Déli Hírlap, 2002. április (34. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2002. április 16., kedd DELI HÍRLAP • VIDÉK A VIDÉK MÚLTJÁT KUTATJA A régészkedés az élete Az Ózd-Szentsimonban élő Füle Lóránt évtizedek óta régészkedik nagy sikerrel. Mint mondja, még géplakatos ipari tanuló korában az 1960-as évek derekán szerettette meg vele ezt az izgalmas elfoglaltságot egyik tanára, illetve az iskola igazgatója, Dobosy László. Füle Lóránt lakásának előszobája valóságos múzeum. A polcok a plafonig érnek, melyeken rengeteg régiség, lelet sorakozik katonás rendben. Mint azt megtudtam, érkezésem előtt nem sokkal ment el innen egy általános iskolás csoport, ugyanis a házigazda szívesen áll az érdeklődők, kíváncsiskodók rendelkezésére, így téve közkinccsé szerzett ismereteit, gyűjteményét, házimúzeumát. Annak ellenére teszi ezt, hogy 1997. október 20- án súlyos munkahelyi (üzemi) balesetet szenvedett és az egyik lábát combtőből amputálni kellett. - A kutatási területe hol található? - kérdeztem az amatőr régészt. - Szerencsére a közelben, Hangony község határában és a szentsimoni kenderföldi homokbányánál. Az utóbbi helyre már az udvarunkból oda lehet látni. Szentsimon középkori település a Sajó völgyétől délkeletre, a Bükk-hegység északnyugati nyúlványai között fekszik. Az egykori Gömör vármegyéhez, majd Borsod megye ózdi járásához, később, 1979-től Ózd városához tartozik, annak egyik peremterülete. A település a mai nevét egyháza védőszentjéről kapta. Gyűjteményének darabjai mely korból valók? - Többsége honfoglaláskori lelet: nyílhegyek, kőbalták, orsógombok, fibulák, római pénzek és lehetne vég nélkül sorolni. Leginkább ezek érdekelnek, mert jó szakirodalmuk van. - Melyek voltak az első leletei, amiket megtalált? - Például az a bizonyos női koponya. Ő Szilvi, az ezeréves nő. - Miért éppen Szilvi? - Mert amikor előkerült Szilvi névnap volt (november 13.). A homokbányában találtam rá. Állítólag a 20-25 év körüli nőt emberáldozatként ölték meg, legalább ezer évvel ezelőtt. Az alsó állkapcsát barbár módon letépték. A koponya fogazata azonban teljesen ép. Később találtam a homokbányában egy dinoszaurusz szemfogat is, amely körülbelül 15—20 millió éves. - Hangony térségéből milyen leletei vannak? - Nagyon sok minden. Megtaláltam egyebek között a település címerét is, amely az 1300-1400-as évekből származik. Sok egyházi, illetve kolostori lelet került elő - keresztek, rózsafüzér, papi övcsat és egyebek. Ezek egy része a hangonyi római katolikus templomban látható egy tárolóban. Hangony több mint 780 éves település. A községről az első írásos feljegyzés 1214-ből való, s innen számítják létezését. A települést arról a patakról nevezték el, amelynek mentén fekszik. A Barátvölgyben 1368-ban a Hangony nemzetség két tagja, Lázár és Domonkos megalapították a pálos kolostort, melléje templom is épült Szent Anna tiszteletére. A török hódoltság kezdetén a kolostor és a templom elpusztult, de a hangonyi plébániát Pázmány 1629-ben még működő plébániaként említi, de paphiány miatt rövidesen elpusztult, a megmaradt katolikus híveket leányegyházként Szentsimonhoz csatolták. 1733-ban az alsóhangonyi kőtemplom szentélye boltozott, hajója pedig mennyezetes volt. A mai templom 1746 körül épült, oltárkövén 1745. V. 26-i keltezés olvasható. Titulusa ekkor Szent Anna lett annak folytán, hogy a pálos zárdatemplom köveit széthordták, és egy részét az új templomba beépítették. A templomot 1735- ben szentély hozzáépítésével bővítették. 1842-ben a tornyot, 1899-ben két oldalhajót építettek hozzá, végül 1959- ben két oltárfülkét, öltözősekrestyét kapott. - A házimúzeumon kívül hol láthatók még az ön által talált leletek? - Az Ózdi Városi Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban és néhány darab Budapesten is. - Ha nem veszi rossznéven megkérdezem, hogy tarthatók ilyen értékes régészeti leletek magántulajdonban ? - Én az illetékes múzeum tudtával és engedélyével tartom ezeket. El nem adhatom, de nem is vagyok köteles beszolgáltatni. - Milyen tervei vannak még a régészeti kutatás terén? - Rendszerezni akarom az anyagokat és ha egészségi állapotom lehetővé teszi, ha csúszva-mászva is „kapirgálni” szeretnék a terepen. Kerékgyártó Mihály Füle Lóránt és az általa talált huszita-sisak. Temetkezési urnák. A házimúzeum darabjai. (Kerékgyártó Mihály felvétele) TELEPÜLÉSRŐL TELEPÜLÉSRE Ózd, a nyolc völgy városa Hazánk északkeleti részén, a Bükk-hegység és a szlovák országhatár között, az úgynevezett Heves-Borsodi dombság területén fekszik az egykori kohászváros, Ózd és több mint húsz kisebb-nagyobb település. A tájegység legnagyobb folyója a Sajó, ebbe torkollik a legjelentősebb mellékvölgyet létrehozó Hangony-patak... Ózd vidékét túlnyomó részben őshonos tölgyerdő borítja bőséges aljnövényzettel, apró- és nagyvad állománnyal. Itt kevésbé van földművelésre alkalmas terület, csupán a völgyek alja és a lankásabb dombvidékek adnak erre lehetőséget. A viszonylag szűk ózdi völgybe északról a Szennavölgy és az Uraj-patak völgye, nyugatról Bolyok és a Hangony-patak mellett fekvő Hodoscsépány, délről Farkaslyuk és Hétes völgye torkollik. A szintkülönbségek a város területén jelentős mértékűek. Legalacsonyabb a Hangony-patak völgye 148 méter tengerszint feletti magasságban, a legmagasabb pontok között néhány dombtető szerepel: a Szenna-völgy feletti 316 méteres, az Ózd és Somsály közötti 378 méteres, a Hétes-völgy és Farkaslyuk közötti 395 méteres, s a legmagasabb a Farkaslyuk és Csernely közötti dombtető 395 méterrel. A régészeti kutatások azt igazolják, hogy Ózd területén már több mint kétezer évvel ezelőtt is volt emberi település. Ózdnak mint településnek a létezéséről viszont az első hiteles feljegyzés, oklevél csak 1272-ből van. Az ózdi völgyet akkor mocsarak, nádasok borították, melyekből ősrengeteg kapaszkodott a környező dombokra. A település a századok folyamán alig-alig fejlődött. 1564-ben hat jobbágytelket és négy zsellért írtak össze a községben. A XVII. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig jelentéktelen kis községe Borsod vármegyének. Igazolja ezt az is, hogy 1828-ban sem lelkipásztora, sem tanítója nem volt. Fényes Elek 1837-ben megjelent munkájában 334 lakosról tesz említést. A vasgyár alapítására 1845-ben került sor. A termelést 1847-ben kezdték meg. Ekkor a gyárnak mindössze kétszáz munkása volt. A szakmunkások nagy része bevándorolt német és szlovák volt. Ózd 1940-től nagyközség lett, ugyanis a szomszédos Bolyok és Sajóvárkony községet egyesítették a településsel, így, 21 ezer 421 lakossal egy csapásra az ország legnépesebb községei közé került. Ózd 1949. január 1-én városi rangot kapott. A nagyközség képviselő-testülete 1946- ban, majd 1947-ben kérte a település várossá nyilvánítását. 1948-ban érkezett meg a belügyminiszter engedélye. Ózd város lakóinak száma jelenleg 43-45 ezer között változik. K. M. Ózd 1949. január 1-én városi rangot kapott. Két település - négy hír • Falufelújítási koncepció készül Göncruszkán. A település önkormányzata ehhez felmérte az építészetileg értékes épületeket. • Címert akar magának Göncruszka. Ennek megtervezéséhez segítséget nyújthatnak az itt élt nagy múltú,neves családok címerei és a település pecsétnyomata is. • Encs-Abaújdevecser legidősebb lakosát köszöntötte dr.Menyhért Béla, Encs polgármestere. Kovács József a 89. évét töltötte be. Születésnapja alkalmából az óvodások műsort adtak. • A településről elszármazottak találkozóját rendezték meg vasárnap Encs-Fügödön. A rendezvényt a Településrészi Önkormányzat és a Nyugdíjasok klubja kezdeményezte és szervezte meg. A jelenlévők először falu- és rokonlátogatásokon, majd ökumenikus istentiszteleten vettek részt a református templomban. Ezután a közösségi házban hallgathattak meg ünnepi műsort, beszélgettek a helyi fiatalokkal. Teleház Füzérradványban Füzérradványban a közelmúltban átadtak egy teleházat, ahol kilenc számítógép és másoló áll a lakosság rendelkezésére. Képünkön Azari Andrásné e-mailt küld a külföldön élő fiának. (Kozma István felvétele) 7 • ÁLLÁSAJÁNLAT • Horizontesztergályost keresnek A megyei munkaügyi központ kazincbarcikai kirendeltsége ács állványozót, asztalost, autófényezőt, bolti eladót, bőrdíszművest, burkolót, cipész, cipőfelsőrészkészítőt, CD-hegesztőt, építész szakoktatót, építőmérnököt, felnőtt szakápolót, horizontesztergályost, húsbolti eladót, kozmetikust, liftszerelőt, maróst, nehézgép-kezelőt (JCB), pénzügyi tanácsadót, pénzügyi tervezőt, számítástechnikai műszerészt, üzletkötőt, varrónőt, vendéglátó eladót, villamosgép-tekercselőt és villanyszerelőt keres. MMK Kirendeltség Kazincbarcika, Tóth Árpád u. 2. Tel.: Kazincbarcika 30/9558-131 Asztalos1 Kazincbarcika 48/512-882 Autófényező1 Kazincbarcika 06-30/436-2864 Bolti eladó1 Kazincbarcika 48/320-146 Bőrdíszműves1 Kazincbarcika 48/320-146 Burkoló5 Borsodszirák 48/320-146 Cipész, cipőfelsőrész-készítő1 Kazincbarcika 48/320-146 CO-hegesztő3 Oroszlány 20/932-4184 Építész szakoktató1 Sajószentpéter 48/320-146 Építőmérnök2 Kazincbarcika 48/320-146 Felnőtt szakápoló3 Kazincbarcika 48/514-800 Horizontesztergályos5 Oroszlány 48/320-146 Húsbolti eladó1 Kazincbarcika 48-320-146 Kozmetikus1 Szendrő 48/320-146 Liftszerelő1 Németország 48/320-146 Marosi Sajókápolna 48/521-174 Nehézgép-kezelő (JCB)1 Borsodszirák 48/320-146 Pénzügyi tanácsadó1 Kazincbarcika 06-30/9653-127 Pénzügyi tervező1 Kazincbarcika 06-30/2896-165 Számítástechnikai műszerész1 Kazincbarcika 48/320-146 Üzletkötő 15 Kazincbarcika 48/320-146 Varrónő5 Sajószentpéter 48/320-146 Vendéglátó eladó2 Kazincbarcika 06-30/935-3721 Vendéglátó eladó2 Alacska 48/320-146 Villamosgép-tekercselő1 Kazincbarcika 48/512-487 Villanyszerelő3 Szikszó 06-30/206-2388