Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)
1991-12-02 / 280. szám
mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik A vállalatok harcolnak, az önkormányzatok döntenek, a polgárok fizetnek Mérkőznek a vizesek A miskolci javaslat • 3 gazda, Az utóbbi években szép rendben a háttérben fojtogatták egymást a vízügyes cégek, de most, hogy a vízellátó és csatornahálózatok önkormányzati vagyonná válhattak, eljött a nyílt érdekütközések ideje. Mindez persze nem afféle kakasviadal, amit a hűs lelátóról nézhetünk, ugyanis a mérkőzés költségeit eddig is, és ezután is mi, állampolgárok fizetjük meg. Nemrég egy szakmai rendezvényen felszólalt a Miskolci Vízművek igazgatója, Wojtilla László, s összefoglalta vállalata törekvéseit, amelyeknek az a lényege: Miskolcnak minden lehetősége megvan rá, hogy a nagyobb térségi rendszerektől független vízellátó rendszere legyen, s szerinte ez a megoldás szolgálja egyértelműen a városi polgárok érdekét. • HÚSZ KISTESTVÉR Tartozunk az igazságnak annyival, hogy mindez nem most jutott eszébe először a Miskolcon vízügyekkel foglalkozó szakembereknek, ugyanis az utóbbi években is csendes háborút folytatott a vízművek a miskolci érdekeket képviselve. Wojtilla László felszólalásában elmondta, hogy ma már egyértelmű: a régi jóslásokkal ellentétben nemhogy növekedne, hanem állandóan csokikén a város szomja. Ma azt mondják, hogy az 1988- ban jellemző 120 ezer köbméter napi fogyasztás helyett hosszabb távon is 70 ezer köbméter körül lesz Miskolc vízigénye. Ma Miskolcot egy olyan rendszer látja el, amely egyensúlyban levő vízkészletekre támaszkodik, és Miskolcon kívül még körülbelül 20 kisebb települést lát el. • TÚL DRÁGA Ezt az összefüggő, a vízigényekkel összhangban levő rendszert ma három vár egy rendszer falaj üzemelteti. Az igazgató szerint mindenki a saját érdekeit képviseli, így örökösek a nézeteltérések, amelyek pénzbe is kerülnek. Miskolc például nem akar szükségtelenül sok vizet megvenni az ÉRV-től, az átadó fél pedig természetesen minél többet akar eladni, hiszen ez a vállalati érdeke. De viták vannak a vízminőség miatt is, és a vízművek igazgatója szerint a vízdíjat terhelik a sokszorosan túlbonyolított irányítás költségei is. Wojtilla László azt javasolja, hogy ezt a műszakilag egységes és önálló rendszer üzemeltetését az érdekelt települések egyetlen szervezetre bízzák, s erre Miskolc esetében a vízművek természetesen alkalmas. • KI KIT GYŐZ MEG? Nyilvánvaló, hogy az ellenérdekelt felek másként látták a helyzetet, és a megoldást is. Szerencsére nem a jövőjükért küzdő cégeknek kell dönteniük, hanem az ügyben érintett önkormányzatoknak. Na ® kérdés persze, hogy kit kit győz le, pontosabban ki kit győz meg, hiszen az érdekelt önkormányzatoknak nemcsak, hogy egyetértésre kellene jutniuk, hanem a különféle szirénhangok kórusát hallgatva is meg kell találniuk a legreálisabb, legésszerűbb megoldást. Ez nem lesz könnyű, ugyanis a már említett rendezvényen nyilatkozó minisztériumi illetékes azt sem tudta megmondani, hogy vajon milyen lesz jövőre a vízdíjak rendszere, s, hogy kié lesz ez ügyben az árhatósági jogkör. (kiss) És Egerben? Eger városa abban a kedvező helyzetben van jelenleg is, hogy úgymond egy kézben van a vízellátás és víztermelés, azaz a várost ellátó Heves Megyei Vízművek nem vásárol más cégtől vizet a város ellátására, hanem saját kútjaiból oltja a város szomját. A kutak között vannak karsztvizet adók és különféle vízfolyások kavicsrétegéből vizet kiemelők is. A helyzet azért mégsem ennyire egyszerű, ugyanis a mai szervezeti felállás szerint a Heves Megyei Vízművek egri üzemvezetősége gondoskodik a városról, de az ellátóhálózathoz tartozik még 12 kisebb település is. Műszakilag ez a rendszer egységesnek tekinthető s ha megegyeznek az önkormányzatok, működtethető is ebben a felállásban. De meg kell oldani a vagyonfelosztást, hiszen az egri üzemvezetőség egy az öt üzemvezetőség közül, és számos tekintetben kapcsolódik a vállalati egészhez. Az egriek másik gondja a víz minőségével kapcsolatos, ugyanis túl nagy a vas- és mangántartalma. Olyannyira, hogy a megoldással a legutóbb a Miskolcon ülésező kormány is foglalkozott. Támogatták, hogy épüljön meg a vízminőséget javító mű, így remélhető, hogy hamarosan már a beruházás megkezdéséről adhatunk hírt. (kó) • • Önkormányzati képviselők fogadóórái Értesítjük az Árpád u. páratlan és 2-tól 58-ig terjedő oldala, a Kuruc u., a Berekalja, a vár környéke, valamint a kisvasút és a Táncsics tér közötti terület választópolgárait, hogy Huszkabányai András és Kis Péter, önkormányzati képviselők ma 18— 19 óra között a Vár u. 5. sz. alatt fogadóórát tartanak, melyre tisztelettel várják a lakosságot. Értesítjük a 2. és 3. sz. választókerületek (Martintelep, Szirma és MÁV-telep) polgárait, hogy Somogyi István és Skapinyecz lajos, önkormányzati képviselők ma 17—19 óra között a martintelepi általános iskolában (Csele u. 14.) fogadóórát tartanak, melyre tisztelettel várják a lakosságot. értesítjük a Kilián-déli lakótelep választópolgárait, hogy Ott Antal önkormányzati képviselő december 3-án (kedden) 17—18 óra között a Könyves Kálmán u. 2. sz. általános iskolában fogadóórát tart, melyre tisztelettel várja a lakosságot. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Kiállítás és vásár a TIT-ben Angol nyelvű könyvek A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete felújított székházában angol nyelvű tankönyvkiadók köteteiből nyílt kiállítás. A Longman és Pingvin név már jól cseng a nyelvtanulók körében. A kezdők által is jól forgatható, hasznos kiadványok hasznos segítőtársak az angol nyelv alapjaival ismerkedők számára éppen úgy, mint a már magasabb szintet elérőknek. A könyveket videó- és hanganyagok egészítik ki, amelyek pontosan követik azok tematikáját. A felújított székházban hétfőn könyvesbolt is nyílik, ahol a bemutatott kiadványok meg is vásárolhatók. Mint megtudtuk, már most több ezer kötetre rúg az állomány, de a tervek szerint még ezt is bővíteni szeretnék. A Széchenyi u. 14. szám alatt található üzletben különböző témájú kötetek között lehet válogatni, így minden bizonnyal mindenki megtalálja majd az érdeklődésének, és nyelvtudásának megfelelő könyvet. (Herényi László felvétele) A magyar szépségkirálynő megpróbálja... Orsolya, túl az Óperencián Antónia és Tímea mögött második udvarhölgyként állt a rivaldában Michna Orsolya a Miss Hungary idei választásán. De mert a két előtte végzett lány túl sok fotón volt meztelen, most mégis a pár hónapja nagykorú Orsolya Indul útnak fesztelen. Méghozzá a fél világot beutazza a magyar lány. Londonban várják őt SO ország szépeinek randevújára. A kompánia innen Dél-Afrikába indul, majd New York érintésével érkezik meg a festői Puerto Ricóba, ahol december 28-án a világ szeme láttára választják meg a Föld idei szépét. — Két napja még nem volt amerikai vízumom és az előírt ruhatárat sem tudtuk összeállítani — mondja a szőke Orsolya, aki fiús, vézna kislányként emlékszik vissza gyerekkori önmagára. — Az idegeskedésnek vége, az utolsó pillanatban minden összejött, úgyhogy indulhatok Londonba. Három napot tölt ott a szépségverseny mezőnye és együtt repülünk tovább Johannesburgba, ahol több mint egy héten át jótékonysági esteken, divatbemutatókon szerepelünk. Az út innen New Yorkba vezet, ahol azonban csak egy napra állunk meg, és máris indulunk Latin-Amerikába, mert a Puerto Ricó-i San Juanban lesz a Miss World választás. Addigra egy európai, egy afrikai és egy latin-amerikai előzsűrizésen is részt veszünk. — Orsolya, biztosan sokakat érdekel a már említett ruhatára. Gondolom, egy kispesti család keresetéből aligha lehetne összevásárolni a hozzávalókat.■ A rendezők kértek két estélyi ruhát, három-négy kosztümöt, cocktail-ruhákat, joggingot, megfelelő cipőket, és egy úgynevezett nemzeti ruhát. Nekem mindez komoly gondot jelentett, mert idehaza egyelőre nem találtunk jelentős szponzorokat. Azt mondják, hogy kevésbé ismert az arcom. De ez csak az érem egyik oldala, mert azért volt olyan vállalat, amelyik egy évre akart szerződtetni kizárólagos joggal, háromszázezer forintért. Az Exigencia képviselői, akik készséggel vállalták, hogy menedzselnek, csak nevettek ezen, és fölvilágosítottak, hogy ennyit egy nyelveket beszélő, gyönge hosstess, munka mellett megkeres. — Ha már a nyelvtudásnál tartunk, ugye nem fog szégyent vallani a várható interjúk során? — A középiskolában angolul tanultam, és mióta a nagy útra készülök, szinte minden szabad időmet az angol tudásomra fordítom. Egyébként Jugoszláviánál távolabb még sosem jártam. Ezt a körutat az élet ajándékaként fogom fel. Meghökkentő történetek Akik visszajöttek a túlvilágról Alábbi írásomhoz fél esztendeje kezdtem az anyaggyűjtést. Megpróbáltam felkutatni, majd szóra bírni azokat az embereket, akik valamilyen súlyos betegségben szenvedtek, ám csodával határos módon meggyógyultak. Mert ugyan ki ne hallott volna olyan kijelentést: „A halál torkából (másvilágról) jöttem vissza..Nos, velük beszélgettem, ők mondták el fantasztikus élményeiket. ■ ■ „Hétéves koromban gyakran fájt a hasam. Szüleim nem hívtak azonnal orvost, eleinte hideg-melegvizes borogatásokat pakoltak rám. Miután végre bevitték a rendelőbe, a doki gyorsan mentőért telefonált. Kórházba érkezésemet követően hamarosan a műtőbe kerültem. Gennyei vakbélgyulladás! — állapították meg a diagnózist. Feküdtem a műtőasztalon, seregnyien sürögtekforogtak körülöttem. Valaki a fejem felett megszólalt: nézz ide! Abban a pillanatban fojtogató érzés kerített hatalmába, nem kaptam levegőt. Rugdalózni, vergődni kezdtem, majd úgy éreztem, felemelkedem az asztalról. Szédületes iramban szálltam a felhők fölé. Ekkor megpillantottam valakit, pásztorbotot tartott a kezében, a feje felett glória volt. Rövidebb ideig ott lebegtem a lábánál, majd szédületes iramban zuhanni kezdtem visszafelé. Hirtelen valami keményet éreztem magam alatt, s anyukám hangját hallottam. „Hát visszajöttél kisfiam?” Amit átéltem — úgy véltem — csupán pár percig tartott. Később szüleim mondták csaknem két és fél órán át voltam a műtőben ... „Éjjel, negyed kettő körül arra ébredtem, borzalmas szorítást érzek , a mellemben. Megértem ötvennyolc évet, de olyan fájdalmat addig még nem éreztem. Szóltam a feleségemnek: rosszul vagyok! Csupán ennyit tudtam kinyögni, aztán hirtelen valamilyen furcsa érzés járta át a testemet. Akárcsak a filmen, peregni kezdett előttem az életem. Láttam magam gyerkőckoromban, amint barátaimmal a mezőn szaladgálunk, fürdünk a falu határában lévő tóban. Ismét átéltem az érettségi, majd az egyetemi felvételi idegfeszítő pillanatait, házasságkötésem, gyermekeim születésének örömteli élményét. Kedves, szívemhez közelálló emlékeimet színesben, míg a kellemetleneket fekete-fehérben láttam viszont. A legérdekesebb az alig fél esztendeje benyújtott pályázatom elbírálása volt, pedig akkor nem is voltam tanácsteremben. A szakmai zsűri titkosan szavazott: ■ Megdöbbenve láttam, amintt a legjobb barátom a papi* soron áthúzza nevemet...3 egyébként váltig állította, mellettem voksolt!) Miután meggyógyultam, ismét kérdeztem tőle: valóban mellettem szavaztál? Igen — válaszolta. Hazudsz! — kiáltottam rá. — Te is ellenem voltál! Lehajtotta a fejét, és elkezdett mentegetőzni, ne haragudjak rá, de ilyen utasítást kapott a nagyfőnöktől...” ■ ■ „Negyvenhét éves koromban rendkívül súlyos gyomorműtéten estem át. Mi tagadás, elhanyagoltam betegségemet, későn fordultam orvoshoz. Az operáció után néhány nappal rosszul lettem, hideg veríték patakzott testemen. Pillanatok alatt elvesztettem eszméletemet, de érdekes módon mindent hallottam, amit a környezetemben beszéltek. Szobatársaim nővér, orvos után kiabáltak. Az ápolónő rémülten mondta: úristen, megállt a szívverése! Kétségbeesetten tapogatóztam a rám boruló sötétségben, s egyszer csak a távolban valami gyertyalánghoz hasonló fényt észleltem. Megpróbáltam abba az irányba vergődni. Később vakító fényesség vett körül, szürke alakok imbolyogtak körülöttem. Ekkor hallottam, amint az orvos nyugodtan ismételgeti: minden rendben ... minden rendben .. ” * Tudom, most sokan kétkedve ingatják fejüket, ■ mondván, hihetelen történetek, interjúalanyaim bizonyára eltúlozták élményeiket. Mentségemre szolgáljon; beszéltem olyan orvosokkal, akiknek pácienseik ugyancsak említést tettek élet-halál közötti lebegésük során észlelt furcsa jelenségekről. VÖLGYI FERENC