Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-21 / 42. szám

1911 február 21 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap tartotta meg az 1910-ik üzletévről szóló rendes közgyű­lését a Pesti Magyar Kereskedel­mi Bank Láncey Leó főrendiházi tag elnöklésével, a részvénye­sek osztatlan érdeklődésével. A lelkes részvé­nyesek úgyszólván ünneppé avatták a közgy­ű­lést, részint azért, mert a bank hetven vés fönnállását ünnepelték, de abból az alkalom is, hogy a király Lánczy Leó főrendet, az m­zet elnökét, a Ferenc József-rend nagykeresz­­jével tüntette ki.­­ A hetven év előtti szerény kis takarékpénz­tárból ma az ország vezető pénzintézete A bank e bámulatosan nagy sikere am­­i­ nagy koncepciójú vezetésnek köszönhet , m Lánczy Leó kezében olyan nagy súlyú­­ né­zővé tette az intézetet, hogy a hetven é­v­e’ kis pénzintézet, ma Európa vezető sorába került. Lánczy Leó zseniális sane abban nyilvánult, hogy nagy szaktudásaz energiával maga is nagyban elbtno/J, 0 eJn intézet széles üzletkörének minden g< , hogy szerenc­és kézzel és nagy ember az Vel­e.A Uiddktiddsnek eredménye nyilvánul­t ír munkatársait. DÉLMAGYARORSZÁG ­ _,­olja, hogy a bank örvendetes fejlődése, növekedő forgalmi szükségessé teszi a terve­zett tőkeemelést, amely pénzügyi művelet úgy a bank, valamint a részvényesek érdekeit egy­formán szolgálni fogja. Danner János és Hoff­mann Ignác részvényesek észrevételei után Lövése Antal részvényes teljes elismeréssel ho­­r norálta az igazgatóság törekvését a­ bank erős­­bitese körül, megemlékezvén az agilis vezetés­nek köszöntött kiváló üzleteredményről. A közgyűlés lelkesedéssel, egyhangúlag elfogadta a tőkefelemelésre vonatkozó javaslatot. A köz­gyűlést követő­ igazgatósági ülésen határozatba ment a részvényaláírási felhívás közzététele. I. vezérigazgató jelentette, hogy a részvényjegy­zések már­is megindultak Szegeden, Budapes­ten, több vidéki városban a bank előkelő üse­letbarátai körében, ugyannyira, hogy a nagy érdeklődés, a bank iránt nyilvánult bizalom biztosítja a pénzügyi művelet gyors és sikeres lebonyolítását. Az osztalék a rész­vények után azonnal kifizettetik Szegeden a bank pénztáránál, Budapesten a Budapest- Lipótvárosi Takarékpénztárnál és a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankjánál, Aradon az Aradi Első Takarékpénztárnál, Nagyszeben­ben a Nagyszebeni Általános Takarékpénz­tárnál. (A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank.) A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank részvé­nyesei vasárnap délelőtt tizenegy órakor tar­tották meg a bank helyiségében Szarvady La­jos elnökletével negyvenharmadik rendes köz­gyűlésüket. A közgyűlés megnyitása után az elnök fel­kérte Csányi Jánost, a bank vezérigazgatóját az igazgatóság és felügyelő-bizottság évi jelen­téseinek felolvasására, amelyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadván, elhatározta, hogy az 1910. évi osztalék­szelvényt darabonkint huszon­hat koronájával fogja beváltani. A közgyűlés által megállapított osztalékot már hétfőtől kezdve a bank pénztárainál Szegeden, Baján, Nagykikindán és Pancsován, valamint a Magyar Általános Hitelbanknál Budapesten az ezren bank valamennyi fiókintézeteinél a megfelelő részvény-szelvény beszolgáltatása ellenében ki­fizetik. A közgyűlés a zárszámadások let­árgyalása után az igazgatóságnak, valamint a felügyelő­bizottságnak megadta az 1910. évre a szokásos felmontványt és Kis Arnold részvényes indít­ványára az igazgatóságnak, a felügyelő-bizott­ságnak, a vezérigazgatónak és a tisztikarnak eredményteljes működésükért jegyzőkönyvi kö­szönetet szavazott. A napirend utolsó pontjául tárgyalta a köz­gyűlés Váradi Imre és Váradi Jenő részvénye­sek által szabályszerű időben beadott indítványt, amely fölött élénk vita fejlődvén ki, a kifeje­zésre jutott hangulatot figyelembe véve az indítványozók azt visszavonták.­­ A bank még jótékony célra folyósított jelentékeny összeget­ is, amelynek alapján a közgyűlés az igazgató­ság javaslata alapján fölemelte az osztalékot, a múlt évi százhatvan koronáról százhetven koro­nára. A közgyűlés lefolyásáról a következő tudó­sítás számol be: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vasárnap délután hat órakor tartotta rendes évi köz­gyűlését. A közgyűlésen Láncey Leó főrendi­házi tag elnökölt a részvényesek élénk rész­vétele mellett. Az elnök üdvözlő szavai után a nagy gond­dal és körültekintéssel szerkesztett évi jelen­tést mutatták be, melyből minden kétséget kizárólag kitűnik a bank, hatalmas fejlődése és munkaképessége, mely a bankot nagy európai bankokkal egyenrangú közgazdasági faktorrá tette. A jelentésből kiemeljük a következőket: A múlt év augusztus havában elhatározott tőkefelemelést az akkoriban hirdetett módoza­tok mellett nyolcezer darab új részvény kibo­csátása által végrehajtották. A részvények tel­jes elhelyezést nyertek. A részvények árfolya­mának színvonala az új nyolcezer darab rész­vény forgalomba hozatalával, nemcsak hogy nem szenvedett, hanem azóta még lényeges emelkedést ért el. Ezután a jelentés áttér az intézet tevékenységének körvonalazására. Az elmúlt év, szemben az 1909-iki mozgalmasabb évvel, nyugodtabb, rendes keretekben mozgó, bár nagyobb arányú ténykedést tett lehetővé. A gazdasági élet erősebb lüktetése, a fővárosi építési ipar föllendülése és a vidéki intenzívebb beruházások a jelzálog és községi kölcsönüzle­­tekben idéztek elő a szokottnál nagyobb lendü­letet. Emelte a banküzlet jövedelmezőségét a kamatláb némi megdrágulása is. Az intézetnek mintegy 324 millió koronára rugó összes passzíváival szemben 400 millió korona vagyon áll szemben. Az intézet mérlege 10,052.691 korona 08 fillér tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság indítványozza, hogy 7,140.000 koronát az 1910. évi osztalék szelvé­nyek 170 koronával való beváltására, 196.930 korona 40 fillért a rendkívüli tartalék­alap javadalmazására, 267.337 korona 35 fillért az új banképület értékcsökkenési tartalékára fordít­sanak, a fennmaradó 1.146.247 korona 96 fillért pedig az 1911. év javára vigyék át. A jelentés kapcsán Foss Lajos dr részvé­nyes tolmácsolta a részvényesek köszönetét. És méltatta Láncey Leó mérhetetlen érdemeit és önzetlen működését. Lancey Leó elnök hálás köszönetet mondott a megemlékezésért és ecsetelte a bank fontos szerepét. Volt rá eset, hogy a bank közgazda­ságunk talajában históriai szerepet vállalt. Még néhány fölszólalás és indítvány után a gyűlés véget ért. Az egybegyült részvényesek, zajos éljenzés­sel és tapssal ünnepelték Lánczy Leót. Az esedékes részvényszelvényeket már hét­főtől kezdve beváltják a bank középponti és fiókintézeteiben, Szegeden May R. Miksa bank- és váltóüzletében. REGÉNY AZ ÉSET HÍDJA — Angol regény. — írta Gerard Dóra. Úgy látszik ez a pár sor is újra semmi. Néhány szó volt az egész, mint rendesen. Egy kérdés, de ez alkalommal nem könyv­ről. A levél így szólt: — Felvilágosíthat afelől, vájjon járt-e Lamont valaha Zangi tartományban, az in­diai Okram vidéken ? Ha nem tudja, igye­kezzék mielőbb kipuhatolni és az eredményt tudtomra adni. Ennyi volt az egész, Grierson hiába for­gatta a papirost, hiába olvasta el ezt a né­hány sort másodszor, harmadszor, csak nem akart több lenni. Leejtette az ívet, ez­­ ugyürn belebámult a kandalló tüzébe. — Ma este másodszor csalódom. Ugyan mire lehet az jó, ha megtudom, járt-e Lamont abban az isten háta mögött fekvő tarto­mányban. Soha se hallottam a nevét annak a drágalátos földrajzi különlegességnek. Fiatal barátom, úgy nézem, nagyon meg­erőltette azt a nagynémet agyvelejét, aztán most elkezd lágyulni. Csodálom, hogy nem sajnálta a bélyeget erre az oktalan kér­désre. Pedig a fiú szeret takarékoskodni, épen ilyen apróságokban. Boszosan kelt föl a helyéről, főz és alá járkált, végre megállt. Azután elkezdte a cipőjét kifőzni, elhatározta, hogy ma este nem megy le mégegyszer a ködös utcára. A másik cipőnél tartott, amikor haragos arckifejezése mély elgondolkozássá változott. Néhány percnyi feszült, összpontosított el­mélkedés után újabb világításban látta a kérdést, kezdett derengeni. — Ez a Deril még­sem szamár. Lehet, miért ne volna lehetséges, hogy őrült kér­dése mögött valami gondolat lappang. Ki tudja, mikot sütött ki az a nagyfejfi. Ve­gyük csak elő azt a nevet. Zangi, Zangi ; Lamont nem említette soha, legalább én nem hallottam. Csak tudnám, hogy ez a Dörfl milyen nyomon halad, mit kerget? Tán va­lami elveszett titkos tudományt talált meg ezen az ördöngös vidéken? Arra emlék­szem, hogy ilyesmiben már itt is nagyon törte a fejét. Legelső teendőm persze az, hogy Lamonttól megtudom a megtudandókat. Zangi Zangi, mégis furcsa, hogy ez a név olyan félig ismerősen cseng a fülembe. Ugyan merrefelé hallhattam utóbbi időben. Bizony isten, ez kezd különös lenni. Grierson doktor hirtelen leült, úgy, ahogy volt, harisnyában, még a házi cipőjéről is megfeledkezett. Eszébe jutott, hogy ezt a nevet hol látta nyomtatásban, ha nem is h­allotta, a legutóbbi időben. A Britist Múzeum olvasótermében történt. Ott az utolsó héten többször volt szomszédja egy nyurga, szőke­­hajú, barnaarcú ember, aki nagyon szorgal­masan, némileg haragosan jegyezgetett. Grierson szerette megtudni, mit tanulmá­nyoznak a mellette ülők, hát ez alkalommal is elolvasta az összes könyvek címét. Arra a meggyőződésre jutott, hogy ez az ember Indiáról készít valami statisztikát. Egy pár­szor sikerült néhány fejezet címét is elol­vasni , a Zangi nevet ilyen helyen pillantotta meg, erre most már a leghatározottabban emlékezett. Eleinte nem tudta elképzelni, miféle ké­pen válhat hasznára ez a véletlen, mert csak ennyinek tűnt föl az első pillanatban. De ahogy behatóbban foglalkozott az eset­tel, eszmetársulás révén egy csomó lehető­ségre bukkant. Ahoz nem fért kétség, hogy az a nyurga, jegyezgető férfin megjárta Indiát, ezt már az arcbőre elárulta. Isten tudja hány országnak a napja szitta ki ha­jából a szint és festette bronzszinűre az orcáit. (Folytatása következik). (47) Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonosa a­ Délmagyarország hírlap- és Nyomtatta a Délmagyarország hírlap- és nyomda­­vállalat Szegeden. Korona-utca 15. (Bokor-palota.) szalon Kőszén és Misi lég­ii­­beszer­zési forrásé: JUTKOVICS GÉZA Is- és széntelepe. Telefon 686. : (a rókusi templommal szemben.) : Telefon 686 FO­G FÁJÁS Rossz fogak ellen!! Széjiz ellóvon­tósáríi «Ilen kipróbált, biztos ha­tású szer a Frankl-féle száj­­víz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak rom­lását megakadályozza.­­ Ara­tó fillér. FRANKL ANTAL pigs­eríára SZEGED, Felsőváros. Fegh­es erősítésére Foiíójóst megszűntet!! 9

Next