Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-01 / 228. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ) Már születésekor észlelték a rendellenesedet Szenvedés 15 centiméterért • A csavar és a villáskulcs már csak emlék • Az átszúrt artériát is cserélni kellett Nyomdánk könyvkötőüze­­m­ében ismerkedtünk meg azzal a rendkívül szimpati­kus, udvarias fiatalemberrel, akiről később kiderült, hogy 23 évéből három hosszú esz­tendőt töltött a budapesti Ortopéd Klinikán. Fájdal­mat, szenvedést, műtétek so­rát vállalta 14,5 centimé­terért Zaja László, aki a három évvel ezelőtti 136 cen­timéteres magasságához ké­pest ma már 150,5 centimé­ter. Felgyógyulása után meg­látogatta kollégáit a könyv­kötőüzemben, itt beszélget­tünk. — Már a születésemkor észlelték, hogy a kezem és a lábam rövidebb a kelleténél — mondta. Kétéves korom­tól tíz éven át jártunk a bu­dapesti János Kórházba, ahol gyógyszeres és injekciós ke­zeléseket kaptam. Ez tizen­két éves koromban abbama­radt, mert elhunyt a keze­lőorvosom. Édesanyám idő­közén hallott arról, hogy a Szovjetunióban végtaghos­­­szabbítást hajtanak végre, ám ide nem sikerült kijut­nunk. Újra édesanyám volt az, aki tudomást szerzett ar­ról, hogy a budapesti Orto­péd Klinikán dr. Vizkeleti Tibor professzor is végez ha­sonló műtéteket. Amikor 1986-ban felkerestük azt ajánlotta, hogy várjunk még vagy két-három évet, hátha azalatt valamennyit növök. Ám magasságom továbbra változott, s húszéve­sen, 1988 májusában befe­küdtem a klinikára. Akkor kezdődött el az a műtétso­rozat, amely rengeteg fájda­lommal, szenvedéssel járt. Alsó lábszáraimon kezdték a nyújtást. Lábaimat — a szét­­fűrészelés után — három­három hatoscsavar tartotta Bősze, amin kétnaponta egy millimétert állítottak tizes villáskulccsal. A csavart és a kulcsot ma emlékként őr­zöm. — Fájdalmai elviselhe­­tők voltak-e ekkor? — Csak három-négy cen­timéternél jelentkeztek a fáj­dalmak, de ekkor még ös­­­szeszor­ítottam a fogamat, s kibírtam. Az igazi, komoly fájdalmaim 7—8 centiméter­nél kezdődtek, amikor nyúl­ni kezdett a hús, az izom, az ín. A vége felé, tíz centi­méternél újra csökkent ez az érzés. A tíz centiméter elérése után leálltak a nyúj­tással, s már csak a csont erősödését kellett megvárni. Ez a kezelés közel egy évig tartott. Végre egy év után újra megfürödhettem, mert amíg a készülék a lábamon volt, nem érhetett hozzá víz. Fél év pihenés, erősö­dés után került sor az újabb műtétre, a comb hosszabbí­tására. — Ugyanúgy zajlott le ez is, mint az alsó lábszár nyújtása? — Ez is úgy kezdődött, ugyanolyan készüléket kap­tam, mint korábban, bár sokkal fájdalmasabb volt. Két centiméter elérésénél jelent­keztek az első problémák. Ülőhelyzetben minden külső beavatkozás nélkül elkezdett vérezni a lábam. Az orvo­sok megnyugtattak, hogy nincs komolyabb probléma, biztosan a bőröm vérzik. De a jelentős vérveszteség miatt annyira legyengültem, hogy újra bekerültem a klinikára. Mivel a röntgenfelvétel sem­mit nem mutatott­­ d, így ér­festéssel próbáltak a titok nyitjára jutni, akkor derült ki, hogy egy tűvel — ami­ből több is volt a lábamban — átszúrtak egy artériát, ■ ez okozta a folyamatos vér­zést. Az átszúrt artériát öt­­órás műtét során tízcentis érprotézissel kicserélték, s a nyújtást ezzel egyidőben be­fejezték. A régi készülék he­lyett újat kaptam, s ezzel már csak a teljes gyógyu­lást, csonterősödést kellett kivárnom. • Megérte ennyi fájda­lom? Jobban érzi magát majd’ tizenöt centivel ma­gasabban? — Állandó kisebbségi érzés­sel együttélni nagyon rossz dolog. A nyújtás során nyert majdnem tizenöt centiméter sokat segít ennek az érzés­nek a leküzdésében. A fáj­dalmakat pedig lassan el kell felejteni... Megértei T. Nagy Erika jfc Négy-öt év múlva talán újra gép mellé állhat. (Szabán Gabriella felvételi) Színesedik­­ a Bükk­i A déli órákban a bük­ki tisztásokat verőfény ragyogja be, a hegyi utakat járók még vidá­­­­man sütkérezhetnek a­­ napfényben. Hajnalban­­ azonban már a köd üli­­ meg a bükki völgyeket,­­ alkonyatkor pedig a he­gyekbe települt falvak házainak kéményeiből felszálló füst vonja be­ , kés párába a környéket,­­ jelezve: itt az ősz, lehűlt­­ a levegő, elkél a tűzhely­i melege.­­ Színesedik a Bükk. A­­ természetjárók már gyö­­­­nyörködhetnek az őszi­­ erdő változatos látványa­­i­ban. A fenyvesek, a­­ Nagymező borókásai még haragos zöldben pompáz­nak, s ezt a köntösüket a havas télben is meg­őrzik. Ám a berkenye le-­­­vélzete már sárgul, a­­ vadkörte vörösödö lom- i bozatával hívja fel ma­­­­gára a figyelmet, miként i színpompás levéldíszt öl­­­­tött a vadcseresznye lom­bozata is. Felcserélték nyári ruhá­­j­­ukat őszi köntösükre a bokrok, cserjék. Noha a­­ dér még nem csípte , meg, de már kékesednek­­ a kökény bogyói, a­­ kecskerágó fürtös gyü­mölcse pedig égőpirosban játszik. Feketéink az eb­szőlő, s őszi virágcsokrot gyűjthetnek a kirándu­­­­lók. Mert az erdei tisz­­­­tásokon virágzik a Bükk­i egyik jellegzetes virága, i az encián, s kibontotta a szirmát a kökörcsin is, amely lilás-piros kelyhei­­vel hívja fel magára a figyelmet. Illatozik a kakukkfű, a fodormenta a Nagyhárs és Jávorkút , vízmosásainak oldalain.­­ Korán alkonyodik. A­­ Blikk a lombhullásra, a t télre készül. i Itt­ k­ínt Elit Rövid, egyéves pályafutá­sa alatt gyorsan felfelé íve­lő karriert ért el az Akela együttes. Több, mint félszáz koncertet tudnak maguk mögött, a hazai szaksajtó a legjobb magyar reménység­nek tartja őket. Power-me­­tal zenéjük a napi megélhe­téssel kapcsolatos gondokról szóló szövegekkel párosul. A napokban indult országos turnéjuk, amelynek kereté­ben ma este hét órától a miskolci Ady Művelődési Házban lépnek fel, az Exit társaságában. A műsorban olyan sztárvendégek is sze­repelnek, mint Kalapács jó­ Mif és Nagyfi Zoltán az Omenből, és Schm­edl Tamás a Moby Dickből. Minden rockrajongót szeretettel vár­nak. Sikerdarabok Október elején bérletszü­­netes előadások keretében tavalyi sikereket mutat be a Miskolci Nemzeti Színház. A Bál a Savoyban című ope­rett 4—5—6-án kerül színre, m­íg 10—11-én a Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül szere­pel műsoron. Jártunk Gárdonyin Csak a teste... Igen. Csak a testét. Azt tudta csak be­szorítani a beton alá. A koponyát, s nem a gondolatot. Az álmokat semmiképpen. A vibráló szel­lemet soha. Hány lélekben oldódott föl a lelke? Jártunk Gárdonyin. A fölé vastagon te­rített betonon. S egy idő után természe­tes lett, hogy járunk ezen a betonon. Ész­re se vettük, hogy mit is művelünk. Eltűntek a betonozóbrigádok, letűnt egy betonozó kor. Fölengedett bennünk­ a kö­zöny, s lám az író nyughelyén újra méltó emlékkertet talál a zarándok az egri vár­múzeumban. Szép, ha lehet erre ilyet mondani. Csak a teste­t hirdeti a kereszt vésete. Az pihen a nagy ecetfa lombja alatt. S nem a gondolat. Az álmai, a vibráló szel­lem soha. (k. 1.) (Szabán felvétele) Önkormányzatok, hasonló helyzetben Elég­­ vagyonosodunk... Miskolcon így látjuk ■ Adattömeg és nyomozás Soha nem beszéltünk an­­­nyit a vagyonról, mint mió­ta ilyen szegény az ország. Erre szokták azt mondani, hogy éhes disznó makkal ál­modik ... No persze a sze­génység relatív fogalom, s most az önkormányzatok azon vannak, hogy minél előnyösebb egyezségeket köt­ve kerüljenek ki a nagy va­gyonátadási folyamatból, amely csak most indult be igazán, a bizottságok felállí­tásával A Ami tegnap vagyonügyben a miskolci önkormányzat ülésén elhangzott, nem csak miskolci ügy: hasonló cipő­ben jár minden önkormány­zat, település, legfeljebb a feladat mérete különböző. • LELTART AKARNAK A közgyűlésen részt ve­vőknek Csoba Tamás pol­gármester mondotta: a Mis­kolc város önkormányzatát megillető vagyon átvétele hosszabb időt vesz igénybe. Igaz, hogy még fontos jog­szabályok hiányoznak — nincs szövetkezeti és földtör­vény —, de a vagyonátadó bizottságok megkezdik a munkát, az önkormányzat­nak pedig pontosan tudnia kell minden, vagyonügyit érintő adatot. Ehhez kom­puterek is kellenek, akkora adattömegről van szó. A rendszer kiépülőben van —, és megkezdődött a nyomozás is — hiszen sok esetben va­lóban nyomozniuk kell a szakértőknek egy-egy ingat­lan jogi helyzetének tisztázá­sa érdekében. Minden képviselő azt szor­galmazta felszólalásaiban: hol ilyen, hol olyan­­ szem­pontú pontos leltár kell a közgyűlésnek vagyoni ügyek­ben. A polgármesteri hiva­tal létrehozta ezzel kapcso­latos szakosztályát de ez sem teljes megoldás, ugyan­is hatalmas az elvégzendő feladat. A lakásoktól kezdve a közműveken át a telkekig számos vagyontípusról lehet szó, ráadásul ezek egy ré­szénél már értékelést is kell végezni. A közgyűlés úgy döntött, hogy folyamatosan ellenőrzi a vagyonátadás-átvétel fo­lyamatát , egy szakbizott­sága segítségével. Arról is döntés született, hogy év vé­géig részletes leltárt kap a közgyűlés minden, a tanács­tól származó vagyonról, il­letve folyó beruházásról. Gulyás István, az MDF frak­cióvezetője némi éllel je­gyezte meg: egy éve már, hogy van közgyűlés, és a mai napig nem készült el a fontos dokumentum. Q AZ ERDŐ NEM, A PATAK IGEN? Akár válasznak is tekint­hetjük, amit a polgármester egy másik témával kapcso­latban mondott, miszerint amikor megtörtént a rend­szerváltás, mindannyian azt hitték, hogy itt hamarosan vagyonátvételre-átadásra ke­rülhet sor. Ezzel szemben egy év alatt sem történhe­tett meg, és most is csak a folyamat elején tartunk. A pénzügyi ellenőrző szak­­bizottság vetette fel: tisztes­séges tárgyalás kellene a volt megyei pártszékház ügyében. Mint ismeretes, a pártszékház hasznosításának vagyoni vonatkozásaiban a megyei és a városi önkor­­mányzat nem értett egyet­. A város nem lépett, de az er­re a célra alakított kft.-be sem. Egy másik felszólaló, a környezetvédelmi bizot­tság elnöke mondotta: a jogsza­bály szerint a Bükki Nem­zeti Park városban lévő te­rületrésze a nemzeti parké, de az ott lévő patakok az önkormányzaté lesznek. Erre reagált a szünetben, kérdé­sünkre válaszolva dr. Szabó István, a vagyonkezelési osz­tály vezetője: nem minden vagyont kell átvennie az ön­­kormányzatnak. A jogsza­bály ésszerű egyezségekre ad lehetőséget. Remélhetőleg él­nek is vele ... (kiss) Fotókiállítás Egerben Az egri Ifjúsági Házban megnyílt Buda I Iván, Kau­­bek Péter, Kubisch János szobrászművészek, Mártsa Balázs fotóművész, és Rido­­vics Péter festőművész kö­zös tárlata. A kiállítás októ­ber 27-ig tekinthető meg, naponta délután egy és öt óra között. Minden érdeklő­dőt szeretettel várnak,

Next