Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

2 SZEGED Szeged, 1921 január 16. BUDAPEST, jan. 15. Gróf Andrássy Gyula pártalakítási mozgalma — írja az Az Újság — döntő stádiumba jutott. Mozgalmas tárgyalás folyik az egész vonalon. Ma már úgy lehet jellemezni a helyzetet, hogy az uj párt megalakulásának küszöbén ál­lunk. Nemcsak a keresztényszocialista ellenzék és a disszidensek szoríta­nak kezet Andrássyval, hanem min­den pártból számosan tömörülnek az új zászló alá a legjobbak sorai­ból. Bizonyosra lehet venni, hogy a nemzetgyűlés egészen megváltozott pártviszonyok között fog megnyílni február 3-án, aminek igen jelentős befolyása lesz a politikai helyzet alakulására. Az uj centrumpárt mint nobilis ellenzék mutatkozik be a parlamentben és a reálpolitika ide­áljaiért száll porondra. Küszöbön az Andrássy-párt megalakulása. — Számosan állnak az lj zászló alá. — „Népe a n­őegyetem”­épfőiskola kora? SZEGED, január 15. A szegedi népfőiskola megnyitá­sakor itt időzött fővárosi küldöttség egyik rokonszenves tagja, Ispanovics Sándor polgári iskolai igazgató, a népfőiskola eszméjének egyik lelkes előharcosa, valahányszor a „népfő­iskola“ szó elhangzott, mindig közbe­szólt: Népegyetem. Gróf Teleki Pál miniszterelnök beszámolójában — őszinte örömünkre — szintén han­goztatta gazdaközönségünk főiskolai nevelésének szükségességét, föld­­mives-egyetem-nek mondván a léte­sítendő iskolát. Gazdatestvéreink ér­zékenységét a parasztegyetem el­nevezés sem sértette volna. Épp a napokban hallottam Alsóvároson: Minek ide még egy egyetem ? Hisz’ van már parasztegyetem! Kérdés már most, nép-, földmi­­ves- vagy parasztegyetem-e a nép­főiskola ? Ispánovics Sándornak azt feleltem a népfőiskola megnyitása után. Ma még nem mondhatjuk népegyetem­­nek, de mindent el kell követni, hogy azzá legyen. Az igazi egyetem a középkorban alakult ki. Hatása hamarosan kiter­jedt az egész akkori művelt világra úgy, hogy a középkor második felé­ben — a pápaság és császárság mellett — az egyetem lett a harma­dik nagyhatalom. Maga az „Univer­sitas“ szó azonban nem a tudomá­nyok egyetemét (ezt Studium gene­­ralenabe mondták), hanem a testü­letet, a tanároknak vagy hallgatók­nak, vagy mindkettejöknek testületeit jelentette. Századunk feladata, hogy — lépést tartva a társadalmi fejlődés­sel és a tiszta demokrácia megvaló­sítására törekedvén — megteremtse azt a nevelési intézményt, amelyet tár­sadalmunk minden egyes fölserdült tagja úgy emlegessen: a mi egye­temünk. A „népegyetem“ következőleg csak akkor valósulhat meg, ha — Szeged példáját követve — a népfőiskola hazánkban olyan általános elterje­dést nyer, hogy minden egyes ifjú honfitársunkat fölkarolhatja, jelleme kialakulásának legválságosabb idején szükségképpen sok irányban kifejlő­dőtt lelki erőit összhangzatos egy­ségbe segíti és ebben megszilárdítja. Ennek úgy egyéni, mint szociális és így nemzeti jelentőségét oly döntő­nek érzem, hogy már 1916 nyarán a harctérről sürgettem népünk fő­iskolai nevelésének a honvédelem keretében való megoldását. Az egy­ség, a társadalmi egymásrautaltság meglátása és átérzése kívánja, a trianoni béke pedig reákényszerít, hogy a honvédelemre való neveléssel a népfőiskolai képzést szerves kap­csolatba hozzuk. Ma már nyilvánvaló, hogy min­dennél fontosabb a társadalmi béke és a közös célra való törekvés. Egyéni erős akarat, erkölcsi jellemek nélkül azonban sohasem lesz társa­dalmunk igazi akaratközösség. Már­pedig a többi nemzet csak annyira becsül, vagy retteg megbántásunk gondolatától is; csupán annyi támo­gatást remélhetünk igazságunk kiví­vásáért folytatandó küzdelmünkben, amennyi erőt közös célunk elérésére képesek vagyunk egyesíteni. Hogy a skandináv népek népfőiskolái függet­lenek a katonaságtól, az ne zavarjon A Kass-szálló Kis Kass étterme január­bán menti meg senkit e kérdésen való gondol­kodásában. E függetlenség ott sem jelent teljes elzárkózást. Hiszen dán példára vezényeltek a mi népfőisko­lánkba is tíz derék továbbszolgáló altisztet és két állami rendőrt. E kapcsolatot általánossá és intéz­ményesen szervessé kell tenni, kü­lönben — főképpen pénzügyi okok miatt — belátható időn belül nem valósulhat meg a magyar nép­egyetem. A modern katonai nevelés úgy sem becsülheti többé a „dr­H“-ben egyedül célravezető eszközét. Ezzel nem fogja meg a lelkeket és nem fejlesztheti ki, nem is hasznosíthatja az egyesek képességeit a lehetséges és ma különösen szükséges mérték­ben. Kívánatos tehát, hogy kapcso­latba hozzuk a katonai kiképzést a népfőiskolai neveléssel. Az ily mó­­don a nemzetnevelés eszméjétől át­hatott katonai nevelés nemcsak egyik főtényezőjévé lenne köznevelésünk­nek, hanem — éppen a népfőiskola révén — népnevelésünk befejező tényezője. Az elemi népiskolában megalapozott s a továbbképző (is­métlő) népiskolában az életpálya irányában alkotó tevékenységre sar­kalt ifjú jellemnek harmadik fokon a népfőiskola adná meg a tudatos nemzeti (szociális) akarat acélos zo­máncát. így lehetne hadseregünk az egyesített, közös célokra törekvő belső nemzeti erőknek megfelelő reprezen­­tálója kifelé. Maga a voltaképeni katonai kikép­zés csak egy részét tenné a honvé­delemre való nevelésnek, amelyre már az iskolák és főkép a cser­készalakulatok tudatosan előkészít­hetnének. Megfelelő beosztással így egész ifjúságunkat kiképezhetnék. Az újoncok a téli félévben a népfő­iskolákon nevelődnének, a nyári fél­évben pedig harcászati kiképzésben részesülnének. De ekkor sem szűn­nék meg a jellem elméleti úton való nevelése, amit az időszerű kérdések megbeszélésével lehetne foganatosí­tani. Az akaraterő közvetlen fokozá­sát pedig a gyakorlásra legtöbb és legjobb alkalmat szolgáltató szak­szerű dolgoztatással kellene biztosí­tani. Így az egyesekben nemcsak a munkaképesség fokozódnék, hanem a fegyelmezett munkára való kész­ség is, ami a többet és jobban ter­melésnek alapja. Szellemi pályákra készülő ifjaink — részletes tervem szerint — ugyan­csak „végigszolgálnák“ honvédő egye­­temi évüket. Ezalatt harcászati ki­képzésben részesülnének, elsajátít­hatnának valamilyen gazdasági vagy ipari munkát, a népfőiskolákon pe­dig — az erre alkalmasak — segéd­keznének az elméleti és gyakorlati nevelő oktatásban. Hadseregünk így egyesíthetné társadalmunk minden egyes polgárrá avatandó tagját az „Ifjú Magyarország“-ban. Honvé­­deink és honvédnőink — az ily mó­­don humanizált militarizmus szelle­mében — munkájukkal a világbékét szolgálnák, tudatosan törekedve a nemzetek testvériesülésére, de mert élni akarnak — kényszerítő szükség esetén — képesek és készek lenné­nek a harcra is. Ma már nem hadseregek, hanem egész nemzetek szelleme és tudása mérkőzik egymással. Lehet-e gon­dolkodó magyar tehát, aki ne kí­vánná, hogy a szegedi népfőiskolá­ból mihamarabb kialakuljon a ma­gyar népegyetem ? Várady József. RÉMÉ CRESTÉ TIH-M1NH JUOCZ Nyugatmagyarország ügyében új nyilatkozatot ad ki az osztrák kormány. BUDAPEST, jan. 15. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti: Fel­tétlenül beavatott helyről úgy értesülünk, hogy az osztrák kormány leg­közelebb újabb nyilatkozatot fog kiadni Nyugatmagyarország ügyében. Sándor szerb régens trónbeszéde BELGRÁD, jan. 15. (M. T. 1.) Sándor régens herceg a tegnapi alkotmányozó ülésen többek között ezeket mondotta: — őseink megtelepedtek ezeken a területeken, de mi vagyunk elő­ször abban a helyzetben, hogy egyetlen államban egyesíthetjük nemzetünket. Felhívom a figyelmü­ket arra, hogy igazság gyakoroltas­­sék minden felekezettel szemben, igazság a nagyokkal és kicsinyek­kel, az erősekkel és gyengékkel szem­ben, igazság még azokkal szemben is, akik nem viselik nevünket, nem a mi fajunkhoz tartoznak, de mégis a mi polgártársaink. Társadalmi és állami fejlődésünk érdekében külö­nösen arra hívom fel figyelmüket, hogy gazdasági rendben uralkodjék igazságosság. Meg vagyok győződve arról, hogy e­nnek az igazságos­ságnak ki kell fejlődni. Csakis ezen az áron lehet az emberi civi­lizációt megóvni azoktól az idő­szakos megrázkódtatásoktól, amelyet napjainkig megnyilvánultak. Szegeden alakul meg a Felvidéki Kuruc-Szövetség, a Felvidéki Kuruc-Szövetség. Kedden tartják meg az alakuló-gyülést. Szegeden alakul meg mert mer és akar, az édes szülőföld „ .. . .... . ............... . Kálvária-utca 10. szám alatt Tel Kedden tarták meg az alakulo-gyülést „Tevéi- nagytermében. A Felvidéki Kuruc-Szövetség (Saját tudósítónktól)­­ , „ .. . , A Szegeden tartózkodó felvidéki ”, A Szegeden tartózkodó felvidéki menekültek elhatározták, hogy meg­alakítják a Felvidéki Kuruc-Szövet­­ség-et, mely célul tűzi ki, hogy lankadatlan, lelkes propagandát fog kifejteni a tőlünk elrabolt Felső­­magyarország visszaszerzése érdeké­ben. A Szövetség intéző­bizottsága a következő lelkes felhívásban szó­lítja fel az érdekelteket a csatla­kozásra : Felvidéki Testvérek! Északmagyar­­országot, Tököli, Rákóczi és Kossuth Lajos hazáját a nemzetek legaljasabbika, a gyávaságukról hí­res cseh horda tartja megszállva. Ottmaradt véreinknek a súlyos sanyargatások, bebörtönözések és kegyetlenségek által felkorbácsolt jajkiáltásaitól­­ hangos ma egész Európa. Mindenütt megértésre és rokonszenvre találnak e panaszos és fájdalmas szavak, csak talán mi, szegediek nem akarnánk testvéreink fájdalmait és panaszait meghallani? Felvidéki Testvérek, Késmárk, Tököli vára, Kassa, Rákóczi te­metkezési helye és Pozsony, az ős­régi magyar koronázó város az idegen rabiga súlyos és nehéz lán­cait viseli. A Felvidék minden el­vesztett, illetve gyalázatos módon elrabolt göröngyéhez minket ezred­éves szép és örökbecsű emlékek fűznek. Felvidéki Testvérek! Aki felvidéki­nek érzi és tartja magát, aki ge­rinces ember, aki tud cselekedni, SZEGED, január 15. (Saját tudósítónktól.) KÉSZ A HADIVÁLTSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT. Betitska Sándor* honvédelmi miniszter a hadiváttságról szóló törvényjavaslatot fogja elsőnek a nemzet­­gyűlés­ elé terjeszteni. Ez a törvényjavas­lat fokozatos váltságot ró a háborúban részt nem vett hadköteles férfiakra aszerit" amint egyáltalán nem katonáskodtak, itt­hon voltak, vagy a hadtápkörleten voltak A váltság a jövedelmi adóhoz viszonyt*1' KORZO-MOZI Szombaton és vasárnap, január hó 15-én és 16-án is Érni top. CALDERON színműve filmen, hat felvonásban. A főszerepekben: Albert Steinrück és Lili Dagover. Előadások kezdete: hétköznap fél 5, negyed 7 és 8 órakor, vasárnap 3, fél 5, negyed 7 és 8 órakor. Illatszer és kozmetikai __ ségek, eredeti kölni vizek és ... •zappanok legolcsóbb bevásárlási L_, GÁSPÁR ILLATSZERTÁI Széchenyi-tér 7. sz.

Next