Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)
1920-09-17 / 27. szám
2 Szeged madártávlatból. SZEGED, szeptember 16. II. A szegedi gazdasági életnek irányítója, ellenőrzője, a kivánatos útra való terelője az árvizsgáló-bizottság. Ez a szerv nem speciálisan szegedi, mert az idők szomorú járása minden nagyobb városban életre szólította s gondjaira bízta a modern scylla és charybdis, a nincstelenség és az uzsora között vergődő emberiség sorsát. Sajnos, ez a megbízatás hivatalos testületet ért, ami azt jelenti, hogy a bürokratizmus eredendő terheivel hendikeppelve indult a nagy megváltó küzdelembe az árvizsgálóbizottság. A nehézkesség, amely minden városi szervet jellemez, itt csaknem korrigálhatatlan hibának bizonyult. Mert hiába volt minden jóakarat, hiába a legteljesebb megértés, ha a határozatok összesége papirosrendelkezésekben végződött. Pedig így volt A bizottság, amely a visszaéléseket irány- vagy makszimális árakkal igyekezett meggátolni, nem egyszer csak azt a nem várt eredményt érte el, hogy az illető árucikk máról holnapra eltűnt a piacról. De éppen úgy megtörtént ez is, hogy a bizottság tervezett, az árusok pedig végeztek úgy, hogy maradt minden a régiben. És ez érthető, ezért az árvizsgálók egyáltalán nem okolhatók, hiszen határozataik ellenőrzésére egyáltalán senki, vagy nem elégséges erők álltak rendelkezésére. Márpedig a makszimális árak igazi szankciója az ellenőrzés. Mindaddig, amíg a város megfelelő számú alkalmazottat nem bocsájt a bizottság rendelkezésére, szinte naponta fogjuk tapasztalni, hogy a 14—18 koronában makszimált kenyér 24 korona, a szőlő 10 korona helyett 14—16 koronát f igy tovább. Tessék az élelmiszerüzletekben meggyőződni. Az árak nyilvános helyen való feltüntetésével ugyancsak az ellenőrzés lanyhasága miatt már sehol sem találkozunk, pedig úgy tudjuk, ez is kötelező volna. Fogyatékossága az árvizsgálóbizottságnak a szakértők hiánya. Könnyű elképzelni, hogy a hús vagy vendéglői árak megállapításának egy kiváló borbély nem sok vizet zavar. Viszont másik végletet jelent, ha az érdekelteknek több szavuk van, mint ahogy közérdekből az kívánatos volna. A bizottság új vezetője, ha eredményes munkát óhajt végezni, nem tehet mást, mint az érintett hiányok figyelembevételével s a budapesti árvizsgáló- bizottság szervezetének alapos tanulmányozása után újjászervezi gazdasági életünknek ezt a legfontosabb szervét s ily módon gondoskodik róla, hogy az többet jelentsen Szeged város érdekében, mint a legtöbb tessék-lássék, a régmúltból örökölt úgynevezett bizottság. Megvételre keresek map’s áron arany karcaatt* órákat és brilliáns ékszereket. **** FISCHER JÓZSEF ékntvén Korné kávékéi mellett. Cigaretta-hüvelyek, Cigaretta-papírok nagyban és kicsinyben legolcsóbb napi árakon kaphatók WEISZFEILER MÓRNÁL Jókai utca 11 és Rákóczi-tér (a tűzoltó laktanyával szemben) 97 SZEGED A numerus clausus a nemzetgyűlés előtt. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, szeptember 16. (Magyar Távirati Iroda ) A nemzetgyűlés ülését egynegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Napirend előtt jelentette az elnök, hogy a magyarországi munkáspárt átiratot intézett a nemzetgyűléshez, amelyben megvédi Csizmadia Sándort az ellene intézett támadásokkal szemben. Bemutatja továbbá az elnök a vagonlakók kérvényét, amelyben a lakáskérdés sürgős megoldását kérik a közeledő télre való tekintettel. Ezután az illetékek felemeléséről szóló törvényjavaslat részletes vitáját folytatták. Minekutána a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta, áttértek az egyetemi beiratkozásról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Dr. Schandl Károly volt az első szónok, aki beszédében kifejtette, hogy a mostani súlyos viszonyok okai a destruktiv izgatások voltak az egyetemen, amelynek részesei voltak a szabadkőmives páholyok és az a társaság, amely a Huszadik Századot szerkesztette. Ezután az egyetemi tanárokról szólott, mint kiváló tudósokról, de hibájukul rója fel, hogy nem érintkeztek eleget az ifjúsággal. A javaslatot általánosságban elfogadja, mert attól várja a szellemi proletárok számának csökkenését. A numerus clausus nem sérti a kisebbségek jogait, a zsidókérdést pedig erőszakos eszközökkel megoldani nem lehet. A zsidó ifjúságnak a jogegyenlőség alapján biztosítani kell a jogot, hogy legalább bizonyos arányban bejuthasson az egyetemre. Ezután a zsidókérdést hosszasan fejtegette, majd idézeteket olvasott fel arról, hogy fajnak vagy felekezetnek tekinthető-e a zsidóság. A javaslatot Bernolák indítványával együtt elfogadta. Ezután Prohálszka Ottokár szólalt fel. Röviden akar ezzel a kérdéssel foglalkozni. Figyelmeztet arra, hogy a jelszavak nyomása alatt hamis világításba helyezték ezt a javaslatot. Ez a törvényjavaslat lábra akarja állítani a leszorult magyar középosztályt. Ezt a munkát a miniszter az egyetemen kezdi. Elfogadja a javaslatot Bernolák indítványával együtt. Nem védi az erőszakosságokat, amelyeket az egyetemi ifjúság elkövetett, de meg tudja érteni azt a szenvedést, amelyet az ifjúság éveken át elszenvedett. Magának a numerus claususnak gondolata nem idegen a mi világunkban. Publicistáink körében is elhangzott már régebben nemzetiségi különbség nélkül, hogy a jogászvilág túlprodukciója következtében korlátokat kell felállítani. Az ülés folyik. Zavarok a városi bérföldek kiosztásánál SZEGED, szeptember 10. (Saját tudósítónktól.) A város vezetősége a kertgazdaságok fejlesztése és gyarapítása céljából évente nagyobb városi földterületet ad jutányos áron bérbe kertgazdaságok létesítésére a helybeli jelentkezőknek. Minden jelentkező 100 négyzetméternyi területet kap 20 korona évi bér lefizetése ellenében. A jövő évre szóló bérleteknek a kiosztását ma reggel kezdte meg Balázs Mihály gazda a Makkos-erdő mellett. A földosztásnál körülbelül ezerötszáz reflektáns jelent meg, túlnyomórészben asszonyok. Elsősorban a részi bérlőktől kérdezték meg, hogy jövőre is igényt tartanak-e az általuk bérelt földre. Ezek természetesen valamennyien fentartották bérleteiket. Ekkor tört ki az első vihar. Az új bérlők megijedtek, hogy nekik már nem jut föld és veszekedni kezdtek a gazdásszal. Egyesek főleg azt kifogásolták, hogy több jobbmódú iparosember és a protekciósok 5—10 parcellához is hozzájutnak, míg azoknak, akik igazán rászorulnak arra, hogy saját kezük munkájával lássák el családjukat a szükséges főzelékfélékkel, már nem jut egy talpalatnyi föld sem. Az elégedetlenség később már oly fokra hágott, hogy a temperamentumosabb jelentkezők egyenesen legyilkolással fenyegették meg a gazdászt, ha csak a régi bérlőnek ad földet és az újonnan érkezetteket lesemmizik. Tanácsos lenne, ha a város vezetősége utána nézne a bérföldek kiosztása körül történő eljárásnak és amennyiben tényleg beigazolódik, hogy csupán a protekciósok jutnak bérlethez, rögtön meg kell szüntetni a visszaéléseket. Pusztamérges község meg akarja változtatni a nevét SZEGED, szeptember 16. (Saját tudósítónktól) A pusztamérgesi körjegyző a következő szövegű átiratot intézte Szeged város tanácsához: »Pusztamérges község helységnevét meg akarja változtatni. Hosszas kutatás és nyomozás után megállapítottuk, hogy a mai Pusztamérges , Asszony szállása* nevű kun puszta volt, mely keletről Szegedig, nyugatról pedig Baltaszállásig, a mai Kiskunhalastól Balatapusztáig terjedt el s később Jászberény város tulajdona lett. Ehhez a területhez tartozott természetesen a mai Szeged városi legelőjárás terület Pusztamérges község határában. Mivel nyomozásunk során azt is megállapítottuk, hogy a fentebbi területre Mátyás király Szeged város polgárainak az 1462 augusztus hó 17-én kelt adománylevelében szabad legeltetés jogot biztosított, s úgy ezen adományokirat, mint az ugyancsak Mátyás király által 1493 június hó 5-én kiállított azon okirat, mely meghatározza azt, hogy „Asszonyszállása“ puszta az a terület, mely keletre Szegedig, nyugatra pedig Kiskunhalas—Balatapusztáig terjedt el, Szeged város tulajdonában van s a város titkos levéltárában őriztetik: tisztelettel felkérem a város tanácsát, szíveskedjen ezen két okiratnak hiteles másolatát Pusztamérges község elöljáróságának hivatalos használatra kiadni. Pusztamérges község elhatározta ugyanis e nyomozásokból folyólag, hogy helységnevét a régi „Asszonyszállás” névre változtatja át azon esetben, ha a fentebb is jelzett adatok hiteles okirattal lesznek bizonyítva, ezért volna tehát szükséges a kérelmezett okiratnak a hiteles másolata. Höbids, körjegyző.“ Az érdekes kérelemmel Taschler főjegyző foglalkozik. Szeged, 1921 szeptember 17. Négyszázmilliós rendelést kaptak a magyar gépgyárak. BUDAPEST, szeptember 11. A budapesti gépgyárak anyaghiánnyal küzdő üzeme rövid, de mindenesetre belátható időn belül hatalmas lendülettel jut előre. Arról van szó, hogy a budapesti gépgyárak négyszázmilliós megrendelést kaptak Romániától. Más Balkánállamok is foglalkoznak azzal a tervvel, hogy rendelésekkel látják el a budapesti gépgyárakat. A négyszázmilliós román rendelés részleteiről a magyar gépiparban vezető pozíciót betöltő egyén a következőket jelentette ki: — A szerződést a munkákra vállalkozó gépgyárak valamennyien aláírták, az ügy ezzel befejeződött. A gazdasági nehézségek következtében azonban a munkához azonnal hozzáfogni nem lehet, de ez korántsem akadály, mert a rendelés és a munka vállalása befejezett tény, mégis a megvalósítástól bizonyos távolság választ el bennünket. Románia ugyanis a munka megkezdésének időpontját a béke ratifikálása utáni időben állapította meg. A munka tehát csak a békeszerződés jóváhagyása után kezdődhetik, ennek ellenére már minden részletben teljes a megállapodás. A szállításra vállalt munkák egy része gazdasági gépekből áll, de túlnyomó részét ipari berendezések és gépek teszik. A szükséges nyersanyagról — miután a budapesti gépgyárak készlete nem elég nagy — Románia gondoskodik és Románia szállítja a kazángyártásra szükséges különleges kokszot is. Kapunk ezenkívül Romániától nagyobb mennyiségű kőszenet. Megállapíthatjuk, hogy Románia előbb francia és olasz gyárakkal tárgyalt a nagy munkára, mely úgyszólván az egész román ipar rekonstrukcióját jelenti, de a francia és olasz, majd a német gyárak ajánlatai is jóval kedvezőtlenebbek voltak, mint a magyar gépgyáraké. Éppen ezen a ponton válik különös jelentőségűvé a négyszázmilliós megbízás, mert a magyar gépipar versenyképességéről tett félreérthetetlen bizonyságot. EGY ÉRDEKES BESZÁMOLÓ. Az Újság írja: Tudvalévően Nagy Pál bácsalmási képviselő a botvita folyamán kilépett a kormányzópártból, kilépését azzal indokolta meg, hogy mint jobbágy szülők gyermeke, nem járulhat hozzá a dereshez Nagy Pál beszámoló-beszédet mondott most kerületében, mint ellenzéki képviselő széles bonckés alá vette a kormány politikáját Hangsúlyozta, hogy a magyar politikának nemzetinek és kereszténynek, de egyúttal liberálisnak is kell lennie. A NEMIZETGYŰLÉS MUNKARENDJE. A M. T. I. jelenti. A kormányzópárt értekezlete tegnap este foglalkozott a Ház tárgyalásainak rendjével és olyértelmű határozatot hozott, hogy a Ház elnökével, Rakovszky Istvánnal megegyezésre igyekszik jutni abban a tekintetben, hogy a nemzetgyűlés addig, amíg a sürgős javaslatokat le nem tárgyalta, a szombati és hétfői napokon is tartson ülést. A tegnapi nap folyamán a kormányzópárt vezetősége a nemzetgyűlés vezetőségével ezt a kérdést letárgyalta és olyan megállapodást létesítettek, hogy a nemzetgyűlés ezentúl a sürgős pénzügyi javaslatok végleges letárgyalásáig és a numerus claususról szóló javaslat letárgyalásáig — szombaton és hétfőn is üléseket fog tartani. MINISZTERTANÁCS: A M. T. I. jelenti: A kormány tagjai tegnap délután 5 órakor a miniszterelnöki palotában minisztertanácsra ültek össze, melyen a betegségéből felépült gróf Teleki Pál miniszterelnök elnökölt. A minisztertanács, amelyen folyó ügyeket tárgyaltak, éjjel 1 órakor ért véget.