Déli Hírlap, 1993. május (25. évfolyam, 100-123. szám)

1993-05-18 / 113. szám

MÁR FÉLMILLIÓ AZ EXTRA JUT SOM // • • o • KINEK LESZ MEG ELŐSZÖR A TIZENÖT? Hat-, nyolc-, a legritkább cf;­­•’.t­öbb, mint tízper­­cen yy. t hangzik fel a „Bin­­gó”-kiáltfás egy, vagy több asztal­­t a három hete meg­nyílt miskolci Bingó Szalon­ban. A játék roppant egyszerű, az igazán elegánsan berende­zett teremben pillanatok alatt megérti az­ ember, leg­feljebb így, első — vagy már nem is első — olvasás­ra tűnhet kicsit bonyolult­nak. A homályt eloszlatni ült be e sorok írója a múlt hét végén a szalonba, hogy ta­pasztalatokat szerezzen — mást se sikerült, de sebaj, majd legközelebb — és tu­dását megpróbálja közérthe­tően továbbadni. Bizonyos részletkérdések megvilágítá­sában segítségemre volt a szalon vezetője, Petrány Mi­hály. é HALLJÁK, LÁTJÁK, KIIKSZELIK • Tehát: a játékosok aszta­liknál ülnek, minden egyes játék előtt odalép hozzájuk a számos segítő valamelyi­ke, közli, hogy a következő sorsolásra mennyiért vásá­rolható­, egy-egy Bingó-sors­­j^gy,­­aminek a neve karton. Ez az összeg lehet 50 forint, 100, 200, egyelőre nemigen adják drágábban. Az ember vesz^egy*,'" vagy "több­ kartont, a^h­elyén három sorban öt-öt különböző szám szerepel, összesen tehát tizenöt. * Ezután­ a­ játékvezető mik­rofonon keresztül közli, a hat monitoron is megjele­nik, hogy hány karton kelt el, mennyi nyereményre szá­míthat­ az, akinek Bingója, vagy vonala van. (Mond még egy, forintértéket, az Extra Bingóét, ez némileg megtévesztő, még visszaté­rünk rá.) Megke­dődik a sorsolás egy. .olyan hasonló sorsoló, kész ó­ráik segítségével, mint amilyennel a lottószámokat .­. Itt is kilencven im van a sorsolási „gömb­ben",­­amilyet minden játék után ú­jra leírt öltenek. Gyors egymásutánban jönnek a pl­.koonglabdéra hasonlító golg­i , r­ajtuk a számokkal. A ját;­ •••ok minden egyes ragu It számot látnak a pica eleki­­ n — illetve az tromos jelzőtáblákon, amé[vé­g­ hét v­an —­ to­vább)áhajtják is,mert a já­tékvez­­rtő mank­iját segítő hőig szintén mikrofonon ke­re­szük­ül— közli őket.­­ Abinsóz­ónak íinc,s más dobsajmint izgulva ikszelni a kí­rtornán: az­­­kat a szá­m­ok­at jelöli bs amelyek meg­vez­nek az övéivel Lee:alább félszáz,de inkább iübb szám jött­eár ki, ami­kor e'­­­ két, ritkábban több j d 'kos örömmel elrikkantja mágiát: Birigó! Ez azt jelen­ti, hogy megvan, kijött mind a tizenöt száma. A játék véget ért, a nyertes meg­kapja nyereményét, egyedül, vagy ha van társa, azzal megosztva. Következhet az újabb kartonvásárlás, majd sorsolás. O AJÁNDÉKOK Hogy a dolgot „bonyolít­sa”, pontosabban a nyerési lehetőséget bővítse, létezik az úgynevezett vonal. E szót az a játékos kiáltja, akinek először húzzák ki a három sorban szereplő számai kö­zül azt az ötöt, amelyik — mindegy, hogy a három kö­zül melyik, a lényeg, hogy — egy sorban áll. A vonali nye­­rés ezzel befejeződik, foly­tatódik a sorsolás, a Bingó ’ várat magára — még né­hány percig. A Bingó Szalon nem akár­milyen ajándékokkal teszi még vonzóbbá a játékot. Szinte minden órában, úgy­nevezett extrarészes sorsolá­sokat tartanak, ekkor a nye­rési lehetőség nem függ a játékra befolyt összegtől, hanem 5—8, vagy akár 15 ezer forintot ajánlanak fel annak, akinek Bingója van. (Ezt előre be is jelentik, tudniillik, hogy mikor van az ilyen sorsolás.) Annyiban persze mégis függ a nyerhető összeg a szóban forgó játékra befi­zetett forintoktól, hogy azok meg is haladhatják a fel­ajánlott extrarészes nyere­ményt, ilyenkor az „tovább­gördül”. Így fordult elő a minap, hogy egymás után öt sorsolásnál is 5 ezer volt a legkisebb kifizetett nyere­mény, de volt közöttük jó­val több is.­ ­ NÖVELIK A JÁTÉKOS ESÉLYÉT Az a bizonyos Extra Bin­gó, ami nem tévesztendő össze az extrarészessel. A szalon megnyitásakor 400 ezer forintot ajánlott fel a cég annak a bingózónak, akinek legkésőbb a negyve­nedik húzásnál megvan mind a tizenöt száma, magyarul Bingója. Azóta a 400 500-ra hízott, az egy-egy játéknál „lecsippentett” százegyné­­hány forintokkal, a határ pedig már nem negyven, hanem negyvenegy szám. Tervezik, hogy tovább nö­velik a játékosok esélyét, tehát lehet, hogy néhány nap múlva — ha addig el nem viszik — már 42, majd 42, vagy akár 44 húzás áll rendelkezésre ahhoz, hogy valaki bő félmillió boldog tulajdonosa legyen. A szalon háromféle aján­dék kartonnal kedveskedik a nyerőknek. Az 1. számú kar­tont azok kapják, akiknek vonalnyereményük van, ők másnap, a 3 óra néhány perckor kezdődő, minimum 5 ezer forinttal honorált já­tékon vehetnek vele részt. (Van, aki egy nap 12 ilyen ajándéki kartont is össze­gyűjt, másnap ennyivel vág­hat bele a játékba.) A 2. számú ajándékkartont a Bingó-nyertesek kapják, ők a következő játéknap haj­nali fél 1-kor kezdődő sor­solásán izgulhatnak, hogy vajon sikerül-e plusz szel­vénnyel Bingót — vagy vo­nalat — csinálniuk. A 3. számú ajándékkartonnal az extrarészes játékok nyerte­seit jutalmazzák, mindegy, hogy vonaluk, avagy B ingó­juk volt. Ezek a kartonok a legközelebbi vasárnap este 9-kor sorra kerülő sorsolás­ra érvényesek. Ha a fentiek alapján sem lett tiszta a kép, akkor az nyilván az újságíró bűne Aki nem tud mást tanácsol­ni, mint, hogy tessenek sze­rencsét próbálni, vagy lesz, vagy nem, de biztosan meg­értik, miért is olyan népsze­rű szerte a világon ez a po­fonegyszerű játék. Sz. G. Az angol királ­­­ yi magyarok büszkén vall­juk, hogy minden híres em­ber a világon magyar szár­mazású. Ez a megállapítás enyhe túlzás, de az angol királyi családra mindenkép­pen igaz. A magyar nagykö­zönség számára II. Erzsébet angol királynő magyarorszá­gi látogatása során vált ez köztudottá. Hegeliben András herceg egyik nyilatkozatában hal­lhattunk erről, amikor ag­godalmát fejezte ki a romá­niai magyar falvak rombo­lása kapcsán az ősi kastély sorsa miatt. Ezekről a rokoni szálakról és családjáról faggatom a ki­rálynő Miskolcon élő roko­nát, Rhédey Zoltánt . Kérem, meséljen a családjáról! — A család eredete az Ár­pád-korra nyúlik vissza, hi­szen a családalapító ős Aba Sámuel volt. (Szent Ist­ván király sógora 1041-1044- ig uralkodott Magyarorszá­gon.) A múltban a Rhédeyek je­lentős szerepet játszottak a politikai életben, például Rh­édey Ferenc rövid ideig erdélyi fejedelem volt. A család egy másik tagja pe­dig részt vett Eger várának védelmében 1552-ben. A XVIII. században Rhé­­dey Claudia erdélyi grófnő férjhez ment Alexander Württemberg­ herceghez. Há­zasságukból született fiuk az angol királyi családba nősült, így Claudia a jelenleg ural­kodó II. Erzsébet szépanyja. A történelem viharai min­dig erősen megviselték a Rhédey családot. A birtokok, amelyek Erdélyben és a Fel­vidéken voltak, áldozatul es­tek az ismert történelmi ese­ményeknek. Nagyapám már tisztes polgári foglalkozást űzött, Kelet-Magyarország erdészeti főmérnöke volt. A második világháború után a családból néhányan külföldre távoztak, ők jelen­leg Ausztráliában, Kanadá­ban és az USA-ban élnek. Az elmúlt évtizedekben őfel­sége II. Erzsébet a család több tagját is fogadta. Mivel édesapám Magyaror­szágon maradt, én Miskolcon születtem, és a mai napig itt élek. — Egy ilyen neves csa­lád sarja hogyan él ma városunkban? — Nehéz kérdés. A név kötelez. Úgy látom, hogy szűkebb pátriánk nem bővel­kedik lehetőségekben, főleg a művészi beállítottságú fiata­loknak nehéz a helyzete, mint amilyen én is vagyok. Úgy gondolom, hogy az ügyeskedők világát éljük, a hagyományos emberi értékek elvesztik jelentőségüket, meg­becsülésüket. — Mivel foglalkozik és mik a tervei? — Nagyon érdekel a film és a zene világa. Most ép­pen egy rajzfilmsorozat elké­szítésén dolgozunk Kapusi Levente barátommal. Készül a forgatókönyv, néhány film­­producer érdeklődését már felkeltettük. Ezenkívül opera­énekesi ambícióim is vannak, de most elsősorban a rajz­film foglalkoztat. Hobbim a kutya. Csalá­dunkban régi hagyományai vannak a kutyatartásnak. Rokonaim között jelentős te­nyésztők vannak, például unokatestvérem, Halmainé Szirmay Eszter, akinek férje neves filmproducer és az amerikai komondor klub el­nöke. Én is imádom a kutyá­kat, jelenleg amerikai Staf­fordshire terrier tenyésztésé­vel foglalkozom. Nemes Katalin 5^ Rajzfilmet készít és kutyát tenyészt Rhédey Zoltán (Czakó Lajos felvétele) A VÁSOTTAK PAPJÁN Leszúrta részeges férjét A 28 éves K. Lászlóné korábban m­ég soha nem került összeütközésbe a tör­vénnyel. 1983-ban kötött há­zasságot férjével, kapcsola­tukból két gyermekük szü­letett. Közös életük K. László italozása miatt nem volt kiegyensúlyozott, gyak­ran volt köztük vita, és elő­fordult, hogy a férfi bántal­mazta az asszonyt. 1992. március 27-én, a délutáni órákban a házas­párt meglátogatta K. Tibor és élettársa. K. László és testvére, K. Tibor nagyobb mennyiségű szeszesitalt fo­gyasztott el, míg a két as­­­szony éppen csak belekor­tyolt a pohárba. Már a ven­dégek jelenlétében vita rob­bant ki a házastársak között, mivel a férfi ezer forintot kért feleségétől, ám az nem akart pénzt adni neki. Mi­után egyedül maradtak, K. László addig erőszakosko­dott, míg megkapta az ös­­­szeget, és elindult a környék­beli szórakozóhelyekre. Órák múlva, részegen tért haza. K. Lászlóné felelősségre vonta férjét, hogy miért kel­lett elmennie, mire az erő­sen ittas férfi indulatos lett, és kést véve a kezébe, ha­donászni kezdett. Az asszony kivette az éles szerszámot a kezéből, majd a férfi elin­dult a fürdőszoba irányába. A feleség késsel a kezében utána ment és kétszer com­bon szúrta. K. László erősen vérezni kezdett, igyekezett a sebét elszorítani. Az asszony segítségért ment, az orvosi rendelőben kérte az orvost, menjenek ki hozzájuk, mert a férje vérzik. Amikor vis­­­szaérkezett a lakásba . László már mozdulatlanul feküdt, lecsúszva a fotelból, és a kiérkező orvos már csak a halál beálltának tényét ál­lapíthatta meg. A férfi ha­lála a bal oldali kettős nagycombi visszér elvérzése következtében állt be, ám élete az azonnali orvosi se­gítségnyújtással valószínű­leg megmenthető lett volna. K. Lászlóné a bíróságon élt a hallgatás jogával, míg a rendőrségen beismerő val­lomást tett. Elmondta, hogy férje nagymértékben italo­zott, öt ízben volt alkohol­és­vonó-kezelésen, ám ezek eredménytelenek maradtak. Felvetődött benne a gondo­lat, hogy elválik tőle, de a férfi fenyegetőzései miatt ezt nem merte megtenni. Aznap este, amikor férje részegen hazaérkezett, kérdő­re vonta, miért ment el még inni, majd kivette férje ke­zéből a kést. Amikor hátat fordított neki, kétszer a combjába szúrt, azzal a szándékkal, hogy megijeszti K. Lászlót, mivel a férfi nagyon félt a vértől. Amikor észlelte az erős vérzést, se­gítségért ment, ám mire vis­­­szaért, férje már meghalt. Tagadta, hogy szándéka K. László életének kioltására irányult volna, és tettét megbánta. A bíróság a büntetés ki­szabása során a vádlott ja­vára értékelte beismerését, megbánását, büntetlen elő­életét, valamint, hogy két kiskorú gyermeke van. Sú­lyosbító szempontként érté­kelte ugyanakkor, hogy kö­zeli hozzátartozója sérelmé­re, igen veszélyes eszközzel követte el cselekményét. Mindezek alapján a B.-A.-Z. Megyei Bíróság K. Lászlónét bűnösnek találta halált okozó testi sértés bűn­tettében, ezért őt egyévi bör­tönbüntetésre ítélte. Az íté­let nem jogerős. — y — A rejki rejtelmei A Pax Corporis természe­tes életmód egyesület élet­reform klubjában május 20- án 16.30-tól a rejkiről, mint természetgyógyászati mód­szerről tart előadást Kun István a Rejki könyv szer­zője. Az érdeklődőket a Széchenyi u. 35. II. em. helyiségben (Egyesületek Háza) várják. Táplálékod legyen gyógyítód A Leela Alapítvány Táp­lálékod legyen gyógyítód el­nevezéssel életmódtáborokat szervez a Bükkben. A prog­ramban — egyebek között — szerepel gyógynövénygyűjtés, vegetáriánus étkek készíté­se, relaxáció, meditáció, a résztvevők mozgás- és lég­zőgyakorlatokat sajátítanak el, előadásokat hallanak ar­ról, miként élhetnek egész­ségesen. Gyerekeknek és fel­nőtteknek, illetve családok­nak is hirdetnek turnusokat. Az érdeklődők a 341-342-es telefonszámon kapnak bő­vebb felvilágosítást. /

Next