Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
2 SZEGED Szeged, 1921 január 16. BUDAPEST, jan. 15. Gróf Andrássy Gyula pártalakítási mozgalma — írja az Az Újság — döntő stádiumba jutott. Mozgalmas tárgyalás folyik az egész vonalon. Ma már úgy lehet jellemezni a helyzetet, hogy az uj párt megalakulásának küszöbén állunk. Nemcsak a keresztényszocialista ellenzék és a disszidensek szorítanak kezet Andrássyval, hanem minden pártból számosan tömörülnek az új zászló alá a legjobbak soraiból. Bizonyosra lehet venni, hogy a nemzetgyűlés egészen megváltozott pártviszonyok között fog megnyílni február 3-án, aminek igen jelentős befolyása lesz a politikai helyzet alakulására. Az uj centrumpárt mint nobilis ellenzék mutatkozik be a parlamentben és a reálpolitika ideáljaiért száll porondra. Küszöbön az Andrássy-párt megalakulása. — Számosan állnak az lj zászló alá. — „Népe a nőegyetem”épfőiskola kora? SZEGED, január 15. A szegedi népfőiskola megnyitásakor itt időzött fővárosi küldöttség egyik rokonszenves tagja, Ispanovics Sándor polgári iskolai igazgató, a népfőiskola eszméjének egyik lelkes előharcosa, valahányszor a „népfőiskola“ szó elhangzott, mindig közbeszólt: Népegyetem. Gróf Teleki Pál miniszterelnök beszámolójában — őszinte örömünkre — szintén hangoztatta gazdaközönségünk főiskolai nevelésének szükségességét, földmives-egyetem-nek mondván a létesítendő iskolát. Gazdatestvéreink érzékenységét a parasztegyetem elnevezés sem sértette volna. Épp a napokban hallottam Alsóvároson: Minek ide még egy egyetem ? Hisz’ van már parasztegyetem! Kérdés már most, nép-, földmives- vagy parasztegyetem-e a népfőiskola ? Ispánovics Sándornak azt feleltem a népfőiskola megnyitása után. Ma még nem mondhatjuk népegyetemnek, de mindent el kell követni, hogy azzá legyen. Az igazi egyetem a középkorban alakult ki. Hatása hamarosan kiterjedt az egész akkori művelt világra úgy, hogy a középkor második felében — a pápaság és császárság mellett — az egyetem lett a harmadik nagyhatalom. Maga az „Universitas“ szó azonban nem a tudományok egyetemét (ezt Studium generalenabe mondták), hanem a testületet, a tanároknak vagy hallgatóknak, vagy mindkettejöknek testületeit jelentette. Századunk feladata, hogy — lépést tartva a társadalmi fejlődéssel és a tiszta demokrácia megvalósítására törekedvén — megteremtse azt a nevelési intézményt, amelyet társadalmunk minden egyes fölserdült tagja úgy emlegessen: a mi egyetemünk. A „népegyetem“ következőleg csak akkor valósulhat meg, ha — Szeged példáját követve — a népfőiskola hazánkban olyan általános elterjedést nyer, hogy minden egyes ifjú honfitársunkat fölkarolhatja, jelleme kialakulásának legválságosabb idején szükségképpen sok irányban kifejlődőtt lelki erőit összhangzatos egységbe segíti és ebben megszilárdítja. Ennek úgy egyéni, mint szociális és így nemzeti jelentőségét oly döntőnek érzem, hogy már 1916 nyarán a harctérről sürgettem népünk főiskolai nevelésének a honvédelem keretében való megoldását. Az egység, a társadalmi egymásrautaltság meglátása és átérzése kívánja, a trianoni béke pedig reákényszerít, hogy a honvédelemre való neveléssel a népfőiskolai képzést szerves kapcsolatba hozzuk. Ma már nyilvánvaló, hogy mindennél fontosabb a társadalmi béke és a közös célra való törekvés. Egyéni erős akarat, erkölcsi jellemek nélkül azonban sohasem lesz társadalmunk igazi akaratközösség. Márpedig a többi nemzet csak annyira becsül, vagy retteg megbántásunk gondolatától is; csupán annyi támogatást remélhetünk igazságunk kivívásáért folytatandó küzdelmünkben, amennyi erőt közös célunk elérésére képesek vagyunk egyesíteni. Hogy a skandináv népek népfőiskolái függetlenek a katonaságtól, az ne zavarjon A Kass-szálló Kis Kass étterme januárbán menti meg senkit e kérdésen való gondolkodásában. E függetlenség ott sem jelent teljes elzárkózást. Hiszen dán példára vezényeltek a mi népfőiskolánkba is tíz derék továbbszolgáló altisztet és két állami rendőrt. E kapcsolatot általánossá és intézményesen szervessé kell tenni, különben — főképpen pénzügyi okok miatt — belátható időn belül nem valósulhat meg a magyar népegyetem. A modern katonai nevelés úgy sem becsülheti többé a „drH“-ben egyedül célravezető eszközét. Ezzel nem fogja meg a lelkeket és nem fejlesztheti ki, nem is hasznosíthatja az egyesek képességeit a lehetséges és ma különösen szükséges mértékben. Kívánatos tehát, hogy kapcsolatba hozzuk a katonai kiképzést a népfőiskolai neveléssel. Az ily módon a nemzetnevelés eszméjétől áthatott katonai nevelés nemcsak egyik főtényezőjévé lenne köznevelésünknek, hanem — éppen a népfőiskola révén — népnevelésünk befejező tényezője. Az elemi népiskolában megalapozott s a továbbképző (ismétlő) népiskolában az életpálya irányában alkotó tevékenységre sarkalt ifjú jellemnek harmadik fokon a népfőiskola adná meg a tudatos nemzeti (szociális) akarat acélos zománcát. így lehetne hadseregünk az egyesített, közös célokra törekvő belső nemzeti erőknek megfelelő reprezentálója kifelé. Maga a voltaképeni katonai kiképzés csak egy részét tenné a honvédelemre való nevelésnek, amelyre már az iskolák és főkép a cserkészalakulatok tudatosan előkészíthetnének. Megfelelő beosztással így egész ifjúságunkat kiképezhetnék. Az újoncok a téli félévben a népfőiskolákon nevelődnének, a nyári félévben pedig harcászati kiképzésben részesülnének. De ekkor sem szűnnék meg a jellem elméleti úton való nevelése, amit az időszerű kérdések megbeszélésével lehetne foganatosítani. Az akaraterő közvetlen fokozását pedig a gyakorlásra legtöbb és legjobb alkalmat szolgáltató szakszerű dolgoztatással kellene biztosítani. Így az egyesekben nemcsak a munkaképesség fokozódnék, hanem a fegyelmezett munkára való készség is, ami a többet és jobban termelésnek alapja. Szellemi pályákra készülő ifjaink — részletes tervem szerint — ugyancsak „végigszolgálnák“ honvédő egyetemi évüket. Ezalatt harcászati kiképzésben részesülnének, elsajátíthatnának valamilyen gazdasági vagy ipari munkát, a népfőiskolákon pedig — az erre alkalmasak — segédkeznének az elméleti és gyakorlati nevelő oktatásban. Hadseregünk így egyesíthetné társadalmunk minden egyes polgárrá avatandó tagját az „Ifjú Magyarország“-ban. Honvédeink és honvédnőink — az ily módon humanizált militarizmus szellemében — munkájukkal a világbékét szolgálnák, tudatosan törekedve a nemzetek testvériesülésére, de mert élni akarnak — kényszerítő szükség esetén — képesek és készek lennének a harcra is. Ma már nem hadseregek, hanem egész nemzetek szelleme és tudása mérkőzik egymással. Lehet-e gondolkodó magyar tehát, aki ne kívánná, hogy a szegedi népfőiskolából mihamarabb kialakuljon a magyar népegyetem ? Várady József. RÉMÉ CRESTÉ TIH-M1NH JUOCZ Nyugatmagyarország ügyében új nyilatkozatot ad ki az osztrák kormány. BUDAPEST, jan. 15. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti: Feltétlenül beavatott helyről úgy értesülünk, hogy az osztrák kormány legközelebb újabb nyilatkozatot fog kiadni Nyugatmagyarország ügyében. Sándor szerb régens trónbeszéde BELGRÁD, jan. 15. (M. T. 1.) Sándor régens herceg a tegnapi alkotmányozó ülésen többek között ezeket mondotta: — őseink megtelepedtek ezeken a területeken, de mi vagyunk először abban a helyzetben, hogy egyetlen államban egyesíthetjük nemzetünket. Felhívom a figyelmüket arra, hogy igazság gyakoroltassék minden felekezettel szemben, igazság a nagyokkal és kicsinyekkel, az erősekkel és gyengékkel szemben, igazság még azokkal szemben is, akik nem viselik nevünket, nem a mi fajunkhoz tartoznak, de mégis a mi polgártársaink. Társadalmi és állami fejlődésünk érdekében különösen arra hívom fel figyelmüket, hogy gazdasági rendben uralkodjék igazságosság. Meg vagyok győződve arról, hogy ennek az igazságosságnak ki kell fejlődni. Csakis ezen az áron lehet az emberi civilizációt megóvni azoktól az időszakos megrázkódtatásoktól, amelyet napjainkig megnyilvánultak. Szegeden alakul meg a Felvidéki Kuruc-Szövetség, a Felvidéki Kuruc-Szövetség. Kedden tartják meg az alakuló-gyülést. Szegeden alakul meg mert mer és akar, az édes szülőföld „ .. . .... . ............... . Kálvária-utca 10. szám alatt Tel Kedden tarták meg az alakulo-gyülést „Tevéi- nagytermében. A Felvidéki Kuruc-Szövetség (Saját tudósítónktól) , „ .. . , A Szegeden tartózkodó felvidéki ”, A Szegeden tartózkodó felvidéki menekültek elhatározták, hogy megalakítják a Felvidéki Kuruc-Szövetség-et, mely célul tűzi ki, hogy lankadatlan, lelkes propagandát fog kifejteni a tőlünk elrabolt Felsőmagyarország visszaszerzése érdekében. A Szövetség intézőbizottsága a következő lelkes felhívásban szólítja fel az érdekelteket a csatlakozásra : Felvidéki Testvérek! Északmagyarországot, Tököli, Rákóczi és Kossuth Lajos hazáját a nemzetek legaljasabbika, a gyávaságukról híres cseh horda tartja megszállva. Ottmaradt véreinknek a súlyos sanyargatások, bebörtönözések és kegyetlenségek által felkorbácsolt jajkiáltásaitól hangos ma egész Európa. Mindenütt megértésre és rokonszenvre találnak e panaszos és fájdalmas szavak, csak talán mi, szegediek nem akarnánk testvéreink fájdalmait és panaszait meghallani? Felvidéki Testvérek, Késmárk, Tököli vára, Kassa, Rákóczi temetkezési helye és Pozsony, az ősrégi magyar koronázó város az idegen rabiga súlyos és nehéz láncait viseli. A Felvidék minden elvesztett, illetve gyalázatos módon elrabolt göröngyéhez minket ezredéves szép és örökbecsű emlékek fűznek. Felvidéki Testvérek! Aki felvidékinek érzi és tartja magát, aki gerinces ember, aki tud cselekedni, SZEGED, január 15. (Saját tudósítónktól.) KÉSZ A HADIVÁLTSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT. Betitska Sándor* honvédelmi miniszter a hadiváttságról szóló törvényjavaslatot fogja elsőnek a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Ez a törvényjavaslat fokozatos váltságot ró a háborúban részt nem vett hadköteles férfiakra aszerit" amint egyáltalán nem katonáskodtak, itthon voltak, vagy a hadtápkörleten voltak A váltság a jövedelmi adóhoz viszonyt*1' KORZO-MOZI Szombaton és vasárnap, január hó 15-én és 16-án is Érni top. CALDERON színműve filmen, hat felvonásban. A főszerepekben: Albert Steinrück és Lili Dagover. Előadások kezdete: hétköznap fél 5, negyed 7 és 8 órakor, vasárnap 3, fél 5, negyed 7 és 8 órakor. Illatszer és kozmetikai __ ségek, eredeti kölni vizek és ... •zappanok legolcsóbb bevásárlási L_, GÁSPÁR ILLATSZERTÁI Széchenyi-tér 7. sz.