Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)
1922-06-24 / 143. szám
Bethlen beszélt... Még pedig elég okosan beszélt. Cselekedni ugyan eddig még nem cselekedett, mint ahogy a hároméves kurzus eddig mindig kimerült a beszédekben, sőt lármázásokban és kiabálásokban és ha a cselekvések terére kellett lépni, azok bizony inkább csak atrocitások és terrorisztikus tettek voltak. Azonban így sokáig nem lehet tartani semmiféle rendszert, sem kurzust, sem szovjetet. Gróf Bethlen István, a jelek szerint, végre mégis csak rászánta magát arra, hogy reálpolitikus legyen és így, az egységes pártbaa bemutatkozva, programot adott erre a reálpolitikára. Ez a program egyelőre inkább negatív, mint pozitív, sőt, valljuk be őszintén, egészen negatív. Ebben megegyeznénk azzal a programmal, amely három év óta éhen tartja a magyar közvéleményt, de a Bethlen István negatívuma valahogy mégis csak fejlődést jelent ahhoz a negatívumhoz képest, amely eddig a zürichi piacon zérus alá szorította valutánkat, megbénította iparunkat és kereskedelmünket, lejáratta jó hírnevünket és már-már veszélyeztetni kért? eddig kivívott kulturális fölényemet, amelytől pedig nem kisebb és nem több függ, mint területi integritásunk, jövő fejlődésünk, egyszóval az egész magyar sors, az egész nemzeti lét kérdése. Gróf Bethlen István beszélt, egyelőre csak beszélt, de legalább mondott olyanokat, amilyeneket mi már nagyon régen és nagyon sokszor, hol szordinóval, ha kellett, hol hangos jajjal, ha lehetett, elmondottunk és amelynek visszhangja mindig az ellentábor dühös fölzúdulása, haragos ellenmondása és mérges átkozódása volt. Hazaárulásnak, a nemzeti becsület meggyalázásának, vörös posztónak minősítették, valahányszor bátor és becsületes hangok emelkedtek a háromesztendős kurzus kilengései, ártalmas egyéni akciói, veszedelmes atrocitásai és éppen a keresztény és nemzeti gondolatot megszégyenítő és megalázó ténykedései ellen. És most, az utolsó, sőt a legutolsó órában a győzedelmes“ gróf Bethlen István mondja ki a végső szentenciát az ilyen üzelmek ellen, amelyek immár rendszerré és dicsőséggé kezdtek válni ebben a különös világiban, ahol kereszténység örve alatt gyülölséget, nemzeti jelszó zászlaja alatt idegenből csempészett klerkális dugárut árultak némelyek, akik a magyarság vezetőinek óhajtották föltolni magukat, bár hiába. Mi a Szózatból idézzük a miniszterelnök szavait, a Szózatból, amely talán mégis a leghitelesebb forrás volt eddig azok szemében, akik eddig a kecskeméti és orgoványi hitvallásra esküdtek. A Szózat sok mindent dőlt betűkkel szed Bethlen beszédéből, de a beszéd velejét nem szedi mégsem ezekkel a betűkkel. A miniszterelnök fölhívja tisztelt barátait, hogy a keresztény irányt cselekedetekkel fejlesszék és nem lármával, sem hangos jelszavakkal, vagy fejbeütésekkel, hanem becsületes, tisztességes munkával. Nem tudjuk, mit szól mindehhez az ébredők igen tisztelt önrobbantó szövetkezete, nem tudjuk, mit szól mindehhez a Budaváriak és Wolffok megfogyatkozott serege, nem tudjuk, mit szól mindehhez Kecskemét és Orgovány, Siófok és Izsák hősi hada, hogy Héjjas Ivánékról és Keö- Kucseráékról ne is beszéljünk. Annyi bizonyos, hogy itt mégis csak új BUDAPEST, június 23. Tíz órakor nyitja meg Gadi Gaszton a mai ülést. A teremben még alig van 25—30 képviselő, ezeknek nagyrésze a kormánypárt tagja. A szocialisták közül összisen négyen vannak, a polgári ellenzék helyén Nagy Ernőt látni, a legitimista ellenzék tagjai közül egy sincs benn a teremben. Jelenti az elnök, hogy öllevényi Szabó István sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Ezután a tanácskozási osztályok megalakítása következik. Gadi Gaszton elnök egymásután húzza ki az urnából a neveket és kisorsolja a négy osztályt. Közben lassan gyülekeznek a képviselők. Az elnök jelenti ezután, hogy következik a nemzetgyűlés két jegyzőjének, valamint a bizottságok megválasztása. A választás elrendelése előtt öt perc szünetet ad. Negyed tizenegy óra után néhány perccel nyitja meg az elnök újból az ülést és ekkor megkezdődik a a szavazás. Petrovich jegyző jegyzi a távollevő képviselőket, még mindig sok dolga van, mert a képviseők nagy része még mindig nem jelent meg az ülésen. A szavazás végén lép a terembe gróf Bethlen István miniszterelnök ngy aktatáskával és leül a helyére. A szavazás befejeztével a jegyzőkre beérkezett nyílt szavazatokat nyílt ülésben számlálják össze a jegyzők, majd Gadi Gaszton elnök kihirdeti, hogy leadatott összesen 104 szavazat, ebből Csik Józsefre esett 97, Hébert Edére 95, ennek alapján Csik Józsefet és Hébert Edét a nemzetgyűlés megválasztott jegyzőinek jelenti ki. A bizottsági tagságokra leadott szavazatok összeszámlálásának idejére az elnök az ülést felfüggeszti. Az ülés újból való megnyitása után Gadi Gaszton elnök kihirdet az egyes bizottságok megválasztott tagjait. A szavazás kihirdetésénél kiderült, hogy a hivatalos jelölési listán csak egyetlen változás történt: a 33 tagú földmivelésügyi bizottságból kibuktatták Drózdy Győzőt és helyette 60 szavazattal Czettler Jenőt választották meg. Érdekes, hogy az ellenzéki jelöltek mindenütt egy-kéthárom szavazattal kaptak csak kevesebbet. Feltűnő volt, hogy a bizottságok értelmük lesz a magyar igéknek és hogy a régi kurzust, főleg annak vad és ostoba kinövéseit tovább folytatni nem lehet. Munka, béke, konszolidáció, jöjjön el a te országod és ezt már nem csupán mi mondjuk és kívánjuk tiszta szívből, destruktív liberálisok, hanem maga az ország miniszterelnöke, akié nem csupán a hatalom és a dicsőség, de a felelősség is azért, ami volt és ami van, sőt azért is, ami lesz, ha ő csinálja tovább! összeállításánál nem a legnagyobb körültekintéssel jártak el és nem mindenütt a legkiválóbb szakértőket választották be. így hívták ki például a pénzügyi bizottságból Dréhr Imrét és Strausz Istvánt és a véderőbizotságból Gömbös Gyulát. Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti az állami költségvetés első hat hónapra szóló javaslatát és kéri, hogy azt a pénzügyi bizottsághoz utasítsák. Gaál Gaszton elnök: A javaslat ki fog nyomatni és a pénzügyi bizottsághoz lesz utasítva. Fölhívom a most megválasztott bizottságokat, hogy alakuljanak meg és hogy alakulásukról lehetőleg még ma tegyenek jelentést Ezután kijelöli az egyes bizottságok tanácskozó helyét, majd így folytatja. Fölhívom továbbá a képviselő urakat, hogy még a holnapi gyűlés előtt délelőtt negyed tíz órakor alakítsák meg bizottságaikat. Fölhívom végül az összeférhetetlenségi álandó bizottság ma megválasztott elnökét, elnökhelyettesét és tagjait, hogy a legközelebbi ülésen, tehát holnap, eskütétel végett jelentkezzenek. A bizottságok megalakulásának idejére az ülést tíz percre felfüggesztem. Negyedígy után nyitja meg újra Gadi Gaszton elnök az ülést és jelentést tesz a szünet közben megalakult bizottságokról. A pénzügyi bizottság elnökévé gróf Ráday Gedeont választották, jegyzője Neubauer Ferenc lett.. A földmivelésügyi bizottság elnöke Mayer János, jegyzője Neuberger Ferenc. A külügyi bizottság elnöke gróf Teleki Pál, a mentelmi bizottság elnöke Fáy Gyula. A közigazgatási bizottság elnöke Putnoki Mór, a közjogi bizottság elnöke Kenéz Béla, a véderő bizottság elnöke Karafidth Jenő, a közlekedésügyi bizottságé Hegyeshalmy Lajos, a munkásügyi bizottságé Egri Nagy János lett. Az elnök ezután indítványozza, hogy a holnapi ülést délelőtt tíz órakor tartsák. A napirend első pontja lesz az indítványi és interpellációs könyv felolvasása, azután az összeférhetetlenségi bizottság esküsele következik, majd a további teendőkről intézkednek. A Ház így határozott. Öttevényi Szabó kíván interpellációja következik ezután. Az elnöklést Huszár Károly veszi át. Öttevényi Szabó István az fejteget interpellációjában, hogy 453 községben lépett föl a veszettség és ez ellen orvoslást kér. Nagyatádi Szabó István födmivelésügyi miniszter azonnal válaszol az interpellációra. Beismeri, hogy a veszettség elleni szérum előállítása körül tényleg nehézségek vannak, azonban a földmivelésügyi miniszter mindent meg fg tenni, hogy ezeket leküzdje. A választ Öttevényi Szabó István és a nemzetgyűlés tudomásul vette. A jegyzőkönyv hitelesítése után háromnegyed egy órakor Huszár Károly az ülést bezárja. A nemzetgyűlés bizottságai. A népszövetségi tanács megvizsgálja a határkiigazitó bizottság adatait. GENF, június 23. A nagykövetek tanácsa felkérte a népszövetségi tanácsot, hogy a legközelebbi ülésen vizsgálja meg a határkiigazitó bizottság a magyar—román és a magyar—jugoszláv határra vonatkozó adatait. Ezek az adatok a trianoni békeszerződésben megállapított határoknak 1920 május 6-i kisérő levél értelmében való kiegészítését követelik. ewwwwwwwwwwwwwwwwe Megbukott az osztrák gazdasági helyreállítási terv. BÉCS, június 23. Még alig huszonnégy órája, hogy a pénzügyminiszter a várva-várt pénzügyi tervezetet beterjesztette, máris olyan nehézségek mutatkoznak, amelyek Ausztria pénzügyi helyzetének szanálását illuzóriussá teszik. A pénzügyi javaslat mindenekelőtt a parlamenti és társadalmi osztályok harcán feneklik meg, amelyek közül mindegyik azt óhajtja, hogy a másik hozzon áldozatokat. Az állami hivatalnokok fizetési követeléseikből engedni nem akarnak és védi őket szervezettségük ereje. A radikálisabb elem máris telefon- és távírósztrájkkal fenyegetőzik. A szociáldemokraták azt kívánják, hogy előbb a parasztok vagyonához nyúljanak hozzá és a bankok hozzanak áldozatokat, viszont a bankok és az ipari körök azon a véleményen vannak, hogy a parasztok vagyonát kell előbb megadóztatni A parasztok természetesen tudni sem akarnak erről és szervezeteik máris a légiesebb ellenállást jelentették be a pénzügyi javaslatok ellen. A kormányban levő bizalmi emberük, Buchinger földmivelésügyi miniszter kivonulással fenyegetőzik, ha kívánságaikat nem veszik figyelembe. A pénzügyi tervezet elleni ellenállás hatását már tegnap éreztette. A tegnapi tőzsdei magánforgalomban már magasabb árfolyamokat fizettek a külföldi valutákért A magyar koronáért ismét 16 és fii ősz-