Szeged, 1921. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1921-04-20 / 90. szám

2 TEGNAP Andrássy java­­slatára a kereszténypárt ki­mondotta, Már végleges álláspontját a kormánnyal szemben függőben tartja. Addig is nincs kifogása a pártnak az ellen, hogy a párthoz tartozó miniszterik a kabinet­ben bennmaradjanak. Remélte van arra, hogy a belügyi államtitkárság kérdése a kisgazdapárttal egyetértően — melynek jogát ezen állásból a kereszténypárt nem vonja kétségbe — békés elintézést kelt. Nagy megnyugvással fogadta a párt a mi­niszterelnök kijelentését, hogy a kormány keresztény és nemzeti álljon­ásl. • Bollók József a kisgazdapárt értekezlete után azon véleményének adott kifejezést, hogy mégis házfeloszlatás lesz a dolog vége. Szerinte ez június előtt meglesz és októberben vagy novemberben már új par­lament fog összeülni.• A disszidens csoportnál tegnap este meg­jelent gróf Bethlen István miniszterelnök a kormány tagjaival. A disszidens-csoport nevében Gyömörey György üdvözölte a miniszterelnököt és biztosította a disszi­­dens-csoport feltétlen támogatásáról, annyi­val is inkább, mert a miniszterelnök e csoportból került a kormányéinak­ székbe. Gróf Bethlen István válaszában kijelen­tette, hogy ma is azt tartja, hogy az ös­­­szes konstruktív erőknek egyesülniük kell a keresztény nemzeti és agrár eszmék mellett. Kijelentette, hogy szívesen jelent meg a aisatidenaek között és reméli, hogy azok a jövőben is vele együtt fog­nak működni. Mayr kancellár a francia követnél saj­nálkozását fejezte ki a követségi épüle­tek előtti tüntetésekért, amelyek vasárnap történtek. A legfelsőbb tanács most, hogy Angliá­ban a sztrájkhelyzet már nem nyugtala­nító, valószínűleg már május első napjai­ban összeül Ponsban. A tanácskozás ki­terjed a Ruhr-vidék kérdéseire is és fog­lalkozni fog a tanács a lengyel-német határ megállapításával is. Előreláthatóan sor kerül a görög-török konfliktusra is. • Lloyd George az angol alsóházban a követ­kezőket mondotta: Mivel Németország ed­dig nem mutatott hajlandóságot arra, hogy a Versailles­ szerződés végrehajtása tekin­tetében gyakorlati javaslatokat tegyen a szövetségeseknek, újabb rendszabályokról kell tanácskozzok, hogy Németországot a szerződés megtartására kényszerítsék.­­ A szövetségesek között FeMszáizia te­kintetében még mindig nincs meg az egyezség Angolország és Olaszország a felsősziléziai iparvidékeknek Németország­nak való meghagyása mellett foglalnak állást, míg Franciaország a lengyel igé­nyeket a legmesszebbmenő támogatásá­ban részesíti. ~ W*0SB0*0Sfi0BBB0SB0SBiltB0SBmB0Bö Női kalap tavaszi újdonsága!! Míg a készlet tart, meglepő árban árusítom. Átvarrást, formázást, fes- 236 tést elismert olcsó tisztviselői áron Bode Imréná Horváth­ Mihály-utca 7. „Ferravin“ (China-vasbor) vérszegényeknek a leghatásosabb kapható minden gyógyszertárban. „Ferravin“ védjegyre ügyeljünk 1 ooo Francia, cseh, délszláv szövetség. BECS, ápr. 19. (Saj tud.) scatbach­ból jelentik, hogy a Slovensky Narod párisi levelet közöl, melyben be­számol arról, hogy Franciaország, Csehország és a délszláv királyság között létrehozandó véd- és dac­­szövetség megérett a megvalósításra. Az erre vonatkozó tárgyalásokat Waygaud francia tábornok indította meg. A délszlávoknak a szerződés szerint odaítélik Saionikit. Amennyi­ben Ausztria formálisan csatlakozik Németországhoz, Csehország és a délszláv királyság megbízást kapnak, hogy a védelmen túlmenő intézke­dést tegyenek. SZEOBD megfigyelik a húsárak kialakulását. — Teljét számára bővítik a­ árvizsgáló-bizottágot. — SZEGED, április 19. (Sajá­ tudósítónktól.) Az árvizsgáló-bizottság szokásos hétfői ülésén főként arról folytak érdemleges tárgyalások, hogy öt élőállat mai ára mellett miként lehetne az árakat itt is annyira mérsékelni, hogy a kevésbé tehetős fogyasztók igényei is kielégüljenek. A tárgyalások folyamán megálla­podtak abban, hogy a szomszédos és a messzebb fekvő városok piaci árairól tájékoztató kimutatást fognak kérni. Ezenkívül utasítást adtak a vágóhídi felügyelőnek arra, hogy a piaci árakat az állatvásá­­rokon állandóan ellenőrizze és a húsárak kialakulásáról minden szom­baton tegyen jelentést az árvizsgáló­bizottságnak. Felhívta a bizottság a vágóhídi felügyelőt arra is, hogy ugyanakkor jelentse be a bizottság­nak a vágóhídi állatállományt, hogy a felhajtásról és a levágott állatok számáról tájékozva legyenek, am­i az árak kialakulására nézve szintén nagy fontossággal bír. Disztingválni fog a bizottság a rendes marha és az úgynevezett növedékmarha árai és minősége között, mert a törvény idevonatkozó intézkedése szerint a növedék marha húsát marhahúsként árusítani nem szabad. A piacon 3—4 féle áron is kerül forgalomba hús, amit a bizottság szabályozni fog. A piaci árak egyébként válto­zatlanul érvényben maradtak. Itt említjük meg, hogy dr. Somogyi polgármester értesítette Balogh Ká­roly árvizsgáló-bizottsági elnököt, hogy a hiányzó 15 rendes és 8 pót­tagot kinevezte. Az árvizsgáló-bizott­­ság ezt hivatalos formában tudomá­sul vette és a még hiányzó tagokat Balogh Károly fogja kinevezni. Az új tagok hivatali működése május 1-én veszi kezdetét, az esküt e hó 25 én veszik ki tőlük. CSIPES SÁNDOR 206 ELSŐRENDŰ CIPÉSZEK Isikola­ u. 18. Telefon 15-31. ZENE Az Ocskay-pár hangversenye. SZEGED, április 19. Ocskay Kornélon kell ezt a be­számolót kezdeni, aki az elmúlt két év óta, hogy Szegedről elkerült, az ország egyik legnagyobb hírű teno­ristája lett. Szegeden, ahol rajon­gásig szerették a kiváló művész­­házaspárt,­féltékenyen figyelték Ocs­kay pesti sikereit, amelyek a Zsidónő­­beli szerepénél kulmináltak. Szegedre két hangversenyrendező cég is le akarta hozatni, ami hosszas huza­vona után végre a kitűnő Bárd Piroskának sikerült is és az Ocskay­­pár tegnap este megtartotta hang­versenyét a Tisza-szálló nagyter­mében. Ezek után most rátérhetünk a tegnapi hangverseny tulajdon­képpeni méltatására. Ocskay mester súlyban kissé megfogyva és nemes tenorjának teljében a műsor első felében három műdalt énekelt, amelyeknél kivételesen jó szöveg­kiejtése és hangjának meleg színe biztosították sikerét. A műsor máso­dik felében is énekelt dalokat, de elénekelte az Álarcos bál A-moll Balladáját és a Zsidónő-beli áriáját is és a szegediek előtt is érthetővé vált a pesti nem mindennapi siker. Az Álarcosbálat meg kellett ismé­telnie, a Zsidónő után pedig a helyéről mozdulni nem akaró közön­sége tapsait Cavaradossi Börtön­­áriájának nagyhatású eléneklésével hálálta meg Ocskay. 0. Hilbert Janka ma is olyan bá­jos és közvetlen énekesnő, mint ami­lyennek ösmertük. A Strauss- és Csányi-dal eléneklésével különösen­­ nagy sikere volt. Dalokon kívül Figaróból, Zsidónőből és a ráadásul adott Pillangó kisasszonyból éne­kelt egy-egy nagyhatású áriát.­Kö­zönségük reggelig is elhallgatta volna őket. A zongoránál a kitűnő Fehér Giza ült, akinek neve egyben biztosítéka a művészi teljesítmény­­n­ek is. Zeneiskolai hangverseny 20-án (szerda) délután fél 6 ikrakor a Tiszá­ban olcsó helyárakkal. Belvárosi l­lázsfcertáf Klu­nica. Teletortsílm JOb. Kín­a -pilot*, houbigont, feh­ér szegfű, orgona, gyöngy­virág és D’Orsay. Vera Violetta PARFÜMÖK, 4711-ES KÖLNI VÍZ, 382 „ODOL" SZÁJVÍZ, angol szappanok, arc- és kéz­­ápoló szerek ítél­jen leszállított árban. Telefon­­igazgatóság 258.Belvárosi Mozi. Ma, kedden April n hó 19-én A FEKETE MARON. Egy szenvedélyes szerelem regénye —­I „■....... 5 felvonásban. ■ [UNK] Az elsőrangú FILWIREVÜBEN Szőke Szakál a nagyszerű humorista vígjáték-társulatával és . Gratiella, a nagy­ikert aratott tánctunoraín lépnek fel. Rendes helyárak! Rendes helyárak! Az előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Telefon: Pénztár 582. Szeged, I»31 április 20, Szegedi Kis tükör­ öcskAjmé cipellője. SZEGED, április 19. Van a szegedi sajtónak két rokonszen­ves fiatal orszlánja, akik utánozhatatlan ügyességgel és művészettel excellálnak abban a kellemes műfajban, amit társa­dalmi életnek szokás nevezni. A kollégák irígylik is őket ezért és elszoruló szívvel nézik, milyen nyájas mosoly, kitüntető kalaplengetés köszönti lépten-nyomon a két litterary gentlemant, amerre csak meg­fordulnak. Ismernek mindenkit, őket is ismeri­ mindenki, jóban vannak az egész várossal. De még ezen a két szeretetreméltó élet­művészen is túltett az a fölöttébb rokon­szenves arcú, monoklis úriember, aki szombaton délután egy imponálóan szép asszony oldalán jelent meg a Széchenyi­­téri korzón. Feléjük fordult minden arc, őket köszöntötte minden mosoly, csak úgy áradt feléjük a szeretet. — Nini, Ocskayék!... Ocskayék itt van­nak ! . . . Megjöttek Ocskayék! — járt szájról-szájra egy pillanat alatt. Persze, persze. Ki más is lehetne ez a viharos szeretettel fogadott emberpár, mint Ocskay Kornél, a szegedi közönség ünne­pelt tenoristája és O. Hilbert Janka, a leg­­bájosabb és legnobilisabb uriasszony, aki királynői megjelenésével és bűbájos hang­jával valaha is megdobogtatta a világot jelentő deszkát rajongóinak szívét. Vasárnap déli egy óráig legalább húsz szegedi úricsaládnál jártak men­tegetőzni, amiért a kedves meghívásokat nem fogadhatták el. A vendégszeretet ürügye alatt persze rengeteg mennyiségű fi­nom francia likőrt, meg saját termésű hazait diktáltak beléjük mindenütt s fél kettő le­hetett már, amikor a népszerű művészper kisétált a korzóra, ahol még a szobrok és a Széchenyi-park virágba borult bokrai is mosollyal üdvözölték őket. Sőt Mintha még inkább kivirultak, még hódítóbban illatoztak volna a százszínü virágok a drága szép Ocskayné tiszteletére. Asszo­nyok, leányok csillogó szemmel sugdos­ták egymásnak: — Milyen bércig, nézd, milyen cuki! Istenem, milyen aranyos... És milyen jó színben van ... Olyan szép piros az arca, mint a bazsarózsa ... Hát persze, hogy Ocskaynénak szólt mindez az elragadtatás, ámbár az sem lehetetlen, hogy Ocskaynak is futott belőle valamicske De egyszer csak mintha Ár­nyék suhant volna végig a mosolygó arco­kon. A szemek elborultak, a virágok ijed­ten horgásztatták le fejecskéiket. A bok­rok közt nyugtalan zizegés támadt, még Tisza Lajos vasfeje is megütődve, részvét­teljesen hajolt előre. — Mi baja lehet Ocskaynénak? — fu­tott végig a kérdés minden szájon. — Is­tenem, Istenem, csak nem sántít sze­gényke? ... Milyen furcsán lépegeti ... Valóban, a szép asszony mintha bice­gett volna egy kissé. A lépései is olyan bizonytalanok. — A cipőim. — panaszkodott az isme­rősöknek. — Még reggel semmi bajuk sem volt és most szorítanak. Alig tudok lépni bennük. Ejnye, ezek a rossz cipők, hogy is tud­nak ilyen szívtelenek lenni? Pedig milyen kedves, pici jószág ez a két pillangós ci­pellő, hej, hej,a szép asszony cipellője!... Nem is olyan, mint akit kérges kezű varga szerkesztett bikiccsel, árral, ahogy a többi közönséges halandóét. Tündérujjacskák varrták, varrogatták holdsugárból, nyári és sötét bársonyából. Szent János lámpáskái világították, buksi réti tücskök citeráztak a munkájuk mellé ... Csak a selyma Ocskay mosolyog a gal­lérjába. Ő tudja, hogy nincs más bajuk a cipel­lőcskéknek, mint az a sok jóféle likőr, amit itt is, ott is összeittak a szép as­­­szonnyal. De és itt, erről már nem illenék beszélni.

Next