Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-17 / 27. szám

2 Szeged madártávlatból. SZEGED, szeptember 16. II. A szegedi gazdasági életnek irá­nyítója, ellenőrzője, a kivánatos útra való terelője az árvizsgáló-bizottság. Ez a szerv nem speciálisan szegedi, mert az idők szomorú járása minden nagyobb városban életre szólította s gondjaira bízta a modern scylla és charybdis, a nincstelenség és az uzsora között vergődő emberiség sorsát. Sajnos, ez a megbízatás hiva­talos testületet ért, ami azt jelenti, hogy a bürokratizmus eredendő terheivel hendikeppelve indult a nagy megváltó küzdelembe az árvizsgáló­bizottság. A nehézkesség, amely minden vá­rosi szervet jellemez, itt csaknem korrigálhatatlan hibának bizonyult. Mert hiába volt minden jóakarat, hiába a legteljesebb megértés, ha a határozatok összesége papirosrendel­kezésekben végződött. Pedig így volt A bizottság, amely a vissza­éléseket irány- vagy makszimális árakkal igyekezett meggátolni, nem egyszer csak azt a nem várt ered­ményt érte el, hogy az illető árucikk máról holnapra eltűnt a piacról. De éppen úgy megtörtént ez is, hogy a bizottság tervezett, az árusok pedig végeztek úgy, hogy­­ maradt min­den a régiben. És ez érthető, ezért az árvizsgálók egyáltalán nem okolhatók, hiszen határozataik ellenőrzésére egyáltalán senki, vagy nem elégséges erők áll­tak rendelkezésére. Már­pedig a makszimális árak igazi szankciója az ellenőrzés. Mindaddig, amíg a város megfelelő számú alkalmazottat nem bocsájt a bizottság rendelkezé­sére, szinte naponta fogjuk tapasz­talni, hogy a 14—18 koronában makszimált kenyér 24 korona, a szőlő 10 korona helyett 14—16 koronát f igy tovább. Tessék az élelmiszer­­üzletekben meggyőződni. Az árak nyilvános helyen való feltüntetésével ugyancsak az ellen­őrzés lanyhasága miatt már sehol sem találkozunk, pedig úgy tudjuk, ez is kötelező volna. Fogyatékossága az árvizsgáló­bizottságnak a szakértők hiánya. Könnyű elképzelni, hogy a hús vagy vendéglői árak megállapításának egy kiváló borbély nem sok vizet zavar. Viszont másik végletet jelent, ha az érdekelteknek több szavuk van, mint ahogy közérdekből az kívánatos volna. A bizottság új vezetője, ha eredmé­nyes munkát óhajt végezni, nem tehet mást, mint az érintett hiányok figyelembevételével s a budapesti árvizsgáló- bizottság szervezetének alapos tanulmányozása után újjá­szervezi gazdasági életünknek ezt a legfontosabb szervét s ily módon gondoskodik róla, hogy az többet jelentsen Szeged város érdekében, mint a legtöbb tessék-lássék, a rég­múltból örökölt úgynevezett bizottság. Megvételre keresek map’s áron arany karcaatt* órákat és brilliáns ékszereket. **** FISCHER JÓZSEF ékn­tvén Korné kávékéi mellett. Cigaretta-h­ü­vely­ek, Cigaretta-papírok nagyban és kicsinyben legolcsóbb napi árakon kaphatók WEISZFEILER MÓRNÁL Jókai­ utca 11 és Rákóczi-tér (a tűzoltó laktanyával szemben) 97 SZEGED A numerus clausus a nemzetgyűlés előtt. — A nemzetgyűlés mai ü­lése. — BUDAPEST, szeptember 16. (Magyar Távirati Iroda ) A nemzetgyűlés ülését egynegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Napirend előtt jelen­tette az elnök, hogy a magyarországi munkáspárt átiratot intézett a nem­zetgyűléshez, amelyben megvédi Csizmadia Sándort az ellene intézett támadásokkal szemben. Bemutatja továbbá az elnök a vagonlakók kér­vényét, amelyben a lakáskérdés sür­gős megoldását kérik a közeledő télre való tekintettel. Ezután az illetékek felemeléséről szóló törvényjavaslat részletes vitáját folytatták. Minekutána a nemzet­gyűlés a törvényjavaslatot részletei­ben is elfogadta, áttértek az egye­temi beiratkozásról szóló törvény­­javaslat tárgyalására. Dr. Schandl Károly volt az első szónok, aki beszédében kifejtette, hogy a mostani súlyos viszonyok okai a destruktiv izgatások voltak az egyetemen, amelynek részesei voltak a szabadkőmives páholyok és az a társaság, amely a Huszadik Századot szerkesztette. Ezután az egyetemi tanárokról szólott, mint kiváló tudó­sokról, de hibájukul rója fel, hogy nem érintkeztek eleget az ifjúsággal. A javaslatot általánosságban elfo­gadja, mert attól várja a szellemi proletárok számának csökkenését. A numerus clausus nem sérti a kisebb­ségek jogait, a zsidókérdést­­ pedig erő­szakos eszközökkel megoldani nem lehet. A zsidó ifjúságnak a jog­­egyenlőség alapján biztosítani kell a jogot, hogy legalább bizonyos arányban bejuthasson az egyetemre. Ezután a zsidókérdést hosszasan fejtegette, majd idézeteket olvasott fel arról, hogy fajnak vagy feleke­­zetnek tekinthető-e a zsidóság. A javaslatot Bernolák indítványával együtt elfogadta. Ezután Prohálszka Ottokár szólalt fel. Röviden akar ezzel a kérdéssel foglalkozni. Figyelmeztet arra, hogy a jelszavak nyomása alatt hamis világí­tásba helyezték ezt a javaslatot. Ez a törvényjavaslat lábra akarja állítani a leszorult magyar középosztályt. Ezt a munkát a miniszter az egyetemen kezdi. Elfogadja a javaslatot Berno­lák indítványával együtt. Nem védi az erőszakosságokat, amelyeket az egyetemi ifjúság elkövetett, de meg tudja érteni azt a szenvedést, amelyet az ifjúság éveken át elszenvedett. Magának a numerus claususnak gon­dolata nem idegen a mi világunkban. Publicistáink köréb­en is elhangzott már régebben nemzetiségi különbség nélkül, hogy a jogászvilág túlpro­­dukciója következtében korlátokat kell felállítani. Az ülés folyik. Zavarok a városi bérföldek kiosztásánál SZEGED, szeptember 10. (Saját tudósítónktól.) A város vezetősége a kertgazda­ságok fejlesztése és gyarapítása cél­jából évente nagyobb városi föld­területet ad jutányos áron bérbe kertgazdaságok létesítésére a helybeli jelentkezőknek. Minden jelentkező 100 négyzetméternyi területet kap 20 korona évi bér lefizetése ellenében. A jövő évre szóló bérleteknek a kiosztását ma reggel kezdte meg Balázs Mihály gazda a Makkos-erdő mellett. A földosztásnál körülbelül ezerötszáz reflektáns jelent meg, túlnyomórészben asszonyok. Elsősorban a részi bérlőktől kér­dezték meg, hogy jövőre is igényt tartanak-e az általuk bérelt földre. Ezek természetesen valamennyien fentartották bérleteiket. Ekkor tört ki az első vihar. Az új bérlők meg­ijedtek, hogy nekik már nem jut föld és veszekedni kezdtek a gaz­­dásszal. Egyesek főleg azt kifogá­solták, hogy több jobbmódú iparos­­ember és a protekciósok 5—10 par­cellához is hozzájutnak, míg azok­nak, akik igazán rászorulnak arra, ho­gy saját kezük munkájával lássák el családjukat a szükséges főzelék­félékkel, már nem jut egy talpalatnyi föld sem. Az elégedetlenség később már oly fokra hágott, hogy a tempe­­ramentumosabb jelentkezők egyenesen legyilkolással fenyegették meg a gazdászt, ha csak a régi bérlőnek ad földet és az újonnan érkezetteket lesemmizik. Tanácsos lenne, ha a város veze­tősége utána nézne a bérföldek ki­osztása körül történő eljárásnak és amennyiben tényleg beigazolódik, hogy csupán a protekciósok jutnak bérlethez, rögtön meg kell szüntetni a visszaéléseket. Pusztamérges község meg akarja változtatni a nevét SZEGED, szeptember 16. (Saját tudósítónktól) A pusztamérgesi körjegyző a kö­vetkező szövegű átiratot intézte Szeged város tanácsához: »Pusztamérges község helység­nevét meg akarja változtatni. Hosszas kutatás és nyomozás után megálla­pítottuk, hogy a mai Pusztamérges , Asszony szállása* nevű kun puszta volt, mely keletről Szegedig, nyugat­ról pedig Baltaszállásig, a mai Kis­kunhalastól Balatapusztáig terjedt el s később Jászberény város tulaj­dona lett. Ehhez a területhez tarto­zott természetesen a mai Szeged városi legelőjárás terület Pusztamér­ges község határában. Mivel nyomozásunk során azt is megállapítottuk, hogy a fentebbi területre Mátyás király Szeged város polgárainak az 1462 augusztus hó 17-én kelt adománylevelében szabad legeltetés jogot biztosított, s úgy ezen adományokirat, mint az ugyan­csak Mátyás király által 1493 június hó 5-én kiállított azon okirat, mely meghatározza azt, hogy „Asszony­­szállása“ puszta az a terület, mely keletre Szegedig, nyugatra pedig Kis­kunhalas—Balatapusztáig terjedt el, Szeged város tulajdonában van s a város titkos levéltárában őriztetik: tisztelettel felkérem a város tanácsát, szíveskedjen ezen két okiratnak hite­les másolatát Pusztamérges község elöljáróságának hivatalos használatra kiadni. Pusztamérges község elhatározta ugyanis e nyomozásokból folyólag, hogy helységnevét a régi „Asszony­­szállás” névre változtatja át azon esetben, ha a fentebb is jelzett ada­tok hiteles okirattal lesznek bizo­nyítva, ezért volna tehát szükséges a kérelmezett okiratnak a hiteles másolata. Höbids, körjegyző.“ Az érdekes kérelemmel Taschler főjegyző foglalkozik. Szeged, 1921 szeptember 17. Négyszázm­i­ll­iós rendelést kaptak a magyar gépgyárak. BUDAPEST, szeptember 11. A budapesti gépgyárak anyag­hiánnyal küzdő üzeme rövid, de mindenesetre belátható időn belül hatalmas lendülettel jut előre. Arról van szó, hogy a budapesti gépgyá­rak négy­százmilliós megrendelést kaptak Romániától. Más Balkán­államok is foglalkoznak azzal a tervvel, hogy rendelésekkel látják el a budapesti gépgyárakat. A négyszáz­milliós román rendelés részleteiről a magyar gépiparban vezető pozí­ciót betöltő egyén a következőket jelentette ki: — A szerződést a munkákra vál­lalkozó gépgyárak valamennyien aláírták, az ügy ezzel befejeződött. A gazdasági nehézségek következ­tében azonban a munkához azonnal hozzáfogni nem lehet, de ez koránt­sem akadály, mert a rendelés és a munka vállalása befejezett tény, mégis a megvalósítástól bizonyos távolság választ el bennünket. Ro­mánia ugyanis a munka megkezdé­sének időpontját a béke ratifikálása utáni időben állapította meg. A munka tehát csak a békeszerződés jóváhagyása után kezdődhetik, ennek ellenére már minden részletben tel­jes a megállapodás. A szállításra vállalt munkák egy része gazdasági gépekből áll, de túlnyomó részét ipari berendezések és gépek teszik. A szükséges nyersanyagról — miután a budapesti gépgyárak készlete nem elég nagy — Románia gondoskodik és Románia szállítja a kazángyár­tásra szükséges különleges kokszot is. Kapunk ezenkívül Romániától nagyobb mennyiségű kőszenet. Megállapíthatjuk, hogy Románia előbb francia és olasz gyárakkal tárgyalt a nagy munkára, mely úgy­szólván az egész román ipar rekon­strukcióját jelenti, de a francia és olasz, majd a német gyárak aján­latai is jóval kedvezőtlenebbek voltak, mint a magyar gépgyáraké. Éppen ezen a ponton válik különös jelen­tőségűvé a négyszázmilliós meg­bízás, mert a magyar gépipar verseny­képességéről tett félreérthetetlen bi­zonyságot. EGY ÉRDEKES BESZÁMOLÓ. Az Újság írja: Tudvalévően Nagy Pál bácsalmási képviselő a botvita folyamán kilépett a kormányzópártból, kilépését azzal indo­kolta meg, hogy mint jobbágy­ szülők gyer­meke, nem járulhat hozzá a dereshez Nagy Pál beszámoló-beszédet mondott most kerületében, mint ellenzéki képviselő széles bonckés alá vette a kormány politikáját Hangsúlyozta, hogy a magyar politikának nemzetinek és kereszténynek, de egyúttal liberálisnak is kell lennie. A NEMIZETGYŰLÉS MUNKARENDJE. A M. T. I. jelenti. A kormán­yzópárt érte­kezlete tegnap este foglalkozott a Ház tárgyalásainak rendjével és oly­értel­mű határozatot hozott, hogy a Ház elnökével, Rakovszky Istvánnal megegye­zésre igyekszik jutni abban a tekintetben, hogy a nemzetgyűlés addig, amíg a sürgős javaslatokat le nem tárgyalta, a szombati és hétfői napokon is tartson ülést. A tegnapi nap folyamán a kormányzópárt vezetősége a nemzetgyűlés vezetőségével ezt a kérdést letárgyalta és olyan meg­állapodást létesítettek, hogy a nemzet­gyűlés ezentúl­­ a sürgős pénzügyi javas­latok végleges letárgyalásáig és a numerus claususról szóló javaslat letárgyalásáig — szombaton és hétfőn is üléseket fog tar­tani. MINISZTERTANÁCS: A M. T. I. jelenti: A kormány tagjai tegnap délután 5 órakor a miniszterelnöki palotában miniszter­­tanácsra ültek össze, melyen a beteg­ségéb­ől felépült gróf Teleki Pál miniszter­­elnök elnökölt. A minisztertanács, amelyen folyó ügyeket tárgyaltak, éjjel 1 órakor ért véget.

Next