Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-05 / 103. szám

2 MARGÓ A legújabb és leglázasabban ke­resett olvasmány ma —­­ zürichi jegyzés. Reggeli lapban, délutáni lapban legelőször is azt keresi az olvasó szeme. Mintha valami furcsa rítus terjedt volna el, visszájáról ol­vasni az újságot. A zürichi jegyzés árfolyamait kommentárokkal is kisé­rik. Vendéglőkben, kávéházakban, szomszéd asztaloknál arról folyik a szó. Mintha kabalaszámokat mon­danának : 2.62*/„ 2.85, azután megint Bécs, Varsó, Milano, Bukarest. Szá­mok, nevek. S azután jön a fő, a a legfőbb név. A titokzatos, a félel­mes, a szörnyűséges név. Suttogva, sziszegve, huhogva, hümmögve hagyja el az embertársak ajkait Hegedűs neve. Megváltó-e, vagy hóhér? Kérdés, melyet sok ember hánytorgat most a fejében és mig reszkető kézzel tartja zsebét, mind azon gondolkodik: hogyan rejtőz­ködjem én el a pénzügyi szanálás rámzuhanó következményei elől. Hogy lesz, mint lesz,­­ azt senki sem tudja. Annyi bizonyos, hogy Hegedűs jóslatai eddig beváltak. Amit bemondott, ez eddig mind megtörtént. Hogy nem hittek neki, arról ő nem tehet s hogy­ most sok irreális pénzakció keservesen meg­bosszulja magát, az sem Hegedűs hibája. Itt talán az az örök igazág működik közre, amelyre a magyar gondolkodás közmondást seges­zett ki: Ebül szerzett pénz ebül r­ész. ér Furcsa dolgokat produkál az élet. Adva van egy bizonyos pénzösszeg, mely egy bizonyos társaság között szerencsejáték-tőkeképpen szerepel. Ez a pénzösszeg hullámzik erre, hul­lámzik arra, egyszer X-nél talál révre, másszor Y-ban leli meg a gazdáját. És automatikusan fogy a pénz, le­morzsolódik, kevesebb lesz. Lassan­­lassan lerágta a pinka. Míg egy­szerre tendenciát kap a pénz és az egyik játékos felé árad. fieltarthat­­lanul és szünetlenül. A szerencsés játékos örül az áradásnak és élni kezd, jól kezd élni. A jó­ élet pedig pénzt kóstál, sok pénzt kóstál. A pinkával konkurrálni kezd a jó élet és versenyezve morzsolják le a játéktő­­két. Ennek a közös offenzívának a közös játéktőke ellená­lni nem tud s egyszerre eltűnik, mintha elégett­­ volna és hamu módjára az asztalon maradnak — a cédulák, a bonok. S ami csodálatos, még mindig ját­szanak az emberek.* Új pénzünk lesz, szép pénzünk lesz.­Megszabadulunk a bélyegzett és a postapénztől, meg az undok és piszkos papír-aprópénztől is. Új pénzt rendesen idegenkedve fogad a publikum. Az ember, aki megszokta, hogy a pénze kék , vagy zöldes színű és legfeljebb valami piros árnyékolás van benne, nehe­zen szokja meg, hogy most sárga lesz a jó pénz alapszíne. De most mindenki úgy van vele, hogy bár már itt volna az az uj pénz, hadd múljanak el rólunk a hamis bélyeg­zés félelme és a piszok undora. S­zinte varizsos: Hegedűs ezt is előrelátta. Megm­ondotta, hogy örülni fogunk az uj pénznek. A lelki­­ismeretlenek ujpértz ellen való agi­­tációja eredménytelen marad. Most már csak az az egyéni kíván­sága lesz sokunknak, hogy az új pénz kivebb és ragaszkodóbb ter­mészetű legyen a régi pénzünknél. 13-33 a SZEGED telefonszáma SZEGED Folytatják a költségvetés tárgyalását — A nemzetgyű­lés mai ülése. — merül. Ilyen a s­irálykérdés. Az a véleménye, hogy minden türel­metlen Habsburg-ágens, min­den nagyot akaró szerb, cseh vagy román ágens a mai politikai viszonyok között sírját ássa meg a nemzetnek. Iszonyú bűn volna a nemzet ellen, ha akár legitimizmus, akár a szabad­ királyválasztás alap­ján pártok alakulnának és ezekkel a jelszavakkal mennének bele a választási küzdelembe. Izgató mo­mentum a liberali­mus kérdése is. Az a liberalizm­­us, amely a köz­szabadságokat megteremtené, nekünk is kell, de m­ásfaj­t nem. Az ülés fogik. TELEFON: ||||_ * TELEFON: Igazgatóság 455. KOPZOLaM­­OZI Pénztár 11—85. Csütörtöktől vasárnapig Május hó 5-től 8-ig ! BUDAPEST, május 4. A nemzet­­gyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az indítványi és interpellációs könyv felolvasása után Karaffidth Jenő be­terjeszti a védjegyek oltalmáról szóló bizottsági jelentést. Ezután áttértek a költségvetési vita tárgyalásának folytatására. Nagy János (egri) kifejezést ad azoknak a hazafias gondoknak, ame­lyek lelkében felgyülemlettek. Öröm­mel üdvözli a miniszterelnököt,­­ aki expozéjában oly élesen kifejtette a keresztény irány szükségességét. Ri­deg számítással kell mérlegelni min­den izgató kérdést, mely nálunk fel­ James Oliver Curwood „The Rivers End“ regénye: : DAMANGAL, ( a sárga ördög. =====›= Amerikai bűnügyi történet 6 felvonásban.­­ —­­ j A kettős főszerepben: LEW3S STONE. Rendes­ helyárak! == Rendes helyárak! • Csütörtökön és vasárnap 3, fél 5, 6, fél 8 és 9 LIUdUdvUK. órakor, pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órakor, i A háború mérlege a bagatell-bíróságnál Nincsenek már tyúkpörők. — Tör­­vénylátás az utcán. — Hogyan szól a bölcs kádi ? SZEGED, május 4 (Saját tudósítónktól.) A háború pusztításának nyomait min­denütt megtaláljuk. Nincs olyan félreeső, jelentéktelen zuga az ország struktúrájá­nak, ahová a rombolás démona el ne ért volna. Az áltan-hatalom nagy és bonyolult gépe­zetének egyik legszerényebb k­erekecskéje a községi bíróság, ahol az u. n. bagatell­­pörökben­ ítélkeznek. Érdekelt bennünket, hogy mennyiben volt hatással a háború a bagatell-biróság ügymenetére s ezért föl­kerestük a régi gimnázium düledező, roz­zant épületét, amely roskatag öregember módjára, gyámoltalanul támaszkodik a fogadalmi templom hajójához. A községi bíróság az első emeleten mű­ködik, a régi rajzteremben. Hetenkint egy­szer, szerdán van tárgyalás. A bíróságot Pfenn Lajos címzetes tb. tanácsnok vezeti. Kérdéseinkre elmondta, hogy a háború talán sehol sem okozott olyan változáso­kat, mint a bagatell-bíróságnál. Békében, amikor csak negyven koronáig terjedő pörökben ítélkeztek, évente lo—15.pop ügyet intéztek el, sőt 1912-ben 16.000 félig járt a pörök száma. Ezzel szemben a há­borús évek statisztikája így alakult: per került a bagatell-bíróság elé. Érdekes megfigyelni az­t az állandó csökkenést, amely évről-évre szilárduló tendenciát mutat. Hiába terjesztették ki a bíróság jogkörét 1915-ben az 50 koro­náig, 1917-ben a 100 koronáig, 1918-ban 150 koronáig, 1920 nyarán pedig a 200 koronáig terjedő perekre is: a pereskedők száma folyton fogyott. De nem is csoda. Hiszen a pénz annyira leromlott, olyan keveset ér, hogy sen­ki sem­ tartja érdemesnek egy-kétszáz koronáért a bíróság elé sza­ladni. Az ilyen kis követeléseket inkább veszni hagyják. Az 1920-ban beállott emelkedés úgy látszik arra mutat, hogy mégis csak köze­ledünk a béke­állapotok felé. Az idén 218 perben ítélkeztek, ebből márciusra esett 59, áprilisra 8. Többnyire a város peröl és a MÁV üzletvezetőség, elmaradt fuvardíjak miatt. Az alperesek a legtöbb esetben nem is jönnek el a tárgyalásra, egyszerűen elmakacsolják őket a különbeni végrehajtás terhe mellett­. Ha olykor akad is néhány privát pörlekedő, azok is megegyeznek még a tárgyalás alatt. Íté­letre csak a legritkább esetben kerül sor. Érdekes egyébként, hogy még mindig van­nak 15—20 koronás pörök. A községi bíróság 1914 elején a Du­­gonics-téri Vajda-házba költözött a régi gimnázium rozoga bolthajtásai alól. 1918-ban a hadigondozó-hivatal kiszorította innen a bíróságot, amely kénytelen volt vissza­költözni, de közben másfél hónapig haj­léktalan volt. Ez idő alatt a szó szoros értelmében az utcán ítélkeztek, az épület kapuja előtt, egészen úgy, mint a keleti mesékben, ahol pálmafa alatt ülve osztja az igazságot a hófehér szakállú, bölcs kádi. Persze csupa szürke, unalmas kis ügy az, ami a bagatell-bíróság elé kerül, de néha érdekesebb pörök is akadnak. Egy­­egy 20—30 koronás pör ijesztő kaput nyit föl olykor és zalai színekkel mutatja a nyomor beláthatatlan mélységeit. De vannak újabb ügyecskék is. Egy bérkocsis például egyik pasa sérját pörölte, akit illuminált állapotban vitt haza és kijózanodva­­ nem akart fizetni. Korcsmárosok pörlik a kifi­zetetlen kontókat. Sőt, szerelmi pere is akadt már a községi bíróságnak. Egy bukott leány volt a panaszos, akitől vala­melyik alkalmi hódolója a szokásos tisz­­teletdíj átnyújtása nélkül távozott el. A fogas kérdést úgy döntötte el a bíróság, hogy természetbeni kártérítésre ítélte a fösvény ifjút, aki cipészsegéd lévén, egy­­pár gummisarkot adott a pásztoróráért cserébe. Bérautó naponta indul Buda­pestre. Utazókat kér­jük, hogy­ nálunk uta­zási idejüket jelentsék be, úgy módunkban áll az eddig is legolcsóbb volt­­ utazási díjakat még olcsóbbá tenni Kárász­«te* II. »*., [[. udvar, ajtó 1. Telefon 8] és 765, éjjel ia hívható. 108 NEM MOND LE A DOROGI KÉP­VISELŐ Szilárd Béla képviselőről napok óta azt írták a lapok, hogy a dorogi kerület mandátu­máról le­mond gróf Ráday Gedeon belügy­­miniszer javára. Szilárd képviselő­­ma kijelentette, hogy nem szándé­kozik lemondani mandátumáról és a lemondásához fűzött konzekvenciák alaptalanok. 1914-ben augusztusig 5641 1914-ben decemberig 35 1915- ben 1851 1916- ban 1464 1917- ben 913 1918- ban 647 1919- ben 476 1920- ban 853 Szeged, 1921 mijm 8- Szegedi kis tűkor A pásztor meg a pásztorleányka, SZEGED, május 4. A pásztor és a pásztorleányka színes rokokó­ ruhácskájukkal, pipiskedő, kedves mozdulataikkal egy csöpp szoborcsoporto­zatot alkotnak, amely az egyik szegedi díszműkereskedés kirakatában láthat. Előttük egy kis karton­tábla fityeg, amely elárulja, hogy a­­ pásztor meg a pásztor­­leány­ka 18.000 koronába kerül annak, aki meg akarja venni őket tizennyolcezer koronába, vagyis tíz magasrangu köztisztviselő egy havi fizeté­sébe, vagy ha jobban tetszik: egy magas­rangu köztisztviselő tíz havi fizetésébe. Ez a kis márványszobor nem is műtárgy , nem is antikvitás. Gyári munka, bár igaz, hogy jó gyárból került ki. ízléses és finom, de mégis csak egy egyszerű kis gyári nipp, aminőt békeidején mosolyogva vett meg a legkisebb kishivatalnok is a felesége őnagysága születésnapjára. És 18.003 ko­ronába kerül. Hiszen könnyű erre azt mondani, hogy márvány nippekre nincs szükségük a köz­­tisztviselőknek. De ezek a formás és finom kis nippek valamikor mégis csak az örömet, a szépet jelentették az életünkben. Még­pe­dig az egyszerű, polgári örömet, az egy­szerű, polgári szépet, mert a kényes íz­lésű amatőr, a válogatós kéneszőr, a világfi, vagy a napvilági nő a föld minden kincséért sem tűrt meg ilyen gyári holmit a maga raffinált ízléssel és művészettel stilizált otthonában. A háromszobás, ripsz­­garnitúrás kispolgári lakások díszei voltak ezek a csinos márványfigurácskák, tehát nem lehet azt állítani, hogy felesleges fényűzésként szerepeltek. A munkájuk után élő kisemberek vet­ték ezeket a tippeket, ha valami kis szé­pet, némi halvány művészetet akartak ráfűzni kopott életükre, ahogy vasárnap fehér szegfűvel díszíti fényesre kefélt fe­­derigóját a gyűrött, szegény kis napidíjas. És ez a kicsi öröm, ez a kicsi szép, ez a szegény kis illúzió most 18.000 koronába kerül. I­­ eddig, meddig tart­ még ez a szörnyű, rossz álom, amely könyörtelen kézzel ra­bolt el minden illatot, szépséget és gyön­gédséget az életünktől ? Mikor tudjuk majd mosolyogva nézni újra a pásztor meg a pásztorlányka negédes, naiv ölel­kezését. Mert most nem a szépséget, a mosolyt látjuk rajtuk, hanem a kérlelhe­tetlen kartontáblát az öt számjeggyel, amely mint öt gonosz Írd érc nehezedik a mellünkre. Ez a tábla, a 18.000 toronáról ... ez a mi ellenségünk. Ez a tábla a negy­ven koronás kenyér, a kétezer koro­nás cipő, a nyolcezer koronás ruhs, a tizennégy koronás tej és minden gond, minden nyomorúság, amely a csontra aszalja a bőrt rajtunk. Ez a tábla teszi azt, hogy mikor meg­állunk a kirakatok előtt és megpillantjuk a rózsaszínű figurácskák kecses hajlado­­zását, akkor nem a szépnek örülő ember mosolyog fel bennünk, hanem ezek a keser­ves dolgok jutnak az eszünkbe. Nagy árleszállítás!!! Cigarettahüvelyek már 28 koronától, cigarettapapír, író- és rajzszerek, levélpapírok, üzleti könyvek stb. mélyen leszállított árban kaphatók .1 KOVÁCS HENRIK könyv-, papír- és zeneműkereskedőrél Szeged, Hölcsey­ u. 4. Telefon 103. Bútorok féláron kaphatók, míg a készlet tart. Szebbnél-szebb hálószobák teljesen felszerelve, csiszolt = velencei tükrökkel . Kertész Sándor bútoráruházában 370 Feketesas­ utca. Fontos a cég nevére figyelni !

Next