Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
Szeged, 1922 január 15 Cannes vagy Cannae? SZEGED, január 14. Cannes, a francia Dél ragyogó egri városa, nekünk magyaroknak eddig gyászt jelentett, itt halt meg modern irodalmunk egyik legnagyobb reménysége, legszebb ígérete: a csillogó szellemű, finom lelkű Justh Zsigmond. Most az egész válságos Európa sorsáról próbáltak dönteni Cannesben a mai világ látszatos hatalmasságai, Lloyd Georgeval és Brianddal az élükön. Az egyik hatalmas ma már a porondon hever, megverve a saját társaitól. Briand megbukott, a tulajdon munkatársai ejtették el, mert sokalltták, amit a volt szocialista a németeknek engedett. Egyelőre a francia militirizmus imperialista törekvései nyomultak előtérbe, a háborús mentalitás győzött, és nem a francia népben, hanem csupán a francia vezetők többségében. A „győzelmes“ Franciaország legjobbjai és tömegei — és nem mindig azok a legjobbak, akik legfelül vannak! — már kezdik megelégelni azt a „győzelmet“, amelybe megrokkanni készül győző és legyőzött egyaránt. Anglia pedig még előbb arra a belátásra ébredt, hogy Európa lelki és gazdasági egyensúlyának tökéletes fölbontásával járna, ha mereven és könyörtelenül, ha vakon és végzetesen betartanák azokat a bosszuló intézkedéseket, azokat a megtorló rendszabályokat, amelyek jóknak látszottak a nagy „győzelem“ első, vérködös mámorában, de ma már, három évvel a szörnyű vihar elütése után, valósággal anakronizmusok kezdenek lenni és a lehetetlenséggel határosak. Lloyd George, a maga vesztébe rohanó európai kultúra világbirodalmának élén egy új Constantinus, már jól látja és mélyen érzi a veszélyeket, amelyek a legyőzött és leigázott népek megalázásából és megterheltéből származnak és tudja, hogy a „győztesek“ elemi életéneke kiáll az égre Rathenau és társai, többek között Magyarország siralmas panaszaiból is. A demokrácia világa — már pedig a huszadik század Európája vagy demokratikus lesz, vagy elveszt- nem tűrheti a hódlás diktatúráját és nem engedheti a hatalom autokráciáját. Cauiej után csak Cannac jöhet. diktál*» «siín csatavesztés, ha a nyugati dor/>crádák jelenlegi vezéreinek r. 'Hkjf/rfi'AQ nem ébred fel a f:*tó’t*44» lelkiismeret teljes Oif jótu Lif'.pa élni és dolgozni akar tzy»á«yvétrí és tovább munkálni « falturának a kiépítését), a**y világtörténelem egyik legnJfywsruov és legmaradandóbb műve, i/arnok kiváló egyéé* <£ vgozó tömegűnek eredüknye A cannesi konferenciát arm M^gftsokithatta Briandehávtoian, <*»■ sm Cannesben kezdődött, wf.av folytatódnia kell, az engedek* y*ég, a megértés, a belátás jellemében, egészen addig, amíg az európai tőke és munka teljes győzelme el nem érkezik. Ara 3 korona. Nem szűnt meg a nyomozás a Duna—Tisza közötti atrocitások ügyében. BUDAPEST, jan. 14. Az Új Lap írja: Ismeretes, hogy Beniczky Ödön interpellációja folytán még tavaly nyáron szigorú vizsgálatot rendeltek el a Duna—Tisza között lefolyt garázdálkodások ügyében. Most azt híresztelik, hogy az amnesztia-rendeletek következtében a Duna—Tisza közötti atrocitások ügyében a nyomozást beszüntették. Mint a Magyar Híradó értesül, a hírek nem felelnek meg a valóságnak, mert a nyomozást valamennyi ügyben a legerélyesebben folyamatba tették. Még azokban az ügyekben is lefolytatják és befejezik a nyomozást, melyekben előreláthatólag az amneszti rendelet értelmében egyeseknek kegyelmet kell adni. Hogy jár-e valamely gyanúsítottnak kegyelem, azt csak akkor lehet elbírálni, ha az ügy nyomozása befejeződik. Szó sem volt újabb harKista puccskísérletről. BUDAPEST, jan.4. A Nap írja: A politikai közvéleményt ma is a nyilvánosságra került pucskísérletek fogalkoztatják. Munkatársunkat úgy informálták, hogy semmi izgalomra nincs ok, semmi puccskísérletről nincs szó. Mindazok az intézkedések, melyek a rendőrség részéről történtek, egyedül a vas- és fémmunkások sztrájkjával vannak összefüggésben. Csupán preventív intézkedéseket tettek arra az esetre, ha a vasgyár-tulajdonosok nem tudnának megegyezni. A megegyezésre meg van a legjobb kilátás. Drágasági pótlékot kapnak a honatyák. Megszavazták a nyolcórás üléseket. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, jan. 14. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg. Az ülés elején a nemzetgyűlés megszavazta az indemnitási vita tartamára a 8 órás üléseket. A 8 órás ülések hétfőn kezdődnek. Ezután a gazdasági bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését a képviselői tiszteletdíjak felemelésének kérdéséről. A bizottság nem javasolja a tiszteletdíjak felemelését, de javasolja, hogy adjanak egyszeri mindenkorra 10.000 korona drágasági pótlékot a képviselőknek, ezt azonban csak azok vegyék fel, akik arra valóban rá vannnak szorulva. Ugron Gábor hozzájárul a javaslathoz, de ellenzi a hozzáfűzött felszólalást, mert a képviselők között nem lehet vagyoni viszonyaik miatt megkülönböztetést tenni. Csontos Imre a javaslat változatlan elfogadását kéri. Kovács J. István kívánatosnak tartaná, ha még a mostani nemzetgyűlés megállapítaná a jövő nemzetgyűlés tagjainak tiszteletdíját s ilyen értelemben határozati javaslatot nyújt be. . ... Vass József miniszter csatlakozik Ugron módosításához, valamint Kovács J. István határozati javaslatához. A nemzetgyűlés az előadó javaslatát Ugron módosításával fogadta el, egyben elfogadja Kovács J. István határozati javaslatát. Ezután Csizmadia Sándor a Ház határozatához képest ünnepélyesen megkövette a nemzetgyűlést. Czeglédi Endre: A kormány gazdasági programjában csak az adórendszer kiépítését látja megvalósítva. Már többször rámutatott arra, hogy a pénzügyi politika gazdasági alátámasztás nélkül nem lehet egészséges. A miniszterelnök úr nagyon helyesen mondotta, hogy a nemzetnek szüksége van egészséges demokráciára, melynek kifejezője a keresztény nemzeti egyesülés és a kisgazdák pártja. A kormány gazdasági politikájával kapcsolatosan hosszasan indokolja a kormányt támogató pártból való kilépését. A szabad kikötő építésének ügyét felemlítve, helyteleníti, hogy a kormány idegen tőkét kíván igénybe venni. Ez ellen tiltakozik. A királykérdés szerinte el van intézve, azért nem tartja helyénvalónak a hosszas közjogi vitatkozásokat. Ezek helyett sürgős gazdasági kérdéseket kellene tárgyalni. Beszédét azzal fejezi be, hogy a kormány iránt bizalmatlan és az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Ezután Mándy Samu emelkedik szólásra: Nem foglalkozhat az egész megcsonkított, kirabolt ország államháztartási rendjének záros határidőn belül való helyreállításával és azzal, hogy a valutát egy év alatt megjavítja, ehhez nincsenek meg a szükséges előfeltételek. Helyes, hogy a pénzügyminiszter nem akar új adótörvényekkel előállni. Az adótörvények közül különösen egyre akar rámutatni, a mezőgazdasági sérelmeket óvó első és második váltságtörvényre. A második váltságtörvény az ingatlan váltságra vonatkozik és ha ezt szembeállítjuk az első váltságtörvénnyel, amely a nagytőkére vonatkozik, látjuk, hogy az egyenlő elbánás szempontjából égbekiáltó igazságtalanság történt a mezőgazdasági érdekeltségek rovására. A jövőben összeülő nemzetgyűléstől el kell várni, hogy e tekintetben Vasárnap, III. évf., 12.sz. megvalósítsa az egyenlő elbánást. Felhívja a képviselők figyelmét, hassanak oda, hogy kerületeidben helyreálljon az adómorál. Foglalkozik azután a vagyonadóval, amelyre nézve a törvény kimondotta, hogy a békeárakat kell alapul venni. Kéri a pénzügyminisztert, vegye revízió alá a végrehajtási utasítások ezen tételét. Ezután a földhaszonbérlettel foglalkozik. Az ülés tart. Bethlen ma tárgyal a kisgazdapárttal BUDAPEST, jan. 14. A Virradat írja: A miniszterelnök ma délután tárgyal a kisgazdapárt vezetőivel. A megbeszélésen nagyatádi Szabó István, Mayer János és Gaál Giszton vesz részt. A tanácskozáson a választójogi tervezet is szőnyegre kerül. BUDAPEST, jan. 14. A Magyar Hírlap írja: A miniszterelnök hazaérkezése után programszeron ma fogja a kisgazdapárttal e tervezett tárgyalásokat megkezdeni. A miniszterelnök már kora reggel Gömbös Gyula kíséretében a miniszterelnökségre ment, onnan azonban egyelőre semmiféle intézkedés nem történt arra nézve, hogy ezeket a tanácskozásokat a mai napon mikor kezdik meg. A köztársasági párt is részt vesz a választásokon. BUDAPEST, jan. 14. Az Országos Köztársasági Párt Nagy György elnöklésével ülést tartott, amelyen tárgyalta a nemzetgyűléshez intézendő memorandumot, melyben azt kéri a párt, hogy a közeli képviselőválasztásokon a köztársasági eszme propagálását is engedje meg a kormány. A memorandumot a nemzetgyűlésen Cserti József képviselő terjeszti be. A tavaszi választásokon Szentesen Nagy György, egy hajdúsági kerületben Juhász Nagy Sándor, a Károlyi-kormány volt igazságügyminisztere lép fel. Massaryk Bécsbe utazik. BÉCS, jan. 14. (M. T. I.) A Neue Freie Presse arról értesül, hogy Massaryk elnök február végén vagy március elején, mielőtt Párisba utaznék, Ausztriában tesz látogatást. •vmmmsmmvmmmaaaammwv* ELKÉSZÜLT AZ ÚJ VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNYTERVEZET. A Pesti Napló írja: A választójog, mint már többször jelentettük, teljesen elkészült. Hiteles helyen szerzett értesülésünk szerint a törvénytervezet a lajstromos és rendes választójognak egy áthidaló kombinációját akarja statuálni. A politikusok kétségbevonják, hogy a még hátralevő 4—6 héten belül letárgyalhatják a választójogot s erről szerintük csak az esetben lehetne szó, ha a nemzetgyűlés pártjai megegyezésre tudniak jutni