyosan tartják-e a követési távolságot, lesz-e rá (biz­tonságosan!) lehetősége, hogy az előzést befejezvén, befér­jen két gépjármű közé. Ad­dig, amíg erről (és a szem­bejövő forgalomról!) meg nem győződött, ne kezdjen előzésbe! Szintén sajnálatos tapasz­talat, hogy a lassúbb gép­járművek, például a teher­gépkocsik nem tartják a sza­bályszerű követési távolsá­got. Nem adnak rá módot, hogy az előzésben levők be­sorolhassanak közéjük. Va­lósággal irritálja a személy­gépkocsi-vezetőket, hogy a teherautók miatt megnő a konvoj, s mivel előzni nem, vagy csak nehezen és nem biztoságosan lehet, lelassul a forgalom. Pedig csak­­ a szabályok betartásán túl — jóindulat kérdése az egész. Sok oka van annak, hogy miért kell a szabályos kö­vetési távolság. Tömören ki­fejezve: a biztonságosabb közlekedésért! BÉLYEGGYŰJTÉS A Magyar Posta késői tájékoztatása miatt, csak ezúttal tudjuk bemutatni ol­vasóinknak a hírköz­lési világév alkal­mából október 7-én forgalomba hozott £ címletű, 20 Ft névér­tékű bélyegsoroza­tot, és az ugyancsak 20 forint névértékű blokkot. A bélyege­ket és a blokkot Varga Pál grafikus­­művész tervei alap­ján, több színű of­szetnyomással az Ál­lami Nyomda készí­tette. A bélyegsor 360 300 fogazott és 5700 fogazatlan pél­dányban, 50 bélyeg­képet tartalmazó ívekben készült. A blokk 248 300 foga­zott, sorszámozott és típp fogazatlan, sor­számozott példány­ban jelent meg. Va­lamennyi bélyegen és a blokkon látha­tó a világév hivata­los emblémája. Az egy­ik 1 Ft-os bélye­gen Molnyija típusú távközlési műhold látható, a háttérben az új kékesi televí­ziótorony épületével. A másik 1 Ft-os cím­let, az Interszputnyik nemzetközi űrtáv­közlési szervezet föl­di állomásának an­tennáját, valamint az Intelsal távközlési szervezet NSZK-ban levő antennáját, az Interkozmosz mester­séges holdakat pá­lyára állító kétfoko­zatú hordoz­órakétá­­val ábrázolja. A 2 Ft-os bélyeg régi és új típusú távbeszélő­készüléket jelenít meg. A 3 Ft-os bé­lyeg a számítógéphez csatlakozó terminált ábrázol. Az 5 Ft-os a korszerű levélfel­dolgozást mutatja be az automata levél­feldolgozóhoz csat­lakozó OCR optikai karakterolvasóval. A sorozat záró — 8 Ft­­os — értékén ma­gyar napilapok, fo­lyóiratok, nagy vi­láglapok fejlécei és a Magyar Posta leg­újabb szolgáltatása, a Képújság látható. A sorozat valamen­­­nyi címletén hazánk és a nagyvilág kap­csolatára utalva Ma­­gyarország térképe, benne eltérő színtó­­nussal világtérkép van. K. U A megújulás jelei I­ maim a legnépszerűbb szépi ellenőrök az üzletekben A Belkereskedelmi Kutató Intézet véleménye szerint — az arányokat tekintve — az új üzemelési formában mű­ködő kereskedelmi és ven­déglátó üzletek száma a me­gyék között Borsodban a leg­magasabb. Ez a tény már ön­magában is jó alaphangot adhatott a témában vizsgáló­dó borsodi népi ellenőrök­nek. Ám a N­EB megyei bi­zottságának__tegnapi_­­ülésén éppen Józsa László elnök fi­gyelmeztetett arra, hogy praktikusabb a mennyiség helyett (ha van) a minőség­gel dicsekedni. A vásárlót ugyanis csak másodsorban érdekli a cég­tábla, s a legtöbb ember aligha tud különbséget tenni a szerződéses és a bérleti rendszer, vagy a jövedelem­érdekeltségű üzlet és a költ­ségtérítéses bolt működése között. A vevő szempontjá­ból nem is ez a lényeg, ha­nem­ az, hogy a konkrét sza­bályok és szabályozók isme­rete nélkül is úgy érezze:­a felelősségre, önállóságra és kockázatra épülő új vállalko­zási formák számára is ha­szonnal funkcionálnak, azaz javul az ellátás színvonala.. A vizsgálatvezető Abuczki Jó­zsef elmondotta az ülésen, hogy általában javult a ke­­rt:.li edelnw"rttorék a­­­ torkosság* szempontjából —kedvezőbbé vált a nyitvatartási idő, s többnyire szélesedett az áru­skála.­­ A többféle lehetőség közül a legkedveltebb, leginkább bevált forma az immár majd hároméves múltra visszate­kintő szerződéses rendszer. Ez év közepéig Borsodban 259 boltra és 320 vendéglátó­­helyre kötöttek szerződést. A keresetlen megfogalmazás szerint, amelyik vezető „nem tudott újítani, az hamar be­dobta a törülközőt”. Az ed­digi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy ilyen vagy olyan okoknál fogva a szerződé­sek egytizedét kellett fölbon­tani. Az új formációban mű­ködő üzletek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A bérbeadó vállalat sem járt rosszul. A Bükkvidéki Ven­­déglátóipari Vállalat 31 szer­ződéses üzletének kalkulált nyereségét az átállás 45 szá­zalékkal növelte. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 13 szerződéses üzle­te csaknem megnégyszerezte a nyereséget. A népi ellenőrök ez alka­lommal főként azt vizsgál­ták, mennyire javult a ke­reskedelmi munka hatékony­sága. A számszerű hasznon túl, például az is kimutatha­tó, hogy a szerződéses bol­tok létszáma majd három­százzal csökkent. Pedig, mint erre fentebb utaltunk, a nyit­vatartási idő hosszabbodott. A NEB tegnapi ülésén is­mertették azokat az új sza­bályokat, amelyek a mostani kereskedelmi mechanizmust finomítják. Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznánk, elmondhatjuk, hogy a kor­mány és a tárca — éppen az eddigi jó tapasztalatok bir­tokában — hosszú távra ga­rantálja az új üzemelési for­mák fennmaradását. B. L Családi körben Foglalkozásai­: masszőr Olyan fürgén jön elénk a folyosón Hornyák Lajosné, hogy el is felejtem egy pil­lanatra, milyen gyenge a lá­tása. Csak a kézfogás döb­­bent rá, amikor keresnünk kell egy kicsit egymás jobb­ját. Hornyák Lajos és felesé­ge a gyengénlátók több ez­res táborába tartozik. Igaz, nem közlekednek fehér bot­tal, de óvatosan kell járni­­uk-kelniük, hiszen a busz számát csak nagyon közel­ről látják meg, sok embert csak a hangjukról ismernek fel. Kapcsolatuk diákszerelem­mel kezdődött, hiszen mind­ketten általános iskolás ko­ruktól Budapesten, a Vakok és Csökkentlátók Intézetében tanultak. Ez nevelte őket a teljesen önálló életre, hiszen szülői segédlet nélkül kel­lett megoldaniuk feladatai­kat, rendben tartani holmi­jukat. • VÁLTOZATOS A MUNKA Akkor sem volt széles ská­lája az előttük nyílva álló szakmáknak. Kefekötést, ko­sárfonást, telefonközpont­­kezelést és gyógymasszázst tanulhattak a fiatalok­, ők az utóbbit választották. A számukra készült pontírású könyvből tanultak, Braille­­írógéppel jegyzeteltek, vagy magnóra vették a megtanu­­­landókat. A férj Budapes­­­­ten, az ORFI-ban kezdte pá­lyáját, majd amikor Ilona is végzett, úgy döntöttek, haza­jönnek Miskolcra, a fiatal­­asszony szüleihez.. Azóta dol­goznak a megyei kórház rehabilitációs osztályán, mint gyógymasszőrök. Ilona a hid­roterápiás csoport vezetőj­e­­ként mondja­ el, hogy na­ponta óriási forgalmat bo­nyolítanak le, négy munka­­­ . B-SVal egyf fejet kezelnek.­ A férjének húsz, neki 15 éves munka­­viszonya van, s bizony nem mondható soknak a 3000— 3000 forintos fizetésük. De már itt annyira otthon van­nak, hogy a magasabb fize­tésért sem csábíthatok más­hová. Változatosabbnál vál­tozatosabb feladatokat old­hatnak meg: víz alatti mas­­­százzsal, szénsavas fürdővel, különleges pakolással gyó­gyítják a betegeket. • A MELLÉKESBŐL SPÓROLNAK Három és fél évig laktak a szülőknél, majd megkap­ták a Kuruc utca 65. szám alatti szövetkezeti lakásukat­­ Fiuk most elsőéves szakács­tanuló a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképzőben. A lakástörlesz­tés, a rezsi, a berendezke­déssel együtt járó költségek előteremtésére kellett még a külön pénzforrás. A férj vál­lalta és vállalja a másodál­lást és a mellékkeresetet, ami végül is azt­ jelenti, hogy­­ csaknem reggel 6-tól este 6- ig dolgozik. Otthon kezel be­tegeket, az egyik páciens szinte a másiknak adja a címét.’Sohasincs munka hí­­ján, hiszen kölcsönös a si­­kerélmény, kötött embert talpra segít állítani. • Áprilistól pedig el­vállalta a DVTK kosárlabda­szakosztályának gyúrói­ teen­dőit is. Ilonára marad tehát a ház­tartási munka. Minden esté­re főz valamilyen egytál­ételt, hiszen ehhez a mun­kához mindkettőjüknek jó kondícióban kell lenni. Rend­kívül nagy segítség számára a fia. Minden szülőnek ilyen gyereket kíván ... Nagy ön­állóságra nevelték, ma már a legkülönbözőbb családi megbízatásokat teljesíti. A 71 éves nagymamának is­­ ő a jobbkeze, a hét végét­­’ szinte náluk tölti, az udva­ros, családi házban. Megle­i hét, a nagyi hatására vá­lasztotta szakmáját is, soka­szor együtt sütnek-főznek. • KIRÁNDULÁSOK, BARÁTOKKAL Az idén ifjúsági takarék­­betétet nyitottak a fiúkak, s havonta kétezer forintot fi­zetnek be az OTP-átutalási számlára. A távlati­ tervük,­­ hogy szépen, módjával taka­­rékoskodn­ak, mert a fiuk aH wrn^|j^­_ápril. Arra­­ biztatják, hogy ő is pótol­jon majd be­le, ha dolgozik, s akkor nem lesz különösebb akadálya. Ez a szülőknek is, azt­­ jelen­ti majd, hogy még tágabbra nyílhat előttük a világ. Bár most sem lehet azt mondani, hogy a zárkózott emberek életét élik. Sőt! Ba­rátokkal, kollégákkal nagy kirándulásokat tesznek Szent­lélekre, Bánkútra. Ilona fia­talos pajkossággal emléke­­­­zik egy alsózsolcai nagy kol­­legális összejövetelre, amit egy Kabos-est, s­ hajnalig tartó táncos mulatság fűsze­rezett. Legközelebb közös szalonnasütésre készülnek. Járnak színházba és hang­versenyre ■ is. A minap Pes­­kó György koncertjét hall­gatták meg, aki személyes ismerősük: az ő dirigálásá­val a férj is énekelt annak idején a Homérosz kórusban. Egyik kulturális rendezvé­nyükön már jómagam is hal­lottam őket duettet énekel­ni. ... Úgy ismertem meg e csa­ládot, hogy életük palettája színesebb ,sokaknál, azokénál is, akik élesebb kontúrokkal látják a világot. OLÁH ERZSI + Az izmok fellazításához érteni kell A masszőröknek is állandóan edzésben kell lenniük (Kerényi László felvételei) Társadalmi minta Bánk­út­on Lassan közeleg az idei sí­­idény, minden bizonnyal so­kan veszik majd igénybe a télen a bánkúti síparadi­csom lejtőit. Ám ahhoz, hogy a pályák jó állapot­ban várják a téli spor­tok szerelmeseit, megfele­lően elő kell készíteni őket. Ennek jegyében kéri a Bán­kúti Síklub és a Justitia Sportegyesület a tagjait és a sísport kedvelőit, hogy jelent­kezzenek a sípályákon vég­­zendő társadalmi munkára. A tervek szerint ezeket a munkálatokat október 15— 16-án, illetve 22—23-án vég­zik el. Jelentkezni a bánkúti síháznál lehet.

Next