Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik A Forgószél 8. A leszámolás krónikája Szemet szemért, fogat fogért A Novoje Vremja decem­beri száma harmincöt év után először közöl hiteles­nek tűnő, de nem elégsége­sen dokumentált adatokat a magyarországi felkelés leve­rését végrehajtó szovjet csa­patok akciójáról, a „Forgó­szél” hadműveletről. Maga a tény, hogy a szovjet csapat­összevonás parancsnoka Ko­­nyev marsall volt, s hogy a hadjárat a „Forgószél” fe­dőnevet kapta, most került napvilágra, s először olvas­hatók szovjet adatok a csa­patlétszámról. Mus­zatov — megint csak forrásmegjelö­lés nélkül —■ adatot közöl arról, hogy a büntetőhadjá­ratban mintegy 60 ezer főnyi szovjet csapatkontingens vett részt. Idézzük a Novoje- Vrem­ja beszámolóját: „Novem­ber 4-én hajnali 6 óra 15 perckor a szovjet csapatok Konyev marsall parancsára hozzákezdtek az addigra már megalakult Kádár-kor­mány kérésének teljesítésé­hez, hogy ’segítsenek meg­törni a lázadók ellenállását Budapesten, helyreállítsák a törvényes hatalmat és ren­det’ az ország területén. A Bascsenko parancsnoksága alatt Magyarországon állo­másozó, három hadosztály­ból álló különleges hadtest már valamivel előbb akció­ba lépett, A hadosztályokon kívül a Forgószél hadmű­veletben­ még két­­ hadsereg vett részt, kilenc hadosz­­­tállyal,­­Ng­veo Vaprhen, .Mag­­yarországon összesen kb. «0 ezer szovjet katona és tiszt volt”. • „KEGYETLEN HARC VOLT" Parancsuk úgy szólt, hogy ki kell vonni a hadrend­ből és le kell fegyverezni a magyar hadsereg egységeit. Ritka kivételektől eltekint­ve ezek nem is tanúsítottak ellenállást. „De a felkelők­kel vívott harc Budapesten kegyetlen volt. A szovjet dokumentumokban fellelhe­tő adatok szerint a harcok­ban megközelítően négyezer magyar állampolgár vesz­tette életét”. Milyen dokumentumokról beszél a Novoje Vremja? Megint nem tudjuk, holott a szám meghaladja a ma­gyar történészek becsléseit. A szovjet veszteségekről eddig egyáltalán nem volt adat, márpedig Muszatov erre vonatkozó közlése pon­tos lehet. Eszerint „a győ­zelem ára” szovjet részről nem volt csekély: meghalt 669 szovjet katona és tiszt, megsebesült 1450,­51 embert pedig eltűntnek nyilvánítot­tak. Muszatov személyes érte­sülésének tűnik, hogy Ká­dár János egy alkalommal elmesélte Gorbacsov­na.­­:: amikor a szovjet „győzelem” nyomán hozott halálos íté­letek száma elérte a har­cokban elesett vagy meg­­gyilkolt rendszerhű áldoza­tok számát, kérte az igaz­ságügyi és belügyi szerve­ket, hogy álljanak le. A sze­met szemért, fogat fogért elvének ez az érvényesíté­se hazai dokumentumokból eddig nem volt ismeretes. Kérdés, megfelel-e a való­ságnak, hogy Kádár ebből az elvből indult ki, s ha igen, milyen mértékben volt ez a magyar pártvezető magánakciója. A Nagy Imre és társai el­leni bírósági eljárásról a moszkvai szerző úgy ír, mintha az, legalábbis elein­te, magyar belügy lett vol­na. Később azonban meg­említi, hogy a per idején a magyar hatóságok rendsze­resen konzultáltak Moszk­vával,­ ahonnan időről időre megbízottak érkeztek, hogy kivigyék a nyomozott anya­gokat. Nem tér ki a moszk­vai szerző Nagy Imre­­ és társai letartóztatásának tör­ténetére sem, amelyben a KGB akkori budapesti re­zidensének volt főszerepe. Arról viszont van tudomá­sa, hogy a KGB szakértői­nek része volt a Nagy Im­­re-per előkészítésében. Szemtanúk elbeszélése sze­rint Hruscsov a várható nemzetközi visszhangra va­ló tekintettel azt tanácsolta Kádárnak, hogy a vádlot­takkal finomabban kell bán­ni. Úgy tűnik, a végső dön­tést Nagy Imre kivégzésé­ről a budapesti vezetők szűk köre hozta meg — hangzik a moszkvai verzió. A moszkvai hetilap „szu­verén gondolkodású, kariz­matikus személyiségként” írja le Kádárt, aki még „a posztsztálinista keretek kö­zött is képes volt önálló kurzus kialakítására. Ma­gyarország a liberális elvek és a reformok országaként­­ vált ismertté. Csakhogy a modernizált, de alapjaiban még mindig ugyanaz a sztá­­linista rendszer nem tette lehetővé az igazi újjászüle­tést". # BREZSNYEV NEM OKULT Leonyid Brezsny­ev, aki már 1956­­ nyarán ott ült a döntnöki asztalnál, sem­mit sem tanult a magyar­­országi eseményekből. En­nek igazolására a Novoje Vremja idézi azokat a sza­vait, amelyek két nappal a csehszlová­k­iai bevonulás előtt, 1968. augusztus 18-án hangzottak el a „szocialista országok” vezetőinek érte­kezletén. „A csapatoknak katonai feladatot kell meg­oldani. Ha nem ezt teszik, akkor Magyarországhoz ha­sonlóan egy csomó letar­­­­tóztatottat szedünk­­ Össze, aztán nem tudjuk­, mit csi­náljunk ' velük: agyonlőjük őket, vagy , megkegyelmez­zünk nekik”. IV égé-­ J.G. Egy anya tragédiája Rómában született Az NSZK­-ban élt Maria Richard tanárnő. Egyévi há­zassága után még nem szü­letett gyermeke. Máriának két sikertelen, ki nem hor­dott terhessége volt. Gyak­ran kínzó fejfájás gyötörte. Orvosa erős gyógyszereket rendelt. Ezenkívül azt taná­csolta, utazzanak el négyhe­tes túrára a hegyekbe. A levegő jót tu1­ tenni. Mária és férje, Klaus megfogad­ták a tanácsát, és pihenni utaztak. A hegyi pihenés so­rán a jó levegő hatására Mária fejfájása csökkent, és szinte újjászületett a kelle­mes körülmények között. Két héttel hazautazásuk u­tán Mária nagy újsággal fogad­ta férjét: gyereket várok! Az orvos alaposan kivizs­gálta. Megvolt az esélye, hogy ki tudja hordani a bébit. De mindenképpen óv­nia kell magát — tanácsol­ta az orvos. Ez azt jelen­tette, hogy le kell monda­nia hivatásáról. A saját gyermek kedvéért Mária kész volt­ minden áldozat­ra. Négy hónap telt el rend­ben. Azonban az ötödik hó­nap közepén ismét jelent­keztek a kínzó főfájások. Ijedten felhívta férjét mun­kahelyén, s kérte, hogy azonnal jöjjön haza. Ri­chard ájultan találta fele­séfjét a padlón. Hívta az or­vost és a mentőket, hogy az asszonyt minél előbb a kórházba szállítsák. Az egyik professzor hívta a férjet,­­és elmondta: felesé­gének súlyos agysérülése rom és mély kómába esett. Soha íiera fogja visszanyer­­n­n­i az eszméletét. Hetek teltek-múltak. De az asszony-eszméletlen- ma­­r­adt, és mesterségesen kel­lett táplálni. Ezen idő alatt a bébi az asszony mellében szépen fejlődött.­­Hogy vala­ha megszületik-e? Előre : A nem lehetett tudni. Amikor­ Mária a 7. hónapban volt, , megindultak a fájásai. Ró­­­­mában egy egészséges gyer­ y­­­meknek adott életet, akit császármetszéssel vettek el '■ [UNK] [UNK]•, tőle. 0 Két hónappal az örömte­­li esemény után meghalt az­''­' 1 anya, anélkül, hogy tudo­mást szerzett volna a gyer­mek születéséről. Teljesítet­te anyai feladatát, életet­­, adott, de a saját életével .y, fizetett érte. Kádár Erzsébet Ez a divat Címer és kártya Bubi és káró, dáma és szív. — Nem, nem kártya­­tanfolyamról van szó. Nem is a televízió Tere című já­tékához akarunk tippeket adni. Ezek a kártya szak­szavak a legújabb ruhadí­­j szék, minták. Elsősorban pulóverek dí­­szítőmotívumai a legújabb divatjelek, csakúgy, mint a legkülönbözőbb fantasztikus és valódi címerek aranyban, pirosban fénylő dekorációja. Az egyszínű, többnyire fe­kete, vörös vagy sötétkék si­ma fazonú pulóverek mell­részét a kardigánok válla, nyaka körüli felületet borít­ják be ezek a minták. Úgy, hogy egy-egy viszonylag nagy méretű kártya-­ vagy címerforma uralkodik az öl­tözéken. Vagy úgy, hogy sű­rűn beborítja a kötött holmi elejét, esetleg ujját is. A kártyajeleknek saját színe­ikben kell tündökölniük. A címereken is az élénk vörö­set, tűzpirosat, kobaltkéket­, citromsárgát és természete­sen a fehéret, az aranyat és az ezüstöt favorizálják. Mindezek a díszítmények lehetnek a kötött holmi ere­deti belekötött minták­. Ilyen­kor általában szabályosan ismétlődve sorjáznak egy­más mellé, alá. De jó meg­oldás az applikáció is, ami­kor a dekoratív motívum se­lyem, düssez anyagból, hí­mezve, varrva kerülnek a legkülönbözőbb címerek és kártyaszimbólumok a pulcsi elejére. Mindkét esetben fo­kozza a hatást, ha a nyak­kivágást, a gombpántokat eleve arany-ezüst csillogás keretezi. Eleve belekötve vagy külön rávarrva. A különleges díszítmé­nyek megjelenhetnek szövet­kabátkákon, düssez, bársony, kordbársony zakókon, mellé­nyeken, vastagabb anyagból készült blúzokon, dzsekiken. Ha vékony a blúz, a kiska­­bát anyaga, csak a selyem­­hímzés jöhet szóba Igaz, ez is nagyon dekoratív és lát­ványos. S hogy m­i minden lehet a mintákban? Nos, itt tág te­re van a fantáziának­ és a címerkutatásnak. Bárki fel­díszítheti magát hazai és külhoni történelmi szemé­lyiségek, híres nemesi vagy uralkodói családok évszáza­dos címereivel. Vagy a min­ták alapján kreálhat magá­nak saját címert is. S ha va­lakinek nem elég a kártya- és címerjegy, felhasználhat­ja a zodiákus jegyeket is. Nem kell ugyanis nagy fan­tázia, hogy megjósoljuk, ho­roszkópfaló korunkban ezek a motívumok is „begyűrűz­nek” a divatba előbb-utóbb. afe ... és kártyamintás puló­ver Egy szolid címeres í­­v4 BÉLY­EGGY­ŰJTÉS Vertei József bélyeggrafikai kiállítása január­­ 22. és március 31. között tekinthető meg a bé­lyegmúzeumban. (Budapest VII., Hársfa u. 47. sz.) A kiállítás — hétfői napokat kivéve — napon­ta 10—TS óra között áll a nagy­­közönség rendelkezésére. Megnyugtató hír, hogy legkö­zelebb csak február 2­0-án­ fog megjelenni bélyegú­jdonság, vagyis a XXV. Nyári Olimpiai Játékok — Barcelona 92 elne­vezésű. Rossz hír az, hogy a közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter * 1992. (1. 23.) KN­VM rendelete szerint, 1992. február 1-től megemelkednek a belföldi postai szolgáltatások dí­jai. Jó, ha a filatelisták is é­ fe­tében tájékozódnak az árválto­zásokról, nehogy portósan kéz­besítsék ki a küldemény­eket. Gary Ryanr Bélyegzések az első magyar bélyegkiadásokon, 18«7—1871. 1—II. című kötetét (német nyelvű) néhány példány­ban a magyar szövetség rendel­kezését bocsátotta ajándékozá­si célból. Ennek kapcsán a MAp £ pSZ a kétkötetes művet — szintén díjtalanul — eljuttat­ta az egri, miskolci és salgótar­jáni Megyei Könyvtárakhoz az­zal, hogy az olvasószolgálat ke­retei között azt bocsássák az érdeklődők rendelkezésére. A szakirodalom egy példányával rendelkezik a MABfIOSZ Észak­­magyarországi Területi Irodája is (Miskolc, Széchenyi út 83. sz.* I. emelet), ahol az megtekint­hető és a helyszínen díjtalanul tanulmányozható. Néhány évvel ezelőtt különös tanulmányi anyag vásárlásának híre járta be a világsajtót. A belga származású, mexikói ál­lampolgárságú Charles de Thurn . műhelyét” vette meg az ame­rikai bélyeggyűjtők szövetsége, potom hatezer dollárért. Thuin több mint három évtized alatt hárommillió dollár értékű, mint­egy ötvenezer darab saját gyárt­mányú bélyeggel árasztotta el a nemzetközi piacot és károsította meg a gyűjtőket. Elsősorban x* közép- és dél-amerikai államok? kiadványaira, főképpen felnyo­­­­mások készítésére specializálta magát, de egyes ázsiai és euró­pai államokat sem kímért meg. R. £. »SSSXÍ 7/2*“ V* rMíúTOíf. A migrénes betegek irtóznak a vörös fényre Némelyik betegnél a­­ mig­rénes rohamot kiváltó és fo­kozó tényezők közé tartozik a vörös fény is. Hogy ez nem csak képzelődés, azt nemrég végzett kísérletek i­s megerő­sítették. 50 egészséges sze­mélynek és 50 migrénes be­tegnek kellett megmondania, milyen színű fénynél olvas­nak a legszívesebben. A fény színét és tónusát egy készü­­­lék folyamatosan változtatta. Ennek során megmutatko­zott, hogy a migrénes bete­gek idegenkednek a vörös­ fénytől." 110 évvel ezelőtt, 1882. február 5-jén született Marie Ma­jer­ová (ké­pünk), a modern cseh­ irodalom egyik legjelentő­sebb írónője. Rea­lisztikus ábrázolá­­sú regényeiben egyrészt a bányá­szok nehéz sorsát örökítette meg, másrészt velük a nők jogaiért szállt síkra (Bányász­ballada, A sziré­na). Az elátkozott kert c. elbeszélé­se a fasizmus el­leni harc és a fel­­szabadulás emlé­keit idézi, de nép­szerűek ifjúsági regényei (Robin­son kisasszony) és útirajzai is. Ma 70 éves Re­náta Tebaldi olasz énekesnő (szop­rán), aki a világ jelentős színpad­jain Verdi- és Puccini-interpre­­tációival tűnt ki. 15 évvel ezelőtt, 1907-ben született Günter Eich né­met költő és hang­­játékíró. Művei­ben a háborús él­ményeit és nem­zete tragikus tév­­útját tárgyalja. Több hangjátékát a rádió nálunk is sugározta (A vi­­terbói lányok). A legtöbbet ma­gyarra fordított néger szerző, James Hughes (ejtsd: Hjúz) 90 évvel ezelőtt, 1902- ben született. A­ New York-i Har­lem költője az egész négerségről, a nagy egyénisé­gekről gyakran pesszimista hang­nemben írt. ön­életrajzi regényét (Kacagás mindha­lálig) Szalay M. fordításában ol­vashatják. 100 éve, 1892- ben született Tas­­nádon Nóti Károly író, kabarészerző. Bohózatai Lep­sénynél még meg­volt cím alatt je­lentek meg (1958). Filmvígjátékait a tévében ma is lát­hatják (Három sárkány, Hyppolit, a lakáj, Csákó és kalap, Civil a pá­­­lyán).

Next