Szeged, 1921. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1921-12-08 / 283. szám

lT««d. 1921 december 8 óra 3 korona. ELŐFIZETÉSI Arak: IfV év 800 kor. | Holyedévr. 150 kor H Hí érro WO „ | Egy kör« M> „ U Megjelenik naponkint délután. Csütörtök, il évi., 283.szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Kö1csey­ utca 0. • Talifon 1S-8S­ Bethlen bejelentette a politi­kai rendszer változtatását. Az orosz bolsevizmus hanyatlása változást von maga után a magyarországi közszabadságok terén. Az uj kormány bemutatkozója a nemzetgyűlésen. BUDAPEST, dec. 7. (Sat. tud.) A nemzetgyűlés mai ülése iránt rend­kívül nagy az érdeklődés. A parlament épülete előtt a közönség tömegei várnak az umer­ képviselőkre, hogy jegyet szerezzen a parlament épüle­tébe. A képviselők már háromnegyed 10 órakor csoportosan kezdenek jönni és a kormány tagjai is egymás­­b­án érkeznek meg a miniszteri be­járóhoz. A folyosókon már 10 óra előtt is igen élénk az élet és a mai ülés lefolyásáról beszélnek az egyes képviselői csoportok.­­Ma szerdai nap lévén, interpellá­ciókra is sor fog kerülni és az ellenzék tagjai közül az ülés meg­kezdése előtt többen jelentenek be interpellációkat. A mai ülésen készül interpellálni Lingauer Albin, aki Windischgrätznek a csehek által való letartóztatását kívánja szóvátenni és kér felvilágosítást a kormánytól. A karzatok is zsúfolásig meg­estek, a diplomaták karzatán a missziók Budapesten tartózkodó több tagja van jelen. Az ülést 10 óra 20 perckor nyi­totta meg Bottlik József alelnök. A kormány részéről jelen vannak: gróf Bethlen István miniszterelnök, Mayer János, Kállay Tibor, Tom­csányi Vil­mos Pál, Hegyeshalmy Lajos, Kle­­bel­berg Kunó, Bernolák Nándor, Vass József és gróf Bánffy Miklós miniszterek. Bethlen miniszterelnök bejelenti, hogy a Kormányzó ar Öröméltósá­­gá­ól leirat érkezett, amelyet az al­­elnök felolvastatott és felolvasás után az országos levéltárban helyezett el. Bottlik alelnök bejelenti, hogy több felirat érkezett be, amelyeket sorrendben olvastat fel, majd be­jelenti, hogy Vasadi Balogh György lemondólevelet nyújtott be a Háznak. Andrássyék mentelmi ügye. Az indítvány- és interpellációs­­könyv felolvasása után Rubinek Ist­ván, a mentelmi bizottság előadója, Andrássy Gyula, Rakovszky István, S­áray Antal és Beniczky Ödön mentelmi ügyében terjesztette be jelentését; ezzel kapcsolatban jelenti, hogy Somogyi István kisebbségi véleményt terjesztett be. Kéri, hogy mindkét jelentést nyomassák ki és osszák széjjel, majd indítványozza, hogy a sürgősségre való tekintettel a legközelebbi ülés napirendjére tűzzék ki az interpellációkat Bottlik József alelnök jelenti, hogy Andrássy, Rakovszky, Sáray, Be­­niczky, Borovicsni Gyula és Gratz Gusztáv védőik által kérvényt adtak át, melyben kérik a mentelmi ügynek sürgős retárgyalását és kérdik, hogy rendes vagy statáriális bíróság elé kerül-e az ügy? A Ház hozzájáru­lsával a men­­e­mi bizottság beterjesztett jelentését már a legközelebbi ülés napirend­jére tűzni indítványozza. Bethlen programja. Ezután gróf Bethlen miniszterelnök állt fel­szólásra. A parlament szokásá­nak megfelelően bátor vagyok tájé­koztatni a Házat a kormányzat irány­elveiről. Előbb azonban szabad le­gyen a kormány részéről is hozzá­járulásomat beterjeszteni ahhoz az indítványhoz, amelyet a mentelmi bizottság előadója tett. Magam is sürgősnek és fontosnak tartom az ügyek tárgyalását. Igaz, hogy ezáltal a kormány bemutatkozása és a kormányprogram feletti vita r­i­asz­­tást fog szenvedni, azonban miután a kormány indemnitást fog kérni, azzal a kéréssel fordulok a Házhoz, járuljon hozzá ahhoz, hogy a kor­mányprogram és az indemnitás vitája egyesí­­tessék. Parlamenti szokás, hogy a kor­mány bemutatkozásakor a közálla­potok tgész mezejére kiterjeszkedő programot adjon a kormányelnök. Amikor áprilisban a kormány pro­gramját kifejtettem, kiterjes­z­edtem az összes politikai kérdésekre. Ki­fejtettem azokat az elveket, ame­lyekre a kormányzat támaszkodni kíván. Kifejtettem a nemzeti, keresz­tény és agrárirányzatot. Kifejtenem azokat az eszközöket, amelyeket igénybe venni óhajtok. Az akkor ki­jelentettekhez most is ragaszkodom. Ahhoz hozzátenni, vagy elvenni va­lóm nincs. Ha még a mai viszo­nyok között bizonyos változások lát­szanának szükségesnek a kormány politikája irányában, az nem elvekre, hanem csakis azon eszközökre is módszerre vonatkozik, amelyeket a változott viszonyok között követ­nünk kell. Foglalkozom tehát elsősorban azzal a kérdéssel, hogy miért, mennyiben és milyen mérték­ben akartam vagy milyen mértékben tartom szükségesnek a mai viszonyok között a politikai mód­szer bizonyos változtatását. Amikor áp­rilisban az akkori kormány programját előadtam, hogy smig az. Orosz­országban jelentkező bolsevizmus fenyegető veszélyt jelent az or­szágra, amíg Európában bolse­vista­ propaganda van, amíg nagy anyagi eszközök segítségével igye­keznek forradalmasítani az egész Európát, amíg a szomszédainkkal bizonyos inficiálási politika fo­lyik, amíg bizonyos ragályt mes­terségesen fentartanak, hogy Ma­gyarország közviszonyait megront­sák, addig nagy éberséggel kell közállapotainkra ügyelni és a sza­badságok terén nem mehetünk el odáig, mint ahogy azt szí­vesen tennénk A viszonyok azon­ban változtak. Az orosz bol­sevista­ hatalom visszafejlődésben van. Európában a bolsevista­ propa­ganda még folyik, azonban sikerei hanyatlóban vannak. Ebből a helyzetváltozásból bizonyos konzekvenciát kell levonni és azt a legnagyobb örömmel vonjuk le. Az ülés tart. Tizenkét magyar kommunistavezért kiutasítottak Ausztriából. BÉCS, dec 7. (A M. T. I. magánjelentése.) A magyarországi kom­munista­ menekültek közül, akik Bécsben találtak menedéket, tizenkettőt kiutasítottak Ausztriából. Ennek a rendszabálynak az az oka, hogy a december 1-iki események miatt megejtett házkutatások során megállapították azt a tényt, hogy ezek a menekültek nem teljesí­tték a tartózkod­ási engedély ama feltételét, hogy minden politikai tevékenységtől tartózkodnak kell. A 12 kiutasított között van Kun Béla uralmának hat főbiztosa, névszerinti Landler, Vágó, Hamburger, Hevesi Gyula, Szántó Béla és Lukács László. A Rote Fahne kiválök Lengyel Gyulát, Király Bélát, Rudas Lászlót és Gábor Andort is felsorolja, mint akiket szintén kiutasítottak. Dr. Bottka Sándor főkapitány nyilatkozata a detektiv-vizsgáról. SZEGEü, december 7. (Saját tudósítónktól.) Beszámoltunk pár nappal ezelőtt arról, hogy a szegedi államrendőr­ség detexim­testületének több ideig­lenes állományban levő tagja le­vizsgázott. A vizsga eredményéről dr. Bottka Sándor főkapitány ma a következőket mondotta: — Harminchat ember vizsgázott. Ezek közül hat elsőrendű minősítést nyert és csak három nem folh meg. Az eredmény általában igen kielégítő. A vizsgázók hét kategóriából kerül­tek ki. Detektivekké előlépett rend­őrökből és más pályákról átlépett detektívekből. E második csoport tagjai magasabb iskolai képzettségű fiata­lem­berek. Legtöbb közöttük a kereskedelmi érettségire­ bíró detek­tív. Természetesen ezek a­­ ciullab­­bak a­z elméleti tárgyakban előnyben vannak és teljes precizitással adták meg a feltett kérdésekre a választ. A másik kategória az előiskolázottság hiányát szorgalmával pótolta. A gyakorlatban azután a differenciák kiegyenlítődnek. A magunk részéről csak örömmel regisztrálhatjuk a főkapitány nyilat­kozatát, mint biztosítékot arra, hogy Szeged város közbiztonságára elmé­leti­eg és gyakorlatilag is teljesen képzett detektívtestület őrködik. Gratz Gusztáv szenzációi. BUDAPEST, dec. 7. (M. T. 1.) Hir szerint a nemzetgyűlés elé ter­jesztik Gratz Gusztáv vallomási jegyzőkönyvét is, amelyben szenzá­ciós adatok sorakoznak egymás mel­lett és más világításba helyezik az egész ügyet. Bizonyosra veszik, hogy gróf Apponyi Albert a legelső alka­lommal fel fog szólalni és követelni fogja, hogy a letartóztatott négy képviselő részt vehessen a parlament­nek azokon az ülésein, amelyeken az ügyüket fogják tárgyalni. mmaaammamaamammamm Csehország szabadon bocsátja a királypuccs internáltjait. BUDAPEST, dec. 7. (M. T. I.) Haller István és Taszter Béla nemzet­gyűlési képviselők felkeresték Kánya Kálmán rendkívüli követ és meg­hatalmazott minisztert és aziránt érdeklődtek, hogy tett-e valamit a kereszténypárt ismert határozata alap­ján herceg Windischgrätz kiszabadí­tása céljából. Kánya Kálmán kijelen­tette, hogy a külügyminisztérium megtette a szükséges diplomáciai lépéseket és márj választ is kapott a cseh kormánytól. Hangsúlyozta, hogy a cseh külügyminisztérium távirati értesítése szerint IV. Károly magyar­­országi tartózkodásával kapcsolatban letartóztatott magyarokat hamarosan szabadon bocsátják. Ilyen körülmé­nyek között a letartóztatottak két­­három napon belül elhagyatják inter­­nálási helyüket. Ebben a kérdésben egyébként Lingauer Albin a Ház mai ülésén interpellációt intéz a külügy­miniszterhez. A szerb megszállás okozta károk bejelentése. A kereskedelmi miniszter leiratban szólította fel a Szegedi Kereskedelmi és Iparkama­rát a területén történt szerb pusztí­tások kárösszegének összeírására. A kamara a leiratot áttette a közigaz­gatási hatósághoz és így azoknak a kereskedőknek és iparosoknak, aki­ket a megszállók megkárosítottak, a kárbejelentéssel az illetékes közigaz­gatási hatóságokhoz kell fordulniok. KÉSIK AZ INDEMNITA8. A kormány úgy tervezte, hogy a mai ülésen terjeszti elő az indemnitási javaslatot. Értesülésünk szerint Kállay Tibor pénzügyminiszter még nem készült el javaslatával és legjobb esetben csak szombaton léphet vele a par­lament elé. EGYESÍTIK AZ ÖSSZES KÖZ­­ÉLELMEZÉSI SZERVEKET A KÖZÉLELMEZÉSI MINISZTÉRIUM­BAN. Dr. Térffy Béla, az új köz­­élelmezési miniszter tegnap óta torok­­gyulladásban betegen fekszik lakásán és ez okból a közélelmezési minisz­térium megalakítása rövid késedelmet szenved. A miniszterel­nöknek az volt a terve, hogy a különböző minisz­tériumokban elhelyezett és a köz­­élelmezés ügyeit intéző osztályokat kormányrendelet útján egyesítik. Az eddigi tervek szerint a gabona kor­­mánybiztosság, a lisztosztály, malom­osztály és az ízvizsgáló-bizottság fog a közélelmezési hivatal fenható­­sága alá tartozni.

Next