Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-08 / 32. szám
4 kezdődtek, nem fogadhatják el, hanem egész Drinápolyt, valamint az összes szigeteket, sőt a határnak Lüle-Burgaszon túl való kitolását követelik. A tárgyalás erre megszakadt. SZÍNHÁZ, művészet Színházi műsor: SZOMBAT: A kedves Augusztin, operett. DEEMAGYARORSZÁG VASÁRNAP este: A kedves Augusztin, operett. Vasárnap d. u.: Romeó és Júlia, szomorú játék. * A kedves Augusztin. A folyó színházi évnek nincs szerencséje az operettéiben. Úgy látszik, hogy a divatos szerzők belefáradtak a megfeszített munkába és most pihennek, — ami nevük alatt most színre kerül, műhelyforgács csupán és sápadt kopizálás. Rendkívül gyönge, színtelen és hatástalan Operette A kedves Augusztin is; bécsi érzelgősség van benne bécsi kedély nélkül és keringőszólamok, keringő-melódiák nélkül kisérik a vonltaltotlt, humortalan jelienéseket, párbeszédeket. A meséje? Meséje igazán nincsen, de nincs egyetlen verse vagy kupléja sem, amely legalább az utca népszerűségére aspirálhatna. Fali Leó finom, kedves muzsikája bágyadt és erőtlen színekben csöndül fel Ihellyel-kézzel, ritkán és szinte elvégzően a végtelen, sekély librettóban. Szintelén, vontatott ,és karakter nélkül való az előadás is, nem sokat készülhettek reá, nem is lett volna érdemes. Bajok is lehettek a színfalak mögött, két ízben percekig szünetelt a játék. A szereplőkben volt igyekezet, de hát nem korrigálhatták a tetszhalott darab fogyatékosságait. Csupán Déry Rózsi eleven kedélye, ötletes gaz ie vidámsága, dévaj játéka vitt kedélyt a nyolozott előadásba, affektált beszéde, gr .teszik mozdulatai, karakterizáló színezése hálás derültséget keltettek. Szép és finom volt Antal Erzsi, aki ezúttal kedvesen, tisztán énekelt. Heltai Jenő, Solymossy Sándor, Szathmáry Árpád is sok jó ötletet produkáltak, Oláh Gyula nem tudott felmelegedni a hálátlan címszerepben. A rendezésről csak annyit, hogy jó volna a túlságosan ismert ruhadarabokat bemutatóknál mellőzni. A cigánybáró örményének vörös lebernyege és Metternich zöld bársonykrakkja szinte dezaurálja a színház ruhatárát. A zenekarnak nem sok dolga volt Ladiszlm, Pogány és Lebeda vettek még részt az előadásban, amelyet a közönség igen hidegen fogadott. * Réthy Laura búcsúja. Réthy Laura, az elmúlt évtized egyik legnagyobb stíliusú primadonnája, a szegedi színház egykori ünnepelt énekesnője, tudvalevőleg visszavonul a színpadtól. Most búcsúzik a közönségtől. Az első hangversenye Budapesten volt, a vidék Városaiban Szögeil I következik először. Szerdán lép föl a Cigánybáró Szaffi szerepében, amely annyi derültséget hozott valamikor a számára. Az előadás bérletszünetes lesz. A páros háromharmados bérlők elővételi jogát hétfő délig tartja fenn a nappali pénztár, * Blaha Lujza betegsége. Harmadik hete fekszik már betegen Blaha Lujza. A múlt héten állapota jobbra fordult. Azt hitték, hogy a jövő héten már fel is léphet és ezért a Nemzeti Színház jövő heti műsorára kétszer is kitűzték „A lányom“ című darabot. A nagy művésznő állapota azonban ezen a héten ismét rosszabbra fordult. A légcsők miatt visszafejlődött, megint erős láz lépett fel, úgy, hogy legközelebbi fellépéseiről le kellett mondania. * A vidéki színházak. Egyik budapesti lap írja: „1914. szeptemberéiben a legtöbb nagy vidéki színház bérlete lejár. Természetesen imár jóelőre megindul a kombináció, az uj direktorok személyét illetőleg. A brassó— marosvásárhely—nagyszebeni Iszlímkerüllet megalakulása Komjáthy János igazgatása alatt, 1914. őszétől immár bizonyosra vehető. Győr és Arad pályázat mellőzésével adták ki színházukat a jelenlegi színigazgatóknak, Kassán kiírják a pályázatot, mivel Komjáthy János nem reflektál többé a városra. Szegeden, ahol Beöthy László is alighanem reflektáns, újra kell pályáznia Almássy Endrének és valószínűleg ugyanez fog történni a nagyváradi színházzal, amelynek ez idő szerint Erdélyi Miklós az igazgatója. A temesvári színház tovább is Krecsányi Ignácé marad; Pozsonyban marad Polgár Károly. A debreceni színház vagy Beöthy László, vagy Palágyi Lajos miskolci igazgató kezére kerül. A pécsi színügyi bizottság pályázat mellőzésével adják ki újabb három évre Füredi Bélának a színházat, a szabadkai színház Nádasdi Józseffel fogja megújítani a bérletet. A délvidéki szinikerület sorsa fölött pedig a jövő héten fognak dönteni.“ Persze mindez nem szentírás, bár ép Szegedre vonatkozólag a Beöthy -kombináció, nagyon is találó. Ezt az utóbbi napok eseményei után minden cáfolat ellenére is fönn kell tartani. Megerősíti még az a ma érkezett hírünk, hogy a szegedi színházra Nádasdy József szabadkai, Szendrey Mihály aradi és Beöthy László budapesti színigazgatók okvetlenül pályáznak. * A pásztói pap. Érdekes bemutatóra készül a kolozsvári Nemzeti Színház: a jövő szerdán bemutatja Jakab Ödönnek, a kitűnő poétának A pásztói pap című négyfelvonásos drámáját. A premierre, mely érdekes irodalmi eseménynek ígérkezik, nagy lelkesedéssel készül a színház és a főváros írói világából többen utaznak le ebből az alkalomból Kolozsvárra. A darabnak külön érdekessége, hogy Pázmány Pétert színpadra viszi. * Mozi premierek. Mind a három szegedi moziban premier lesz. Az Urániában vetítésre kerül ,az a világhírű film, melynek A párducz karmai között a címe. A legveszélyesebb vadonban játszódik ,le az ideg izgalmas ős felekmény. Oroszlánok, leopárdok, producok a maguk vérszomjas természetességében jellennek meg a vásznon. Izgalmasabb dráma még nem került soha vetítésre. A Pass-ban elsőrangú bűnügyi drámát mutatnak be. A titokzatos bűntény a elme, Henry Porten játszőa főszerepet. Szerepel miéig a bőséges műsoron A balkáni háború legújabb felvétele is.Szenzáció számba megy A gyáva című amerikai katonadráma. Az Apolló-hím A gyermektolvaj Eugen Grange és Lobert Libour híres társadalmi drámája kerül bemutatóra. A műsort itt is egy remek amerikai dráma teszi kompletté. Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász utca 8. szám alatt kaphatók. NEMÉNYINÉ FOG MŰVELTE A ME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 522 1913. február 8. Emberöléssel vádolt család. - Csongrádiak a szegedi esküdtszék előtt. — (Saját tudósítónktól.) Csongrádi egyszerű emberekkel telt meg ma a szegedi esküdtszéki terem. Húsznál többen tanúk voltak, a hallgatók egy része szintén csongrádi volt. A vádlottak padján hárman ültek: egy kis család. Súlyos bűnnel vádolták őket: emberöléssel. Hivatalosan úgy mondták, hogy: 1912. év február hó 12-én hajnalban tizennégy baltacsapással szándékosan, de nem előre megfontolva, megölték Molnár András csongrádi birtokost. Súlyos a vád. A teremben fojtott izgalom honoüt egész nap. A szigorú, magas börtönőr fölállítja szembe az elnökkel a három vádlottat. Mindhárom arc inkább kifejezéstelen, bamba, mint izgalmakban élő. Aztán sorjában elmondják a nevüket. Az egyik férfi már ősz, ötven év körül, az apa: Megyeri János. Mellette a leánya: Megyeri Erzsébet, tizenöt éves. A harmadik tizenhét éves: Megyeri János, a fiú. Ahogy valaki végignéza három, kicsi termetű, együgyű emberen, az első kérdés ez: — Hogyan ölhettek meg valakit, ezek? Lélektanilag és társadalmijáig jellemző falusi eset ez. Szőlőmunkások, néhány elemi iskolát végzett magyarok. Vegyük először az apát. Megnősült, kikapta feleségével a kis hozományt, ágyneműt, bútort, egy kis pénzmagot, na meg az uj menyecskét. És mert az apósnak volt egy kis földje meg egy kis putrija, azt mondta: — Építsünk neked is egy kis vityillót, majd kibővitjük ezt a házat. Úgy történt. Jöttek és nőttek a gyerekek. Már a szülök mondogatták, hogy elég volt az iskola, mehetnek napszámba, megkeresnek egy-egy koronát naponta. Közben jött az öregapjuk a gyerekeknek és úgy jómagyarosan odavágta, hogy a fene derekatokat, meddig henyéltek még kölykök. Én hetvenhárom éves vagyok, mégis összeütöm a bokámat! így mondta az öreg Molnár András, akitől évekig, sőt hosszú évtizedekig féltek, mert veszett nagy indulat volt benne. Aztán meghalt az asszony, Megyeri felesége, Molnár leánya. Amíg élt, ő kapcsolta össze a családot és a nagyapát. Most ez a kapocs szétszakadt, annál inkább, mert még az öreg — hetvenhárom éves — Molnár is akart új asszonyt hozni, hát még az ötvenen alul levő Megyeri. És közben — Megyeriné halálával kapcsolatban — még történt valami. Kellett koporsóra, temetésre, meg egy kis halotti torra pénz. S az öreg Molnár adott kölcsön kétszáz koronát. Ez a kétszáz korona nagy szerepet játszik. Ez volt szinte a drámai mag ebben a csöndes, de brutális tragédiában. Molnár ugyanis állandóan követelte a pénzt. Annál inkább, mert már az ő derekának nehéz volt a munka, nem dolgozott rendesen, viszont duplán iszogatott, mint a régi jobb időkben. Részegeskedett. Ilyenkor népszínműbe se való jeleneteket rögtönzött. Mindig a pénzét követelte. Kezdetben Megyeri igyekezett, hogy megadja azt, amivel tartozik. Később látta, hogy nem tudja. Nagyon bántotta az is, hogy az apósa az egész községet telikürtölte, hogy ő — Megyeri — milyen hitvány ember, még azt a pénzt se tudja megadni, pedig azt mire fordította akkor . . . Megyeri később nem is tűrte szó nélkül az öreg kifakadásait, hanem józanon visszamondogatta a részeg beszédet. Egyegy éjszaka, különösen ünnepnapon olyan lármát csaptak, hogy összeszaladt a környék. Végül már tettlegességgel fenyegették egymást. Le kell egymással számolnunk.. — mondogatta egyik is, másik is. Hogy mint történt a gyilkosság, azt többféleképpen mondják el. Nemcsak a tanúk vallomása ellentétes a részletekben, hanem a vádlottaké is. A megölt embert nem lehetett