Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)
1925-04-01 / 74. szám
Bxerkeszttoég: Deák Permentes 2 (FöreáU a kolini nemben). Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Andor-sugárút 1. Telefon 16-34. Elölhetési árak: Egy h Magra helyben 40000, Budapesten és vidéken 4SOOO kor. VI. évfolyam. Egy szám éra 2000 ki Szeged, 1925 április 1, SZERDA. Hirdetési árak: Felhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tíz szóig 2000. Jeligés 3000 kor. Szövegközt közlemények soronként 10.000, családi értesítés 50.000. Nyiltter és gyász Jelentés 100 *-al drágább. 74-ik szám. Pótválasztás lesz Bárczy Dezső és Németh Károly között. A győri választás eredménye: (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Győrből jelentik: A szavazó urnákat 9 órakor zárták és 10 órakor hozzáfogtak a szavazatok összeszámlálásához. Éjjel fé egy órakor a kövekző a számlálás eredménye: Bárczy Dezső 1366, Németh Káoly 1043, Vámbéry Rusztem 1087. A szavazatok összeszámlálását egynegyed kettőkor fejezték be. Végleges eredmény : Bárczy Dzső 1524, Németh Károly 1428, Vámbéry Rusztem 1335. Bárczy és Németh között tehát pótválasztás lesz. A porosz miniszterelnökválasztás, Berlin, március 31. A porosz országvidésen a miniszterelnökválasztáson összesen 466 szavazatot adtak le. Ebből 211 esett a demonrati Höpker-Radboffra, aki a mostani minisztérium pénzügyminisztere, 176 esett dr. Peter volt lezerelési biztosra, 43 pedig a kommunista Pickre. Hat szavazat üres volt. Höpker-Radoff és dr. Peter köd pótvrlasztás lesz. SV%VWVVWVYWWWSV%WV\\%\\VW%V\iVVV»\VY%\VWVWA\V%%WWV\%VWVVV% Nincs igazuk a tudósoknak. Alaposan meghánytuk-vetettük a dolgot, mielőtt írásba kezdtünk és arra a konklúzióra jutotunk, hogy az író és a tudós semmi esetre se olyan tekintély, ha ugyan egyáltalán tekintély, akinek a babéréit ne lehessen megtépdesni. Az író és a tudós, amint az egyik legdicsőbb kurzusintézményen, az ujságíró-akadémián taníthatják, nem politikus, élete, búvárkodása, alkotásai tehát a legtávobbi vonatkozásba sem hozhatók az oiszág tekinélyével. Ezek szerint nem is követünk el tekintélyrombolást, ha a szentelt vizet ez énnél leszedjük róluk. Nincs igazuk a tudósoknak és nincs igazuk az iróknak, amikor rebeliskednek, mert a belügyminiszter egyetlen egy helyet ad nekik a főváros törvényhatósági bizottságában. A tudósok és az írók érjek be annyival, amennyit kapnak, mert feje tetejére borul a rend és a hazafiság ebben az országban, ha mondjuk, olyan testület is a sarkára mer állni, mint amint az Akadémia és követeli a közügyekből eddig teljesen kinullázott szekták érdem szerinti részesedése. Meg is mondja a belügyminiszer, hogy nem tételezhető fel az Akadémiáról, mely mindig a nemzeti szellem zászlótartója vett, hogy szembe akar helyezkedni a törvénnyel. Az Akadémia tehát megszűnik a nemzeti szellem zászlótartója lenni, ha méltatlannak tartja, hogy a tudósok és írók csak egy taggal legyenek képviselve a főváros ügyeinek intézésénél és ha nem hajandó kormánybiztos jelenlétében megejteni ennek az egy tagnak a kijelölésit. Ezt nem mi mondjuk. Ezt a belügyminiszter mondja. De így lenne akkor is, ha nem mondaná. A hazafiságnak, néhány év óta, új kritériuma és új tartalmi jelentősége van. Az Akadémia tudós tagjai, egyenként és összeségükben, sok mindent tudnak és tanulhatnak. Ezt az egyet azonban nem elég jól tudják és nem elég jól tanulták meg. Ezért részesülnek most osztályfőnöki megrovásban. Ezért nincs igazuk. De nincs igazuk a tudósoknak és íróknak azért sem, mert álságosan komolyan veszik a tervbe vett reformot. Egy fecske nem csinál nyarat. Lehetnek, akik a tudomány és irodalom ngy megtiszteltetését látják abban, hogy a közélet, a politika leereszkedett hozzájuk. Szerintünk a hasonló újítások jók porhintésre, de a magyar közélet szanálásának még csak a kezdetét sem jelentik. Azzal legyünk tisztában, hogy a kormány a fővárosi törvényt is a maga céljainak és erőviszonyainak figyelembevételével csinálta. Az a mód, ahogyan a tudósok és írók számára biztosított egyetlen helyet betölteni kívánja, rosszul leplezett formája a kinevezésnek. Ez ellen lehet ágálni. Ez ellen lehet passzív rezisztenciáskodni. Csak érvelni nem szabad. Mert a kormánynak nem a tudós, vagy író kell elsősorban, hanem a maga kinevezés jogának biztosítása eggyel több tagsági hely betöltésénél. Hogy aztán az az egy tag véletlenül tudós, vagy író, az ördög bánja. A tudós akadémikusok azonban ezt sem tudják. Ezért sincs igazuk. De nincs igazunk nekünk se, akik az ország és a város sok baja és gondja mellett amiatt fájlaljuk a fejünket, hogy nincs igazuk a tudósoknak és az íróknak. Olyan fráterek ezek, akikért nem érdemes veszkődni. A történelem minden korszaka följegyzi róluk, hogy ők gyúrták azokat a kovászokat, amelyekben érlelődni kezdtek a haladás áldott csírái. Nem jó őket közel engedni a politikához. Persze nem Haller István gondolunk, akiben ritka tökéletességgel egyesültek a legveszedelmesebb izgató és a legfélelmetesebb üzletember legkiválóbb tulajdonságai. Az ilyen tudóst be kell engedni ezentúl is a politikai arénába. Sőt ezentúl is vezérszerephez kell juttatni. A zsidóság és a munkásság elleni gyűlölet szent nevében. De szokat, akiknek halk a szavuk, mély és nemzetközi vonatkozásokban is számottevő a tudásuk és tehetségük továbbra is távol kell tartani a közélettől, ha állásfoglalásuk nem látszik biztosítottnak a kormány számára. A tudósok, úgy látszik, azzal a merész gondolatai foglalkoztak, hogy számbelileg méltó arányban és ilyen szempontoktól teljesen függetlenül választhatnak tagokat. Tehát jelentékenyen több szabadságot vindikáltak maguknak, mint amennyit mostanában mifelénk esedékezni szoktak. Tudósokért, akik ennyit se tudtak, igazán nem érdemes telefármálni a vilgot. A felsőházi javaslatot letárgyalta a bizottság. Budapest, március 31. A nemzetgyűlés közjogi és igazságügyi bizottsága kedden délután Platthy György elnöklete alatt ülést tartott, amelyen folytatta a felsőházról szóló törvényjavaslat részlees tárgyalását. Egy seg módosítást fogadtak el, amelyek közül a jelentősebbek. A 19. §-nál, amely a szervezetek és intézmények részéről kiküldendő felsőházi tagok választásáról rendelkezik, Ugron Gábor szükségesnek tartaná, hogy a közgazdaság három legnagyobb ága, az OMGE, az OMKE és a GyOSz útján képviseetet nyerjen. Eckhardt Tibor javasolja, hogy a vitézi széket három tag képviselje. Nagy Emil azt javasolja, hogy az OKH és a Hangya is kapjon egy-egy képviseletet. Lukács György az Országos Közegészségügyi Tanácsnak és az Országos Képzőművészeti Tanácsnak is kíván képviseletet. A bizottság a szakaszt azzal a módosítással fogadta el, hogy a vitézi szék egy tagot választ. A 23. § nál, mely a kinevezésen alapuló felsőházi tagságról intézkedik, a bizottság a Nagy Emil által kifejtetteket magáévá téve kimondja, hogy a bizottság jelentésébe felveendő, hogy a bizottság ezt a szakaszt azzal az értelmezéssel fogadta el, hogy az „érdemes polgárok közül“ szavak alatt nők is értendők. Az előadó javasolja ezután, hogy a régi 26, 27., 28. § ok összevonásával egy új 27. §-t alakítsanak, melynek szövege a következő volna: A felsőházi tagságot megszűntnek kell kimondani arra a tagra nézve, 1. aki a meghívó-, vagy megbízólevél bemutatását elmulasztja és mulasztását a felsőház elnökének hivatalos felszólítására sem pótolja, 2. aki az eskü letételét megtagadja, vagy elmulasztja, 3. akinek működése az esküben fogadott kötelezettségével ellentétbe kerül. Akinek tagságát megszűntnek mondták ki, az öt éven át az országgyűlés egyik házának tagjává sem választható. A bizottság az előadó által indítványozott 27. §-t elfogadta. A továbbiak folyamán az előadó új 43. § felvételét javasolja, mely szerint az izraelita vallásfelekezet képviseletre hivatott felsőházi tag választásának szabályait az érdekelt hitközségekkel való tárgyalások alapján a kultusz- és az igazságügyminiszter egyetértően állapítja meg. E rendeletet a nevezett miniszterek bármikor módosíthatják. A bizottság elfogadja az uj szakaszt. Ezután az előadó olyan módosíts ajánl, hogy az uj felsőházat legkésőbb 1925. év végéig össze kell hívni A hátralévő szakaszokat a bizottság váloztatás nélkül elfogadta. Ezzel a javaslatot részleteiben letárgyalták. Az ülés vége háromnegyed 9 órakor volt. A szociáldemokrata párt nem adja fel a passzivitást. Budapest, március 31. A szociáldemokraták semmi körülmények közt sem adják fel a passziviást, mert ennek a fenntartására komoly belső pártügyet kényszerítik a párt parlamenti csoportját. A szociáldemokrata párt illetékes fóruma semmi esetre sem fog a passzivitás feladása mellett állást foglalni, ami annyit jelent, hogy a szociáldemokrata képviselők a választójog tárgyalására sem mennek be a Házba, ha azonban a blokk valamelyik tagja feladná a passzivitást, ennek a konzekvenciáit magára nézve le kell vonnia. A mezőgazdasági hitel-javaslat a kormánypártban. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslatot tárgyalta kedd esti értekezletén a kormánypárt. Búd János pénzügyminiszter mondott hosszabb beszédet, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a törvény feladata: visszaadni a magyar földnek a hitelképességét és módot adni az agrártársadalom számára, hogy a hitel végre megszülessen. Egyes intézetek aranyvagyonuk arányában részt vehetnek a mezőgazdasági hitelakcióban, kivételt csak az altruis'a földhitelintézetek kapnak. A javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadták. A nemzetgyűlés szünetelőül munkarendje, Budapest, március 31. Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke a következőkben nyilatkozott : E héten mindenesetre elvégzi a nemzetgyűlés a szünet előtt elintézendő teendőket. Tekintettel arra, hogy a felsőházi javaslatot a bizottság legnagyobb részben már letárgyalta, annak nem lenne akadálya, hogy előbb a felsőházi javaslatot tárgyalja általánosságban a nemzetgyűlés és azután kerüljön sor arra, hogy a bizottság mennyire haladt a választójogi törvényjavaslat tárgyalásával. E tekintetben még nincs határozott döntés. Ami a választójog parlamenti tárgyalásit illeti, azt hiszem, hogy ez nem lesz akadálya